Heves Megyei Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-05 / 155. szám

HEVES “Sí HÍRLAP M 0 Z A Autósport Michael Schumacher győzelmével zárult a Francia Nagydíj 14. oldal Nincsenek szép fehérek, s csúnya feketék A halálmenet nem ér véget a két méter hosszú dombormű szélénél. Az emberi változatosságot megjelenítő figurák az élő plasztikusságából egyszerre csak negatívba mennek át. Az emlékmű al­kotója ezzel a formai váltással a meg­semmisülést szimbolizálja. Megdöbbentő erejű, s éppen ezért az utókort mély elgondolkodásra késztető bronz domborművet avattak a holoca­ust hatvanadik évfordulója alkalmából az egykori egri zsinagóga bejáratánál. Akik jelen voltak a város halálmenetbe kényszerített zsidósága emlékére állí­tott alkotás leleplezésén, egy életre ma­gukba vésték a sorsábrázolás jellemző figuráinak a látványát. Azt a művészi formai megoldást, amellyel a szobrász, Király Róbert beletömöríti ebbe a két méterszer 80 centiméteres műbe azt a kort, mikor „a költő is csak hallgatott...” Az erőltetetten menetelők tragikus út­ját, ami a feszülő dróttal körülvett fo­golytáborban, majd a halálkamrákban végződött. Ott látni az elhajtottak sorában a kire­kesztett emberi közösség minden tagját: a megtört arcú, hajlott hátú öreget, aki­nek eres kezébe rémült lánygyermek ka­paszkodik. Ott van a fiatal anya, aki óvón öleli magához csecsemőjét, előttük menetel egy háromgyermekes család, majd pusztulásra ítélt elmebeteg, s a fel­szegett fejű. férfi, aki Istentől várja a re­ménysugarat... Mindazok ott vannak, akiket - bár nem adtak rá okot - csupán hitük, vallásuk miatt nyilvánítottak kol­lektív bűnösnek. S ezek a figurák - a művészi kifejezésmód sajátossága ré­vén - az élő plasztikusból negatívba mennek át: ez a váltás szimbolizálja a megsemmisülést. ják, hogy ők az igazhitűek, s amazok a hitetlenek... Elég csak megemlíteni ko­runk néhány „ráhangoló” művét, mint a Mein Kampf című Hitler-könyvet, vagy a nagy oroszok nemzeti büszkeségét, amelyről tankönyv szólt Magyarorszá­gon a kötelező szemináriumok idején - fejtette ki a művész, aki Radnóti Miklós Töredék című költeményének egy vers­szakaszát idézte mindezek igazolására az emlékművön, amikor az eredeti kéz­íráshoz hűen öntötte bronzba a sorokat: „Oly korban éltem én e földön,/ mikor a költő is csak hallgatott/ és várta, hogy ta­lán megszólal újra/ - mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más -,/ a rettentő szavak tudósa, Ésaiás. ” A dombormű az emlékezés és a fájdalom köveivel- Nincsenek szép fehérek, és csúnya feketék - jelzi ezzel kapcsolatban Király Róbert, aki a dombormű megszületésé­nek az indítékait említve kiemelte: nem politikai, nem etnikai, s nem vallási szempontból közelített a témához, ha­nem kimondottan emberi, érzelmi oldal­ról tekintve.- A történelem folyamán mindig em­berek követtek el szörnyűségeket embe­rek ellen, s mindig kitalálták hozzá az éppen aktuális ürügyet. így volt ez a szent inkvizíció tömeges rémtetteitől kezdve a Gestapón, a GPU működésén át egészen a napjainkban elkövetett népirtáso­kig. Ezek mögött a cse­lekedetek mögött min­dig előregyártott, cél­irányos eszmék húzód­nak meg, s valamennyi esetben a kollektív bű­nösség ideológiájára épülnek. A vatu azért irtja a tuszit, mert az tuszi, s megfordítva is ez az ok. Az igaz­hitű szeretné megsemmisíteni a hitetle­neket, a hitetlenek viszont biztosan tud­Az emlékmű iránt immár New Yorkból és Izraelből egy­aránt érdeklődnek. S úgy néz ki, hogy egy másodpéldánya - miután egyetlen ilyen darab még ere­detinek tekinthető - helyet kap majd a budapesti Holocaust Múzeumban is.- A számtalan el­ismerő telefonhívás között volt egy külö­nösen érdekes is - újságolta Király Ró­bert. - Ebben azt ve­tették fel, hogy az izreali Haifa szíve­sen teremtene test­vérvárosi kapcsolatot Egerrel. Mint közve­títő, a javaslatot készségesen továbbítot­tam a megyeszékhely vezetőinek. ________________________________öl A kompozíció figuráinak egy része Labdarúgás A verpeléti Simon Gábor 73 gólt lőtt a serdülő­bajnokságban 14. oldal 9. OLDAL Az egri születésű Király Róbert - a megyeszékhelyen töltött kö­zépiskolai évek után - az egyko­ri tanárképző főiskolán végzett, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakos hallga­tója lett. Tanulmányait 1956-ban fejezte be. Mestere Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrászmű­vész volt, keze alatt érett tehet­séges képzőművésszé, aki szá­mos nagy jelentőségű köztéri emlékművet, s történelmi ese­ményhez fűződő szobrot jegyez szerte az országban. Alkotói pá­lyafutása alatt több szakmai elis­merésben - így többek között a Guttenberg-pályázat művészeti díjában - részesült. Az IPA- emlékmüért Nemzetközi Arany Diplomát kapott. Ezt az alkotását védetté, s egyben hungarikum- má nyilvánították. Jelenleg folya­matban van a Mátraballán felállí­tott Csodaszarvas című szobrá­nak, illetve a Kiskörén látható Vá­sárhelyi Pál-emlékműnek a vé­detté nyilvánítása is. Kaszát fogtak a bandák Aratópálinka és zeneszó lelkesítette a csapatokat m Az idén is Simonyák Kálmán bácsi bandája lett a legjobb FOTÓt SZ. L Péter-Pál alkalmából immár tizenkettedszer rendezték meg szombaton a Tisza-parti településen azt az aratóün­nepséget, amelyen ezúttal négy megyei banda versen­gett egymással Sarud A helybelieken kívül - a Nyugdí­jasok Heves Megyei Szövetsége révén - huszonkét településről csaknem nyolcszáz érdeklődő kí­sérte figyelemmel az egész napos ünnepség eseményeit, amelyek közül kétségkívül a legkiemelke­dőbb az aratóverseny volt. Mielőtt azonban a bandák - a három-három tagú pélyi, markazi, egerszóláti és sarudi csa­patok - kaszát, gereblyét fogtak volna, Sós Tamás, a megyei köz­gyűlés elnöke mondott megnyitót. Ebben arról szólt, hogy a jobb parti települések egymással össze­fogva kívánják fejlesztem az ide­genforgalomban érintett térséget. Százmillió forintot áldoznak a po­roszlói ökopark kialakítására, s ha a pályázaton nyernek, akkor jövő­re megkezdik a tó mentén körbe­futó kerékpárút építését, de jelen­tős támogatást kapnak a falusi tu­rizmus bővítésére is. A továbbiak­ban Szabó Vilmos, a Miniszterel­nöki Hivatal politikai államtitkára- aki ebből a községből származik- elmondta, hogy különös varázsa van a ritka hazatérésnek, ám min­dig örömmel nyugtázza szülőfalu­ja gyarapodását.- Örvendetes - folytatta -, hogy így összejönnek az idősek, mert tovább adják azt, amit már csak ők tudnak. Ilyen a kézi aratás ha­gyománya is, amit jó szívvel ápol­nak, s ezért köszönet jár vala­mennyi résztvevőnek. És természetesen - a búzako­szorú megszentelése után - ki­járt a biztatás is a Cseh Anikó helybeli gazdálkodó táblájánál, ahol remek hangulatban sora­koztak fel az aratóbandák. Telje­sítményük értékelésére készen állt a Bánrévi István, az MVH megyei kirendeltségének a mun­katársa által vezetett öttagú zsű­ri is, melynek jeladására meg­kezdődött a betakarítás. Sűrű rendet vágtak a kaszások, akik időnként meg-megálltak, hogy megfenjék az amúgy is éles pengét, mögöttük haladtak a ma­rokszedők és a kévekötők. A ga­bonatábla szélén pedig a „házi­ak,,, vagyis a csapatok kísérői énekeltek, zenéltek, s közben a magukkal hozott otthoni finom­ságokat - töltött káposztát, pör­költet, pogácsát, édes süteményt, s nem utolsósorban aratópálinkát - kínáltak körbe. A pélyi csapat - Burai Géza, Kiss Klára és Kádár Pál - erős haj­rába kezdett a szélen. Nem ma­radt el mellettük a sarudi Sebes­tyén János, Kormos József és Ko­vács Zoltánné sem, s ugyancsak jól bírta az iramot az egerszóláti csapat, amelyben a 74 éves Ga­lambos Sándor kaszást Kadlott Lajosné és Hegedűs Miklósné kö­vette. A másik szélen pedig a markaziak arattak: itt a 73 éves Simonyák Kálmán bánt mesteri­en a kaszával, mögötte a marok­szedő Szekrényes Józsefné és Simonyák Jánosáé szorgosko­dott. Végül - Sarud, Pély és Egerszólát előtt - ők nyerték meg a versenyt.