Heves Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-28 / 149. szám
2004. Június 28., hétfő MOZ A I K 7. OLDAL Napilap a svéd testvérmegyében Szerkesztők a deszkben. Készül a napilap Mi számít hírnek Heves svéd testvérmegyéjében, miképpen kezeli az egyik ottani napilap a politikai konfliktusokat, és miképpen döntenek egy-egy vitás, pergyanús kérdésben? Többek között ezekre a felvetésekre próbálunk meg válaszolni alábbi cikkünkben, amelyből az is kiderül: mind a közélet, mind pedig az újság működése egy sokkal békésebb és konszolidáltabb hangulatban zajlik a skandináv országban. Továbbá, hogy - s ez kicsit magánügy persze - milyen ideális körülmények mellett készül az újság. M ár az épület is. Egy folyó partján, fákkal körülvéve. Se teherautó, se busz, se pedig légkalapács. Belül gyönyörő átrium, kortárs műalkotás a szökőkút mellett, a berendezés is a skandináv: fából és bőrből készült kényelmes bútorok, hatalmas ablakok, fény. Värmland megye legnagyobb napilapjának - a Nya WermlansTidningen (NWT) - székházában járunk. A vendéglátók arca ismerős, többen jártak már megyénkben, sőt néhányan lapunknál is megfordultak már. Udvariasan és barátságosan vezetnek bennünket végig az épületben, amelyet egyébként néhány éve újítottak fel: a munkakörülmények, mondani sem kell, kifogástalanok, a munkatársak világos szobákban Újságoldal úton a nyomdába. Emberi kéz érintése nélkül FOTÓ: H. A. dolgoznak, de van kis étterem és kávézó, valamint szauna is. Ezek a részletek, amelyek persze nagyon fontosak, a lényeg azonban itt is ugyanaz: cikkek készülnek, melyeket az úgynevezett deszkben (itt szerkesztik, illetve állítják ösz- sze magát az újságot) dolgozzák fel, formázzák meg. A programok és a számítógépek között sem látni jelentős különbséget, bár a kinti komputerek némileg gyorsabb- nek tűnnek. A főnökök szobája persze nagyobb és kényelmesebb. Rolf Matthies lapszerkesztő és Mats Dehiberg kulturális szerkesztő mutatja be a magyaroknak a lapot, fölöttük az orgánum tulajdonosának és családjának fotói és festményei láthatók, gondolom, a miheztartás végett, hogy az itt dolgozók mindig tudják, mi a „szitu,,. És nyilván tudják is, inkább a hagyományok ápolása miatt foglalnak helyet a szobában ezek a képek. A lap elődjét 183&ban alapították, majd az 1900-as évek elején került a mostani családhoz az újság: ezt követően -ennek már több évtizede ,-a két fiú vitte tovább a vállalkozást. Mára a legnagyobb megyei lapnak 65 ezer előfizetője van, de a csoporthoz tartozik még további 12 kisebb lap, s részesedésük van ezen túl egy Norvégiában megjelenő napilapban. Összesen naponta 120 ezres példányban jelennek meg sajtótermékeik. A nyomda saját tulajdonban van, mondani sem kell, hogy az egész üzlet igen nyereséges. Az egyik fiú a gazdasági ügyeket viszi, a másik pedig a szerkesztőségért felelős. Utóbbinak van egy kis rovata szombatonként, ám jegyzeteket, kommentárokat csak profi politikusok vagy elemzők írnak. A szerkesztőségen belül is kizárólag egy ember végezheti ezt a feladatot. A NYA egyébként deklaráltan jobboldali újság, ám mint mondják, mindez csak a kommentárokból olvasható ki, és hasonló a helyzet az inkább baloldali konkurenciánál is: maguk a hírek és az eseményekről szóló beszámolók, riportok nyilvánvalóan semlegesek. Ugyanakkor megszólaltatnak szociáldemokrata politikusokat is egy- egy téma kapcsán. Vendéglátóink elmondták azt is, hogy bár vannak kifejezetten bal-, illetve jobboldallal szimpatizáló vállalatok (ők a szokásosnál többet hirdetnek az egyik vagy a másik lapban), a reklámok elhelyezésekor, megrendelésekor a cégek nem vesznek figyelembe politikai szempontokat. Az üzlet ugyanis sokkal fontosabb. Viták és feszültségek természetesen Svédországban is vannak (politikaiak is), ám a dolgok menete ezek rendezése során egészen más, mint Magyarországon, ahol a sajtóperek esetében (is) szinte kiszámíthatatlan az ítélet, és rengeteg az egymásnak ellentmondó vélemény. A svéd megoldás ugyanakkor az olvasói ombudsman szerepére helyezi a legfőbb hangsúlyt, a per nagyon ritka. Az ő feladata védeni az olvasók, köztük a közéleti szereplők, a politikusok érdekeit: vizsgálati jelentése egy mindenki által elfogadott, szaktekintélyekből álló bizottság elé kerül, amely határozatot hoz az adott ügyben. Ezt kötelesek leközölni az érintett lapok, s így gyakorlatilag meg is oldódik a konfliktus, senkinek nem jut eszébe megkérdőjelezni a szakmában jártas testület kompetenciáját. A tartalmi kérdések mellett talán nem árt néhány szót szólni a technikáról, ami hazai szemmel nyugodtan mondható káprázatosnak. A szerkesztők által összeállított oldalak emberi kéz érintése nélkül változnak át újsággá, olyannyira, hogy még a papírbálák mozgatása is teljesen automatizált. Ha a számítógép észleli, hogy a papír mennyisége a raktárban egy bizonyos szint alá csökkent, két targonca -ember nélkül! -elindul, s a szomszédos nyomdába viszi a bálákat, egyenesen a nyomdagépbe. A svéd kollégák szerint azonban mindez természetes, és búcsúzóul azért inkább magyarországi emlékeikről, s a egri borokról mesélnek hosszasan. Hiába a fejlett technika. A boraink azért még jobbak... HAVAS ANDRÁS A traumatológia, mint zászlóshajó A sikerélmény növeli az önbizalmat - mondja dr. Valló János, az Albert Schweitzer Kórház baleseti sebészetének osztályvezető főorvosa Hatvanhoz legközelebb Budapesten és Egerben található traumatológiai osztály. Az Albert Schweitzer Kórház baleseti sebészetének tehát a megyehatárokon is átnyúló, mintegy 200 ezres körzet betegeit kell ellátnia, nem beszélve az M3-as autópályán történő közlekedési balesetek sérültjeiről Az ambulanciái szakrendelésen több mint 30 ezren fordulnak meg évente, s ehhez jönnek még az ügyeletet felkereső - szintén ezres nagyságrendben jelentkező - páciensek. Az osztály nyolc orvosa egy esztendő leforgása alatt 2000 műtétet végez eL Munkájukat 30 nővér, 8 ambulanciás nővér, 6 műtősnő és 4 műtősfiú segíti. A hatvanágyas - az intézmény földszintjén, valamint a negyedik és a nyolcadik emeletén működő - traumatológiai osztályt tavaly ősz óta dr. Valló János főorvos vezeti. Valló doktor a herédi általános iskola és a Bajza József Gimnázium elvégzése után - mint mondja - tudatosan készült arra, hogy egyszer vidéki baleseti sebész váljon belőle. Úgy gondolta, szakmailag sokrétűbb így a tevékenysége, mintha valamely területre specializálódna. Egy nagy intézményben ugyanis más-más orvos végzi a különböző feladatokat, ám egy kisebb kórházban ugyanúgy meg kell operálni a koponyasérültet, mint a mellkason lőtt kiskatonát vagy a sztrádán bekövetkezett tömegszerencsétlenség szenvedő alanyait. Annak idején, herédi kissrácként nem volt idegen számára az egészségügy, hiszen édesapja orvosként, édesanyja körzeti ápolónőként tevékenykedett. Természetes volt számára, hogy az érettségit követően a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre jelentkezett, majd a diploma átvételét követően, 1978-ban azonnal a hatvani kórházban helyezkedett el. Az akkor még a kastélyban működő baleseti sebészeten dr. Krasznai István osztály- vezető főorvos és Naesa doktor keze alatt ismerkedett a szakma fortélyaival. Néhány év elteltével sebészetből, majd baleseti sebészetből szakvizsgázott. EgyNEVJEGT Dr. Valló János 51 éves sebész, baleseti sebész 1978 óta orvos 1993- ban adjunktus 1994- től főorvos 2003-tól osztályvezető főorvos két gyermek édesapja mást követték a speciális tanfolyamok: gyermektraumatológia, kézsebészet, gerincsérültek ellátása. A sebészeten dr. Szabó László főorvos irányítása mellett magas szintű elméleti és gyakorlati képzést kapott a hasi sebészet, az érsebészet és az urológiai sebészet területéről is. Fel- készültségének köszönhetően hamarosan ügyeletvezető lett. Adjunktussá 1993- ban, főorvossá a következő évben nevezték ki. Az osztályvezető főorvos helyettesi teendőit 1988-tól látja el. Tavaly szeptember 1-től megbízott osztályvezető főorvosként ténykedett, majd - elődje, Krasznai főorvos nyugdíjba vonulását követően - sikeres pályázat eredményeként február óta immár kinevezett vezető. A száraz életrajzban foglaltnál persze jóval színesebb, nagyívűbb pályát futott be. Elmondható, hogy a helyi baleseti sebészet hőskorában került az intézménybe, amikor még összesen négy orvos dolgozott az osztályon. Szemtanúja volt a traumatológia kiépítésének; ma már mulatságosnak tűnik, amit annak idején rengetegen szóvá tettek, hogy miért is kerültek a legnehezebben megközelíthető nyolcadik emeletre. Amikor ugyanis a Dr. Valló János. A XXI. századi elvárásoknak nemcsak a berendezések terén szeretnének megfelelni kastélyban rájuk szakadt a műtő, helyet kellett keresni számukra, s mindig oda „dugták be” őket, ahol éppen gyengélkedett az eredeti osztály „lobbija”. így kötöttek ki a nyolcadik emeleten, majd szép lassan elfoglalták a földszintet és a negyedik emelet egy részét is. Ezzel együtt a személyi állomány is izmosodott: ma már nyolc orvos dolgozik az osztályon - a négy idősebb mellett négy saját nevelésű, jól felkészült, ambiciózus fiatal -, s szerencsére itt nem érzik a szakemberhiányt az ápolónők vonatkozásában sem.- A traumatológia a kórház zászlóshajója lehet. Az OEP-finanszírozás révén anyagilag pluszbevételt jelent a gyógyin- tézménynek, s ez kedvező a jövőre nézve is - jelenti ki a főorvos úr, majd elképzeléseiről beszél. Olyan osztály kialakítása a célja, ahol a betegek számára olyan körülményeket teremtenek, amely erősíti komfortérzetüket. Az ambulancia a napokban megszépült, de ettől is nagyobb léptékű terv egy sürgősségi centrum kialakítása, amely már hosszú ideje a kórház vezetésének a céljai között szerepel. Miután százmilliós nagyságrendű beruházásról van szó, természetesen állami pénzekre volna szükség a megvalósításhoz. A XXI. századi elvárásoknak azonban nemcsak a berendezések terén szeretnének megfelelni, hanem eleget kívánnak tenni a változó idők szakmai követelményeinek is. Többek között szeretnék elsajátítani a traumatológiai helyreállító plasztikai sebészet ismereteit, de az ortopédia és a kézsebészet is kínál előrelépé- si lehetőséget. Szerencsére az osztály fiatalabb orvosai nyitottak az új ismeretekre - mondja az osztályvezető.- Szeretném, ha mindenki sikerélménnyel dolgozna. Mindannyiunknak felelőssége van, amit - megfelelő kontroll mellett - senki kezéből nem akarok kivenni. Ez az orvosok mellett érvényes a nővérekre is. Közülük az utóbbi időben egyre többen jelentkeznek főiskolára, ami örvendetes, hiszen a diploma önbizalmat ad. Nem panaszkodhatom, hiszen elmondhatom, hogy a munkatársaim szeretnek itt dolgozni - összegzi véleményét dr. Valló János.TARI OTTÓ Egy emlékezetes eset- Változnak az idők - meséli a főorvos. - Míg régebben rengeteg kézsérülést láttunk el, napjainkra ezek - a szerszámok tökéletesedésével - nagymértékben csökkentek. Ugyanakkor megszaporodtak a motoros balesetek, valamint a szakirodalomban is műszerfal-balesetekként számon tartott esetek, amelyek a biztonsági öv, a légzsák és az ütközés nyomán hátracsúszó motortér hatása nyomán produkálnak jellegzetes sérüléseket. Dr. Valló János egyik legemlékezetesebb beavatkozása is egy közúti szerencsétlenséghez kapcsolódik. Egy miskolci hölgy feltehetően elaludt a volánnál, karambolozott, s az osztályra került. A főorvos - váltott asszisztenciával - hét órán át operálta a koponyán, valamint mindkét karon és lábon elszenvedett darabos töréseket.- A beteg semmire sem emlékezett - eleveníti fel a történteket a főorvos. - Amikor teljesen meggyógyult, visszajött a városba, hogy rekonstruálja az eseményeket. Nagyon jólesett, amikor köszönetét mondott az életéért.
