Heves Megyei Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-08 / 158. szám
6. OLDAL ZÖLD 2004. Július 8., csütörtök OLDAL Szabadon látogatható tanösvények Bármily rejtelmes is a Bükk, megismerhető a tanösvények gyakori felkeresésével FOTÓ: BARÁZ CSABA Ajánlatok Kedvezményes túrákat szervez az év második felére a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága egyéni turisták, családok, csoportok számára. A szakképzett vezetők irányításával a résztvevők a tömeges turizmus elől elzárt területeket ismer- hemek meg. A programokra - legalább egy héttel korábban jelentkezni kell - a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága Közönségszolgálati Osztályán, a 36/411-581-es telefonszámon. Július Ősi mesterségek nyomában kerékpáros túra: Bükkszentke- reszt - Répáshuta A kerékpártúra útvonala: Bükkszentkereszt, Üveghuta Múzeum - IV. Béla-emlékmű - Lófő- tisztás - Hór-völgy - Gyertyán-völgyi üveghuta-település maradványai - répáshutai régi temető - Balla-völgy - répáshutai tájház - mészégető kemencék. Találkozási pont: a bükkszen- tkereszti Üveghuta Múzeum előtt. A találkozás időpontja: július 31., 8.00 óra. Augusztus Bükki ősemberbarlangok túra: Lillafüred (körtúra) A túra helyszíne: Kecske-lyuk- barlang-Büdöspest-barlang-Fel- sőforrási-barlang-Szeleta-barlang. Találkozási pont: a miskolci Herman Ottó Emlékpark főbejárata előtt. A találkozás időpontja: augusztus 28., 9.00 óra. Szeptember Földvárak 2. túra: Nagyvisnyó (körtúra) A túra helyszíne: Verepce bronzkori földvár - Dédes vára - Bán-völgy - Vár-erdő - Dédesi- várhegy - vissza Nagyvisnyóra. Találkozási pont: Nagyvisnyó és Dédestapolcsány között, a Bánvölgy elején, az ifjúsági tábor bejáratánál. A találkozás időpontja: szeptember 25., 10.00 óra. Október Földvárak 3. túra: Felsőtárkány - Eger A túra helyszíne: Felsőtárkányi Vár-hegy bronzkori sánc: Dolomit-bánya - Vár-hegy - Várkúü turistaház - Bikk-bérc - Nagy-Eged. Találkozási pont: Felsőtárkány- ban, a Szikla-forrás mellett, a tanösvény indítóállomásánál. A találkozás időpontja: október 16., 8.30 óra. November Kaptárkövek 3. túra: Eger (körtúra) A túra helyszíne: Nyerges - Mész-hegy kaptárkövek: Merengő - Pajdos - Nyerges-tető - Mész- hegy - vissza Egerbe. Találkozási pont: a Rozália temetőnél. A találkozás időpontja: november 13., 9.00 óra. ■ A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága többféle könyvet, kiadványt, térképet jelentetett meg és kínál a természetbarátoknak. Akik személyesen is szeretnék megismerni mindazokat a szépségeket, amelyeket az oldalakon láthatnak, keressék fel a szabadon látogatható tanösvényeket. Szarvaskői geológiai tanösvény A 6 kilométer hosszú földtani tanösvény körtúra a szarvaskői színforma nagy változatosságú bazaltképződményeit mutatja be, kiegészítve az útvonalon található botanikai, zoológiái, történelmi, bányászati érdekességekkel. A túra időtartama: 2-2,5 óra. A tanösvény a szarvaskői vasútállomástól, illetve a faluközpontban lévő buszmegállótól közelíthető meg. A tíz állomáshelyes tanösvényről útvonalvezető füzet készült, mellyel - az útvonalon található számozott táblákat követve - hasznos információkhoz juthatnak a területről a kirándulók. A füzetet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságról - postacímük: 3301 Eger, Pf. 116 - rendelhetik meg, altik a kirándulást tanulással szeretnék összekötni. Szalajka-völgyi természetvédelmi bemutatóösvény A közkedvelt kirándulóhely 2,6 kilométeres ösvényén a Szalajka- völgy földtani, víztani, botanikai és tájképi értékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. Megközelíthető a sétaút a Tótfalusi-völgyi elágazótól, és elvezet az istállóskői ősemberbarlangig. A völgy erdei kisvasútja további élményszerzésre ad lehetőséget, amely Szilvásváradról indul, a pisztrángtelep mellett halad el, míg el nem éri a Fátyol-vízesést övező Gbriet-erdei tisztást. A tanösvényhez útvonalvezető füzet készült, amely megrendelhető a Bükki Nemzeü Park Igazgatóságon. Szilvásváradi természetismereti és erdészeti bemutató sétaút A Szilvásváradról gyalogosan megközelíthető 1,9 kilométeres sétaút a Kalapat-parkolóig vezet . fel. A tanösvény elején található a Bükki Nemzeti Park információs háza, ahol tájékoztatást kaphatnak Szilvásvárad és térsége látnivalóiról, valamint a nemzeti park védett természeti értékeit bemutató kiadványokat, füzeteket is vásárolhatnak. A 9 állomásos tanösvényen áttekintést kapnak a Bükki Nemzeti Park élővilágáról, növénytani értékeiről a karsztos formakincsekről. A Szilvásváradi Erdészet 10 táblát helyezett el az útvonalon az erdő és az erdészeti tevékenység bemutatására. A Kalapat-parkolótól egy 210 méteres séta után a Millenniumi kilátótorony kínál csodálatos panorámát Szilvásvárad községre és a környező hegyekre. Az útvonalat több helyen pihenőhelyek szakítják meg, amely lehetőséget ad a kissé emelkedő terepen való megpihenésre, a látványban való gyönyörködésre. Olasz-kapu tanösvény Olasz-kapu - Káposztáskert- lápa - Őserdő - Tar-kő - Zsidó-rét. Egy 3 órás gyalogtúra keretében járható be a 8 kilométeres tanösvény, mely a Bükk-fennsík Olaszkapu parkolójától indul. A gépkocsival érkezők a „kapunál,, leparkolhatnak, innen a tájékoztató táblák vezetésével a Káposztás- töbrökön áthaladva, az Őserdőt érintve feljuthatnak a Tar-kő sziklaormaira, ahonnan csodálatos panorámát nyújtanak a Bükk hegyvonulatai. A Zsidó-réten a fennsík felszínalaktani és botanikai értékeit figyelhetik meg a látogatók. Innen az út nyomvonala az olasz-kapui parkolóig vezet vissza. Megközelíthető: Szilvásváradról gyalogosan (S+ turistajelzésen) és kerékpárral (S kerékpárjelzés), gépjárművel - úthasználati díj fizetése ellenében - az Olasz-parkolóig lehet közlekedni. Felsőtárkányi háromkörös tanösvény A tanösvény Felsőtárkányból, a település északkeleti szélén lévő tó partjáról indul, és a Délnyuga- ti-Bükk természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. A kő-közi (I.) kör: a Szikla-forrást és a. fölötte magasodó mészkősziklát, az alatta húzódó Kőköz nevű sziklaszorost és a tavat fűzi fel egy sétára. A 800 méter hosszú tanösvényen 5 állomás található. Bejárásához, a jelenségek tanulmányozásához egy óra bőven elegendő. A barát-réti (II.) kör: a Kő-köz keleti végétől indul, az Oldalvölgy torkolatáig a sárga jelzésű turistaúton vezet, majd áttér a műút túloldalára, s a karthauzi kolostorromtól egy meredek ösvényen közelíti meg a Lök-bérc oldalában előbukkanó sziklavonulatot, a Bujdosó-kőt. A barát-réti kör egy jobbára völgyben vezető út a 2,6 kilométerre lévő Bujdosókőig, 4 állomás látnivalóit mutatja be. A teljes kör hossza 6,5 kilométer, megtételéhez 3 óra szükséges. A vár-hegyi (III.) kör: a Várhegy gerincére visz fel. A Kő-köz elejétől oda-vissza 10 kilométer a tanösvény hossza, melynek bejárása 4-5 órát vesz igénybe. Az útvonal különböző földtani formációkkal (dolomitbánya, radiolarit- sziklák), a gyertyános-tölgyes, a szubmontán bükkös, a mészkerülő tölgyes és a hársas törmelék- lejtő-erdő élővilágával, valamint egy késő bronzkori erődített teleppel, a Kyjatice-kultúra földvá* rával ismertet meg. Bélkő tanösvény Az 5 kilométer hosszú, 7 állomásra felfűzött tanösvény bejárásához, az ismertető táblák megtekintéséhez 2-3 óra szükséges. A tanösvény a Bélkő környékének kultúrtörténetét, a hegy földtani felépítését, növénytársulásait és a sziklagyepek növény- és állatvilágát bemutató komplex típusú tanösvény, mely a ciszterci apátság középkori templomától indul, és a Bélkő megmaradt 815 méter magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. Innen a sárga háromszög jelzésű turistaúton lehet továbbkirándulni a Bükk- fennsíkra, Szilvásváradra, Felsőtárkányba, Szarvaskőre, vagy vissza Bélapátfalvára. Túra az esőben Zuhoghat az eső, a valamirevaló turista talán még örül is, mondván: „kell a földnek,,. Nem izgatja, ha a cipőjén belül is tocsog a sár, ha az átázott ruhája a bőréhez tapad, azon sem bosszankodik előre, hogy ezt a kirándulást aligha úszhatja meg többnapos nátha nélkül. O bizony elszánta magát, ha esik, ha fúj, végiggyalogolja a kitűzött távot, megnézi a Bükkben rejlő katonasírokat és földvárakat akkor is, ha beledöglik. Aztán mikor a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága két munkatársával, Baráz Csabával és Bartha Attilával kiér a bélapátfalvai gyári tóhoz, ahol reményei szerint hozzá hasonlatos, mindenre kész bakancsosok hada fogadja majd, csalatkozni kénytelen. Mert bár hiába hirdették meg jó előre a túra útvonalát, a találkozás helyszínét és az indulás időpontját, rajtuk, hármójukon kívül sehol egy teremtett lélek. Azaz, mégis. Néhány pecás üldögél a parton, egykedvűen merednek maguk elé, lesik az esőcseppek fodrozta koncentrikus köröket a víz felszínén. Hanem ezek a horgászok láthatóan nem kívánnak csatlakozni a trióhoz, mi a fenének, ültükben éppúgy elázhatnak, mintha caplatnának kilométereket. Pedig az erdő nem mindennapi élményt ígér. A növényeknek csuda jót tett ez az esős tavasz és kora nyár. Minden buja, üde zöld és színpompás. Az amatőr természetbúvárnak persze fogalma sincs róla, hogy épp milyen virág hajlik elébe, csak azt látja, hogy gyönyörű. Muszáj beletörődnie, hogy hiába bújja otthon évek óta a növényhatározókat, a tudása semmi. A természet százszorta gazdagabb annál, mintsem, hogy fotók és rajzok alapján megismerhető legyen. Nem egy növényhez lehajolva, nevüket tudakolva sikerül zavarba ejtenie túravezetőit is, mert bár ők a Bükkben igazán otthon vannak, minden szegletét végigjárták nemegyszer, de még számukra is tartogat a hegység ismeretlent és ezernyi meglepetést. Az oromra érve párába burkoltan is megkapó a táj. Völgyek szabdalta hegyek, csúcsok és lankák, a zöld hihetetlen gazdagsága. Szó se róla, nem volna rossz most rögtön egy forró fürdő, de hát egy szép napon tett kirándulás mitől válhatna oly emlékezetessé, mint ez a túra, esőben. Foltos szalamandra ballag át az ösvényen, majd megbújik a kövek közt. Néhány lépéssel odébb egy másik, aztán kisvártatva egy harmadik. Őkelme oly lusta, hogy Csabának ideje van elővenni az eső elől jól elrejtett fényképezőgépét. Előbb leguggol, majd néhány felvétel után térdre ereszkedik, és hogy farkasszemet nézhessen az arasznyi hüllővel, végigheveredik a földön. „Normális,, ember ilyet száraz időben se tenne. Csakhogy a természetvédők - hála az égnek - megszállottak mind NÉGYESSY ZITA Az erdő házirendje Kövek, vizek, menedékhelyek A védett természeti területeken a utózni csak a közutakon, parkírozni csak a kijelölt helyen szabad. Tüzet rakni kizárólag az arra kijelölt helyen és időszakban megengedett. Tibs a hangoskodás, a vadon élő állatok zavarása, a növények, állatok és ásványok, kőzetek gyűjtése, károsítása, továbbá a szemetelés. Erdei termékeket - gombát, mohát, virágot, gyógynövényt - a nemzeti parkok igazgatóságai, illetve az erdőgazdálkodó által meghatározott formában jogosult gyűjteni a kiránduló. A barlangok megtekintésekor nem szabad letérni a kijelölt útról. A barlangi alakzatokat nem lehet megérinteni, károsítani, az élővilágot zavarni. Fényképezni, videofelvételt készíteni kizárólag a túravezető engedélyével lehet. A nemzeti parkok területén minden barlang védett, és csak azok látogathatók, amelyek kiépítettek vagy jelzett turistaúttal megközelíthetőek. A védett természeti területeken a fokozottan védett fajok élőhelyének környezetében esetenként időszakos látogatói korlátozásra számíthatnak a turisták. A fokozottan védett területeket csak a nemzeti park igazgatóságok engedélyével lehetséges felkeresni, kivéve a kijelölt turistautakat, tanösvényeket, ahol szabadon lehet kirándulni. A nomád táborozás, cserkész- és egyéb célú táborok, sport- és túrarendezvények szervezőinek tudni kell, hogy engedélyt kell kérniük a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságtól. _____________■ A Bükk geológiai története 240 millió évre nyúlik vissza. Az eltelt évmilliók geológiai erői és a felszíni mállás változatos karsztformákat hoztak létre a mészkőhegységben: víznyelők, barlangok, mély szurdokvölgyek, kiemelkedő kövek keletkeztek. A hegység legtagolatlanább, legegységesebb része az átlagosan 800 méter magas Bükk-fennsík, melyet a Garadna-patak bont két részre. A Központi-Bükk peremein magasodó bércek a hegység jellegzetes „kövei”. A víznyelő barlangok átvezetnek a gazdag és változatos, felszín alatti karsztjelenségek birodalmába. Az eddig feltárt 853 barlangból 49 fokozottan védett. A Bükk egyik legnagyobb értéke a hegység mélyén rejtőző karsztvízkincs, amely több mint egymillió embernek nyújt tiszta ivóvizet. Ma már kevés a szabadon kifolyó forrás és az élővizes patak. A hegység növénytakarójának és állatvilágának fajgazdagságát, növénytársulásainak sokféleségé számos tényező alakította. Elsősorban a kontinentális, valamint az Erdély és a Kárpátok közelségére utaló növény- és állatfajok és társulások megjelenése határozza meg a Bükk képét. A jégkorszak alhavasi vegetációjáról tanúskodik a növények közül a sárga ibolya, a havasi ikravirág, a hegyi kőtörőfű, a tarka nyúl- farkfő, a havasi iszalag és a korai szegfű. Ugyancsak a jégkorszakot idézik a Bükk eldugott zugaiban rej- tezkedő araszob lepke, s az alpesi gőte egy alfaja. A hideg, kontinentális idők tanúja a pobskavész, amely hazánkban ma már csak itt található. A hegység területén a melegebb éghajlati időszakok növényei is menedéket találtak. Ezek közé tartozik a cserszömörce, amely vérvörösre színeződő leveleivel ősszel lángba borítja a hegyoldalakat. Az állatvilág világhírű ritkaságai a bükki barlangokhoz kötődnek. Ilyen például a hosszú szárnyú denevér, amelyet Európában a kihalás fenyeget. Említést érdemel az örök sötétségben élő Gebhardt vakfutrinka, amely a világon egyedül csak a Bükk hegység barlangjaiban él. A bükkösök madárvilágának karakterfaja a sisegő füzike, az örvös légykapó, a fekete harkály, a kék galamb, az idősebb, természetközeli erdőkben pedig a fehér hátú fakopáncs. A hegység szikláin újból megjelent a vándorsólyom. A féltett madártani ritkaság, a kerecsensólyom sikeres elterjedéséhez a Bükki Nemzeti Park területén zajló védelmi programok is nagyban hozzájárultak. A hegység történelmi múltjának látványos emlékei a sziklaszirteken emelt kővárak, az erdők mélyén rejtőzködő, sáncokkal, árkokkal határolt földvárak, a rejtélyes kaptárkövek, a kobstorromok, az üveghuták, és a vasolvasztó mossák. m AZ OLDAL A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT.