- Nyolcévesen már markot szed­tem Gomboson, s még nem voltam tizenöt, amikor önállóan kaszál­tam - mondta a fekete kalapos, fe­hér inges Kálmán bácsi, akinek ez volt a tizedik itteni versenye. - Gyerekkorunkban az akkori öre­gektől lestük el a fogásokat, én Szekrényes Józsi bácsitól tanultam meg kaszát kalapálni. Először nem jó helyre ütöttem, mire ő jól nyakon is teremtett. Régen volt, azóta de sok kaszát forgattam már... - idézte a múltat, majd ko­rát meghazudtoló lendülettel állt be táncolni a csárdásozók körébe. ________________________________(SZILVAS) A honi szlovákság létezni akar A magyarországi szlovákság az utóbbi években is bizonyította, „létezni akar, megmaradni és továbbélni a jövőben” - mondta az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZŐ) elnöke szomba­ton a nemzetiség napja alkalmából rendezett ünnepségen. sért vívott csatában egyre fonto­sabb szerep hárul a család mellett az iskolákra. A magyar szlovákság életében lényeges tényező, hogy a folyamatosan javuló szlovák-ma­gyar diplomáciai viszony lehetősé­get teremt a Szlovákiából érkező egyre nagyobb segítség elérésében - jelentette ki a diplomata. A Mi­niszterelnöki Hivatal nemzeti ki­sebbségekért felelős politikai ál­lamtitkára, Szabó Vilmos arról be­szélt: „a magyar kormány a vállalá­sának megfelelően mindent meg­tesz azért, hogy a magyarországi kisebbségek megmaradjanak, megőrizzék nyelvüket, hagyomá­nyaikat”. A politikus ígéretet tett Békéscsaba, Heves megye Előzőleg Közép-Európa legna­gyobb evangélikus templomában, a helyi szlovákság által épített evangélikus templomban ökume­nikus istentiszteletet tartottak. Az ünnepségen Fűzik János, az OSZÖ elnöke elsőként Milan Gaspamvics újonnan kinevezett szlovák köztár­sasági elnök baráti üdvözletét tol­mácsolta. Szlovákia budapesti nagykövetségének ügyvivője, Milán Kurucz pedig úgy fogalma­zott: az elmúlt tíz év azt mutatja, hogy a fennmaradásért folytatott harcban az idő vált a legnagyobb ellenféllé, és ebben a megmaradá­arra, hogy a kormány minden felté­telt biztosít, nem csak szellemi, de anyagi értelemben is a nemzetiségi kultúrák megmaradása érdekében. Véleménye szerint az európai in­tegráció segítségével a határok megváltoztatása nélkül kialakítha­tó a Kárpát-medencében élő ma­gyarság egysége. A köszöntők után Stefan Dano, Szlovákia buda­pesti főkonzulja, Szászfalvi Attila, az Országgyűlés Emberi Jogi, Ki­sebbségi és Vallásügyi Bizottságá­nak elnöke, Milan Kurucz és Szabó Vilmos jelenlétében Fűzik János át­adta az önkormányzat elismerése­it. A Nemzetiségünkért kitüntetést az idén Gyiviesán Anna, az ELTE docense, Danis József oroszlányi pedagógus és a vagyarci Rozma­ring néptáncegyüttes képviselője vehette át. ■■ w T. PÁL NEM AKART HINNI A FULENEK: „NEM LEHET ENNYIRE ALACSONY" ** (1M98I­Raiffeisen Személyi Kölcsön - 500 000 Ft, 5 éves futamidőre mindössze 13 268 Ft havonta* Pedig a hír igaz! Sőt, a egy előzetes hitelbírálatot, és Raiffeisen Személyi Kölcsön tájékoztatják a hiteligénylés már deviza alapon is, gyor- feltételeiről és kondícióiról, san, kezes és fedezet nélkül Kérésére a Raiffeisen mobil­felvehető. Hívja a 06-40-48- bankára személyesen fel- 48-48-at, ahol a telebankárok keresi Önt. percek alatt elvégeznek Önnek THM: 17,59- 34,32% Példák a törlesztőrészietekre*: kölcsön összege 3 év 4 év 5 év 300 000 Ft 11 607 Ft 9 515 Ft 8 280 Ft 500 000 Ft 18 847 Ft 15 344 Ft 13 268 Ff 750 000 Ft 28 270 Ft 23 017 Ft 19 901 Ft 1 000 000 Ft 37 694 Ft 30 689 Ft 26 535 Ft ’Svájci frank alapú, forintban folyósított kölcsön. A bank valamennyi igénylést egyedileg bírál e\; az első kamatperiódusra vonatkozó törlesztőrészlet pontos összegét a folyósítás napján állapítja meg. Bankfiőkok: Eger, Jókai u. 5, • Gyöngyös, Fő tér 12. VELÜNK KÖNNYEBB Raiffeisen BANK s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom