Heves Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-24 / 146. szám

I 2004. Június 24., csütörtök HÖR 7. OLDAL Z 0 N T Mérlegen megyénk idegenforgalma (Folytatás az 1. oldalról) A szállodák kivételével - ahol 5,9 százalékos a visszaesés - minden szállástípusban növekedés volt. Összesen 774 ezer 87 vendégéjsza­kát töltöttek el nálunk a turisták. Ez azonban 2,9 százalékkal keve­sebb, mint egy évvel korábban, de jobb a 2001-es adatnál. A szállás- típusok közül egyedül a falusi szállásadás tudott növekedést fel­mutatni: 16,3 százalékosat. belföldi vendégek száma 302,5, a külföldieké 256,5 százalékkal haladta meg az egy esztendővel korábbit. Jelentős forgalomnöve­kedést mutat Bélapátfalva (35,4 százalék), Párád (32,2), Mátraderecske (47,7), Sírok (47,4), Egerszalók (16,4) és Tárnáméra (60,2) is. A legna­gyobb visszaesést Egerben ta­pasztalhatták, ahol 4,6 százalék­kal kevesebb belföldi és 10,6 szá­zalékkal kevesebb külföldi for­Heves megye és Eger turisztikai tendenciái 2002-2003 Heves megye összesen Eger Megyei Jogú Város Heves megye 118 települése Eger nélkül 2002 2003* változás V, 2002 2003* változás V, 2002 2003* változás % Vendégek száma 295.681 298.609 101,0 108.908 101.505 93.2 86.3 186.773 197.104 105,5 Vendégéjsza­kák száma 796.797 774.087 37,1 275.79S 238.048 521.002 536.039 102,8 A vendégek 84 százaléka - az­az 250 ezer 958 ember - a belföl­di turizmus keretében kereste fel megyénket. Ám elgondolkod­tató, hogy a külföldi vendégfor­galomban jelentős a visszaesés: a 10,5 százalékkal kevesebb kül­földi 19,5 százalékkal kevesebb éjszakát töltött nálunk. Az ösz- szesen 47 ezer 651 személy közül a legjelentősebb arányt a hagyo­mányos „küldő,, országok kép­viselték: Németország (11 ezer 309), Lengyelország (4166), Csehország (2543), Ausztria (2466), Hollandia (2254) és Szlovákia (2196). Az elmúlt év turisztikai „nyertese,, a Tisza-tó térsége, azon belül-is Kisköre volt, ahol a dúlt meg. Ez a város idegenfor­galmi súlya miatt különösen ér­zékenyen érinti a megye egészé­nek turisztikai teljesítményét is. Ha a megyei adatoknál Egert nem vesszük figyelembe, úgy a többi 118 település 2003-ban 5,5 százalékos növekedést produkált a vendégek, 2,9 százalékot pedig a vendégéjszakák száma tekinte­tében... A külföldi vendégek számá­nak visszaesése kapcsán Kiss Já­nos, a megyei önkormányzat szakirodájának vezetője rámuta­tott: a külhoni reklámok igen nagy anyagi ráfordítást tennének szükségessé, ám a központi, a Magyar Turizmus Rt. által szer­vezett reklámokban továbbra is a Balaton és Budapest túlsúlya ér­hető tetten. Az idei feladatokkal összefüg­gésben Kiss elmondta: befejező­dött a Guide Heves miniprospek- tus-kártyarendszer megtervezése. Ez 12 megyei szállodában, illetve a Tourinform-irodákban elhelye­zett állványokon terjesztett, zseb­re tehető minikiadványokat takar. A tervek között szerepel a megyei turisztikai internetes honlap ( www.hevestour.hu ) továbbfej­lesztése is. Megemlítette a már 3 éve sikeres Happy Heves akciót is, amelyben megyeszerte mintegy 60 szálláshely vesz részt. Az önkormányzat szorgalmazza a falusi turizmus, a természetjárás és a túraútvonalak további, immár a Mátrára koncentráló fejlesztésé, de számos, a borturizmushoz kötő­dő programot is támogatnak. Ősz­től indulna a Palóc Ut tematikus programja, amely a palóc népi ha­gyományokat bemutató látnivalók és Palóc Út Turisztikai Információs Iroda, melyre a Hevesi Népművé­szeti Háziipari Szövetkezettel közö­sen pályázott a megye. Kiemelt sze­repet szánnak a „garantált pro­gramoknak,,, amelyek sorában kell megemlíteni az egri vár díszőr­ségé. Az irodavezető utalt arra is, hogy az uniós csatlakozással - s az EU-s pénzügyi források elérhetősé­gével - megváltozott a Regionális Idegenforgalmi Bizottság szerepe, aminek eredményeként javaslat hangzott el az Észak-magyarországi Idegenforgalmi és Gazdaságfejlesz­tési Kht. megalapítására. Ennek székhelye Egerben lenne, s a regio­nális Marketing Igazgatóság berke­in belül működne. Elkészült az egri kongresszusi központ, a mátraderecskei mofet- ta, megkezdődött az egerszalóki hőforrás fejlesztése, a poroszlói ökocentrum kialakítása. A tervek között szerepel az egri vár re­konstrukciójának folytatása, a Szúnyog és feketegazdaság A közgyűlési vitában Merczel József (MSZP) a turisták átlagos itt-tartóz- kodásí idejét kevesellte. Sebestyén János (NYUVE) a kulturális rendez­vényekhez kért reklámtámogatást. Kontra Gyula (MSZP) az ágazatban is meglévő „feketegazdaságra,, utalva megjegyezte: a valós kép más, mint ami az adatokból kiderül. Sürgette a Tisza-tavi kerékpárút-gyűrű megépítését, s az idegenforgalmi szakképzés fontosságát is kiemelte. Bornemissza János (MSZP) is az idényhosszabbítás szükségességét hangsúlyozta, s a területfejlesztési pénzeknek az idegenforgalomba való csoportosítását szorgalmazta. Szóvá tette, hogy a Tisza-tónál komoly gondot jelentenek a szúnyogok, amelyek irtására nincs elég pénz. A források felkutatásához a megyei honatyák segítségét is kérte. mellé szálláshelyeket, vendéglátói- gyöngyösi Orczy-kastély, illetve a pari szolgáltatásokat rendel. Ehhez Mátra Múzeum felújítása, a kapcsolódna a Mátraderecskén ki- kisnánai és a siroki vár további alakítandó Palóc Kézművesközpont fejlesztése is. ________kühne gábor Ú j fa a Múzsák Ligetében Eger Ragyogó délutáni napsütésben ül­tetett fát Komis Mihály író, rende­ző, dramaturg tegnap az érsekker­ti Múzsák Ligetében. A dr. Nagy Imre polgármester kíséretében ér­kező vendégen kívül jelen volt az ünnepi eseményen Alexander Bródty, Farkasházy Tivadar és fele­sége, illetve számos egri érdeklő­dő. Az egybegyűlteket köszöntő polgármester megemlítette, hogy az Alibi című folyóirat újabb szá­mának megjelenéséhez is kötődik ez a faültetés. Kornis Mihályt pe­dig azért „kényszerítik,, nehéz fi­zikai munkára a meghívók, hogy jól végezze dolgát, s olyan fa nő­jön ki a csemetéből, amely alatt majdan üldögélni, s irodalmat ol­vasni lehet. Bejelentette, hogy a város vezetésének reményei sze­rint szeptember végén - a civilün­nephez kötődően - felavatják majd Bródy Sándor szobrát. Szót kért a rövid ünnepségen Alexander Bródy, s utalt arra, hogy a Múzsák Ligete, mint ötlet, Farkasházy Tivadar fejében fo­gant, s a folyóirat szerkesztői tá­mogatták ezt az elképzelést. Farkasházy Tivadar arra figyel­meztette a faültetéshez készülő­dő Kornis Mihályt, úgy ügyes­kedjen, hogy ennek a hársnak a virágából szeretne teát inni vala­mikor. Válaszában Komis Mihály úgy fogalmazott, hogy neki Eger a második szülővárosa, az Egri csillagok volt első olvasmánya, s e műnek köszönhető, hogy íróvá lett.- Nagy öröm fát ültetni, de még nagyobb olyan helyen, ahol érezhetően törődnek az iroda­lommal - mondotta. isikéi Ha majd a fa is oly szép lesz, mint amilyen gyönyörű csemetéjének az illata... FOTÓ: PERL MÁRTON I smét bezárt egy egri könyvesbolt. Könyv­ből meggazdagodni mindig is nehéz volt. Akár írta az ember, akár eladta. Könyv alatt itt most a valódi szellemi tartalmat hordozó, magas hozzáadott értékkel bíró, tudást, illetve a világról alkotott kép tel­jességét közvetíteni pró­báló művészeti, tudomá­nyos alkotásokat értem. Ezek íróinak, kiadóinak, illetve forgalmazóinak sosem ment igazán jól a soruk, még ha egyet- egyet közülük bestsellerré is emelt a közönség kiszámíthatatlan szeszélye. Ismét bezárt egy egri könyvesbolt. Nem egyedüliként. A közelmúltban megszűnt egy régi belvárosi antikvárium, a város centrumá­ban álló nagyáruházban - a pár éve nagy hír­verés közepette megnyílt - komoly alapterüle­tű, országos könyvkereskedelmi lánc által mű­ködtetett gazdag választékú könyves osztály pár hónapja csendben kimúlt. Béke poraira. Á város egyik legpatinásabb főutcai könyves­boltjában, az üzemeltető hazai nagykereske­delmi könyveshálózat csődje miatt a legutóbbi időkig is csupán egy-egy könyv árválkodott a kifosztott üzlet polcain, riadt eladók kíséreté­ben. A most bezárt félpénzes könyvüzlet - macs­ka is volt a boltban - pár éve költözött a vár alól a belvárosba. Nem tudta fizetni a felsrófolt bérleti díjat. Helyén így hát ott is gagyi butik nyílt. Az egri belvárosban jóformán más már alig akad a gagyi butikokon kívül, ezekből - a bent unatkozó, körmöt reszelő, mobilozó kis­asszonyokból - eszerint ki lehet termelni a te­temes bérleti díjakat. Egyáltalán van-e olyan felelőse ennek a vá­rosnak például, aki figyel ilyen „apróságra,,?. Vagy megrántják a vállukat: piacgazdaság van, győz az erősebb. Persze, most mi a kapitaliz­musban már tudjuk, hogy a kultúra érzékeny áru. Támogatás nélkül nem él meg. A gagyi megél magától is. A kultúrát meg a közösség pénzén, a közösség érdekében támogatni kell. Mellesleg ezt képviseli az Európai Unió is. Ahol taggá lettünk. Manapság divat rogyásig hangsúlyozni a tudás - a tudástársadalom épí­tése meg az élethosszig tartó tanulás - fontos­ságát. A hevesi megyeszékhely pedig különösen szereti magáról elhitetni, hogy a tudás, a művé­szet, a művelődés és a kultúra fellegvára, méltó letéteményese. Pedig en­nek fel sem igaz. Az még csak-csak való, hogy isko­laváros, mert efféle intéz­mények meg ezekbe járó nevendékek még bőséggel akadnak alaptól a felsőbb iskoláig, de hogy ek­kora diáktömeg se képes eltartani pár nagyon jó könyvesboltot ebben a városban, az is nyil­vánvaló - és elszomorító. Maradt még egy-két hely a városban, ahová érdemes benézni. De ha az ember igazán köny- vezni akar, akkor felruccan a fővárosi könyves­házakba, antikváriumokba böngészni. Könyvet árulni, könyvvel foglalkozni ugyanakkor nem üzlet, hanem életforma és gondolkodásmód. Igaz, a polcokat az üzleti és propaganda ki­adványok tömege lepi el, a dizájnolt és a mar­ketingesek által feltornászott példányszámok uralkodnak. A közönség az igénytelen lektűrre vagy a profin, nagyüzemileg legyártott olajo­zott sikerre meg a képernyőlódítókra, az álsztá­rokra és az álművekre vevő. Az értelmes betű­kombinációkat tartalmazó nyomdai gyártmá­nyok egyre ritkábbak, egyre szerényebb, szin­te felkutathatatlan példányszámokban és meg­fizethetetlenül drágán látnak napvilágot. Min­den fronton hódít a gagyi, teret nyer a színes- szagos-képes-lapozgatós, analfabétáknak szánt kivitel, az előre megfontoltan, nyereségvágy­ból, különös kegyetlenséggel elkövetett bulvár­termék, a szakácskönyvnek álcázott üzleti önpromóció, a semmiről sem szóló interjú- és riportkötetek, az okkultizmus, az áltudomány és a fűrészporos, teljességgel érdektelen, egyet­len értelmes, mérvadó gondolatot se tartalma­zó szakmai, tudományos traktátusok tömege. A mi itt, kérem tisztelettel, épül nagy erő­vel és iramban, az nem a tudás-, hanem a butaságalapú társadalom. De nem baj. Csak egészség legyen. Erről is akad pár ku- ruzsló, öngyógyító, terapikus kiadvány. ikji Könyvessors Páholy a háztetőn Eger Több szempontból is különleges Páholy-partyt rendez az Egri Pá­holy és a Gárdonyi Géza Színház pénteken este az egri Líceum udvarán, a Hegedűs a háztetőn című musical bemutatója előtt. Az előadás késői - 21 órai - kez­dése miatt a páholyrendezvényt este héttől tartják. A Philip Morris Magyarország Kft. által támogatott esemény azért is érdekes, mert itt adják át azokat a díjakat, melyeket az Egri Páholy ítélt oda szavazatai­val az évad legjobb színésznőjé­nek, színészének, színházi em­berének. Hogy kik a díj esélye­sei, az a Fodor János rádiós mo­derátor vezette műsor fellépői­nek névsorából sejthető, de még nem tudható. Az Egri Páholy tagjai előtt a színház művészei közül bemutatkozik Kovács Pat­rícia, Jordán Adél Bozó Andrea, Csendes László, Anger Zsolt és Görög László. A programnak - melyen a vendéglátásról ismét az Imola Udvarház gondoskodik - még egy fontos momentuma lesz, amikor is az év Páholy-partyjain vendégként megfordult, a város­ból elszármazott egrieket össze­gyűjtő Egri Kör tagjai által fel­ajánlott adományokat ünnepé­lyes keretek közt átvehetik azok az alapítványok, melyeket a kör tagjai támogatni szeretnének. A páholytagok ezek után tekinthe­tik meg a Béres Attila rendezte Hegedűs a háztetőn című pro­dukciót, a főszerepben Haumann Péerrel és Molnár Pi­roskával m Elbontják a (Folytatás az 1. oldalról) Vagyis megépíti az utat - egy híd­dal együtt -, amely a szervizút bejáratát is érinti. Erre csatlakoz­hatna a vállalkozás már nagy­részt kész útszakasza. Az önkor­mányzat 2004. április 30-ig vál­lalt kötelezettséget a temetői út­szakasz megépítésére. A jelzett időponttól a Szabó-Füzes Szállí­tás telephelyére az 5 tonnánál na­gyobb össztömegű járművek csak a szervizúton közlekedhet­tek volna. Beszámoltunk arról is, hogy az érintett környéken élők viszont aláírásokat gyűjtve tiltakoztak e megállapodás ellen. Harmincné­gyen látták el kézjegyükkel az ívet, amelyet az önkormányzat­hoz is eljuttattak. Szerintük iga­zából nem született megoldás, nem valószínű, hogy az ígéreteit sorra megszegő Szabó pont ezt a vállalását tartja majd be. A lakók szerint a bírósági döntésnek kell érvényt szerezni. A vállalkozónak ki kellene fizetnie a kirótt bírságo­kat, a 18 milliós kártérítést, ehe­lyett újabb önkormányzati támo­gatást kap. A Szabó-Füzes Szállí­tás Batthyány és Verseny úti ka­puját be kell zárni, minden meg­közelítés csak a szervizút felől le­gyen lehetséges. Az út területé­nek tulajdonjogát a város vegye vissza Szabótól, arra csak hasz­nálati jogot kapjon. Gulyás László polgármestertől megtudtuk: az önkormányzat a múlt héen, zárt ülésen úgy dön­tött, hogy - mivel a vállalkozó nem teljesítette ígéretét, sőt, mi­kor az idei év elején ügyvédet vál­tott, már a megállapodást sem szervizutat? volt hajlandó aláírni - érvényt szerez a jogerős bírósági ítéletnek. Eszerint Szabónak helyre kell ál­lítania az eredeti állapotot, azaz saját költségén elbontani a szer­vizút már elkészült részét, és visszaszolgáltatni a területet a vá­rosnak. Ha ezt nem teszi meg, 70 millió forintot kell fizetnie - mondta a polgármester. Szabó János lapunknak kifej­tette: az említett ítéletet csak azért nem támadta meg az ítélő­tábla előtt, mert meglehetősen magas illetéket kellett volna fizet­nie. Egyébként jogilag megalapo­zatlannak tartja az eredeti álla­pot visszaállításáról szóló dön­tést. Hozzátette: az év eleje óta senki sem kereste őt a füzesabo­nyi önkormányzattól, s az önkor­mányzat nem is építtette meg az ígért útszakaszt. Ugyanakkor a vállalkozóhoz ultimátumot intéz­tek: azt kérték, hogy Szabó János álljon el minden egyéb, a város­sal szembeni peres ügyétől, s ak­kor meglesz az út. Ám erre Szabó nem volt hajlandó. Mint mondta, az évek során sok kárt okozott számára a füzesabonyi önkor­mányzat: nem kapott meg tevé­kenységi, építési engedélyeket, melyeket később az egri polgár- mesteri hivatal adott ki részére. Nézete szerint alkotmányos jogai sérültek, emiatt az Alkotmánybí­rósághoz készül egy beadvány­nyal. Vállalkozása is nehéz hely­zetbe került, harmincöt helyett ma már csupán tizenöt embert foglalkoztat. Mindezek okán kár­térítést vár az önkormányzattól. A szervizutat elbontja, ha kell, de ez „a 22-es csapdája”, senkinek nem jelent megoldást. ______irmi Ú j IGNIS 115 OOO * $ *A 10%-os induló részletből 125 000 Ft-ot a Suzuki fizet (1,3 I GC modellnél) Az ajánlat a június 10. és július 15. között megkötött adásvételi szerződésekre vagy a készlet erejéig érvényes. CO2 -kibocsátás (kombinált): 154-174 g/km. Üzemanyag-fogyasztás: 6,5-7,2 1/100 km. SUZUKI. Tudjuk, mi számít.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom