Heves Megyei Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-29 / 125. szám

AGRIA Nyári Játékok - Premier június 2-án Theátrumi Hírek Egriek a Nemzetiben Az Örökös Tagság gálaestjeit 2003 óta a Nemzeti Színházban rende­zik meg. A halhatatlanok társula­tába idén összesen tizenhat mű­vészt - kategóriánként négy-négy színészt, színésznőt, opera­énekest és táncművészt - jelöltek. A televízió- és rádiófelvétellel kí­sért gálaműsoron, június 1-jén az egri Gárdonyi Géza Színház is fel­lép a világhírű Hegedűs a háztetőn című musical esküvői jelenetével. Évadzáró a színházban Az Agria Játékok nyitónapján, júni­us 2-án délután 2 ómtól tartja évad­záró társulati ülésé a Gárdonyi Gé­za Színház. A 2003/2004-es év érté­kelése mellett kiosztják a Napsugár- közönségdíjakat, valamint a társulat javaslata alapján megválasztják a legjobb színészt, rendezőt, a Kocsis Árpád-emlékgyűrűt pedig az év mű­szaki dolgozójának adják át. 4x 100 m Ez a címe a Merlin Nemzetközi Színház és az egri Gárdonyi Géza Színház közös produkciójának, melyet Egressy Zoltán írt és rende­zett. Az előadást 2003 októbere óta játssza a Merlin-társulat, Eger­ben június 4-én este 7 órától ven­dégszerepeinek. A darab egyik fő­szerepét Sinkó László elfoglaltsá­ga miatt Csendes László alakítja a hazai színpadon. A 4x100 méte­res magyar női futóváltó az olim­piai kiküldetési szint elérésére ké­szül. Szakmai és magánéleü konf­r liktusok nehezítik az összefogás esélyeit. A versenyen ugyanis éle­tük legjobbját kell teljesíteniük ahhoz, hogy a vágyott, áhított cél, az olimpiai részvétel megvalósul­hasson. A történet szereplői Po­gány Judit, Pelsőczy Réka, Kiss Eszter, Kató Emőke és az egri szín­ház tagja, Bozó Andrea. Művészbejáró Ma este is jelentkezik a színház magazinműsora, a Művészbejá­ró a VTV csatornáján. A műsor a I» Három nővér Fesztivál esemé­nyeit követi nyomon, valamint az idei Agria Játékok első bemu­tatóját, Békés Pál: A félőlény cí­mű mesés játékáról faggatja az alkotókat: Nemes Takách Kata jelmez-és díszlettervezőt, Vajda Milán címszereplőt és a rende­zőt, Csizmadia Tibort. ■ The show must go on! Június 2-án mutatja be az egri Gárdonyi Géza Színház az idei Agria Játékok első darabját, a Félőlény című gyerekelőadást az Érsekkert­ben, majd a már megszokott helyszíneken még két előadásban gyönyörködhet a publi­kum. A Kis Dobó téren Moliére Gömböc úr cí­mű komédiáját, míg a Líceum udvarán ismét a Hegedűs a háztetőnt játsszák. Az egri színhá­zi nyárról beszélgettünk a színház igazgató­főrendezőjével, Csizmadia Tiborral. — Az Érsekkert lett a gyerek­darabok helyszíne - tájékoz­tat Csizmadia Tibor -, a Kis Dobó tér idegenforgalmi és vendéglátó-központként fo­gadja az adott előadást, a Líce­um udvara pedig klasszikus játszóhely ebben a kínálat­ban. A játékok immár 30 éves történetéről közli, hogy négy­öt évente változnak a helyszínek, a tematika vagy a produkciók összetétele, s az irányítás. Az el­múlt évek azt bizonyították, hogy szükség volt a Líceum mellett más játszóhelyre, és ez a struktú­ra működik is. Hozzáteszi, hogy mindegyik ját­szóhely olyan, amely kiválasztja a maga darabját, vagyis a természeti vagy épített környezet inspi­rálja, sőt meghatározza a darabválasztást. Az első nyári bemutatóról, a Félőlényről szól­va, melynek rendezője is Csizmadia Tibor, azt mondja a színidirektor, hogy különös örömmel rendez gyerekeknek, mert őszinte és előítélet­mentes közönségnek tartja őket. A kicsik képe­sek megbuktatni előadást, ha nem elég érdekes, ha nem elég sűrű az atmoszférája. A Kis Dobó térről és az ott bemutatandó darab esetében olyan rendezőt — Valló Pétert — sikerült megnyerni a Moliére-darab színpadra állítására, aki ezer szállal kötődik az Agria Játékokhoz, hi­szen valaha ő irányította — és részben rendezte is — az egri nyári színházi produkciókat különböző helyszíneken. Például ő vitt először előadást a Lí­ceum udvarára. Valló Péter ezenfelül „létező ren­dező”, aki az egri kulturális hagyomány fontos része. Tavaly, mint az Anconai szerelmesek című darab ötletadója és első rendezője, szellemisége ismét fölbukkant a városban, most pedig rende­zőként köszönthetjük egy olyan produkcióban, mely hasonló módon zenés-táncos „bulivá” válik Moliére Gömböc úr című darabja alapján. A nyár harmadik, líceumbeli produkciójáról, a tavaly már látott Hegedűs a háztetőnről Csizma­dia Tibor véleménye az, hogy mivel az előző nyá­ron nem láthatták annyian, amennyien szerették volna, nem engedheti meg magának a színház, hogy egy ilyen produkciót hét előadás után elfe­lejtsen. Azt, hogy nézők rekednek kívül a kapu­kon, csak úgy lehet kompenzálni, ha idén lehető­séget biztosítanak az előadás megtekintésére. Ér­dekes kérdés, hogy kap-e új impulzusokat az elő­adás, vagy az előző évi rekonstrukciója lesz. Színházi berkekben azonban az a tapasztalat, hogy új inspirációt, új életet, új lendületet kaphat egy produkció a felújítás során. így azok számá­ra is érdekes lehet, akiknek tavaly sikerült meg­nézni valamelyik előadást, hogy mi és mennyire változott azóta. Ezt a fajta megújulást szinte biz­tosra veszi a színidirektor. Összegezve érzéseit az igazgató-főrendező úgy véli, a társulaton és önmagán is érzi az egész évad fáradtságát, miközben minden színházcsi- nálót az újabb és újabb feladatok működtetnek, hisz a shownak mennie kell! Az előzetes infor­Jelenet a Félőlény érsekkerti előadásából. Dimanopulu Afrodi- té. Tunyogi Péter, Vajda Milán, Fekete Györgyi és Nádasy Erika mációk szerint nagy érdeklődés van a nyári pro­dukciók iránt, telt házas előadásokra számít. Im­már bejáratódtak a helyszínek is, úgy gondolja tehát, hogy az egri Gárdonyi Géza Színház 2003-2004-es évadának jó folytatása lesz majd az előbb említett három bemutató. egres béla fS Gárdonyi Géza ■r'aj',4 Színház 0 őékds Pál A gyerekközönség az igazi Papp Gabi az elmúlt színházi évadról mesés JátékKét részben Vajda Milán, Nádasy Erika, Dímanopüu Afrodité, Fekete Györgyi, Tunyogi Péter, Safranek Károly szereplésével Esüííapruk MnliAre Hslysíú): Bemutató További olöadáwh vígjátékz«név«ltánccal játsszák Anger Zsolt, tíiaskó Balázs. Bőié Andrea, Gát Kristóf, JoísJáti Adél, > Ciergó’, Kovács Patrícia, Mész.kt as Máté, Nagy András, Síéi as László Bemutató 2004. június 18. 20,30 óra További O. ;v A június 19.. 20.. júHus 1„ 2.. 3. Esonapok június 21.. július 5. Haiysrti: Kis Dobó tér Joseph Stein­jerry Brx'k: musical két részben 1IAUMANN f MOLNÁR hr BOZÓ Ánch" BÍRÓ > PAPP h MÉSZÁROS Mut-: GÖRÖG Ltszir CSENDES .1 június 28.. július 12.. 13. június 25.. 26.. 27.. július 8.. 9.. 10.. 11. 21.00 6<a Líceum udvar • !«a AGRIA NYÁRI JÁTÉKOK jmvi# válthatók a Gárdonyi Géza Színház ÍZÍRVtZÓIROPÁIÁBAN (Ifit*. «ZtCMINVI U.».TU »4«« >47. m./fAX:l*)1«MaiHITKÖZHAKOKOH 10-1« ÓftÁtttfAZ «LÓAOÁIOK UÓTT ZCV ÓRÁVAL A HllVÍZÍNIM- Negyedik évadát tölti Egerben, az el­múlt színházi év végén megkapta akö- zönség által odaítélt Napsugár-díjat.- Igen, s ez akkor is nagy meglepetés volt, és most is köszönöm a né­zőknek, hogy gondoltak rám, és feljuttattak a jelöl­tek listájára.- Egy ilyen díj után ne­hezebb vagy könnyebb ki­állni a színpadra?- Furcsa ez, mert tavaly ezt a díjat nagyon nehezen tudtam földolgozni. Éjfélkor hívtam föl örömtől sírva az édesapámat, mert addig senkivel nem tudtam megosz­tani az örömömet. Olyan érzés munkált bennem, hogy most még jobban kell bizonyítanom, meg kell szolgálni ezt a bizalmat, nehogy csa­lódjanak bennem. Jóval nagyobb teljesítményt kell nyújtanom, mint azelőtt. Ez a mostani jelölés talán azt bizonyítja, hogy nem hiába dol­goztam ezzel az elhatározással.- A díjat leginkább egy gyerekda­rabnak, a Legkisebb boszorkány­nak köszönhette. Idén két hasonló­ban játszott főszerepet, a Mumusa ban és a Bors néniben.- Örülök annak, hogy alkatom­nál fogva játszhatok még gyereksze­repeket, mert számomra fontosak a csöppségek, mert sok gyerek vesz körül. Ók az igazi közönség. Tőlük azt is megkapjuk, még­hozzá a szemünkbe, ha nem jó, amit csinálunk. Előadás közben kapjuk a fujjogást, de a tapsokat is. Rajtuk pontosan lemérhe­tő, hol tart a darab. Persze azért hozzáteszem, hogy remélem, tíz év múlva Jú­liát is eljátszhatom..,- Ezzel a két főszereppel együtt milyen évad áll Ön mögött?- Nagyon munkás évad volt ez a 2003-2004-es. A lányokkal úgy hív­juk ezt, hogy bandázás, ahogy az Othelló Gyulaházánban, vagy a My Fair Ladyben létezünk. Nagyon jó kis csapat van itt együtt, és ezekre a napi nyolc-tíz órás próbákra nem úgy jö­vünk be, mint aki dolgozni megy, ha­nem fölszabadultan és szeretettel. Bodor Johannával például élmény volt a táncpróba. Be is lopta magát a szívünkbe. Gyakorlatilag végigdol­goztam az egész évet: bejöttem au­gusztus 22-én az évadnyitóra, és má­jus 29-én teszem le a lantot. Aztán jön még a nyári játékok, ahol ismét játsszuk a Hegedűs a háztetőnt, ezért vörös már a hajam... ___________e. b. Hő ssé válni, ha kell Vajda Milánnal első egri - Az egyetem elvégzése után első évadát töltötte Egerben. Milyen érzésekkel zárja ezt az időszakot?- Vegyesek az érzése­im, de inkább a jobb dolgok azok, amik fo­rognak a fejemben. Jó volt csinálni ezt az évet, meg minden nagyon új volt számomra.-Más vidéken játsza­ni, mint a fővárosban?- Végül is igen, sokkal több be­mutató van, kevesebbet mennek az előadások. Pesten ennyit nem lehet­ne játszani, mint itt. Nekem ez tet­szik, hogy mindenfajta bemutató­ban kipróbálhatja magát az ember. Van például mesejáték, ami egy nagy fővárosi színházban nem len­ne, meg van operett, így sokkal több mindent kell megtanulni. Az egyik darabban táncolni, a másik­ban énekelni kell, a harmadikban meg hirtelen mumussá kell válni. Ettől nagyon izgalmas az itteni lét.-Sokat tanult ez alatt az év alatt?- Szerintem rengeteget, méghoz­zá olyan dolgokat, amik ritkán adódnak. Így például vöt egy beug­rásom, ami nagyon izgalmas volt, éppen az előbb említett Mumus cí­mű előadásban. Úgy kimenni a színpadra, bármilyen kis szerep­ben, amit nem én próbáltam végig, az sok figyelmet igényel. Az is új, hogy egy héten van hat előadásom, minden este egy-egy előadás, vagy egy nap kettő is. A sokfajta stílus miatt pedig belekóstolhattam abba, hogy a közönség mire vevő és mennyiben más, mint a pesti.- Mire vevő az itteni közönség?- Igazán megvallva fogalmam sincs, néha látom és örülök annak, ami tetszik nekik, máskor meg el­hűlök egy kicsit, hogy mi minden évadáról és a Félőlényről működik, működhet a színpadon. Azt azonban folyamatosan érzem, mennyire szeretik a szín­házat, a színházukat. Örömmel ülnek be a né­zőtérre, és ez pontosan érezhető a színpadon.- Volt osztálytársaival együtt szerződött ide. Ez mennyiben segített a be­illeszkedésben?- Nagyon sokat. Négy év egyetem után bátran ki­jelenthetem, hogy ismerem, na­gyon jól ismerem őket. Itt van­nak, és esténként nem megyek egyedül haza a színészházba, hi­szen valamit mindig kitalálunk, valamit mindig csinálunk. Nélkü­lük sokkal nehezebb lett volna, sokkal erőltetettebben kellett vol­na kialakítani a kapcsolatokat, kötni ismeretségeket, barátságo­kat. így azonban mindez normá­lis mederben folyt. Most már van jó néhány ember rajtuk kívül is, akit örömmel látok, és aki engem is örömmel lát, ha találkozunk.- Most, az Agria Játékokon meg­kapta első főszerepri is.- Igen, ez pedig a Félőlény című Békés Pál írta mesedarab, melyet az Érsekkertben mutatunk be jú­nius másodikán. Nagy falat lesz. Voltam már mesedarabban, de ennyire gyerekeknek még nem ját­szottam. Valószínűleg a jeges ré­mület jár majd át, amikor száz gyerek egyszer csak rám mered és felvisít a bemutatón. De remélem, élvezni fogom az előadásokat.- A Félőlény, akit játszik, egy iga­zi mesebeh hős?- Hőssé kell, hogy váljon, mert aki kitan az elvei mellett és nem áll be a tömegbe, nem válik szörnnyé ebben a világban, arra ráillik a hős jelző. ______ (egresi Évad zárás színészszemmel Csendes László valamennyi nagyszínpadi darabban szere­pelt, 120 előadása volt az évad­ban. Láthattuk az Elveszett pa­radicsom Sebőkjeként, Tomao Nicomaccóként az Anconai szerelmesekben, az Otelló Gyulaházán színházigazgató­jaként, Doolittle, a szemetes szerepében a My Fair Lady cí­mű musicalben és a Három nő­vér Csebutikinjaként, hogy csak a bemutatókat soroljam, de játszott a Száz év magány­ban, Valahol Európában, és a Mágnás Miskában. Volt olyan évad is, amikor 210 előadást csinál­tam meg — mondja moso­lyogva a szín­ház egyik veze­tő színésze, aki két évvel ezelőtt tért