Heves Megyei Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-23 / 171. szám

6. OLDAL HÖR I Z 0 N T 2004. Július 23., péntek Sikeres fesztivál Mezőkövesd Július 15-18. között hatodik al­kalommal rendezték meg a Zsóri-fesztiválí, amely minden korábbi rendezvénynél sikere­sebbnek bizonyult. A szervezők kitettek magu­kért, hiszen délelőtt a gyerme­keknek szerveztek rengeteg csa­logató programot, versenyt, játé­kot, míg a délutáni órában szín­vonalas előzenekarok teremtet­ték meg a kellő hangulatot az es­ti koncertekhez. Több mint ötez­ren voltak kíváncsiak az Edda el­ső esti fellépésére, míg a máso­dik napon a Nox együttes vonzot­ta a szépszámú publikumot. Minden várakozást felülmúlt a parkolóban az utolsó estén megrendezett esti Republic-kon- cert, amelyre közel 10 ezer ra­jongó volt kíváncsi. A rendezvény vendégei voltak sok népszerű meghívott mellett Nemere István író és Garamvölgyi János, akik dedi- káltak is a helyszínen. ■ Olvasónk is segített Egy megyeszékhelyi olva­sónk telefonált szerkesztősé­günkbe, hogy nagyon örül, mert végre felújították a Gó­lya utcai ABC-t, és ezzel jobb körülményeket teremtettek a vásárláshoz. Ám azt kifogá­solta, hogy a pénztárosnak egész nap állnia kell, noha más üzletekben a dolgozók ülve végzik munkájukat Eger Ritka manapság az ilyen fogyasz­tói észrevétel, mert inkább külön­böző panaszokkal árasztják el az üzleteket. Nem beszélve a gúnyos megjegyzésekről egy-egy üzlet árukínálatára vagy berendezésére. Most viszont az emberiesség hangja szólalt meg olvasónk részé­ről. aki az észrevételét beírta az üz­letben levő vásárlók könyvébe is. Az ABC-t működtető Aroma Rt. igazgatóhelyettese, Horváh Béláné örömmel fogadta az észre­vételt. Nem is titkolta ezt, mert' mint mondta, manapság kevés a jó szó, ritka az ilyen bejelentés, in­kább a kritika a jellemző minden területen. Ezért gyorsan intézke­dett, és megbeszélte a Gólya utcai üzlet vezetőjével, hogy forgószé­ket vásárolnak a pénztárosnak. Az alkalmazott egyébként eb­béli igényét eddig nem jelezte, mert mint értesültünk róla, a munkaidejét nemcsak a pénztár­ban tölü, hanem az üzlet folyama­tos árufeltöltésében is segédkezik. Olvasónk minden bizonnyal más hasonló élelmiszerüzletben úgy látta, hogy a pénztáros ülve végzi munkáját, ezért emelte fel a szavát a Gólya utcai ABC-ben dol­gozó alkalmazott érdekében, ahol eddig nem így volt. _______im. k.i T emetetlen holtak: a roma holokauszt Több tízezer cigányt gyilkoltak meg a náci koncentrációs táborokban és a helyi pogromok során 1944. augusztus másodikán — egyetlen éjszaka alatt — négyezer romát megöl­ve felszámolták az auschwitzi cigánytábort. Az európai romák ezen a napon emlékeznek a náci népirtás roma áldozataira: a becslések szerint egész Euró­pában félmillió, Magyarországon több tízezer romát gyilkoltak meg a náci kon­centrációs táborokban és a helyi pogromok során. Az áldozatok számának megbecsülését nehezíti, hogy nagy számban semmisültek meg iratok, de az is, hogy sok helyen minden dokumentum nélkül hurcolták el a romákat, vagy lőt­ték bele őket a falu szélén megásatott tömegsírokba. Németországban az 1935 szeptemberében már kutya hidegek voltak. Hely a börtön­elfogadott állampolgársági törvény a „né- cellákban nem volt. Az elfogottak nagy ré­met vagy fajrokon vérű állampolgárok” ka- sze a kazamaták előtti szabad térségeken tegóriájából már nemcsak a zsidókat, de a tanyázott. Kisgyerekek megfagytak tucat­cigányokat is kizárta. 1938 márciusában jával. Azokat a latrinába dobták.” A Csil- népszámlálás alá vették a cigányokat, áprilisban megvonták tőlük a szava­zati jogot, májustól nem járhattak többet iskolába, és deportálni kezdtek minden olyan férfit, aki nem valamelyik földmű­ves gazdánál dolgozott. Az év júliusában pedig meg­tiltották nekik, hogy nem cigányokkal lépjenek há­zasságra. Himmler 1939 októberében „vándorlási tilalmat” rendelt el a ro­mák számára, majd elkez­dődik a tömeges deportá­lásuk, főként a lengyelor­szági koncentrációs tábo­rokba. A magyarországi áldo­zatok számáról máig viták folynak, a kutatások a több tízezres számot való­színűsítik. A háborút megelőzően már több speciális „cigányrendelet” született: 1929-től évente kétszer szerveztek orszá­gos „cigányrazziákat”, 1934-ben Endre László — a magyarországi zsidóság koncentrációs táborba szállítását később államtitkárként szervező hivatalnok - kö­veteli a kóbor cigányok állami koncentrá­ciós táborba zárását és a férfiak sterilizálá­sát. Később több településen - mint példá­ul Esztergomban 1942-ben - zárt cigányte­lep létesítéséről döntöttek a városatyák, amit lakói csak munkavégzés céljából hagyhattak el. 1944 tavaszán-nyarán a ro­ma lakosságot munkatáborokba viszik Szolnok, Csongrád, Bács-Kiskun, Pest, He­ves, Nógrád megyékből, augusztusban pe­dig a Honvédelmi Minisztérium elrendeli cigány munkásszázadok felállítását. 1944. november másodikán-harmadikán megin­dul a roma családok összeszedése és inter­nálása Zala, Veszprém, Vas, Baranya, So­mogy, Tolna, Komárom, Győr, Sopron, Pest megye településeiről. A Pest környéki romákat családostul, gyermekestül no­vember másodika és hatodika között sze­dik össze a helyi csendőrségeken, majd az óbudai téglagyárba viszik őket. Innen no­vember tizedikén marhavagonokban szál­lítják Dachauba, majd három nap elteltével a nőket és gyermekeket tovább Ravensbrückbe. A deportált romák jó ré­szét a komáromi Csillag-erődben gyűjtöt­ték össze. Az egyik szemtanú így emléke­zik az ott lezajlottakra: „Novemberben Roma anya gyermekeivel a negyvenes években lag-erődből később a munkaképes korú férfiakat és nőket deportálták, a többieket: az idősebbeket és a gyerekeket hazaen­gedték. A koncentrációs táborokba to­vábbhurcolt férfiak és nők túlnyomó több­sége azonban soha nem tért vissza. Ami Heves megyét illeti, Bársony János kutatásai szerint szűkebb hazánkban Adácsról a komáromi gyűjtőtáborba vittek több cigány családot, ahonnan továbbszállí­tották őket Dachauba és Buchenvaldba. Na­gyon kevesen tértek csak haza. Bélapátfal­ván a romák egy részét helyben dolgoztat­ták, másik részüket Budapestre vitték kény­szermunkára, de akadtak közülük olyanok is, akiket elhurcoltak egy Bécs melletti kon­centrációs táborba. Egerből a helyi, illetve a komáromi gettóba gyűjtötték össze a ro­mák nagy részét 1944 őszén. Voltak, akiket innen elvittek Salzburgba. Füzesabonyból 1944 szeptemberében vitték a romákat Kompokra és Verpelétre kényszermunkára. Gyöngyösről Marcalra hurcolták a romákat 1944 nyarától teléig. A gyöngyöspatai cigá­nyok zömét 1944-ben Szurdokpüspökin át Németországba vitték német katonák. 1944 októberében az otthon maradottak közül sokakat agyonlőttek a településen. Lőrinciből a komáromi és a hatvani get­tóba vitték a romák egy részét 1944 októ­bere és decembere közt. A mátraderecskei cigányok útja először Nyíregyházára veze­tett 1944 márciusában, majd Komáromba és végül Linzbe deportálták őket. A nosz- vaji romákat 1944 novemberétől decembe­réig Mezőkövesden, a parádiakat helyben és Komáromban gyűjtötték össze. Pélyen 1944-45-ben a cigánytelepet karanténba helyezték, és Komáromba hurcoltak több családot. Pétervásárán a helyi gettóban gyűjtötték össze a romákat 1944 októberé­től decemberéig, és kényszermunkán dol­goztatták őket. Az árokásás közben napi­renden voltak a verések és a botozások. Poroszlóról Dormándra vitték a cigányokat 1944 szeptember-októberében. A tarnaleleszi cigányok 1944 augusztusától 1945 februárjáig Szentgotthár- don voltak kényszermun­kán. Tarnazsadányból a romániai Bargóba vitték kényszermunkára a ro­mákat 1944 augusztusa és 1945 februárja között. Verpelétről Gyöngyösre gyűjtötték gettóba a romá­kat 1944 márciusa és au­gusztusa közt. Az alábbiakban Raffael Ilona túlélő szavait olvas­hatják: „Adácson születtem huszonnyolc augusztusá­ban. Hatan voltunk testvé­rek: két fiú, négy lány. Édesapám Pestre járt a vasúthoz dolgozni, az idő­sebbek meg summások voltak. Negyvennégyben, mindenszentek napján jöttek értünk a csendőrök. Öt családot vittek el. Mind a rokonaim voltak, a nagy­bátyáim. Azt mondták, cukorrépát szedni visznek Hatvanba. Nem mondták, hogy kivisznek minket Német­országba, vagy valami. Hatvanban betettek minket a zsidó­templomba. Ott voltunk egy hétig, onnan ott egy bunker, oda bevágták a halottakat. Hogy mikor lettek elszállítva, azt nem tu­dom, mert nem láttam. De azt tudom, hogy a halott kisgyermekek sokáig ott vol­tak. Három-négy napig is, és nem mehet­tek oda a szülők. Egy-másfél hét után ránk került a sor, hogy vagonokba tegyenek. A mi családunkból csak édesapámat és en­gem vittek tovább, mert a többi gyerekek mind fiatalabbak voltak. Azokat elenged­ték. Adtak egy kiló kenyeret meg ilyen na­gyon sós lecsókolbászt. De vizet nem ad­tak. Reggel vittek, estére már ott is voltunk. Egyszer állt meg a vonat, mert szőnyeg­bombázás volt. Ott álltunk vagy két órát, de nem nyitották ki az ajtókat. Annyira reszkettek a vagonok, majd összedőltek. Mi meg ott bent reszkettünk. (...) Dachauban reggelig várnunk kellett. Vert minket a havas eső. Volt velünk olyan asszony is, akinek picije volt, még egy hó­napos se. Verte azt is az eső, hó. Két ilyen pici is meghalt reggelre. Akkor kopaszra nyírtak mindenhol, ahol csak szőr volt, ad­tak ilyen fapacskert a lábunkra, meg egy vékony szoknyát és kabátot. Abban telel­tünk ki. Reggelre feketekávét adtak min­den nélkül. Ebédre krumplihajat. Vacsorá­ra megint feketekávét. Ott ütött ki a fej- és hastífusz a halottak­tól. Abban haltak meg rengetegen. A hastí­fusz egy jó hét alatt kisöpörte a népet a lágerbul. Három nap alatt megölt majd­nem mindenkit. (••) Egyre jobban jöttek befelé az oroszok. A gyűjtőtáborból vittek minket arra a két- három hetes útra. Nem tudom, hova akar­tak vinni minket gyalog. Hajtottak minket az oroszok elől. Akkor már Berlin az oro­szoké volt. Az volt a szerencsénk, hogy nem került ránk a sor. Mindenkit megöltek volna. Se vége, se hossza nem volt a nép­nek. Aztán egy nagy erdő alatt ott hagytak. Már közel voltak az oroszok, ők meg ki tudja, merre mentek, minket otthagytak. (...) Eleinte azt gondoltuk, most már gyor­san hazaérünk. De nem. Mefkellett várni, „Lőrinciből a komáromi és a hatvani gettóba vitték a romák egy részét 1944 ok­tóbere és decembere közt A mátraderecskei cigányok útja először Nyíregyhá­zára vezetett 1944 márciusában, majd Komáromba és végül Linzbe deportálták őket A noszvaji romákat 1944 novemberétől decemberéig Mezőkövesden, a parádiakat helyben és Komáromban gyűjtötték össze. Pélyen 1944-45 között a cigánytelepet karanténba helyezték, és Komáromba hurcoltak több családot Pétervásárán a helyi gettóban gyűjtötték össze a romákat 1944 októberétől de­cemberéig, és kényszermunkán dolgoztatták őket. Az árokásás közben napiren­den voltak a verések és a botozások. Poroszlóról Dormándra vitték a cigányokat 1944 szeptember-októberében. A tarnaleleszi cigányok 1944 augusztusától 1945 februárjáig Szentgotthárdon voltak kényszermunkán. Tarnazsadányból a romániai Bargóba vitték kényszermunkára a romákat 1944 augusztusa és 1945 februárja között. Verpelétről Gyöngyösre gyűjtötték gettóba a romákat 1944 már­ciusa és augusztusa közt.." továbbvittek Komáromba, ahol már csend­őrök meg katonák vártak minket. Volt ott mindenfajta ember, magyar, cigány, haza­árulók. Vagy akire haragudtak valamiért. (...) Nem volt ott egy orvos se. Meghaltak ott öt-tíz-tizenkét évesek az éhségbe. Volt hogy legyen vasút. (...) Egy év elmúlt, mi­kor hazakerültem, negyvenötben, Jakab napján itthon voltam. Anyámat és a testvé­reimet találtam otthon. Apámat soha töb­bé nem láttuk.” (A Roma Sajtóközpont segítségével) Orvosi és gyógyszertári ügyeletek Eger és körzete Dózsa Gy. u 18. (37/311-727), Gyermekorvosi ügyelet: Hatósági állatorvos: 37/341-068. A megye piaci arai Felnőtt orvosi ügyelet: Vidéki ügyelet, Gyöngyös, Albert Schweitzer Kórház, Hatvan, Balas­Gyógyszertári ügyeletM. 25-ig: Központi háziorvosi ügyelet, DeákF. u. 1.(37/300-981), si B. u. 16. (37/341-199). Hétköznap Megyecímer Patika. EGER GYÖNGYÖS HATVAN HEVES Eger, Szálloda u. 2/A. (36/518-378) rendelés: szombat 7-től hétfő 7-ig. 17-20 óra, hétvégén 8-20 óra. (Egyéb Júl. 26-aug. 1.: Kamilla Patika. Bab (száraz) 300-500 600 500 400 Gyermek orvosi ügyelet: Fogorvosi ügyelet, Gyöngyös, időpontban a gyermekek ellátása a fel­Bab (zöld) 150 150 100-150 150 Központi háziorvosi ügyelet, Erzsébet királyné u. K (37/311-851). nőtt háziorvosi ügyeletén történik.) Füzesabony és körzete Barack (sárga) 150-220 120-150 250-300 100 Eger, Szálloda u. 2/A. (36/518-379) Rendelés szombat, vasárnap Állatorvosi ügyelet (júl. 24-25-én): Felnőtt orvosi ügyelet: Barack (őszi) 150-220 200 300 120 Fogászati ügyelet: 8.30-12.30 Hatvani körzet: 20/3965465. Füzesabony, Rákóczi u. 36-40. Dióbél 800-1000 900 600-800 1000 Eger, Klapka Gy. u. 1. (36/518-263). Gyermekorvosi ügyelet: Gyógyszertári ügyelet: Lestyán (36/341-153). Hétköznap 16-tól Dinnye (görög) 59 70 90 80 Hétköznap: 14.00-19.00, Gyöngyös, Dózsa Gy. u. 18. Gyógyszertár Hatvan, Kossuth tér 8. másnap reggel 7-ig, hét végén Dinnye (sárga) 120-150 120 80-100 100 hétvégén és ünnepnapokon: (37/313-112). reggel 8-tól másnap reggel 8-ig. Gyökér 300 150 160 50-100 8.00-13.00 óráig Rendelés: szombat 8.00-12.00, Heves és körzete Gyermekorvosi ügyelet: Fokhagyma 450-480 500 500 400 Állatorvosi ügyelet (júl. 24-25-én): 14.00-18.00. Vasárnap 8.00-12.00 Felnőtt orvosi ügyelet: Ugyanott, mint a felnőtt. Haqyma (vörös) 110-130 120 120 90 Eger város: 30/9350-103. Állatorvosi ügyelet (júl. 24-25-én): Heves, Szerelem A. u. 32. Állatorvosi ügyelet (júl. 24-25-én): Karalábé 60-70 50 50-80 30 Állatkórház: 36/312-460. Gyöngyösi körzet: 20/9572-581. (36/346-831). Hétköznap este 7-től Füzesabonyi körzet: 30/4342-521. Karfiol 80-90 130 150 100 Recski körzet: 30/9288-097. Hatósági állatorvos: 37/341-068. másnap reggel 7-ig, hétvégén Hatósági állatorvos: 30/6550-759. Káposzta (fejes) 80 80 70-100 70 Hatósági állatorvos: 30/6550-759. Gyógyszertári ügyelet: Júl. 25-ig: reggel 7-től másnap reggel 7-ig. Gyógyszertári ügyelet: Mátyás király Kelkáposzta 100-120 150 80-150 100 Gyógyszertári ügyelet: Zalár Patika Erzsébet Gyógyszertár (Kossuth L. u.). Tiszanána, Fő út 2. (36/366-005). Gyógyszertár, Füzesabony, Krumpli 60 70 70-100 70 (Eger, Zalár u. 9.). Júl. 26-aug.t: Mixtúra Gyógyszertár Összevont felnőtt és gyermekgyógyásza­Rákóczi u. 10. Meggy 200 200 250-300­(Szövetkezet u.). ti ügyelet. Időpont: Hétköznap Paradicsom 120-150 120 140 130 Tiszamenti régió: 19-től másnap reggel 7-ig, Pétervására és körzete: Paprika (tv) 120-200 130 150-180 150 Állatorvosi ügyelet (júl. 24-25-én): Hatvan és körzete ünnepnapokon reggel 7-től Felnőtt orvosi ügyelet: Paprika (csípős) 20 200/kg 40-50 30 Ügyelet: 30/4994-932. Felnőtt orvosi ügyelet: másnap reggel 7-ig. Pétervására, Szabadság tér 29. Sárgarépa 120 150 100 150 Albert Schweitzer Kórház, Hatvan, Balas­Gyermekorvosi ügyelet: (36/368-013). Hétköznap du. 17-től Tojás 12-20 20 22-25 20 Gyöngyös és körzete si B. u. 16. (37/341-040). Hétköznap 17 Ugyanott, mint a felnőtt ügyelet. reggel 7-ig, hét végén folyamatosan. Uborka 60-150 100 100-120 200 Felnőtt orvosi ügyelet: órától másnap reggel 8 óráig, hétvégén Állatorvosi ügyelet (júl. 24-25-én): Gyermekorvosi ügyelet: A felnőtt orvosi Zeller 100 80 60-80 30 24 órás, sürgősségi, Gyöngyös, reggel 8-tól másnap reggel 8-ig. Heves és körzete: 20/3442-716. ügyelettel együtt. ■ Szilva 90-100 300 200 50

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom