Heves Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-01 / 126. szám

6. OLDAL 2004. Június 1., kedd H 0 R I Z 0 N T Háromszázmillió a civileknek Heves megye Az elmúlt napokban jelent meg a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) dr. Nagy Árpád elnök ve­zette Észak-magyarországi Regio­nális Kollégiumának pályázati felhívása, melyre a térség három megyéjének - Heves, Nógrád és Borsod — civil szervezetei pályáz­hatnak. így ezzel már az ország minden régiójában kiírták az NCA felhívásait. A régiók civil szervezetei első­sorban működési költségekre, ki­sebb részt fnajd programokra is pályázhatnak a központi alapból. A beadási határidők — a kiírást követő 30. nap — régiónként elté­rőek, de mindenhol június köze­pe, utolsó harmada a végső be­nyújtási dátum. A beérkezett pá­lyázatokat 60 napon belül elbírál­ják a kollégiumok. A nyertes szer­vezetek leghamarabb ősszel jut­hatnak hozzá a megítélt támoga­táshoz. A megyében több mint kétezer civil szervezetet tartanak nyilván. Az NCA tanácsa a törvényben meghatározott 6,1 milliárd forin­tot oszthatta fel a regionális és or­szágos, valamint a szakmai kollé­giumok között oly módon, hogy a civil szervezetek a keret 65 száza­lékáig működési költségekre pá­lyázhassanak. A regionális kollé­giumok (hétnél kevesebb megyé­re kiterjedő tevékenységű civil szervezetek számára) és az or­szágos (hét vagy annál több me­gyében tevékenykedő civil szer­vezeteknek) ezek alapján össze­sen 3.965 millió forintot oszthat­nak szét. Az egy-egy szervezet ál­tal elnyerhető összeget az NCA tanácsa az elmúlt évi teljes kiadás alapján határozta meg, a kapott pénz azonban a teljes 2004. évi költségekre vonatkozik. A Nemzeti Civil Alapprogram Észak-magyarországi Regionális Kollégiuma pályázatának célja is a civil társadalom erősítése, a ci­vil szervezetek társadalmi szerep- vállalásának segítése, a szerveze­tek működéséhez való hozzájáru­lás. Pályázhatnak mindazon tár­sadalmi szervezetek vagy alapít­ványok, amelyeket a bíróság 2003. január elseje előtt nyilván­tartásba vett, és az alapszabá­lyuknak illetve alapító okiratuk­nak megfelelő tevékenységüket ténylegesen folytatják. Továbbá amelyek hét megyénél kisebb ha­tókörrel dolgoznak, s az adott ré­gióban van a székhelyük. A tevékenységét legalább hét megyére kiterjedő hatókörrel vég­ző civil szervezet csak az orszá­gos hatókörű szervezetek támo­gatási kollégiumától kaphat mű­ködési támogatást, ennél kisebb hatókörű szervezet pedig csak a székhelye szerint illetékes regio­nális kollégiumtól. Nem pályáz­működéséhez kapcsolódó kiadá­sok a 2004. január 1-jétői 2004. december 31-ig terjedő időszak­ban. Észak-Magyarországon a fel­osztható keret összesen 330 millió forint. A támogatásokat a pályázó szervezet elmúlt évi teljes ráfordí­tásainak az általa nyújtott támo­gatások összegével csökkentett értékének figyelembevételével határozzák meg. Egy szervezet egy évben összesen legfeljebb 7 millió forint vissza nem térítendő működési támogatást kaphat. A pályázat benyújtásának határide­je: 2004. június 21. A pályázatot a székhely sze­rint illetékes Magyar Államkincs­tár megyei területi igazgatóságai­hoz (Heves megyében a megyei állampénztári irodához: 3300 Eger, Eszterházy tér 5.) kell be­nyújtani. A részletes pályázati anyag letölthető: a www.nca.hu illetve a www.allamkincstar . gov.hu honlapról és a kollégium Akció a fővárosi túlsúly ellen? A regionális kollégium az alakuló ülésen áttekintette az NCA ta­nácsának a forrás megosztására tett javaslatát. Azt elfogadha­tatlannak tartotta, mert aránytalanul sok forrás koncentrálódik a Budapest és vonzásában lévő civil szervezeteknél. írásba foglalt tiltakozást adtak át a NCA tanács képviselőjének, s a kollégium tagjai az NCA tanács ülésen jelen lévő elnökének, Bárdos Ferencnek - az egri Életfa Környezetvédő Szövetség ügyvezetőjének — álláspontjukat részletesen is kifejtették. El­határozták, hogy a kollégium a jövőben igazságosabb, a vidéki Magyarország civil szervezeteinek felzárkóztatását szolgáló forrásmegosztás elérése érdekében elemző munkát készít. hatnak ugyanakkor például a www.ncaeszak.tvn.hu honlapjá- pártpolitikai jellegű tevékenységet ról. A részletes pályázati anya- végző civil szervezetek, amelyek gok beszerezhetők az Állam- az NCA törvény, illetve a végre- pénztári Irodáktól, illetve a Me- hajtási rendelet szerint nem jogo- gyei Civil Szolgáltató Közpon- sultak az Alapprogram működési toknál, Heves megyében a Civil támogatásának igénybevételére. Házban, Eger, Bajcsy-Zs. u. 9. Támogathatók a civil szervezetek szám alatt. ________ ikji Ö nkéntes segítőket várnak Eger Ez év őszén a Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet szeretné elindítani az önkéntes segítők mozgalmát, elsőként a III. Bel­gyógyászati osztályon - tudtuk meg dr. Lajos Zoltán osztályveze­tő főorvostól, az egészségügyi in­tézmény sajtóreferensétől. A kór­ház 5 osztályán (I., II., III. belgyó­gyászatok, Onkológia, Rehabilitá­ciós Osztály) készült előzetes fel­mérés a betegek és a kórházi dol­gozók körében, s ennek eredmé­nyeként igény merült fel az ön­kéntes segítők tevékenységére. Mint megtudtuk, 15-20 ön­kéntes segítőt keresnek, akik szívesen végeznék ezt a speciá­lis kórházi munkát. A segítő vál­lalásától és felkészültségétől függően az alábbi feladatok ellá­tása jöhet szóba: kórtermekbe lá­togatás és igény szerinti segítség- nyújtás (meghallgatás, beszélge­tés, lelki támasz nyújtása beteg és hozzátartozó részére egy­aránt, felolvasás, sétáltatás, lel­kipásztor látogatásának a meg­szervezése): ivásban, étkezés­ben való segítségnyújtás, kisebb, szaktudást nem igénylő ápolási feladatok ellátása a szakdolgo­zók irányításával. Az önkéntes segítők mind­emellett közreműködnének a be­tegek teljesíthető kéréseinek, il­letve apró problémáiknak a meg­oldásában; az orvosok és nővérek betegekkel kapcsolatos kéréseik­nek a teljesítésében (az önkénte­sek kompetenciájának a határain belül). Feladatukként szóba jön to­vábbá az ebéd-, illetve vacsora- osztásban való segédkezés, ha­sonlóképpen a vizsgálati anya­gok, a leletek és egyéb dolgok át­szállítása, valamint ágyazás; a be­tegek elkísérése a vizsgálatokra; a kórházba érkező betegek és a hozzátartozók tájékozódásban való segítése. Segíthetnek a mozgalomban részt venni szándékozók a hal­doklókon személyes jelenlétükkel, megnyugtatásukkal, felügyelet­ükkel, a beteggondozásában való részvétellel. Feladatuk lehet még a hozzátartozók támogatása is a nehéz percekben, halál esetén pedig a kórházi szobatársak fe­szültségének az enyhítése (csak az erre speciálisan képzett ön­kéntesek részéről). Jelentkezni erre a nemes és önként vállalt feladatra dr. Puha Sándoménál lehet a rendelőinté­zet titkárságán. (Telefonszám: 410-152/2390.) ________________________________________(«-B.S.I M unka helyett hivatástudat Évadot zár a Harlekin Bábszínház Négy „hazai bemutató”, három vendégjáték, 137 előadás és 9830 néző. Számokban így ösz- szegezhetnénk a Harlekin Bábszínház idei évadját, amely Lengyel Pál igazgató egri szak­mai tevékenységét jelzi. A számok mögött azonban egy arculatváltó bábszínház első évadját láthatjuk. Eger — Kinevezésemkor és az évad műsortervének összeállításakor nem arra vállalkoztam, hogy csu­pán „egyetlen” menü lesz, hanem arra, hogy a kö­zönség változatos összeállítást kap - összegez Lengyel Pál igazgató. - Úgy érzem, ez megvaló­sult, hiszen olyan bemutatók születtek e bábszín­ház falai közt, amelyekről évad­kezdéskor magam sem gondol­tam, hogy ezzel a társulattal lét­rejöhetnek. Büszke vagyok a Harlekin és Pierrot sikerére, amelyet a szakma is pozitívan értékelt, s nem véletlen, hogy a darabot beválogatták a pécsi nemzetközi felnőtt bábfesztivál­ra. A társulat elé állított magas mércét A kis kéményseprő című előadás. Fontosnak tartom, hogy a gyermek már egészen kiskorában találkozzon az igé­nyes zenével, hiszen amihez eb­ben az életkorban hozzászokik, az meghatározóvá válhat a ké­sőbbiekben is. Ráadásul egy zenés produkció ös­szeszokottságot, csapatmunkát igényel a társulat tagjai részéről. A két darab bemutatója, úgy ér­zem, különösen szép teljesítmény volt a Harlekin bábszínészei, művészeti kollektívája részéről.- Az évadkezdés körülményeit bizony sokan kétkedve figyelték...- Ha a papírformát nézzük - folytatja Lengyel Pál -, úgy az évadkezdés körülményei egyetlen bemutatót sem tettek volna lehetővé. Az első be­mutatónk, a Többsincs királyfi egy heroikus küz­delem árán született. Alapgépek hiányoztak a bá­bok és a díszlet elkészítéséhez, gyenge volt a kö­zönségszervezés, még a telefax is hiányzott az irodából. Néder Norbert tervező hozott gépeket, s egy csapatmunkának köszönhetően azért csak megszületett az előadás. Még a második bemuta­tónk, a Harlekin és Pierrot előtt is érezhető volt az áldatlan körülmények hatása. Szász Zsolt fúrt, fa­ragott, festett, hogy a produkció létrejöhessen. Közben megérkezett a Heves Megyei Önkor­mányzattól az az egymillió forintos „gyorssegély”, amely lehetővé tette a legszükségesebb eszközök beszerzését. Ám bábokat még ezután sem tud­tunk készíteni, amelynek az oka a felszerelés és a szakember hiányában keresendő. így történt, hogy a Mary csodáinak bemutatójához a szom­bathelyi bábszínháztól kellett bábukat kölcsönöz­nünk, s nem tudom, van-e még az országban olyan professzionális társulat, ahol a bábokat nem bábkészítők, hanem tervezők állítják elő. Mégis, a sok negatívum ellenére azt kell monda­nom, azért sikereket is elkönyvelhettünk. A Többsincs királyfit több mint negyvenszer játszot­tuk ugyanebben az évadban, amire országosan sincs példa.- Új kezdeményezés volt az évadban a rend­szeres közönségtalálkozó, sajtóbeszélgetés. Ho­gyan értékeli ennek tapasztalatait ?- Ez egy hagyományteremtő próbálkozás, s mint minden hagyományteremtésnek, ennek sem az a lényege, hogy rögtön mindenki ide szokjon, hanem hogy folyamatosan tudjuk tarta­ni a kapcsolatot pedagógussal, nevelővel, a kö­zönséggel. Ezt a célt szolgálta a Hív a Harlekin, il­letve utóbb a Zár a Harlekin programja. Új kezde­ményezés volt a négytagú családi jegy, amely kedvezményt adott a nézőknek, s a Ketten egy jeggyel akció is, amely azt szolgálta, hogy a kis­pénzű közönség is eljusson bábszínházba.- A korábbi években a közönség megszokhat­ta, hogy a bábszínházban rendszeresekké váltak a felnőtt előadások. Ez az idén hiányzott...- Egy bábszínháznak a gyerekelőadások mel­lett vállalnia kell a felnőtt produkciók bemutatá­sát is. Szakmailag is igénylik ezt a bábszínészek. Az évad sűrű programja miatt a felnőtt előadá­sunk az új évad elején várható, Bár címmel. Na­gyon fontosnak tartom ugyanakkor az ifjúsági és fiatal felnőtt réteg megszólítását. E célt szolgálja az a pályázat, amelyben egyetemistákat, főisko­lásokat arra ösztönzünk, hogy írjanak számunkra egy olyan forgatókönyvet, amely a képző­művészet és a zene nyelvén be­szél el egy történetet. A Fények, színek, formák, tárgyak című pályázatot többek között az egri Eszterházy Károly Főiskolán hir­detjük majd meg. A nyertes mű bemutatását a jövő évad végén tervezzük, szintén felnőtt kö­zönségnek. — Milyen darabokat várhat az új évadban a közönség? — A már előbb említett fel­nőtt előadások mellett Csöröm­pölők címmel mutatunk be egy olyan produkciót, ahol a tárgyak hangjai, zajai, zörejei formálják majd a történetet. Tervezünk egy Andersen-mesét, bemutatjuk a János vitézt, az Ámyéklány című darabot és egy Benedek Elek mesét, a Babszemjankót. Terveink közt szerepel Békés Pál: Körborz című játéka és a felnőtteknek két bemutató. Tapasztalataim szerint a bemuta­tók számát növelni kell, hiszen a közönség „gyor­san elfogyaszt” egy-egy új előadást. A magas be­mutatószámot indokolja, hogy más-más dara­bokkal várjuk a különböző korosztályokat, így mindenki maga döntheti el, melyik lesz az a négy előadás, amelyet év közben választ.- Sok vita előzte meg az évadkezdés előtt a tár­sulat művészi, szakmai teljesítményét...- Való igaz, hogy a társulat teljesítménye hul­lámzó. Volt olyan előadásunk, ami figyelmetlen­ség, trehányság, emberi nemtörődömség miatt esett szét, s volt olyan is, amely megnyugtató eredményt kozott. A jövőben két veszélyforrást látok a társulatra nézve: ha a Harlekin elhagyja a „hazai pályát”, s fesztiválokon, vagy tájelőadáso­kon lépnek fel a színészek, ugyanolyan szinten kell tudni teljesíteni, mint a belső színházi körül­mények közt. Másrészt műhelyeinknek a határ­időket tartva kell teljesítenie az elvárásokat. Még­is hangsúlyoznám, általánosítani nem szabad, egy év elteltével pontosan tudjuk, hol vannak a gyenge pontjaink. Azt szeretném látni minden egyes itt dolgozó szemében, hogy a Harlekin jövő­je nem munka a számára, hanem hivatás.- így időben sokat emlegették a művészi elszi­geteltséget is. Tapasztalható-e változás e téren?- Egyértelműen azt válaszolhatom, hogy a ka­ranténból sikerült kitömünk. Olyan meghíváso­kat kaptunk, amelyek jelzik: a hazai és külhoni szakma figyel ránk. Olyan vendégművészeink voltak, akiket bármelyik hazai társulat örömmel fogadna, s meghívást kaptunk a pécsi, kecskemé­ti és debreceni fesztiválokra is. Szerepeltünk a bu­dapesti tavaszi fesztiválon, s a jövőben is állnak előttünk olyan feladatok és meghívások, amelyek azt bizonyítják, a szakma figyel az itt zajló művé­szeti munkára. SZUROMI RITA Lengyel Pál fotó: gál Gábor Káposzta és kocsikázás Verpelét Második alkalommal rendezte meg a Várhegy Idegenforgalmi Egyesület a falusi vendéglátók nyi­tott napját a hét végén. A tíztagú egyesület segítséget kapott a Jég­virág Nyugdíjas Klub asszonyai­tól, akik kétszáz adag töltött ká­posztát főztek a vendégeknek, to­vábbá a polgárőröktől, akik az esetleges rossz időre is felkészül­ve, lakodalmi sátrakat állítottak az udvaron. A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium nyolc­vanezer, az önkormányzat száz­ezer forinttal támogatta a rendez­vényt és az idegenforgalmi pros­pektusok elkészíttetését. Míg a falubeli asszonyok a sü­tés-főzésben jeleskedtek, addig a jó hangulat megteremtéséről a Mátraterenye-Homokterenyei Asszonykórus és a Siroki Asz- szonykórus gondoskodott. Az Akácfa utca 1. szám alatt már szombat délelőtt is fergeteges volt a hangulat: a vendégek egy-kettő­re bekapcsolódtak a nótázásba. Akik csendes örömökre vágytak, megtekinthették a házban a kiállí­tást, Halbauer Ignácné zsinórcsip­kéit és Petrény Józsefné kalotasze­gi hímzéseit, továbbá az óvodások díszítette mézeskalács sütemé­nyeket. A helyi specialitásokból - za­matos töltött káposzta és túrós ré­tes - feltálalt ebéd után sétakocsi­kázásra hívták a vendégeket. A hintóval a falu nevezetességeihez, így a műemlék kovácsműhelyhez és a növényritkaságokban bővel­kedő vulkánhoz vitték el őket. Czibik Gábomé, a Várhegy Idegenforgalmi Egyesület elnöke elmondta, hogy ingyenes szállást is biztosítottak azoknak, akik kétnaposra tervezték a vendéges­kedést. (N. Z.| Igazi lakodalmi jó hangulat volt a falusi vendéglátók nyitott napján FOTO: ÖTVÖS IMRE Tulajdonos falu _____ Tiszanána A z első pályázati körben siker ko­ronázta az önkormányzat kérel­mét a Miniszterelnöki Hivatal pá­lyázatán. A község vezetése az egykori pártház épületének tulaj­donjogát kérte, amelyben évek óta működik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat. - Az egykori pártház az MSZMP tulaj­dona volt - mesélte dr. Tóth Jó­zsef polgármester. - Amikor a párt lemondott a használati jog­ról, az nem került önkormányza­ti tulajdonba, hanem a Kincstári Vagyon Igazgatóság lett a kezelő­je. Az épületet a nánai emberek építették. Többször pályáztunk a tulajdonjogra, most sikerült át­vennünk. A polgármester el­mondta: eddig is a családsegítők és a nyugdíjasok használták a há­zat, de bérleti díjat kellett fizetni a KVI-nek. Most ez megszűnik, de a hasznosítás nem változik. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom