Heves Megyei Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-24 / 172. szám
Az Erlau Táncfesztival programja III. Erlau Táncfesztivál Július 28- augusztus 7. Eger, Líceum III. ERLAU TÁNC FESZTIVÁL A színházkultúra vonzásával Juronics Tamás az Erlau Táncfesztiválról bemutatónk - amit Egerben is láthat a közönség - egy Tragi- ka-Carmen előadás volt, két külföldi koreográfussal, Oldenburgban szintén Tragi- ka-Carmen volt, az első ugyanazzal a koreográfiával, mint nálunk, a Carmen azonban az én Carmenem volt. Tehát érdekes nemzetközi projektet sikerült létrehozni. Az egriek számára ezenfelül külön érdekesség, hogy az itt jól ismert, remek táncosnő, Barta Dóra táncolja Carment. Méltó folyatásaként a Líceum udvarán már megcsodált Boleró- nak, vagy a Csodálatos mandarinnak, melyeknek főszereplője volt. De nem csak a szegedi diek, hanem a Pécsi Balett is olyan produkciót hoz a fesztiválra, melynek külföldi koreÜ Juronics Tamás immár harmadik éve szervezi Barta Dórával karöltve az Erlau Táncfesztivált A Szegedi Kortárs Balett vezetőjével, koreográfussal a fesztivál céljairól, terveiről, jelentőségéről váltottunk szót- Változtak-e, s ha igen, mennyiben azok az elképzelések, amelyekkel ne- »< a kifogtak az Erlau Táncfesz- b tivál szervezésének?- Az évad során rengeteg a dolgunk. Én sok produkciót hozok létre, Barta Dóm pedig rengeteget táncol, ezért nehéz még erre a fesztiválra is koncentrálni. Dóri persze mindent megtesz a rendezvénysorozat sikeréért. A kérdés azonban jogos, hiszen az a terv, mely tavaly arra mutatott, hogy nagyobb szabású, többművészeti fesztivállá nője ki magát, egyelőre várat magára. Az például, hogy nemzetközi együtteseket is meghívjunk, nem elképzelhetetlen álom. Az idei programban ha áttételesen is, de megvalósul ez a cél. Magyar társulatokon keresztül, de külföldi koreográfusok alkotásait is láthatja a közönség. Gondolok itt az Argentin tangó estre, melyben már az alap is egy latin tánc, de a Szegedi Kor- társ Balettnek egy argentin koreográfus, Roberto Galvan alkotta meg a produkciót. így első kézből ismerjük meg a tangó történetét modern táncba átültetve. A másik estünkön - melyben a Tragi- ka és a Carmen darabok láthatók majd - az első részben Schubert IV. Szimfóniájára Die Tragische - A tragika címen Marti Schiefermann német koreográfus alkotását láthatják. Vele csereakcióban dolgoztunk az elmúlt évben. Én az ő oldenburgi társulatánál koreografáltam egy Carment, ő nálunk készítette el a fent nevezett Schubert-darabot, miközben a ma már Amszterdamban élő izraeli koreográfus Szegeden készített számunkra Carmen-előadást. Ezért a mi ográfusa van, aki nem más, mint Jorma Eb, a Holland Nemzeti Táncszínház vezető táncosa és koreográfusa. Tavaly is láthattuk alkotását Egerben.- A másik érdekesség, hogy van a programban egy darab, melyet rendezőként Csizmadia Tibor, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgató-főrendezője jegyez, s amely koreográfus-rendezőjének, Zsuráf- szki Zoltánnak a neve sem cseng idegenül az egri színházszeretők fülében, hisz láthattuk már munkáját itteni színpadon. Véletlen vagy tudatos választás miatt került ez a produkció a műsortervbe?- Tulajdonképpen véletlenül esett a választás a Budapest Táncegyüttes ezen produkciójára. Semmiféle „politikus szándék” nem vezérelt bennünket, de örülünk, hogy így alakult. Ez esetben leginkább a program volt az, ami a Drakula című produkció mellett szólt. Olyan darabokat akarunk ugyanis hozni, melyek közönségvonzó produkciók, és előrelendítik a táncművészet megszerettetésének az ügyét. így, ha már néptáncról volt szó, egyértelműnek tűnt, hogy egy olyan koreográfus munkáját hívjuk, aki rengeteget tett eddig is a néptánc és a tánc ügyéért, ráadásul az előadás címe, a Drakula is vonzó lehet a közönség számára. Az pedig, hogy ebben a műben az egri színidirektor együttműködik Zsuráfszkival, jó párosítást jelent ahhoz, hogy nagy várakozással nézzünk a produkció elé.- Tavaly a fesztivál zárása után olyan terveket szövögettek, hogy idén élőzenei produkciók is színesítik majd a fesztiválpalettát. Mi lett ezzel az elképzeléssel?- Éppen az előbb említett Drakula élő zenétől kísérve kerül színre, és az Argentin tangó est is részben élőzenei kísérettel lesz látható. Persze az élőzenei kíséret elsősorban pénzkérdés. Például Szegeden és a Thália Színházban is sokat játszottuk zenekari és kóruskísérettel, operaénekesekkel a Requiemet, de az sajnos rengeteg pénzbe kerül. Sajnálom, hogy most nem tudtuk ezt ide összeszervezni.- A Requiemet említette, és ezzel vissza is kanyarodtunk a saját produkciókhoz. A Carmen-előadásukról mit kell tudnunk?- Hagyományos előadásnak semmi esetre sem nevezhető. A koreográfus származása miatt ez egy ízig-vérig izraeli koreográfia. Részben az izraeli modern tánc nagyon erős vonulat a világban, Úri Ivgi pedig ennek a vonalnak markáns képviselője. Gondolatisága is erősen izraeli. Az ő felfogásában a darab egy munkatáborban játszódik, ahol a roppant állati és durva őrök közt van Jose, és a rabok közt van Carmen, aki nem tűri a bezártságot, és mindenképpen szabadságra vágyik. A két főszereplőt ebben az előadásban egészen különleges módon kapcsolja össze a koreográfus.- Most, az első bemutató, illetve az első fölcsattanó tapsok előtt hogyan látja, sikerült megvalósítani azt, amit elterveztek a harmadik alkalommal megrendezett Erlau Táncfesztiválra?- Bevallottan több olyan produkciót hozunk ide, melyek hozzánk kötődnek. Szeretnénk bemutatni azt itt is, hogy mit csinálunk egész évben, mindaddig, míg nem jutunk el Egerbe, így a produkciók egy része a Szegedi Kortárs Baletthez, annak legújabb produkcióihoz kapcsolódik. Ha pedig elolvassuk a címeket, azt láthatjuk, hogy rendkívül színes és vonzó program várja két héten át Eger táncszínház-szerető közönségét és a városba látogató külföldi vagy hazai vendégeket. A városnak fontos ugyanis, hogy kulturálisan, színházkultúra te- rén is nagy vonzerővel bírjon. _____egres béla MOZ ART: REQUIEM Szegedi Kortárs Balett és az Egri Fesztivál Balett 2004. július 28., 21 óra (Esőnap: augusztus 2.) A mű egy haldokló gyermek utolsó nagy víziója, melyben találkozik szellem sorstársaival, megismeri őrangyalát, szembenéz a halállal, emlékezik rövid kis élete boldog perceire, egyúttal elbúcsúzik az élettől, az élőktől. ARGENTIN TANGÓ EST Tangó Táncszínház és a Szegedi Kortárs Balett 2004. július 29., 21 óra (Esőnap: augusztus 3.) Évszakok Buenos Airesben Az előadás Astor Piazzolla Vrvaldi-ihletésű zenéire készített egyedi koreográfiák sorozata. A darabokat „A négy évszak” című versenyműből a Tél utolsó tétele és a Tavasz kezdete fogja közre, utalva az idő végtelenségére, folyamatosságára, az emberi érzések váltakozására. Koncert tangóharmonikára és zenekarra A tragikus, arrogáns tangót sokáig csak a prostituáltak táncolták, ezért a férfiaknak külön meg kellett tanulniuk a lépéseket. CARMEN / SCHUBERT: A TRAGIKA Szegedi Kortárs Balett 2004. július 30., 21 óra (Esonap: július 31.) 2004. Július 31., 21 óra (Esonap: augusztus 1.) A TRAGIKA Az állatvilágban gyakran lejátszódó metamorfózis egy természetes, ugyanakkor titokzatos folyamat, melynek fázisai során az egyed egyre közelebb kerül igazi valójához, végzetéhez. Carmen A darab folyamán a szereplők szürke és egyhangú mindennapjaikból próbálnak kitörni, szenvedélyesen keresve belső szabadságukat. DRAKULA Budapest Táncegyüttes 2004. augusztus 5., 21 óra (Esőnap: augusztus 6.) Drakula gróf hihetetlen meséjét az erdélyi népzene csodálatos és sokszínű dallamvilága, az Erdélyben élő népek táncainak utánozhatatlan és egyedülálló virtuozitása varázsolja a mai ember számára is lenyűgöző zenei és táncélménnyé. IN-FORMATION Pécsi Balett 2004. Augusztus 6., 21 óra (Esőnap: augusztus 8.) 1. Red with Me (Bársonyvörös) Simogató, meleg érzés, a mindig jelenlévő, egész életet végigkísérő, feltétel nélküli szeretet bársonyos érzése 2. Listen to this Image (Figyeljetek egymásra) Lásd a zenét! Halld a képet! Érezd a gondolatot! 3. One Cue (Egy hangulat) Két évvel ezelőtt született meg a diagnózis: „akut gyulladás az ízületekben". Táncos volt, és hirtelen szinte járni sem tudott. Mindenki azt mondta neki, örökre elfelejtheti a táncot. De ő elhatározta, hogy újra táncolni fog. FALBA ZÁRVA Egri Fesztivál Balett 2004. Augusztus 7., 21 óra (Esőnap: augusztus 9.) A HALÁL ÉS A LÁNYKA Zene: Franz Schubert Koreográfus: Barta Dóra Falba zárva (Closed in the wall) „A víziók zord éjén Láttam tűnt boldogságom, Szívem megtört, mert élet és fény Nem volt-csak éber álom.” Barta Dóra Harangozó-díjas táncművész nem csak az Erlau Táncfesztivál egyik szervezője és a Szegedi Kortárs Balett vezető táncosa, de az Egri Fesztivál Balett vezetője és koreográfusa is. Az idei fesztivál záró eseményeként lép együttese a Líceum színpadára két produkcióval Az egyiket, a Falba zárva címűt egyszer már bemutatták, és az egri közönség is találkozhatott vele, míg a másik, a Csend szonettje vadonatúj darab.- A Falba zárva című produkciójuk mennyit változott az első bemutató óta1- Mivel ez még csak a második előadásunk lesz, most fog változni a próbák során. Kicsit változtatunk rajta, mert részben én is sok mindent átértékeltem benne, és a technikai lebonyolításon is változtatni kelL Kiegészül természetesen új elemekkel is, így egységesebb és komplexebb lesz az előadás.- Ezen az estén azonban egy új, erre az alkabmra készített produkcióval is színpadra lép a társulata.- Valóban, a Falba zárva előtt egy egészen friss darabbal lépünk a közönség elé, melynek a címe A halál és a lányka, és Schubert zenéjére készült a koreográfia.- Mit lehet és keü tudni a nézőnek erről a táncműről?- Régóta, gyakorlatilag amióta táncművész vagyok, szeretem ezt a művet, régóta foglalkoztat feldolgozásának a gondolata. Valaha táncoltam is a főszerepét, és csodálatos, inspirativ muzsikának tartom Schubert művét. Ezenkívül most foglalkoztat egy olyan gondolat, mely hozzásegített, hogy színpadra álmodhassam a társulat gyerekeivel, akik mostanra teljes értékű táncosokká váltak. Eljött az a pillanat, amikor minden együtt áll ahhoz, hogy bemutassuk A halál és a lányka általam elképzelt „olvasatát”. Ki kellett várni, hogy a fejemben is megérjen, és a táncosaim is megérjenek fejben és technikai tudásban a darabhoz.-Mi volt az a motívum, ami mentén megmozdult a fantáziája?- A téma tulajdonképpen egyértelmű és egyszerű: hogyan visz el a halál egy fiatal lányt. Én azonban nem elsősorban erre gondolok közben. Inkább a látvány, egy furcsa csavar az, ami foglalkoztat. Mégpedig az, Fölszabadítani táncot és gondolatot hogy a halál hogyan jelenik meg, illetve honnan kerül elő. Sőt a lány sem igazán központi figurája ennek a műnek. Ezért kicsit megváltozik az alapkoncepció. Igyekszem fölborítani azt a merevséget, állandó szabályt, hogy van egy lány és egy halál, inkább egy furcsa csavarral megpróbálom felszaporítani, mely különleges hatást ad az előadásnak. Éppen ezért izgat ennek a műnek a színpadra állítása, hogyan lehet egy egészen más arcát megmutatni ugyanannak a darabnak.- A „lányai” tartanak-e már ott fejben, hogy képesek végigcsinálni mindazt, amü elképzelt, illetve képesekre alkotótársként részt venni a munkafolyamatban?- A lányok messze túlmutatnak a korukon, másrészt sohasem ütköztem még akadályba velük kapcsolatban. Eleve úgy választok művet, hogy ne kelljen konfrontálódnom velük. Mielőtt döntök egy-egy darab megvalósításáról, mindig mérlegre teszem azt, hogy a társulat szempontjából itt van-e az ideje. Most teljes nyúgalom- mal állíthatom, hogy itt van az idő A halál és a lányka megvalósítására! Semmiféle akadály nem tornyosul előttünk!- Óhatatlanul asszociál az ember A halál és a lányka színpadra állításáról beszélve arra a párhuzamra, amely a tavaly Egerben is megcsodált és a fesztivál műsorán ismét színpadra kerülő, a Fesztivál Balett és a Szegedi Kortárs Balett közös produkciójában létrehozott Requiem és a Schubert-mű közt fönnáll, hisz ott sem másról, mint egy kislány haláláról, haláltusájáról szól az előadás. Nem veszélyes ez?- Lehet talán veszélyesnek is nevezni, mindamellett, hogy ez a párhuzam csak most, a próbafolyamat végén jutott az eszembe. Nem tudom, rám nyomja-e a bélyegét a Mozart-remek közös előadása vagy sem. Kétségtelen, hogy mind a mai napig nagy hatással van rám a Juronics Tamás koreogra- fálta Requiem, de amit én gondolok A halál és a lánykáról, az egészen más. Most, az alkotás folyamatában úgy érzem, hogy egészen más, eltérő hangulatú produkció kerül ki a kezem alól. Az a tény persze mindenképpen párhuzam marad, hogy elveszítünk egy kislányt, de hogy hogyan és hogy milyen a konklúziója, az egészen máshová viszi a szuverén alkotókat. Számomra a Requiem iszonyatosan drámai mű és alkotás, A halál és a lányka, amit én kitaláltam, nem, nem úgy drámai!- A zene azért ez esetben is nagyon erős és súlyos, ha úgy tetszik, drámai. Ez elkerülhetetlen.-Ezért célom az, hogy magát a táncelőadást és a gondolatokat is sok esetben fölszabadítsam a zene alól. A Requiem egészen széles skálán mozog az érzelmek tekintetében. Sokszor lemegy egészen mélyre, de én csak ritkán szeretném ezeket a mélypontokat megérinteni. Inkább ellen akarok állni a zenének és a történetnek egyaránt. Van a dolognak egy reális világa, melyet hangsúlyozni szeretnék és egyben gyermekibbé tenni a történetet.- Ebben ezek szerint az is benne van, hogy a hálák megpróbálja „életszerűbbé” tenni. Az, hogy megtanuljunk és tudjunk együtt élni a gondolatával?- Ez egyértelmű szándékom. Éppen erről szól majd az előadás, hisz a gyermek számtalanszor találkozik és szembesül a halállal, de egészen a végső, a legmélyebb pillanatig, amikor is megadja magát, ezen találkozások olyanok, mintha a barátaival találkozna. Ezek a pillanatok azok, amelyektől följebb kerül az előadás, és így lesz többarcú a halál és az ember-gyermek kapcsolatának a bemutatása.- A fesztivál balettestjének másik produkciója, a Falba zárva dmű, egyáltalán nem rímel a Schubert-darab- ra, sőt az ellenpontja Milyen gondolat foglalkoztatta a megvabsításakor?-Ez az előadásunk most a próbák során újjáalakuL Sok minden foglalkoztat az első bemutatónk óta, és ezeket próbáljuk beépíteni a darabba. Ez egy technikailag nagyon nehéz darab, hisz a gyerekeknek egyszerre kell táncművészeknek és díszletmunkásoknak is lenniük, de már nagy szükségünk volt egy olyan produkcióra, melyben nem csak a fekete balettpadló meg a hátsó takarófüggöny van a színpadon, hanem végre használjunk eszközöket. Ezenkívül szeretem, ha megjelenik a vizuális technika. Szeretem összekötni a vizualitás különböző ágait. Roppant nehéz volt színpadra állítani, de a gyerekek remekül végigdolgozták az előadást. Én azonban tudom, hogy hol voltak azok a pontok, melyeket ki kell javítanunk az Erlau Táncfesztivál zárónapjáig.___________(egresi
