Heves Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-16 / 139. szám

2004. Június 16., szerda HORIZONT H I R PETES 7. OLDAL Pap Melinda nagy varázsló. Áll az ember a képei előtt - ame­lyeken filozofikus szemszög­gel ábrázolja az idegenbe való beilleszkedést, a furcsa álmo­kat, a jelen és a múlt közötti kapcsolatokat és elkezd gon­dolkodni. Ő pedig sejtelmes mosollyal figyeli a tárlatlátoga­tók töprengését, mert érzi, hogy elérte a célját: becsalta őket a fantáziadús világába. Ahhoz, hogy ez a sajátos világlátás kialakuljon benne, az egri szárma­zású, de immár évtizedek óta a kana­dai Montreálban élő művésznőnek hosszú utat kellett megtennie. Pap Melindát mindig is izgatta a világ, fő­ként az a része, amely még nem tár­ta fel előtte az arcát. Ebből a tudás­szomjból fakadt annak az indítéka, hogy nekivágjon annak az ösvény­nek, amit eddig bejárt. A kínaiak bölcs mondása szerint a leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik. Melinda számára ez a lé­pés az volt, amikor - talán még nyolcesztendős sem volt - megis­merte az Egerben élő és alkotó mű­vészt, Csont Istvánt.- Szüleimmel a megyei könyvtár épületében laktunk akkoriban - idé­zi. - A spájzból egy csodálatos kerá­miaablakon át be lehetett látni a kiál­lítóterembe, ahol időnként Pista bá­csi rendezgette a következő tárlat anyagát. Ilyenkor át-átkéredzkedtem hozzá, mesélt a képekről, máskor maga is rajzolt, festett ott, s mindez nagy hatással volt rám. Később, ami­kor már én is rajzolgattam, szinte fogta a kezem, segített, önbizalmat adott a továbbiakhoz. Szilágyis gimnazistaként egy is­kolai affér a szakmatanulás felé terel­te a fiatal lányt, aki kultúrcikk- kereskedést kezdett el tanulni, hogy a könyvek közelében maradhasson. Végül mégis leérettségizett, s előbb a helyi Volán bibliotékájában, majd az Országos Műszaki Könyvtárban ta­lált munkát Még Egerben dolgozott, amikor - tanárképző főiskolás isme­rősei révén - végighallgathatta egy művészed konferencia előadásait. A sikerért meg kell küzdeni A valós és az ismeretlen világ Pap Melinda szemével- Ekkor találkoztam életem má­sodik meghatározó személyiségé­vel, dr. Hegyi Lóránt művészettör­ténésszel - meséli. - Megszólítani nem mertem, viszont ittam min­den szavát, amit az egyes művé­szeti korokról, az egykori meste­rekről, a stílusokról és irányzatok­ról, s az azokhoz tartozó alkotói technikákról mondott. Egy-egy előadására képes voltam Buda­pestre is felutazni... Melinda akkor már sokat és egyre érettebben alkotott: ceruza-, toll- és krétarajzok követték egymást, s mi­után mind biztosabb alapokon állt, megszülettek az első szürrealista stí­lusban készült művei. Csont István ezeket már Bécsben látta: „csak csináld...,, - mondta. Az osztrák főváros úgy került a képbe, hogy a mindig és minden iránt kíváncsi, alig huszonéves lány 1987-ben nem jött haza egy turista- útróL Akkoriban ezt még disszidá­lásnak hívták... Tudta, hogy kemény lesz az ismeretlenbe való beilleszke­dés, de vállalta: látni akart, reális ké­pet kapni a zárt határon túli világról, és sok-sok tapasztalatot szerezni az alkotói kiteljesedéshez. A lágerben eltöltött hat hónap ala­posan megedzette, igyekezett is ki­jutni onnan, s amint sikerült, mun­kát vállalt, nyelvet tanult. Időközben megkapta a befogadó országok listá­ját: Ausztrália, Uj-Zéland, Dél-Afri- ka, USA és Kanada közül az utóbbi kettőt jelölte meg. Végül Kanada ma­radt, azon belül pedig - miután egyik nagymamájának 1956 óta ott élt a testvére - az ország közepén fekvő Winnipeg. A hatóságok 1988 nyarán úgy látták jónak, hogy ha ro­konai körébe kerül, mert könnyeb­ben megy a beilleszkedés.- Egy hét után már dolgoztam, voltam fogtechnikus mellett, majd egy fotólaborban öreg képeket retu­sáltam, de takarítottam is. A városban működő El Salvador Kulturális Centrum egyik tárlatán is­merkedett meg a salvadori származá­sú festőművésszel, Jorge Figeroával, akinek Spanyolországban Salvador Dali is egyengette az útját Melinda megmutatta neki a rajza­it, s a művész - miután egykor ő is az emigránsok életét élte - ingyen vállal­ta a tanítását, s szürreálissá képei lát­tán csak biztatni tudta.- Ez a kifejezésmód áll hozzám a legközelebb - vallja az alkotó -, mert úgy érzem, ez viszi előre az emberek gondolkodását. Benne Pap Melinda van a kor fejlődése, az elgépiese- dés, s mindaz a küzdelem, ami ez ellen a világjelenség ellen zajlik manapság. Ezt a gondolati szálat találtam meg Milán Kundera köny­veiben, amelyekben nagy-nagy lel­ki érzékenységgel, őszinteséggel és intellektuális látásmóddal ábrá­zolja azokat a különbségeket, amelyeket az egyes kultúrákból kapunk és adunk tovább a jelen­nek és a jövőnek.- Vajon értik-e, be tudják-e fo­gadni ezt az elvont művészeti stí­L'identé 68, 2003 lust, ezt a sajátos kifejezési módot a képeit szemlélők?- Való igaz, a többségnek nem volt lehetősége, hogy elmélyüljenek a modern művészetekben. Ráadásul ez egy olyan kifejezési mód, amely gondolkodásra készteti az alkotót, s a képek nézőit egyaránt. Ahhoz pedig, hogy egymásra találjanak, azonos hullámhosszra kell kerülniük. Pap Melinda - bár Jorge Figeroá keze alatt magabiztos festészeti alaposságra tett szert - sokáig csak saját kedvtelésére dolgozott. Bezárkózottságból ak­kor lépett ki, amikor egy 1997-es kiállításon bemutatta néhány kö­zép absztrakt, elvont szürrealista alkotását, amire felfigyelt az egyik neves művészettörténész, aki ugyancsak további alkotásra biztatta.- Nekem nincs művészeti diplo­mám, így másokhoz képest sokkal nehezebb elfogadtatnom magamat. Mindez nagy kitartást követel - utal a küzdelmes időszakra. Művei azonban önmagukért be­széltek, ez pedig megnyitotta előtte az utat a Spanyolországban évente megrendezésre kerülő - Angliát és Franciaországot is érintő - világkiállí­tásra, ami a Mini Print Cadaqués ne­vet viseli. Ezenkívül Olaszországban, Bulgáriában, az Amerikai Egyesült Államokban, Litvániában, Romániá­ban, Kanadában, és immár harma­dik alkatommal szülővárosában is közös, illetve önálló tárlaton mutat­kozhatott be, s kapott értékes díjakat. A legnagyobb elismerésnek azon­ban azt tartja, hogy Montreálban ma már taníthatja is azt, amit szeretne továbbadni a művészetek iránt ér­deklődő fiataloknak és idősebbek­nek egyaránt: együtt rajzolnak, ja­pán öntött papírt készítenek, elbe­szélgetnek a különböző nációk kul­túrájáról, s arról, hogy miként ötvö­ződnek azok a jelenkor útkereső stí­lusaival. Ezek közé tartozik Pap Melinda egyedi alkotói technikája is, amelyet copiartként lehet meghatározni. Ez a fénytechnológiára, a fénymásolásra épül: segítségével generációról gene­rációra lépve lehúzza, elködösíti a képet, majd hozzáad linómetszetet vagy rézkarcot, újra visszateszi a gépbe, és átnyomja vászonra, fára, fémre, műanyagra, papírra. Ez a módszer teljesen egyéni stílust ad, s minden egyes alkotás egyedi darab. Az utolsó öv évet már ennek a ve­gyes technikának és installációnak szentelte.- Ha szívből csinálja az ember, akkor annak eredménye lesz - tartja a művésznő, aki most új bemutató­ra készül az egyik neves montreáli galériában. A tárlat sikere meghozhatja neki azt az állami ösztöndíjat, ami lehető­vé teszi, hogy csak az alkotóművé­szetnek éljen, s hogy a kanadai Mo­dern Művészet Múzeuma is befo­gadja alkotásait. További terve, hogy egy három hónapos japáni pá­lyázat révén megtanulja a famet­szetkészítés csínját-bínját, mert a L'identé című sorozatában ábrázolt figurákat, embereket szeretné meg­formálni absztrakt faragott szobrok formájában is. A mostani - Milán Kunderához kötődő - képek után remélhetőleg azok is láthatók lesznek majd itt­hon iS. SZILVÁS ISTVÁN Az intelligens város jövőjéről Infrastruktúra az elektronikus gazdasághoz A főiskola Kompetencia Központját is megismerték a fórum résztvevői FOTÓ, PILISY ELEMÉR Az Európai Unió támogatja az elektronikus gazdaság fejlesztését - mondta tegnap lapunk­nak Farsang Attila, az Informatikai és Hírköz­lési Minisztérium által alapított IT Informáci­ós Társadalom KhL Észak-magyarországi Re­gionális Irodájának vezetője. Mint hozzáfűz­te: ehhez jó pályázatokra van szükségük a kis- és középvállalkozóknak, akiknek közvet­len segítséget nyújtanak. Eger Ideális környezetben, az Eszterházy Károly Főis­kola Kompetencia Központjában Heves, Borsod- Abaúj-Zemplén és Nógrád megyéből érkezett vál­lalkozók vettek részt az iroda által szervezett el­ső szakmai fórumon. A megjelentek bevezetés­ként meghallgatták a főiskola, a városi önkor­mányzat és a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közös programját, amely az intelli­gens város jövőjéről szól a vállalkozók, az önkor­mányzat és az oktatás szemszögéből. Erről dr. Hauser Zoltán rektor, Fiilöp Gábor kamarai főtit­kár és Pelbárt Zoltán, a polgármesteri hivatal in­formatikai vezetője tájékoztatott. Mint az elő­adásokból kitűnt, a képzést a felsőoktatási intéz­mény irányításával távoktatási rendszerben való­sítják meg. Ezt követően Farsang Attila irodavezető mu­tatta be a már jelzett regionális iroda munkáját, amely a hevesi megyeszékhelyen tevékenyke­dik. Két évvel ezelőtt kezdték meg munkájukat, ezt követően az információs társadalom kiépíté­séhez szükséges partneri kapcsolatokat létesí­tettek. A továbbiakban ismertette az Európai Unió ál­tal támogatott gazdasági versenyképesség opera­tív programját, amellyel a kis- és a középvállal­kozókat segítik. Elhangzott az integrált vállalat- irányítási és döntéstámogató rendszerek kiépíté­sének fontossága. A fórum további részében szakértők beszéltek az elektronikus üzleti rend­szerek, valamint az úgynevezett piacterek kiala­kítására szóló pályázati lehetőségekről. Ezek mellett gyakorlati tanácsokkal is ellátták a részt­vevőket és megosztották tapasztalataikat a pá­lyázni készülőkkel. A regionális fórum sikerrel zárult - állapította meg összegzésként Farsang Attila. - Ezt bizonyí­totta az érdeklődők nagy száma, akik meggyő­ződhettek arról, hogy a kis- és a középvállalko­zóknak olyan infrastruktúrára van szükségük, amely megteremti a modern elektronikus gazda­ság kiépítéséhez szükséges rendszert. Korszerű informatikai megoldások nélkül ma már egyet- len cég sem lehet versenyképes. ______imentuszi E ZT KUMISZÉ A Heves Megyei Hírlap és az Autokomplex Kft gratulál annak a 40 előfizetőnek, akik továbbjutottak « szeptember 10-én megrendezésre kerülő fősorsolásra, amelynek keretében egy Opel Corsa NJoy személygépkocsi talál gazdáira! 1. Neméül Tibor 2. Murányi Istvánná 3. Szabó Lajos 4. Sipos Sándor 5. Énekes Istvánné 6. SósJános 7. Ofra Lajos 8. Szitás Lajos 9. Cseh Magdolna 10. Mági án János 11. Németh István 12. Tarjányi Ignác 13. Dobi István 14. Varga László 15. Szabó Elemér 16. Csuhány Sándor 17. Karkóczi Bálint 18. Vincze Sándorné 19. Kapás Mihály 20. Birinvi László Eger. Rózsásdűlő u. 21. Eger. Töviskes tér 22. Besenyőtelek, Fő u. 23. Eger, Vörösmarty u. 24. Eger. Remény ik u. 25. Ostoros. Széchenyi u. 26. Eger, Bartakovics u. 27. Eger, Kertalja u. 28. Novaj. Kovács M. ti. 29. Eger. Szálloda u. 30. Fcldcbrő, Petőfi u. 31. Párád, Sziget u. 32. Makiár. Egri u. 33. Balaton, Kossuth u. 34. Felsőtárkány. Bocskai u. 35. Bélapátfalva, AÖrösmartv u. 36. Fcldcbrő. Kossuth u. 37. Szajla, Kertész u. 38. Pétervására, Petőfi u. 39. Makiár. József A. u. 40. löth Barnabás Szihalom, Rákóczi u. Szendi István Mezőszemere, Hunyadi u. Máténé CsuforAnitaNoszvaj, Alkotmány u. Szabó Tivadar Vass Zoltánné Hídvégi József Bozsik Géza Csombok József Magy ar Mihályné Hídvégi Miklósné Simon Gyula dr. Horváth László Huszár József Faragó Béla Simon László Misteth Ferenc Galambos Ferenc Hanzerik Vilmos Laska Pál Sánta Éva Heves, Fő u. Sarud, Széchenyi u. Füzesabony, Nagy szohoda u. Besenyőtelek. Arany J. u. Visznek, Köztársaságu. Poroszló, Hámán K. u. Füzesabony, Tárkámi u. 39. Gyöngyös (Mátrafüred) Erdész u. Ludas, Fő u. Karácsond. Arany J. u. Nagyfűged, Ady E. u. Detk. Ady E. u. Hatvan, Táncsics u. Petőfibány a, Liszt F. u. Vámosgyörk, láncács u. Gyöngyös, Kócsag' u. Nagy lédé. Virág u. Még 81 előfizetőnk kisorsolásra vár! Fizessen elő a Heves Megyei Hírlapra, és vigye haza az év ajándékát!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom