Heves Megyei Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-29 / 176. szám
6. OLDAL ZÖLD 2004. Július 29., csütörtök OLDAL Látható és láthatatlan környezeti veszélyforrások Évtizedünk egyik legjelentősebb világproblémájaként minősíti a környezetvédelmet a közelmúltban megjelent Heves megye Környezet- és Természetvédelmi Veszélytérképe című kiadvány is. Aligha túlozva. De nem évtizedes, hanem sokkal inkább évszázados feladatokról van itt szó. Nem minden alap nélküli tehát az elgondolás, mely mint cseppben a tenger, megmutatja a valóságot, s így a térség számos krónikus, illetve akut veszélyforrását sikerült föltérképezni. Kiemelt levegőtisztaságvédelmi övezetek Heves megye Nem csak a szakembereknek, hanem az itt élőknek is joguk van ahhoz, hogy a helyi közvélemény is minél közérthetőbb és teljesebb képet kaphasson élőhelye állapotáról, a mindennapokat meghatározó károsító környezeti tényezőkről. Ezek elől a kérdések elől nem lehet elbújni, nem érdemes hallgatni róluk, s nem kell feltétlenül együtt élni az ártalmakkal. A változtatás a mi kezünkben van. Táj- és természetvédelmi célú övezetek A hiánypótló, alapos munka arra tesz kísérletet, hogy a jelenlegi állapot föltárása mellett az elérni kívánt környezeti célokat és megoldásra váró feladatokat is gondosan „hozzárendelje”. A problémák felszámolása, a gondok megoldása azonban nem csupán a szerzők - a program fő támogatója a Környzetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint az egri Életfa Környezetvédő Szövetség volt, megvalósítója az Életfa Verebélyi Gábor vezette Környezetvédők Ifjúsági Köre (KÖRE) - feladata, nem is csuVédett természeti területek övezete Tájvédelmi övezet Komplex tájrehobilitódót igénylő területek övezete Kiemelt talajszennyeződési veszélyzónák Nehézfémek a talajban A megyében megoldásra váró, jelentős környezeti kockázatot hordozó speciális környezetvédelmi problémák között szerepel: • a talaj nehézfém-szennyeződésének kármentesítése a Toka-patak völgyében, Gyöngyösoroszi; • a Tama-patak vizében az egykori Recski Ércbányák Vállalat (RÉV) vízleeresztései, meddők nehézfém-kioldódása által okozott nehézfém és sótartalom-szennyezés csökkentése; • az elsősorban az ellenőrizetlen akkumulátor-feldolgozásból származó, Heves városban előforduló talaj-ólomszennyeződés megszüntetése; • a Mátraderecskén tapasztalt talajtani adottságok miatt a levegőben lévő radongáz által okozott sugárterhelés felmérése és elfogadható értékre csökkentése; pán az érintett szakhatóságoké, állami intézményeké, hanem a széles társadalom közreműködését igényli, a gazdasági szférától a civilmozgalmakig. Az elérni kívánt környezeti célok és a megoldásra váró feladatok közt található a levegő- tisztaság védelme, a vízminőség-védelem, a talaj és termőföld védelme, a természet és a táj védelme, az épített környezet védelme, valamint a hulladékgazdálkodás, a zaj- és rezgésvédelem. A helyi állapotfelmérők szerint az emberi társadalom és a természeti környezet kölcsönhatása immár áttekinthetetlen. Gazdasági megfontolások miatt a környezetvédelemben az aktív megelőzést kell előtérbe helyezni az utólagos rehabilitáció költséges megoldásával szemben. Ehhez viszont az adott terület állapotát és érzékenységét éppúgy ismernünk kell, mint a különféle károsító hatásokat. Ezek együttes értékelésére, valamint térbeli kapcsolataik vizsgálatára nyújt jó lehetőséget a térképészet. Az Életfa Környezetvédő Szövetség egyébként - együttműködve Heves Megye Önkormányzatával - 1997-2001 között hozzájárult a megye környezetvédelmi programjának elkészüléséhez, mely során igen széles körű adatgyűjtést és -feldolgozást végeztek. Ennek eredménye többek közt a veszélytérképek. Ezek a megyében létező környezetvédelmi problémák feltárására, illetve azok hosszú távú stratégiai megoldására nyújtanak nélkülözhetetlen segítséget. A tematikus térkép szemléletes lehetőséget nyújt valamely földrajzi területegység jellemzőinek, érzékenységének, azaz a környezethasználat és hatásainak felületi egybevetésére. A térképi szemléltetés ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy hasonló szennyező hatások az egyes területeken nem járnak szükségszerűen azonos környezeti változásokkal és következményekkel. A tematikus térképek: táj- és természetvédelmi célú övezetek, vízbázis- és vízminőség-védelmi területek, kiemelt levegőtisztaság-védelmi övezetek, kiemelt talajszennyeződési veszélyzónák tárgya a földfelszínre vonatkoztatható, térbeli eltera Bükkszéken üzemelő kommunális hulladéklerakón illegálisan végzett akkumulátor-lerakás és a hatósági kötelezés nem teljesítése miatt adódott talajszennyezés; Eger, Verőszala út, illegálisan végzett akkumulátorbontás révén keletkezett talajszennyeződés; a visontai Mátrai Erőmű (ME) Rt. által a környezetbe kibocsátott légszennyezés csökkentése; a ME Rt. bányaüzeme által okozott diffúz porszennyezés csökkentése; a lőrinci pernyehányón elkezdett hulladéklerakást és rekultivációt is folyamatosan ellenőrizni szükséges, továbbá fel kell készülni a nem megfelelő védelemmel rendelkező hulladéklerakó telepek bezárására, a területek rekultivációjára. wy Bányászati művelés vyy// (meddőhányók, kőbányák, külszíni fejtések] Jelentősebb műszaki ^ védelem nélküli brokök Jelentős ipán eredetű tebjszennyezések Vízbázis- és vízminőségvédelmi területek Szennyezett régiók, 0 potenciálisan veszélyeztetett területek « Ipari eredetű légszennyező anyag kibocsátók Mérsékelten szennyezett levegőjű települések Tartósan magas vízállású terübtek Sérülékeny vízbázisok jedést mutató környezetszeny- nyezés-típusok tulajdonságainak, szerkezetének bemutatása. E megjelenítési módszer páratlan lehetőséget rejt az ismert, illetve várható környezeti hatás elterjedésének előrejelzésében. A veszélytérkép Heves megye jelenlegi környezetvédelmi állapotát rögzíti, illetve elősegíti a terhelés-állapot-válasz rendszerének megismertetését. Segítségével a különböző környezeti mutatók a folyamatban betöltött szerepük, illetve környezeti elemek szerint osztályozva jelennek meg. A megye környezeti állapotát érintő tevékenységekkel kapcsolatban nélkülözhetetlen az előzmények ismerete, kiindulópontként egyúttal a feltételezhetően kialakuló jövőbeli helyzethez. A megyei gondok elsősorban kistérségi környezetvédelmi problémák, helyi és lokális környezeti teendők. A környezet- védelmi feladatok azonban fokozatosan növekvő mértékben hárulnak a tényleges környezet- használókra és a közvetlenül érintettek körére, magára a lakosságra. A feladatok összegzése alapján a kommunális hulladékok elhelyezése a megyében csak átmenetileg megoldottnak minősíthető. Azonnali kezdésű, folyamatos feladat a regionális hulladékkezelő hálózat kiépítésének megkezdése. Nagy figyelmet kell fordítani a megfelelő és főleg optimálisan üzemelő ivóviz-tisztitási technológiák alkalmazására, valamint a felszíni vízfolyások és a karsztvizek rendszeres ellenőrzésére. Törekedni kell a korszerű hulladéklerakók kiépítésére a talajvizek védelme szempontjából is. A levegőszennyeződés csökkentése miatt kiemelt fontosságú a közlekedés. Nagyobb szerepet kell adni a létrejött talajkárosodások figyelemmel kísérése céljából a bioindikátorok ellenőrzésének, a tapasztalt változások értelmezésének. A működő és felhagyott bányaüzemek rekultivációját elő kell segíteni. Felülvizsgálandó a folyékony kommunális hulladék begyűjtését végző vállalkozók tevékenysége. A környezeti kultúra színvonalának, illetve a helyi védett értékek számának növelésére kell törekedni. Legfontosabb a meglévő állapot megvédése, hosszú távon a helyzet javítása. A tájvédelem szempontjait a jövőben jobban figyelembe kell venni. A veszélyes hulladékok vonatkozásában a telephelyen megoldott átmeneti tárolók felülvizsgálatát el kell végezni. A zaj- és rezgéseredetű környezetterhelések többségükben közlekedési eredetre vezethetők vissza. Ezen a téren a forgalomszervezési intézkedések eredményezhetnek érdemi javulást. Nagy figyelmet kell fordítani a tájékoztatásra, a lakossági együttműködés megnyerésére, a különböző alapítványok és szervezetek véleményének megismerésére, bevonásukra a problémamegoldási folyamatokba. Szennyezett levegő A kiemelten kezelt környezeti veszélyforrások felszámolása közé sorolható: • Eger, Gyöngyös és Hatvan városokban a légszennyezés mértékének csökkentése; • Halmajugra, Abasár, Mátrafüred, Mátraháza, Márkáz, Detk és Ludas helységek (mérsékelten szennyezett levegőjű települések) levegőminőségének javítása; • a Mátrai Erőmű és külfejtés 15 km-es körzete (potenciálisan veszélyeztetett területek) az alábbi helységeket érinti: Visonta, Karácsond, Adács, Nagyfüged, Nagyút, Gyöngyösoroszi, Gyöngyössolymos, Gyöngyöshalász, Párád, Parádsasvár, Recsk, Domoszló, Kisnána, Vécs, Verpelét, Tamaszentmária, Feldebrő, Aldebrő, Kápolna, Tamazsadány, a légszennyezés mértékének csökkentése; • a kommunális eredetű lég- szennyezés alapján mérsékelten szennyezett, illetve potenciálisan veszélyeztetett helységek között Eger, Gyöngyös, Hatvan, Halmajugra, Abasár, Mátrafüred, Mátraháza, Márkáz, Detk és Ludas található, fűtés-korszerűsítésre és a közlekedési emisszió csökkentésére kell törekedni. Ivóvízgondok A megyében 29 sérülékeny vízbázis található. A sérülékeny vízbázisok területén lévő települések közé az alábbiakat sorolták be: Eger, Eger (Szarvaskő), Felsőtárkány, Nagyvisnyó, Parádsasvár, Sírok, Bélapátfalva, kiemelt figyelmet kell fordítani az ivóvízbázis védelemére; • fokozottan érzékeny, vízkészletek területén lévő települések: Gyöngyössolymos, Mátraszentimre (Bagolyirtás, Fallóskút, Galyatető, Mátraszentistván, Mátraszentlászló), Szilvásvárad, fokozott figyelmet kell fordítani az ivóvízbázis védelmére; • kijelölt távlati vízbázisok területén lévő települések: Boldog, Füzesabony, Mezöszemere, Szihalom, ivóvízbázis védelme szükséges; • kevésbé érzékeny, üzemelő vízbázisok területén lévő települések (rétegvizek): Abasár, Andomaktálya, Bükkszék, Egerbocs, Egercsehi, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Hatvan, Heréd, Hort, Ivád, Kápolna, Kerecsend, Kompolt, Lőrinci, Makiár, Mónosbél, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Pétervására, Heves, Verpelét, középtávú intézkedés szükséges az ivóvízbázis védelme szempontjából; • egyéb — ivóvíz szempontjából — sérülékeny régiók területén lévő települések: Atkár, Bátor, Dormánd, Ecséd, Mezőtárkány, Nagyréde, Nagytálya, Tamaszentmária, Besenyőtelek, Egerbakta, Mikófalva, ellenőrzés és szükség szerint beavatkozás; • a tartósan magas talajvízállású területeken lévő települések közé Boconád, Egerfarmos, Erk, Kömlő, Nagyfüged, Nagyút, Pély, Poroszló, Tamabod, Tárnáméra, Tarnaörs, Tamazsadány, Tiszanána, Újlőrincfalva, Adács, Vámosgyörk, Visznek és Zaránk került besorolásra, a szennyező források feltárása és a veszélyeztetés megszüntetése szükséges; • vízvédelmi érdekből kiemelten kell kezelni a Tisza-tavi települések szennyvíztisztítását, a szippantott szennyvíz leürítésének ellenőrzését. A megye szennyvízkezelési és -elhelyezési problémái jelentősnek ítélhetők. Kiemelt figyelmet kell fordítani a nagyvárosok (Eger, Gyöngyös, Hatvan) szennyvíztisztító telepeire. Mielőbb megoldást kell találni a korszerű (biológiai tápanyag-eltávolítást is biztosító fokozattal ellátott) komplex szennyvízkezelő rendszerek kialakítására és megyei telepítésére. AZ OLDAL A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT
