Heves Megyei Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-29 / 125. szám

6. OLDAL MOZAIK HIRDETÉS 2004. Május 29., szombat ||| Pünkösd: az ember és a természet szeretete Karácsony és húsvét után pünkösd az egyházi év harmadik legnagyobb ün­nepe. A húsvét utáni hetedik vasárnapra, tehát az ötvenedik napra eső moz­gó ünnep, melyre idén május 30-án emlékezünk. Az ünnep elnevezése a gö­rög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból ered. Pünkösd ünnepét a keresz­tény egyház annak emlékére tartja, hogy tanai szerint Jézus mennybeme­netele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. Pünkösd eredetileg a zsidó nép ünnepe volt, előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozást (ekkor kapta Mózes Istentől a kőtáblákat) ünne­pelték a Pészah szombatját követő ötve­nedik napon, Sabouth-kor. A keresztény egyház története szerint Krisztus mennybemenetele után, az ötve­nedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a Szentlélek lángnyelvek alakjában le­szállt a tanítványokra. Piros pünkösd napja Piros pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa több országában. A vi­rág jelképesen szimbolizálja, hogy pün­kösd napján minden felébred, abbahagy­ja a lusta nyújtózást a világ, az ember és az állat párt választ magának. A nagy nyári munkák előtt pünkösd ünnepével köszöntjük az új életet, imádkozunk a bő termésért, gyermekáldásért. Régen a templomokban évről évre megemlékeztek erről a napról, ahol a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmai­val helyettesítették, a Szentlélek jelképe­ként pedig fehér galambot repítettek sza­badon. A lányok és asszonyok bíborvö­rös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra tették, a férfiak pedig felöltötték ünneplőjüket. Pünkösdi népszokások Pünkösd ünneplésében keverednek keresztény, ősi pogány és ókori elemek egyaránt. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római Birodalomban májusban tartották az úgynevezett Floriália-ünnepeket, hi­szen Flóra istennő a római mitológia sze­rint a növények, virágok istennője. Pün­kösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, ilyen például a pün­kösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza. A népi hagyományok mai is őrzik az úgynevezett pünkösdi török basázást, amikor egy kisfiút beöltöztetnek selyem- bugyogóba, és turbánt kötnek a fejére. Égetnivaló gyereket választanak erre a szerepre, aki amúgy is rászolgált a verés­re. Szalmával kitömött ruhája védi a gyermeket, hogy ne fájjanak az ütések. A játék során a török basa kezét összelán­colják, és a többiek énekelve végigveze­tik a falun, miközben zöld gallyakkal csé­pelik boldogan. A legjellegzetesebb népszokás az ügyességpróbákkal egybekötött pünkös­dikirály-választás, a lányok és fiúk falujá­ró köszöntése. Pünkösdikirály-választás A pünkösdi király kiválasztása kezdet­ben vitézi szokás volt, a katonák maguk közül választottak egy évre „uralkodót”. Ezt a hagyományt idézi Balassi Bálint verse is: „Áldott szép pünkösdnek gyö­nyörű ideje/ Mindent egészséggel látoga­tó ege,/ Elossza úton járókat könnyebbítő szele." A pünkösdi király, akit a falu népe ver­senyjátékokkal, főleg lóversennyel, bot­húzással választott ki, egy évig a legé­nyek vezetője, bírája volt. Emellett hiva­talos volt minden lakodalomba és ösz- szejövetelre, valamint évekig ingyen iha­tott a kocsmában a falu kontójára. A legé­nyek engedelmességgel tartoztak neki. Ez a legarchaikusabb népszokás Európá­ban a középkor óta. A pünkösdi király uralma mindig a kö­vetkező pünkösdig tartott. Erre eredez­tethető vissza a Magyarországon már a XVI. században általánosan ismert szó­lás, ami a pünkösdi király múló, valójá­ban értéktelen voltára utal: Rövid, mint a Az ötvenedik napon a Szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra pünkösdi királyság. A mulatságos ural­kodóválasztásról már az 1500-as évekből vannak írásos emlékek. A hagyományai­ról Jókai Egy magyar nábob című regé­nyében olvasható a legérdekesebb leírás. A pünkösdikirály-választás szokása napjainkra sajnos teljesen eltűnt. Pünkösdi királynéjárás A XVIII. század végétől kezdve elter­jedt a pünkösdi királynőjárás is, amikor a falu legszebb kislánya lett a kiskirályáé, ami nagy tisztesség volt. A lányok mise után házról házra jártak jókívánságok­kal, versekkel, énekkel köszöntve a házi­akat, és virággal szórták be a szobát. A já­ték végeztével a vendéglátók megkérdez­ték a lányokat: „Hadd látom a királynéto­kat, édes-e vagy savanyú?" Ezután felleb­bentve a díszes kendőt, megcsiklandoz­ták a kiválasztott kislány állát. Ha a ki­rályné mosolygott, de a fogát nem villan­totta ki, akkor a háziak megnyugodtak, mert ez azt jelentette, hogy jó lesz a ter­més. Ekkor a vendéglátók almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoztak a jókívánóknak. A pünkösdi királynéjárás a Dunántú­lon még napjainkban is élő népszokás, ha nem is eredeti tartalmában és formá­jában. A játék lényege a kislányok termé­kenységvarázslással egybekötött köszön­tése. Pünkösdi rózsa A pünkösdi rózsát az antik világ gyógynövényként ismerte, és babonás erőt tulajdonított neki. Latin neve a görög paeonia szóból származik. Paeonia nem­csak a virág neve, belőle képezték többek között a kórház és a gyógyító szavakat is. Róla kapta nevét a homéroszi istenek or­vosa, Paieón, aki e virággal Hádészt, az alvilág urát gyógyította ki Héraklésztől kapott sebéből. A név eredetileg Apollónt, az Ikrek havának olümposzi urát rejtette, aki maga is gyógyító isten volt. A virágot régi nevén bazsarózsaként is ismerik. Mint keresztény jelkép, a tövis nélküli pünkösdi rózsa Venus örökösé­nek, a szeplőtelen Szűzanyának lett a vi­rága. Délen néhol a pünkösdöt ma is a „rózsák húsvétjának" nevezik, hiszen a tavasz végének jelképeként a pünkösdi rózsát kötik csokorba az ünnep napján. JUHÁSZ MARIANNA Az Unió új lehetőségeket nyit Az Európai Unió elvárásainak megfelelni nem minden esetben könnyű feladat. Ami miatt még­is örülni lehet a változásnak, an­nak az az oka, hogy az igen éles konkurenciaharcban minden szolgáltatónak, vállalkozásnak lehetősége nyílik arra, hogy be­bizonyítsa piacképességét, illet­ve azt, hogy valójában mennyi­re hívei az igényes, és az igen magas és színvonalas ellátásnak - véli Demény Csaba, a buda­pesti székhelyű De-Max Fülé­szeti és Halláscentrum Ügyve­zető igazgatója.- Talán elmondhatjuk, hogy a piaci verseny sohasem volt eny- nyire kiélezett, mint most. A hallókészülék ellátás terén nem csak az Unióhoz való csatlako­zás miatt vannak és várhatók újabb változások, hanem a TB által bevezetett új jogszabályok miatt is, melyek elsősorban a reklámtevékenységet korlátoz­zák. Hogy mit várok az Uniótól? Mindenféleképpen szaba­dabb gondolkodásmódot, azt, hogy az emberek végre belátják, nem csak az ország határait le­het kijjebb tolni, hanem a saját korlátáinkat is meg kell tanul­nunk átlépni, legyőzni. A halló- készülék ellátás terén soha nem az jelentette a legnagyobb prob­lémát, hogy a készülékek megfi­zethetetlenek, hanem sokkal in­kább az, hogy sokan még min­dig úgy vélik, kínos hallókészü­léket viselni. A De-Max-nál nem győzzük hangsúlyozni, minél előbb felfedezi valaki, hogy a meglévő hallásveszteség miatt a mindennapi kommunikáció gondot okoz számára, illetve szakellátóhoz fordul vele, annál olcsóbban megússza a készü­lékvásárlást, nem beszélve ar­ról, hogy mivel az orvos vény- felírási joggal rendelkezik, bizo­nyos típusú készülékekhez in­gyen juthat hozzá a páciens. Elgondolkodtató az is, hogy az Uniós országokban a halló- készülék kiszolgálás szaküzle­tekben, illetve egészségügyi központokban történik. Nem véletlenül! Az ember természe­tes igénye, hogy függetlenül be­tegségétől, megkapja a maximá­lis kiszolgálást, ne kelljen egy váróteremben órákig ücsörög­nie, az ellátóktól és a szakorvos­októl pedig kellő felvilágosítást kapjon mind a problémájára, mind az ezzel kapcsolatos teen­dőkre vonatkozóan. A De-Max Fülészeti és Halláscentrum már a megalakulásakor a beteg­központúságot tűzte zászlajára, így talán érthető, hogy a halló- készülék ellátásában máig ké­pes volt megőrizni vezető pozí­cióját. Referenciánk az a har­mincezer ügyfél, aki több éve visszajár hozzánk. Szakellátóin­kat, akik előzetes időpont egyeztetést követően szívesen állnak bárki rendelkezésére, fo­lyamatosan képezzük, hiszen az egyre korszerűbb, digitális hallókészülékek miatt mindez elengedhetetlen. A De-Max ki­zárólag olyan gyártók termékeit forgalmazza, melyeket a vilá­gon, Németországban, Dániá­ban, Angliában... a legtöbben választanak. Folyamatosan bő­vülő hálózatunk kialakításánál figyelembe vesszük, hogy maxi­málisan megfeleljünk az Euró­pai Uniós normáknak, éppen ezért igen magas szintű techni­kai felkészültséggel állunk ügy­feleink rendelkezésére. Hallás­gondozási programunk sikere csak azon múlik, hogy pácien­sünk mennyire igényes, milyen mértékben szeretne javítani életminőségén, és hallásán. Az ország több pontján állunk ügyfeleink rendelkezésére: Központi iroda: 1072 - Budapest, Nagydiófa u. 20., Tel.: 344-67-14 3300 - Eger, Bartakovics Béla u. 21., Tel.: 36414-652 3200 - Gyöngyös, Hanisz tér 4., Tel.: 37-300484 Látni fogja a különbséget, érezni fogja a törődést, és képes lesz arra, hogy hallja a szeretet hangját. Demény Csaba, a De-Max Fülészeti és Halláscentrum Ügyvezető Igazgatója __________________________4 A pa és fia párbeszéde Készítette: Báthory Attila- Mondd apa, 1000 forint sok vagy kevés? - kérdi a kisfiú apjától.- Az attól függ... - válaszolja az apa. Folytatását lásd a számozott sorokban. MÓKUS-CSEMEGE MÉTER, RÖV. BESZÉL A LÓ NITROGÉN 2. A FLUOR VEGYJELE KÉST ÉLEZ FARÖNKÖT SZÉTFESZÍT T T ► w ► ▼ ► ▼ ◄ 1. IDÉTLEN. KÉTBALKEZES MÉTER. RÖV KÖZÉPEN ENNI! BEFEJEZŐDÖTT MÉTER, RÖV. ÉSZAK, RÖV. ► __▲___ ▼ T ▼ ▼ E ■'l HIDROGÉN NEM ERŐSEN TERMELŐ ÜZEM ► TOVA EGYFAJTA FAHORDÓ ► ♦ ► __▲___ NÉMET0. ÉS SVÉD0. GK-JELE NITROGÉN ► NEM MOZOG VALAKI ELLEN LÁZÍTJÁK ▼ ► GRAMM, RÖV. ► ▼ T ÉSZAK, RÖV SERTÉSLAKÁS ► • BALJÓS, VÉGZETES BŐR ▼ ► LITER, RÖV. PAPÍRMÉRTÉK ► HINT VAJON A TÁVOLABBI TÁRGY? ► ▼ KENYÉR - NÉMETÜL (BROT) ► TANÚSÍTOTT, BIZONYÍTOTT ▼ ◄ ▼ SLRILSLAKA: ESETLEG TERMÉKET ÉRTÉKKEL ELLÁT ▼ ELMEGY ► ▼ KÉRDÓSZÓ ANIKÓ BECÉZVE ► ► V A NÉMET ABC UTOLSÓ BETŰJE RÓMA11. ► NÉVELŐ A FÖLDÖN ELTERÜLNI ▼ ► BÚTORDARAB LEHULLOTT, SZÁRAZ LEVÉL ► T VÁROS A VOLT NDK-BAN ► ▼ ▼ DEL0N SZEMÉLYNEVE KARDDAL KÜZD ► T0JÁSDAD ALAKÚ ÁLLAM EUR­ÁZSIÁBAN ► ▼ ' VALÓ I KÖZÉPEN I FOLYNAK! ► IMRE BECÉZVE FOLYÓT ÁTÍVELŐ ÉPÍTMÉNY T ► KÖZÉPEN ÁZÓ! FRISS, MAI ► ENAPON TE ÉS ÉN T ► HÚR SZÉLEI! FENYÍTŐ SZÓCSKA ▼ ► AVANÁDIUM ! VEGYJELE RÉSZBEN KIÖNT! ► A PÉK KENYERET KÉSZÍT VITA RÉSZE! ► ▼ ► 1 ▼ ▼ TÖK HOSSZÚ SZÁRA LITER, RÖV T ► ‘ A FÖLD MÁSODIK LEGNÉPESEBB ORSZÁGÁNAK LAKÓJA-► ▼

Next

/
Oldalképek
Tartalom