Heves Megyei Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-19 / 116. szám

I 2004. Május 19., szerda H O R I Z O N T 7. OLDAL Ismét szól a rock a völgyben Idén már negyedszer rendezik meg a fesztivált Eger Immár a negyedik rockfesztivált rendezik meg május 22-én, szombaton a Szépasszony-völgy szabadtéri színpadán. A kezde­ményezés - mint az esemény fő­szervezője, Szilvás Gergely la­punknak elmondta - egy baráti társaság együtt muzsikálásából nőtte la magát megyénk egyik legjelentősebb rockzenei esemé­nyévé. A kezdetek a mögöttünk álló évezred utolsó esztendeire te­hetők, amikor az Extázis elne­vezésű helyi banda fellépési le­hetőséget keresett magának. A „kocsmabulik” egyre színvona­lasabbakká váltak, neves elő­adók is elvállalták az akkor még a Sorompó- beli fellé­pést, így 2000-ben el­érkezett az idő, hogy tá- gabb teret kapjon a program. Az első rockfesztivált - amely már nem­csak az elnevezésében számított annak - a Berva kultúrházában tartották meg. Persze, a szerve- zés nem bizonyult zökkenő- mentesnek, ám egy év kihagyást követően, immár a Szépasz- szony-völgyben - a gyermekbe­tegségeket kinőve - várhatták a közönséget. Ez alkalommal olyan neves bandák dübörögtek a színpadon, mint a Black Out és a Replika, tavaly pedig már Ka­lapács és a Depresszió is fellé­pett. Az idén minden eddiginél, színvonalasabbnak ígérkezik a kínálat. Szilvás Gergely elmond­ta: a jelzett napon délután fél 5- től az Ossian, a Black Out, a De­presszió, a Blind Myself, a Cmssbums, a De Facto, a Remorse és a megyeszékhely képviseleté­ben a Rimon tagjai csapnak a hú­rok közé. A fentieken túl a fejlődés tech­nikai eszközökre is vonatkozik: a színpadot lefedik, így az időjárás sem gátolhatja a helyszínre érke­ző rockbarátokat abban, hogy re­mekül érezzék magukat, akár hajnalig. ___________________(t-q-i P étervásárán május első napjaiban vehették birtokukba a gyermekek a belváros első játszóterét. A hárommilliós költséggel el­készült létesítmény mellett most folynak a parkosítási munkák. A Manó játszótéren kizárólag az uniós szabványoknak megfele­lő, biztonságos köztéri játékok kaptak helyet fotó; ötvös imre Génkezelt élelmiszerek: áldás és veszély (Folytatás az 1. oldalról) Más kérdés azonban, hogy ezek a termé­kek már a magyar EU-csatlakozás előtt is jelen voltak a hazai piacon, elsősorban az élelmiszeriparban általános adálék- és nyersanyagként fölhasznált, tengerentúli, genetikailag módosított szója formájában. Ráadásul az ember a történelem előtti idők, hosszú évezredek óta kísérletezik az általa termesztett növényeket genetikai módosítással - például nemesítéssel - megváltoztatni, s a mai háziállatok is ilyen módon alakultak ki hosszú — több évszá­zados, évezredes — időszak alatt. Őseink a növények és állatok egyes, számukra ked­vező tulajdonságait kihasználva a maguk számára alkalmasabbá formálták.ezeket az élő szervezeteket. A gabonafélék vagy a szarvasmarha ősi formájával ma már alig­ha tudnánk mit kezdeni. Ez a mostani kísérlet azonban kicsit más. Ugyanakkor a szakemberek sem fe­lejtik el hangsúlyozni, hogy a modem ge­netika által módosított növények, élelmi­szerek hosszú távú hatásairól még nem rendelkezünk megfelelő ismeretekkel. Az EU 2004. április 18-án életbe lépett új szabályozása szerint a génkezelt (GMO) élelmiszerek csak megfelelő címkézés és re­gisztráció után kerülhetnek be az európai piacra. A csatlakozás napjától Magyaror­szágon is meg kell jelölni azokat az élelmi- szeripari cikkeket, amelyek 0,9 százalék­nál több genetikailag módosított összetevőt tartalmaznak. A genetikailag módosított organizmusok (GMO-k) olyan élő szerve­zetek, amelyekben a genetikai örökítő anyagot (DNS) a természetben elő nem forduló módon változtatták meg. Az új EU-s szabályozás a GMO-élelmisz- erek címkézéséről arra szolgál, hogy a GMO-élelmiszerek útját az előállítástól az értékesítésig végig nyomon lehessen követ­ni. Az EU már az 1990-es évek elejétől megkezdte a vonatkozó jogi szabályozás kidolgozását, és a GMO-kal kapcsolatban specifikus szabályozást vezetett be a lakos­ság egészsége és a környezet védelme érde­kében. Ezzel egy időben egységes követel­ményeket teremtett a biotechnológia piaca számára. A fő jogszabály a 2001/18/EC di­rektíva, amely bármilyen GMO-t tartalma­zó termék megjelenése előtt lépésenkénti jó­váhagyási eljárást vezetett be az emberi, ál­lati egészség és a környezeti kockázatok esetenkénti felbecsülésére. A GMO-t forgalmazni szándékozó válla­latnak az engedélyezési kérelmet azon tag­állam illetékes nemzeti hatóságánál kell benyújtania, ahol a vállalat a terméket elő­ször forgalmazni, kísérleti vagy fejlesztési céllal kibocsátani kívánja. A kérvénynek tartalmaznia kell a teljes kockázatbecslési tanulmányt. Ha az adott tagállam hatósága kedvező véleményt ad az adott GMO for­galmazásáról, illetve kibocsátásáról, a tag­állam erről az Európai Bizottságon keresz­tül tájékoztatja a többi tagállamot. Ha a többi tagállamnak nincs ellenvetése, az adott tagállam illetékes hatósága jóvá­hagyja az engedélyt, és így az adott termék az EU-n belül forgalmazható. Ha valamelyik tagállam ellenzi a forgal­mazást, a döntést a Közösség szintjén kell meghozni. A Bizottság kikéri a Tudomá­nyos Bizottság véleményét. Ha a tudomá­nyos vélemény pozitív, a Bizottság határo­zattervezetet javasol a Szabályozó (Regulatory) Bizottság számára. Ha a Sza­bályozó Bizottság kedvező véleményt ad, a Bizottság elfogadja a ha­tározatot. Ha a Szabályo­zó Bizottság véleménye negatív, a határozatter­vezetet a Miniszterek Ta­nácsa elé terjesztik, ahol azt vagy egyhangúlag el­fogadják, vagy elutasít­ják. Ha a Tanács nem cselekszik 3 hónapon belül, a Bizottság elfo­gadhatja a határozatot. A GMO-kból szárma­zó, de GMO-t nem tartalmazó termékekre (mint például egy genetikailag módosított enzim felhasználásával készített sajt), amelyek „lényegében azonosak” egy már létező élelmiszerrel, létezik egy egyszerűsí­tett engedélyezési eljárás. Magyarországon eddig is lehetőség volt a genetikailag módosított élelmiszerek for­galmazására, de idehaza eddig sem ilyen növény termesztésére, sem termék gyártá­sára, sem annak forgalmazására nem kér­tek engedélyt, ám a boltokban esetenként már most is találkozni lehet GMO-címkév- el feltüntetett termékekkel. A belépésünk­kel a folyamat tehát egységesebb és átlát­hatóbb, ellenőrizhetőbb lett. A 90/220/EEC direktíva 1991 októberé­ben történt hatályba lépése óta 18 GMO- termék kereskedelmi forgalomba hozatalát engedélyezte az EU, de 1998 októbere óta újat egyet sem. Néhány tagállam az úgynevezett „biz­tosítéki záradékra” hivatkozva ideiglene­sen betiltotta a genetikailag módosított kukorica és olajrepce termékek forgalma­zását országa területén. A direktíva 16. cikkelye szerint ha egy tagállamnak bizo­nyítéka van arra, hogy egy már engedé­lyezett termék kockázatot jelent az embe­ri egészségre vagy a környezetre, átmene­tileg megtilthatja vagy korlátozhatja az adott termék használatát vagy forgalma­zását az állam területén. Erről haladékta­lanul értesítenie kell a Bizottságot és a többi tagállamot, és meg kell indokolnia a döntést. Az ügyről a Bizottságnak három hónapon belül határozatot kell hoznia Jelenleg nyolc ilyen eset van folya­Tökös sertések? A genetikailag módosított organizmusok (GMO-k) olyan élő szervezetek, amelyekben a különféle tulajdonságokat hordozó genetikai örökítő anyagot (DNS) a természetben elő nem forduló módon változtatták meg. A technológiát gyakran nevezik „géntechnológiának”: ezzel lehetőség nyílik egy élő szervezet kiválasztott génszakaszainak, s ezzel egyes tulajdonságainak, jellegzetességeinek átülte­tésére egy másik élő szervezetbe, nem rokon fajok, pél­dául akár egy háziállat és növény esetén is. matban, amelyekben Ausztria, Luxem­burg, Görögország, Franciaország és Né­metország érdekelt. Az eseteket a Növény­ügyi Tudományos Bizottság (Scientific Committee on Plants) vizsgálta, és min­den esetben úgy ítélte meg, hogy a tagál­lamok által benyújtott információk nem bizonyítják a tiltás jogosságát. ________ikjj I ndustrial ipar és üzlet (Folytatás az 1. oldalról) A termékek, a technológiák gaz­dag kínálatát szakmai konferen­ciák és tudományos párbeszé­dek hosszú sora egészíti ki. Az Industria része a Securex biz­tonságtechnikai szakkiállítás is, ami azért fontos, mert ha­zánk olyan közösség tagja lett, ahol a munkabiztonság és a környezetvédelem a legfonto­sabb feladatok közé tartozik. Ez pedig új üzleteket, befektetése­ket jelenthet. A nemzetközi kiállításon tíz Heves megyei cég is képviselteti magát. Egerből az Alup- Magyarország Sűrített Levegő Technika Kft., Bélapátfalváról a helyi ipari park Bélkő Kht., Tamazsadányból a Bott- Udecoop Fémipari Termelő- Értékesítő és Szolgáltató Kft., Gyöngyösről az Elektris 2000 Ipa­ri Kft., a Gur Hungária Ipari Ar­matúragyártó Kft., továbbá a Gyöngyösi Ipari Park és a Mátra Gépipari Kereskedelmi Kft., Gyöngyöstarjánból a Giovenzana Magyar Kereskedelmi Kft., Selyp­ről az Ilinox Hungary Kft. és Kálból a Türk-Hillinger Hungária Kft. Ezek a cégek főleg pneuma­tikái termékekkel, gép- és terme­lőeszköz-gyártással, különféle alkatrészekkel és részegységek­kel, a villamosság, a fűtés- és hű­téstechnika elemeivel mutatkoz­nak be. MENTUSZ KÁROLY Barangolás, barlangnézés Eger A Madarak és fák napja, vala­mint az Európai Nemzeti Parkok napja alkalmából rendezvényso­rozatot szervezett a Bükki Nem­zeti Park Igazgatósága (BNPl) három megyében. Hevesben má­jus 22-én „Földvárak-túra” néven Bélapátfalvát és Szilvásváradot barangolhatják be Baráz Csaba túravezető irányításával az ér­deklődők. A szakvezető 9 órakor a gyári tónál várja a bakancsoso­kat. A kirándulás során megte­kintik a Kelemenszéke bronzkori földvárat, a katonasírokat, a Kö­zépbércet, végül Szüvásváradon a vasúti megállóhelynél ér véget a túra. Május 24-én, az Európai Nemzeti Parkok napján az elő­re bejelentkezett diákcsoportok féláron látogathatják Lillafüre­den az Anna-barlangot és a Szt. István-barlangot, Ipolytamócon az Ősmaradványok Természet­védelmi Terület geológiai be­mutatóhelyét, az Erdőtelki Ar­borétum Természetvédelmi Te­rületet és Boldogkőváralján a tájházat. A VI. Bükk-Aggtelek kerékpár- túrát május 29-én rendezik meg. A biciklisták Szilvásváradról in­dulnak az Információs Háztól 10 órakor, és az aggteleki Baradla- barlangig kerekeznek felvezető­vel és szervizautóval kísérten. A megállóhelyeken megismerked­hetnek az érintett települések kultúrtörténeti és természeti ér­tékeivel, majd 2-5 fős csapatok­ban természetismereti és helytör­téneti vetélkedőn vesznek részt. Jelenkezni május 24-ig lehet a BNPI Közönségszolgálati Osztá­lyán, a 36/411-581/209 telefon­számon, ahol bővebb felvilágosí­tást kaphatnak az érdeklődők. A 75 kilométer hosszú kerékpártú­rán általános iskolás korú gyere­kek csak tanári vagy szülői fel- ügyelettel vehetnek részt, in. z.) Bemutató az uniós gyűjteményből Nem csupán a szakmáé a közigazgatási könyvtár A közelmúltban nyílt kiállítás a Bródy Sándor Megyei és Vá­rosi Könyvtár aulájában „Eu­rópai Unió a közigazgatási szakkönyvtár tükrében” cím­mel. A gyűjtemény jogi, politi­kai és gazdasági kiadványaira hívja fel a figyelmet. Eger Mivel a Közigazgatási Könyvtár a megyeháza épületében található, ezért sokan hiszik: ez amolyan bel­ső használatú egység. Holott éppen olyan nyilvános, mint a város más, hasonló kulturális szolgáltatóegy­sége. A lényeges különbséget az adja, hogy állománya speciális: közigazgatási, a jogtudomány vala­mennyi területéhez kapcsolódó, közgazdasági, pénzügyi, számvite­li, szervezésvezetési, marketinghez kötődő, településfejlesztési és euró­pai uniós kiadványokat gyűjt.- Rendszeres olvasóink száma eléri a 900-at - mondja dr. Szecskó Károlyné könyvtáros -, s a legvál­tozatosabb jogi, közigazgatási ügyekben keresnek fel minket. Jár­nak ide a főiskolákról, egyetemek­ről, a közigazgatás területéről, de az is gyakran előfordul, hogy egy érdeklődő valamely „civil” ügyének rendezéséhez kérés keres jogi segít­séget. Az intézmény dokumentu­mainak száma megközelíti a 15 ez­ret, s a 125 folyóirat között olyan különlegességek vannak, mint az Official Journal, a Kódexpressz, az Alkotmánybíróság Határozatai vagy a Legfelsőbb Bíróság Határo­zatainak Hivatalos Gyűjteménye. Ugyanakkor hamarosan négy szá­mítógép is szolgálja a munkát, internetes elérhetőséggel segítve a további keresést és tájékozódást. A mostani bemutatkozásnak azon­ban nemcsak az uniós csatlakozás és az ahhoz kötődő szakirodalom bemutatása szolgált apropóul, ha­nem az is, hogy a közigazgatási könyvtár jövőre lesz 30 éves. A csupán száz négyzetméteres, két helyiségből álló gyűjtemény érdekessége, hogy bútorzatát késő barokk stílusban 1801-ben készí­tették, a tölgyszekrények tetején valódi aranyozással a megye címe­re, illetve jelképes alakok láthatók. Nem véletlen, hogy az intézmény külső megjelenése okán is gyak­ran ad helyet reprezentatív sajtó- fogadásoknak, rendezvényeknek. A szakkönyvtárat 1975-ben szer­vezték, majd 1999-ben újították fel. így jövőre három évtizedes fennállására emlékeznek a köz- igazgatás résztvevői. iszuromij „Nyakamon kötél” Eger A könyvhétre jelenik meg ma­gánkiadásban Sziki Károly ön­életrajzi, színházi, közéleti nap­lórészleteket tartalmazó könyve, Nyakamon kötél címmel. Az idén 50 éves szerző negyed- százada áll a színművészet szolgá­latában, s a napokban avatták a Nemzetközi Szent György Lovag­rend tagjává. A kötetben külön fe­jezetet szentelt az egri, Heves me­gyei éveinek. A lapokon színházi és a Harlekin bábszínházbeli törté­netekkel is találkozhatnak az olva­sók. Az írás helyenként humoros, máskor megdöbbentő. A könyv je­lentős részét a 2002 áprilisától ve­zetett napló alkotja. A szerzőtől megtudtuk még, hogy csütörtökön 18 órakor a Kisasszony-kápolná­ban látható a Varga László Polgári Teátrum legújabb produkciója, amit az ezeréves egyházmegye tiszteletére készítettek. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom