Heves Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-09 / 133. szám

I 2004. Június 9., szerda P F Ü 11. OLDAL Ne maradjon titokban... A május 24-i Hírlap Sporttükör ol­dalán találtam egy néhány soros beszámolót Szilvási kavalkád cím­mel, amely egy szilvásvárad! ren­dezvényről tájékoztatott. Ez azon­ban mégsem arról az eseményről szólt, ami engem vasárnap, május 23-án annyira feldobott. Talán több szót, esetleg képes be­számolót érdemelt volna a több mint 1100 kerékpáros részvételé­vel rendezett Caprine- Maraton-Szilvásvárad hegyi ke­rékpáros verseny, amely a Bükki Nemzeti Parkon vezetett át. Büsz­kék lehetünk arra, hogy Heves megyében került sor egy ilyen rangos, nagyszabású eseményre, amelyet a Szilvásváráéi Túrake­rékpáros Klub szervezett már 3. alkalommal. Az én szívemet meg­dobogtatta ez az esemény. Részt­vevője lehettem (és velem együtt 2 kolléganőm, valamint iskolánk 5 tanítványa is) annak a hatalmas, együtt rajtoló lelkes csapatnak, akik 110, 65 vagy 45 km-es távot megtéve, legyőzve 3000, 1500 vagy 950 m szintkülönbséget, vé­gül boldogan gurulhatott át a cél­vonalon. Csapatunk - a hallássé­rültek általános iskolájának „mű­kedvelő” kerékpárosai, ugyanúgy, mint 2003-ban is - Tárnái Csaba és a Túrakerékpáros Klub jóvoltá­ból vehetett részt ezen a nagysze­rű eseményen. Büszkeség szá­momra, hogy tanítványainkkal együtt mind a 8-an sikeresen telje­sítettük a 45 km-es távot, növelve ezzel önbecsülésünket, és kivívva iskolánk tanulóinak és kollégáink elismerését is. Sajnálom, hogy a verseny hangulatáról ha utólag is, de egy rövid képes beszámolóból sem értesültek a megye lakosai. Ha valakit mégis érdekelne az ese­mény, az eredmények, a www.szilvasvaradmaraton.hu honlapon ízelítőt kaphat róla. Résztvevőként a „mlinkósok” ne­vében köszönetemet szeretném kifejezni a szervezőknek, mert nagyszerű élmény volt..!! A Mlinkó István Általános Iskola szabadidő-felelőse Kéretlen „szórakoztatás” önkormányzati engedéllyel Az elején le szeretném szögezni, hogy nem az ünneprontás, illetve mások örömének a sárba üprása a célom. Nem a szőlő savanyú! Savanyú a szombat, vasárnap és hétfő éjjelem volt. Éjjelt írok, mi­vel szombaton 23.45-ig, vasárnap 24.00-ig, hétfőn pedig 23.15-ig tartott Egerben az Északi-lakóte­lepen a kéretlen „szórakoztatás”. Szombaton csukott ablaknál pró­báltuk a párommal élvezni az egyik esti filmet, de a kinti zaj — másnak nem nevezhető — min­dent elnyomott. 22.10-kor szinte a hajamat tépve telefonáltam a rendőrségre. Az ügyeletes — min­den empátia nélkül — közölte, hogy már érkezett bejelentés, in­tézkedik, továbbá le fogják halkí- tani (nem történt meg) a zenét, de ami a legfontosabb: önkormány­zati engedély van a bulira! A va­sárnap éjjelt telefonhívás nélkül vészeltem át, inkább a házunk alatt durranó petárdákra koncent­ráltam. Hétfőn este pedig már re­zignáltam vettem tudomásul, hogy a párom hangját sem hallom a nem túl messzi konyhából. Tisztelt önkormányzat, annak is az illetékes osztályvezetője! Csupán kettő kérdésem van: mi­ért az Északi-lakótelep kellős kö­zepére engedélyezik az ilyen - színvonalon aluli - rendezvénye­ket? (Esetleg TESCO-parkoló?) Miért nem a saját házuk elé? Le­het, hogy nem Eger legszínvona­lasabb részén lakunk ezrekkel, de emberek vagyunk. Nyugdíjasok, gyerekek, kismamák, csecsemők, munkába járók, pihenni vágyók. Bízunk az illetékesek jövőbeni fi­gyelmességében. G. Tünde, Eger, Olasz út Apciak találkozója Idén május 22-én a Közösen Apcért Egyesület szervezésében 60 vendég részvételével került lebo­nyolításra az Apcról elszármazot­tak találkozója. Délelőtt ünnepi szentmisével kezdődött a prog­ram, amely a művelődési házban folytatódott. A hivatalos köszöntő­ket követően kultúrműsor gazdagí­totta a programot, amelyen fellé­pett és nagy sikert aratott az apci népdalkor. Apci ízeket felidéző tar­talmas ebéd következett, míg a sü­teményekről és az innivalóról két hazalátogató vendégünk és a házi­gazdák gondoskodtak. A délután folyamán előkerültek a régi fényké­pek, albumok, fiatalkori történe­tek, és baráti beszélgetésekkel foly­tatódott a nap. Ezt a rendezvényt egyesületünk hagyományteremtő céllal hozta létre. Elsőként az 50 év feletü korosztályt láttuk vendégül, de jövőre már a 40 év felettieket is megszeretnénk hívni. Köszönjük támogatóinknak azt a segítséget, melyet a találkozó sikeres lebonyo­lításához nyújtottak. Bízunk ab­ban, hogy jövőre is hasonló, tartal­mas rendezvényt tudunk szervezni a hazalátogatóléiak. Egyesületünk elnökségének megbízásából: Hegedűs Gyula 3 . Az érem másik oldala A 2004. június 4-én megjelent „Trianon öröksége” című írásban olvasható „Az éremnek azonban van egy másik oldala is...” mon­dattal kezdődő bekezdés a teljes­ség kedvéért megérdemel egy pár soros kiegészítést. Az egész Ma­gyarország területén élő nemzeti­ségek nagy része valóban nem szeretett velünk, magyarokkal él­ni. Ám ez az együttélés nem kényszer volt számukra, hiszen jórészt a török elől menekülve ta­láltak itt menedéket, vagy 1711 után a jobb élet, nagyobb lehető­ségek reményében költöztek ide. Ezenkívül a magyar országgyűlés által 1868-ban hozott nemzetisé­gi törvény a maga korában szo­katlanul széles kisebbségi nyelv- használatot engedélyezett. Nem­zetiségi nyelvi alapon szervező­dött a közoktatás. Semmiféle kor­látot nem emelt a kisebbségek művelődési egyletei és sajtója fe­lé. A magyar politika elismerte a nemzetiségi egyházak önállósá­gát. Az egyházi és községi isko­lák tanítási nyelvét a fenntartók (tehát nem az állam) szabták meg. Csak 1879-ben tette kötele­zővé a törvény, hogy a népisko­lákban folyjék magyarnyelv-okta- tás is, ha a tanítás nyelve nem magyar. Zavartalanul fejlődtek a nemzetiségi alapon szerveződő gazdasági vállalkozások, bankok. Ezek pénzügyi eszközeikkel tá­mogatták a nemzetiségi művelő­dési egyleteket, iskolákat, sajtót. Hiteleket nyújtottak nemzetiségi parasztok földvásárlásaihoz, elő­segítették a nemzetiségi közép- osztály kifejlődését. Az 1920-as trianoni, majd az 1947-es párizsi diktátumok által elszakított ma­gyarságnak sokkal keservesebb sors jutott, mint a mi állítóla­gosán „elnyomott” kisebbsége­inknek. (név és cím a szerk.-ben) Büntetés a Felsőváros lakóinak fgy összegezhetnénk azt a háromnapos őrüle­tet, amit az itt élők nyakába zúdított az, aki Egerben a Felsővárosba helyezte a sörfesztivált a május végi pünkösdi ünnepekre. De ellenőriz­ni már nem jöttek ki, hogy milyen hangerővel és meddig működik. Az itt élő több ezer ember­nek is állampolgári joga van a pihenésre, és kénytelen volt eltűrni a mérhetetlenül hangos zajt. A sörsátorból a három napig tartó lagzis és egyéb zenét hallottuk. A legváratlanabb pillana­tokban szólalt meg a mikrofonban a műsorköz­lő, mindig ugyanazt ismételve, buzdítva a szó­rakozni vágyókat. A környezetvédelembe az is beletartozik, hogy az amúgy is magas zaj szintet csökkentsük, nem pedig igénytelen, torz zené­vel felerősítsük. Három napig kénytelenek vol­tunk tűrni, hogy saját lakásunkban nem hall­hattuk a rádiót, nem érthettük a tv-t, mert zárt ajtók, ablakok mellett is a sörfesztivál zajongá­sát „élveztük”. Szerintem az ilyen rendezvény­nek engedélyezésekor a zajszintet is meg kéne állapítani, mert ez már a csendháborítás határát is túlszárnyalta. Mind a három nap már délelőtt elkezdték, és éjfél utánig iszonyatos hangerő­vel, szünet nélkül működtek. Kisgyerekes csalá­dok, beteg, idős emberek, pihenni vágyó dolgo­zók három napját keserítette meg az, aki ezt en­gedélyezte. Legközelebb az ő lakásuk mellé te­lepítsék ezt a rendezvényt, mert a Felsőváros­ban élő emberek most így szavaznák meg. Nem tudom, három nap után mit szólnának hozzá? Ami az ő zsebükbe pénzt hozott, az az itt élő adófizető lakóknak fejfájást és bosszúságot okozott. Nem beszélve arról, hogy elgondolkoz­hatnának egy kicsit azon, hogy Egerben, a ha­gyományosan a borok városában német sör- fesztivált rendezni? (név és cím a szerk.-ben) Tisztább közéletet szeretnénk! A Heves Megyei Hírlapban nem­rég megjelent egy információ, hogy az apci önkormányzat a ci­gány kisebbségi önkormányza­tot 680 ezer Ft-tal támogatja a te­lepülés költségvetéséből. Ez így nem igaz. Viszont az teljesen fe­di a valóságot, hogy bármiben segít, amire igényt tartunk. így gyűlésekre helyet biztosít, szak­emberekkel segít, internet-, fény­másoló-használatot biztosít díj­talanul. Ha mindezt összeadjuk, plusz az egyéb támogatásokat, lényegesen nagyobb összeget kapunk. Mindezt azért tartom kötelességemnek közölni, mert a fenti híradás bizonyos körökben diszkriminatív megnyilvánulásra és ellenségeskedésre ad okot. Az, hogy ritkán vagy egyáltalán nem vesszük igénybe a támogatásu­kat, segítőkészségüket, nem a te­lepülés vezetőinek a hibája. In­kább az szorul tisztázásra, hogy amíg ez a pénzherdálás folyik kormányszinten, kitüntetések, egymás jutalmazása stb., a kor­mány által elfogadott lakásfenn­tartási támogatás kifizetéséről nem tudunk semmit. A kormány felvállalta a költségek 90%-ának a térítését, ám átruházta az ön- kormányzatokra, hogy előlegez­zék meg ezt az összeget. Kérdem én, hogy miből? Ugyanis nem kell közgazdásznak, pénzügyi szakembernek lenni ahhoz, hogy tudjuk: a semmit nem lehet elosztani. Vajon miért uszítják a lakosságot a települések vezetői­re? Milliós, sőt 10-100 milliós végkielégítések röpködnek a hír­adásokban, ugyanakkor vannak települések, ahol a gyermekin­tézmények fenntartása napi problémát jelent. Azokból a pén­zekből, amikből semmittevő bi­zottságok alakulnak, lehetne ezeken a gondokon enyhíteni. A rendszerváltás óta összesen nem volt annyi félreinformálás, egy­másra mutogatás, mint az elmúlt években. Mialatt adakozásra szó­lítanak bennünket különböző szervezetek, addig többmilliós vendéglátásról látunk, hallunk a politikusok körében. Nem visz- szás ez egy kicsit? Nem kisebb­ségi törvény kell! A rendszervál­tás előtt is épültek utak, csator­nák, gátak. Jobbak, tartósabbak és olcsóbbak. Mindezek nagy ré­szét az aluliskolázott, műveletlen cigány és nem cigány kubiku­sok, aszfaltmesterek csinálták. Magyar szakemberek irányítása mellett. Mindezeket azért írtam le, hogy a sok megélhetési politi­kus ne tékozolja el azt, amiért nagyapáink és apáink küzdöttek, mi pedig tovább építettük. Csak az kapjon fizetést, aki dolgozik, és annyit, amennyit dolgozik. Ne 10 ember vigyen egy doboz gyu­fát, két ember egy nagy geren­dát. Ha már annyira hátramuto­gatunk, kérdem, hová lett az a több száz millió forint, amit az új Nemzeti Színház építésére gyűjtöttünk? Kuncze úr! Az ön áldásosnak egyáltalán nem mondható belügyi tevékenysége alatt épült a Teve utcai üvegpalo­ta, a valós érték többszöröséért. Az anyagért nem érné meg le­bontani. Salgó úr! Nézzen körül! Mikor volt a legtöbb robbantás, gyilkosság, feketemunka? Az Önök országlása idején. Tudo­másunk van arról, hogy az egyik szocialista képviselő bőven a va­lós érték felett adta el a szoc-pol. támogatással épült lakását a GYIVI-nek. Vajon milyen alapon tehette ezt meg? Szeretnénk vég­re tisztán látni ezekben a kérdé­sekben is, és reménykedünk ab­ban, hogy egyszer talán a köz­élet tisztaságát is megtapasztal­hatjuk. id. Matusik György Apc Sorstársak figyelmébe Sajtónyilvánosságot keresünk aláírásgyűjtésre, amely arra irá­nyulna, hogy a háborúban hősi halált haltak gyermekei törvény­rendelet-módosítás után megkap­hassák megérdemelt kárpótlásu­kat, bizonyos 400 ezer Ft-ot. A Hírlap május 21-i számában Szil­vás István tollából Önök is foglal­koztak az üggyel. Megkerestük Sós Tamás képviselő urat is ez ügyben, hogy terjesztené elő az indítványt a T. Házban, mi pedig nyomatékosítanánk aláírásaink­kal az ügy sikeresebb kivitelezés­ét. Megköszönnénk, ha lehetősé­get és együttműködést biztosíta­nának számunkra lapjukban. (nevek és címek a szerk.-ben) Köszönet a gyógyításért Orvosi beutalás alapján három­hetes kúrán vehettünk részt a parádfürdői kórházban. A keze­lések egymás után, percnyi pon­tossággal történtek. Ez az orvo­sok és kezelők leterheltségéről tanúskodik. Ennek ellenére tü­relmesen, szakszerűen végezték munkájukat. Az eltöltött három hét kezelés meghozta az ered­ményt, mert gyógyultabban tér­hettünk haza. Az itt tapasztal­takról csak a legjobbakat tudjuk mondani. Ezért köszönetünket fejezzük ki a kórház vezetése, orvosai, munkatársai és dolgo­zói részére. Külön köszönettel tartozunk Bakonyi doktornő­nek, mivel ő irányította kezelé­sünket, és naponta ellenőrizte annak eredményességét, amely szinte baráti beszélgetés formá­jában történt. A továbbiakban kívánunk kedves mindnyájuk­nak jó egészséget és eredmé­nyes gyógyítómunkát. Csató Gyuláné és Danyi Ferencné Eger (cím a szerk.-ben) Mit takargatnak? Mindenki hallott már ocsmány­ságokat ontó fiatalokat, és sajnos idősebbeket is. Talán csak szo­kásból teszik, de lehet mélyebb oka is. Gyakran eszembe jut egy régi történet, amikor trágár sza­vakkal káromkodó embereket hallok. Katonakoromból két újoncra emlékszem, akik az első naptól kezdve peckesen lépked­ve és csúnya szavakat mondva valamiféle fölényt szerettek vol­na a többiekkel szemben szerez­ni. Már-már kezdtünk némi tisz­telettel nézni rájuk, amikor le­hullt a lepel: az ideggáztámadás- gyakorlaton nekik is gyorsan a combjukba kellett volna oltani az ellenszert, ám ők már az öb­lös tű láttán elájultak, s mint két nehéz liszteszsák, huppantak a földre. A trágár szavak mankója, lám, cserbenhagyta őket. Poór Károly Eger, Deák F. u. 28. (118597 122711) VÁROSIL4ZI »pf KÖZLEMÉNY Eger MJV Polgármesteri Hivatala értesíti a lakosságot, hogy Eger Megyei Jogú Város Településszerkezeti Tervének megvitatására 2004. június 17-én, csütörtökön 17.00 órakor lakossági fórumot tartunk a Zellervár úti Közösségi Házban. Cím: 3300 Eger, Hadnagy u. 34. Internet: www.eger . hu/hirdetes 1 * w S3L J. VÁROSHÁZI KÖZLEMÉNY Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata (3300 Eger, Dobó tér 2. Tel.: 36/413-319, fax: 36/410-673) pályázatot hirdet Egészségügyi Szolgálat igazgatói állására. A képesítési feltételek a 233/2000. (XII. 2.3.) Korrn. valamint a 13/2002. (III. 28.) EüM. rendeletben előírtak szerint. Az intézmény egészségügyi alapellátási feladatokat lát el. Az állás betölthető 2005. január 1-től, a vezetői megbízás 5 évre szól. Bérezés a Kjt. alapján, a pályázat beadható: 2004. június 20-ig. A pályázat elbírálásának határideje: 2004. szeptember 30. Internet: www.eger.hu/hirdetes Dr. Estefán Géza läsAil * Éves kamat a magánszemélyek által elhelyezett 5 millió forint feletti forintbetétekre^ hónapos lekötés esetén. A betéti szerződés részletes fettételeit a Bank Betételhelyezési Üzletszabályzata tartalmazza. m Az akció 2004, június 1-jétöl visszavonásig, érvényes! HnHHBHHHHnHnni EBKM: 11,02% tétakoo HVBvBank

Next

/
Oldalképek
Tartalom