vissza Eger­be. — Egy színész számára mindig az a jó, ha más-más karaktereket ala­kíthat. Szeretem Sarkadi és Csehov műveit, örültem, hogy szerepet kap­tam az előadásokban. Az Anconai kedves, könnyed vígjáték, fülbemá­szó dallamaival a 70-es éveket idé­zi. Olyan darab, melyben belépve a színpadra magával ragad a történet. Az Otellót azért szeretem, mert min­den misztikum nélkül, iróniával en­gedi be a nézőt a kulisszák mögé, a számunkra prózai, hétköznapi vi­lágba. Jó játszani Doolittle-t a My Fa­ir Lady-ben. Másfél évtizede alakí­tottam Higgins szerepét a Pygma­lionban, és mindig irigyeltem ezt a figurát, mert hálás szerep! Most iz­galommal készülök a MerUn Szín­ház 4x100 című produkciójára, melyben beugrók Sinkó László he­lyett a masszőr szerepébe. Szép da­rab, ígéretek szerint nemcsak ezt az egy előadást csinálom majd. —Jó évadom volt - számolja meg az ujjain szerepeit Gál Kristóf, aki a Színművészeti Egyetemről kikerülve első évadját töltötte színháznál. — Mindegyiket nagyon szerettem! Ér­dekes módon egy évadban alakítot­tam először szerepet gyermekelő­adásban, és komoly karaktert a stú­diószínpadon. A Mumus Celofán-fi­gurája szárny­próbálgatás volt. Bár eleinte kétségeim vol­tak, mennyire értik meg majd a gyerekek az előadást, az öcsém és a hú­gom a mai na­pig énekelgetik a dallamát. Édes­anyám is emlegeti, ha leesik egy va­jas kenyér, mindig mondja, hogy mumusok járnak a lakásban... Az Otelló Gyulaházán Samuja a szívem csücske. Fiatal színésznek remek le­hetőség, hiszen ilyen kis szerepek­ben gyakorolhatja a színpadi jelenlé­tet. Sok előadást játszottunk belőle, és én igyekeztem mindig más és más lenni. Majd jött a Card Boys, ami sze­rintem nagyon jó előadás lett. Egy­részt fantasztikus közös munka eredménye, másrészt számomra is meglepő dolgokat hozott ki belő­lünk. Annak ellenére, hogy más kor­osztály Valentin és Rácz Jani, úgy játszottunk együtt, mintha osztály­társak lennénk. Szavak nélkül meg­értettük egymást, a színfalak mögött úgy drukkoltunk egymásért, mint a suliban vizsgaelőadáson. Számomra az idei évad legnagyobb lehetőségét kétségkívül Mórái Kaland-ja jelentet­te. Mindig is vágytam egy olyan sze­repre, aminek van valami íze, és ez olyan. Igaz, kicsit féltem tőle, hiszen végre itt a lehetőség, kell, hogy en­nek a szerepnek legyen hangja, ki­tartása, férfiasságot sugárzó gesztu­sai. Mindenekelőtt legyen hiteles, ami miatt a néző elhiszi, hogy a nő bele tud szeretni. A próbaidőszak első két hetében kétségbeestem. Majd egyszer csak rátaláltam a sze­repre, amire Blaskó Balázs, a rende­ző is azt mondta, nem rossz... Na­gyon jót tett, hogy Balázs nem eről­tetett ránk semmit, ez a darab in­kább közös útkeresés volt. Szá­momra nem várt sikere van a darab­nak. Előadásról előadásra döbbe­nek rá, mennyire zseniális is Márai. Úgy tűnik, hogy a közönségnek van egy része, aki agresszió helyett szó­párbajokat és feszültséget igényel a színpadon. Örülök, hogy ennek ré­szese lehettem. Nem kevésbé lesz iz­galmas a következő évad sem, hi- szen fiam születik! jpcsi *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom