Heves Megyei Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-24 / 172. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2004. Július 24., szombat Össztűz a génkezelt szőlőre Magyarországon is kutatják a növény génszerkezetét ■ egészségügyi kockázatot rejthet keveredhet a hagyományos fajtákkal a mesterség hagyományait veszélyezteti ■ megszűnhet miatta a borok egyedisége ■ rontja a szakma imázsát Betegségeknek ellenálló, genetikailag mó­dosított szőlőfajtákkal szeretné lecserélni a francia szőlőállományt a helyi nemzeti mezőgazdasági kutatóintézet. A gazdák élénken tiltakoznak. Génmanipulált sző­lővel Magyarországon is folynak kutatá­sok, de termelésükről és kereskedelmi forgalomba hozatalukról nincs szó. A szőlősgazdák ellenérvei a génkezelt szőlővel szemben Budapest A francia nemzeti mezőgazdasági kutató- intézet betegségeknek ellenálló, genetikai­lag módosított szőlőfajtákkal szeretné le­cserélni az ország szőlőállományát egy öt­éves kivárási időszak után. Főként a szőlő­tőke pusztulását okozó vírusnak, illetve a szemek elszáradásához vezető számos, mérgező baktériumfajnak ellenálló új fajok elterjesztéséről lenne szó. A korábban fél­behagyott kutatások folytatására a kor­mánytól előzetes engedélye van a kutatóin­tézetnek. A munka folytatása és az intézet tervei miatt azonban vészharangot kongatnak a helyi szőlősgazdák. Évszázados borászati hagyományaikat, imázsukat érzik veszély­ben, a gyümölcs esetleges egységesítésében pedig egyenesen az egyéni borízek elveszté­sét látják - írja a Le Figaro. A mintegy négyszáz francia szőlősgazdát tömörítő Világ földje és bora nevű helyi szö­vetség szerint a szőlőgének megpiszkálása igen kockázatos egy olyan országban, ahol a lakosok naponta átlag tizennégyszer isz­nak meg egy-egy negyedpohárnyi bort, s ahol gyakran nevezik a genetikailag módosí­tott növényből készült élelmiszert Fran- kenfoodnak. A borászok szerint az ötéves türelmi idő alatt nem lehet minden olyan ag­gasztó tényezőt kizárni, amelyek miatt ma veszélyesnek tekintik a genetikailag módo­sított szőlőt a gazdák. 1996-ban egyébként már egy kis területen termesztett ilyen sző­Forrás: AP, Le Figaro | A KALIFORNIAI SZŐLŐSGAZDÁK nemrég sikerrel szálltak szembe az ellenálló | szőlőfajták termesztésének engedélyezésé- ■: vei. Március 2-án Mendocino megyében be­tiltották az összes, genetikailag módosított növényfaj termesztését. Tudni való persze, hogy a viszonylag hűvös területen lévő me­gye szőlőültetvényeit nem pusztítja olyan kérlelhetetlenül a Pierce-betegséget okozó kártevő, mint a Kalifornia más részein telepi­tetteket. löt a kelet-franciaországi Moét et Chandon pezsgőgyár és az Állami Mezőgazdasági In­tézet, de 1999-ben - a fogyasztók nyomásá­ra - kísérleteikkel visszaszorultak laborató­riumaikba. Magyarországon is folynak kutatások ge­netikailag kezelt szőlővel, de arról nincs szó, hogy ezek a termelésben és kereskedelem­ben is megjelenjenek - tájékoztatta lapun­kat a kecskeméti Szőlészeti és Borászati Ku­tatóintézet (SZBKI) igazgatója. Botos Ernő Péter közölte: az általa irányított intézetben is folynak ilyen kutatások. Ennek keretében géneket, rajtuk keresztül tulajdonságokat ültetnek át egyik fajtából a másikba, ami fel­gyorsítja a szőlők természetének megismer­hetőségét. A szőlőtermelésben való megjelenése kapcsán két nézőpont ismeretes. Áz egyik szerint az eljárás megbontja a természetes génstruktúrákat, így nem szabadna alkal­mazni. A másik arra hivatkozik, hogy ilyen­kor sem történik más, mint a keresztezéses nemesítéskor. Mint az igazgató hangsúlyoz­za, egyelőre senki nem bizonyította be, hogy a génmódosítás a szőlő esetében ká­ros, de azt sem, hogy nem az. Vagyis a ku­tatók még nincsenek tisztában a kockázatok és a mellékhatások teljes spektrumával. így, bár ismertek az eljárás egyes előnyei, még nem biztos, hogy ezek az előnyök a másik oldalon nem vezetnek-e meggyengült nö­vényhez. Devizaárfolyamok Cseh korona 7,92 Euró 249,07 Japán jen (100) 185,33 Lengyel zloty 56,10 Svájci frank 162,78 Szlovák korona 6,25 Angol font 374,26 _________Hírek_________ S orsdöntő hetek A kormányzat és az igazság­szolgáltatás által egyszerre szo­rongatott orosz olajóriás, a Jukosz vezérigazgatója szerint három héten belül eldől a válla­lat sorsa, addig is „komoly erő­feszítéseket tesznek az Oroszor­szági Föderáció kormányával folytatandó párbeszéd érdeké­ben”. Steven Theede vezérigaz­gató határozottan kijelentette, hogy a Jukosz még nem jutott csődbe, mu OMV az élen A román Petrom felvásárlási ügyletével az osztrák OMV olaj­cég egyértelmű elsőséget szerez Kelet-Európábán. A Raiffeisen Centrobank (RCB) olajpiaci elemzője szerint a Petrom- ügylet 150 százalékos emelke­dést hoz az OMV olajkészletei­ben, gázkészleteiben pedig 240 százalékos növekedést, mti Könnyítés Az olasz FIAT-konszern 72,5 százalékban elengedi a szerb Zastava autógyár adósságát, így az a kamatokkal együtt 41,5 millió dollárról 11,5 milliárdra csökken. A külföldi gazdasági kapcsolatokért felelős szerb miniszter szerint a részleges adósságelengedés segíti az egyetlen szerb autógyár ter­vezett privatizációját és meg­újulását. MTI Új atomerőművek A pekingi kormányzat jóváha­gyását adta két újabb atomerő­mű építéséhez az országban. Kínának már 11 nukleáris léte­sítménye van, két erőművi blokk még építés alatt áll, mti ■ Mezőgazdaság: 400 Négyszáz milliárd forintra lesz szüksége a magyar mezőgaz­daságnak 2005-ben ahhoz, hogy megvalósíthassa céljait Ezek pedig nem mások, mint hogy javuljon a versenyképesség, a gazdák mihamarabb alkalmazkodhassanak az uniós elvárá­soknak. Erről Pásztohy András, az MSZP agrár- és vidékpoliti­kai ügyvezetője beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján. Kaposvár Ha jövőre sem sikerül a lépésvál­tás a magyar mezőgazdaságban, akkor utána még nehe­zebb lesz a gazdák hely­zete az élesedő verseny­ben. Ám hogy ez meg­történhessen, ahhoz pénzre van szükség, nem is kevésre: úgy 400 milliárd forintra. Ebből csak alig több mint a fe­le, 203 milliárd forintnyi jön uniós forrásból, a többit a hazai költségvetésnek kell biztosítania. Most folynak e költségvetés előkészítő munkái, augusztus 2-ig egyeztet a szocia­lista frakció a kormánnyal, persze a végső szót a Pénzügyminiszté­riumban mondják ki.- A szocialista parlamenti frakció megadta a politikai meg­rendelést a kormánynak, most rajtuk a sor, hogy előteremtsék a szükséges forrásokat fogalmazott tegnap Pásztohy András, az MSZP agrár- és vidék­politikai ügyvivője. - A célok világosak: javíta­ni kell a versenyképes­séget, és gyorsítani az Unióhoz való felzárkó­zást. Ezt azonban a költségvetésnek is segí­tenie kell. Maximálisan ki kell használni az uniós programok kínálta forrásokat, hazai támoga­tásból pedig segíteni kell a vidék felzárkózását, új munkahelyek teremtését, illetve az ésszerű ag- rárszerkezet-váltást. milliárd A képviselő hozzátette: ah­hoz, hogy hazánk maradéktala­nul igénybe vehesse az EU-forrá- sokat, a költségvetésnek tartal­maznia kell a nemzeti forráso­kat, illetve a garanciákat, vala­mint a terület alapú támogatások 30 százalékos hazai kiegészíté­sét. Mivel az uniós pénzek nagy­sága 205 milliárd forintra tehető (AVOP 80, a terület alapú támo­gatás 90, a piaci támogatások összege 30 milliárd forint), 190 milliárdot a magyar kormánynak kell adnia, hogy a szükséges 400 milliárd összejöjjön. Ebben már az a 30 milliárd forint is benne lenne, ami a több évre szóló, át­húzódó támogatások 2005-re eső része.- Ezzel a támogatási nagyság­renddel, valamint az uniós pén­zek igénybe vételét segítő intéz­mények, szervezetek további erő­sítésével 2005-ben sikeres lehet a mezőgazdaság és lépést válthat a magyar vidék - tette hozzá Pásztohy András. VARGA OTTÓ Bábolnához kerülhet a Pick A héten jelentették be, hogy privatizálja - méghozzá „dara­bokban” - a Bábolnai Állami Gazdaságok A Die Presse című tekintélyes osztrák lap szerint a csúcsadósságot nyögő kombi­náton a Pick-szalámi segíthet Die Presse Bábolna A magyar agrártörténelem legva­dabb átvételi pletykája két nagy hagyományú vállalkozásról szól: az állami élelmiszer-ipari óriás Bá­bolna - a Smithfield Fodds ameri­kai konszernnel és a dán húsfel­dolgozó Danish Crownnal verse­nyezve - ajánlatot tett a szalámi­gyártó Pick megvételére. Velez Zol­tán, a bábolnai vezér a Die Pressé­nek nyilatkozva nem titkolta azt a véleményét, hogy szóba sem jöhet az államosítás. Á valójában vásár­lás céljára létrejött agrárholding katalizátorként működhet, s a Pick-részleg ismét leadható, ha az erre alkalmas beruházót meglelik. Az elképzelések szerint névérté­ken adnának túl a 16 ezer Pick- részvényen. Ezáltal munkahelye­ket biztosítanának, megőriznék a termékek piacát, s a Pick továbbra is nemzeti tulajdonban maradhat­na. Az egész átvételt a Magyar Fej­lesztési Bank államilag garantált hitele finanszírozná, és a Pick biz­tonságát szolgálná. Bábolna adóssága egyébként 17 milliárd forintot tesz ki - fűzi hozzá az osztrák lap -, igaz, ta­valy a 7,8 milliárdos éves veszte­séget sikerült 2,8 milliárdra lefa­ragni, s a bevételt 16 százalékkal 40 milliárd forintra növelni. Ám az állami tulajdonú cégnek alig van perspektívája: még a „kom­munista éra” egyik kombinátjá­nak agráripari maradványa. A szóban forgó cégek - a Bá­bolna és a Pick - már februárban szorosra fűzték kapcsolataikat. A két óriás keréskedőházat alapí­tott, amely évente 10 milliárd fo­rint értékben nyers-, nyomó- és csomagolóanyagot állít elő. A Pick-csoport ezzel a válság le- küzdhetőségét látja. Főnöke, Ko­vács Tamás a Die Pressének nyi­latkozva elmondta: 2003-ban a húsfeldolgozó Ringa újjászerve­zése 325 millió forintos adózás előtti veszteséghez vezetett. A Ringát azonban eladták, s a csoportot sikeresen átalakították. EUROPRESS Autógyár Kelet-Európábán Graz Évi 150 ezres kapacitású autógyárat építene Kelet- Európában az osztrák Magna Steyr AG, amelynek listáján hazánk is szerepel A cég a közelmúltban már szondázta is a lehetséges magyar beszál­lítókat. A gyárra 400 millió eurót szánó társaság már jó ideje tájékozódik Magyarországon, de kormány- szintű tárgyalásra meg nem ke­rült sor. A DaimlerChrysler, a Saab és a BMW számára az idén 200 ezer gépkocsit gyártó cég ve­zetője, Manfred Remmel az oszt­rák Wirtschaftsblatt című újság­nak elmondta: legkésőbb a jövő év első felében meghozzák a vég­ső döntést. A Magna Interna­tional csoporthoz tartozó vállalat a Mercedes G osztályú terepjáróit és az E osztályt, valamint a Chrysler Voyager mellett a Jeep Grand Cherokee-t gyártja legré­gibb partnerének, a Daimler­Chrysler konszernnek, s ezekhez társult a Saab 9-3 kabrió, vala­mint a BMW aszfaltterepjárója, az X3. A cég azonban nem tudja helyben bővíteni termelését, ezért vizsgálódik Kelet-Európá- ban, ahol nemcsak zöldmezős beruházást tart elképzelhetőnek, hanem akár már létező gyárat is venne. Manfred Remmel a Wirtschaftsblattnak azt is el­mondta, hogy a megrendelő part­nerektől is függ a helyszín. így például a DaimlerChrysler Romá­niát helyezi előtérbe, de a Volks­wagen konszern számára Ma­gyar- vagy Csehország jobb len­ne. Elemzők szerint a gyár létesí­tése akár háromezer új munka­helyet is teremthet, s az sem ti­tok, hogy továbbra is Tatabánya a legesélyesebb magyar helyszín. A Magna Steyr elszántságát jelzi, hogy kérésére a Magyar Befekte­tési és Kereskedelemfejlesztési Kht. június 29-re beszállítói kon­ferenciát szervezett. Amint Werly Szilvia, a beszállítói tanácsadó központ főmunkatársa lapunk­nak elmondta, az osztrák cég kü­lönböző termékcsoportok - kül- és beltéri elemek, elektronika, motor, hajtás, sebességváltó - szakértőiből álló küldöttséget a stratégiai beszerzési főnök, Georg Pass vezette. A magyaror­szági látogatás célja újabb ma­gyar beszállítók megismerése volt, akik a jövőbeli projekteknél partnerként jöhetnek szóba. A találkozón 39 magyar vállalat, valamint négy szakmai szövetség képviselői jelentek meg. Nyolc céget meglátogatásra is érdemes­nek tartottak, s kettőt már fel is kerestek az osztrák szakembe­rek. A Magna Steyr ugyanakkor nem teljesen ismeretlen hazánk­ban. Az éppen két éve Győrben létrehozott Magna Steyr Engi­neering Center Hungária Kft. jár­műfejlesztő központ a kezdeti nyolccal szemben már huszon­két mérnököt foglalkoztat. Szá­mítógéppel modellezik a gépjár­művek stabilitását, merevségét, valamint törését. A kisalföldi vá­rosba elsősorban az Audi jelenlé­te miatt telepedett le a Magna Steyr, amely TT-modellek fejlesz­tésében is részt vett. ■ Közzétehetik a szlovák privatizációs szerződéseket Budapest Magyar céget is elérhet az a szlovák szándék, hogy közzéte­szik a közelmúltban privatizált bankok és energetikai cégek szerződéséi Az ügy érintheti az OTP-t, a Molt viszont nem, mert a magyar olajtársaság már a magánosítás után vásárolta meg a Slovnaftot Miután a szlovák kormány a parlament kérésére beleegyezett a PSA Peugeot/Citroén és a Hyundai/Kia autógyártó kon­szernekkel kötött beruházási szerződés nyilvánosságra hoza­talába, a szakminisztériumok már a bank- és energiaszektor­ban lezajlott nagyobb privatizá­ciós megállapodások közzétételét készítik elő. így hamarosan nyil­vánosságra kerülhet az is, hogy az OTP Bank milyen feltételekkel szerezhette meg 2002-ben az IRB beruházási és fejlesztési bankot. A szerződések közzététele előtt azonban a minisztériumoknak először a pályázatokat elnyert külföldi befektetőkkel kell egyez­tetniük, majd a gazdasági, a ■"pénzügyi és a közlekedési mi­nisztériumot is meg kell nyerni az ügyhöz. Az OTP-nél egyelőre nem kaptunk választ arra, hogy megkeresték-e őket már az ügy­ben. A Mólnál viszont elmond­ták, hogy a magyar olajtársaságot nem érinti az állami szerződések nyilvánosságra hozatala, miután a Slovnaft már magánkézben volt, amikor azt a Mól megvásá­rolta. A korábban állami tulaj­donban lévő bankok új gazdáit már megkérdezték, hogy a szer­ződésekben mi minősül üzleti ti­toknak - mondta Peter Papanek, a szlovák pénzügyminisztérium szóvivője a TASR szlovák hírügy­nökségnek. A minisztérium ál­láspontja szerint a megállapodá­sok nyilvánosságra hozhatók, s igény esetén - az előírásokat megtartva - ez meg is történhet. Az érintettek között van - az OTP Bank mellett - az osztrák Erste Bank és az olasz Banca Intesa Group is. Pénzváltók átrendeződése Budapest A Kereskedelmi és Hitelbank kivonulása derekasan átrendezi a pénzváltók piacát, hiszen a hitelintézettel nagyjából 200 cég állt ügynöki kapcsolatban. A Kereskedelmi és Hitelbankkal kapcsolatban állt pénzváltó cé­gekkel folyamatban van az elszá­molás, és a jelenlegi állapot sze­rint nem jelentős azoknak a szá­ma, ahol még nem zárult le a fo­lyamat - közölték lapunk érdeklő­désre a hitelintézetnél. A K&H- nál hozzátették: azoknak a cégek­nek, amelyeknek a megadott jú­lius 31-i határidőig nem sikerül megállapodni valamelyik más bankkal vagy takarékszövetke­zettel, a tevékenységi engedélyük egy évig megmarad, ám az új partnerrel való megállapodásig nem nyújthatnak szolgáltatást. A K&H kivonulása igencsak átren­dezi a piacot, hiszen a hitelintézet megközelítőleg kétszáz, összesen 700 tagú hálózatot működtető partnerrel működött együtt, ame­lyek között igen nagy súllyal bíró szereplők is akadtak. Tölgyesi Zoltán, a Raiffeisen Bank vállalati üzletága vezetőjének tájékoztatá­sa szerint 26, a K&H-tól távozott pénzváltóval szerződött le a hitel- intézet, hogy a Raiffeisen ügynö­keként folytassák tevékenységü­ket. A szakember hangsúlyozta: a Raiffeisen Bank hosszú távon gondolkodik a pénzváltói tevé­kenységet illetően, amit az is je­lez, hogy ennek az ügyfélkörnek a kiszolgálására külön informati­kai hátteret fejlesztett ki. Tölgyesi szerint a bankot valóban megke­reste sok, korábban a K&H-val dolgozó pénzváltó. __________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom