Heves Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-30 / 101. szám

24. OLDAL ÚTON E U R Ó P Á B A 2004. Április 30., péntek | Betongép Kft.- egyenletes minőség Beton? Beton. Egy kis cement, egy kis sóder, és már mehet is a mixelőbe... Nos, hogy ez meny­nyire nem így van, azt még a lai­kusok is sejtik. Arról azonban már kevesebbet tudnak, mi a tit­ka a valóban egyenletes minőség­nek, a hosszú távú megbízható­ságnak... Márpedig az 1991-ben alakult Betongép Kft. versenyképessé­gének megalapozása érdekében éppen ez utóbbi szempontok megvalósítását tűzte ki célul. Mint az több mint tíz év távlatá­ból látszik, az elgondolás jó volt A vállalkozás megrendelői sorá­ban olyan igényes és elismert cégeket tudhat, mint a kecs­keméti Hírösép, vagy a Verbau Kft., a budapesti székhelyű Alterra Kft., a Strabag Rt., az ASA Kft., a gyöngyösi Mátravid, a Lépték 3, vagy ép pen az egri EGUT Rt., PEKU Kft., Larenta Kft. A Bányácski József és Bá­lint Meny hért ügyve­zetők által irányított cég mun­káját dicséri a LEONI, a Dai-Dong, Bosch-csarnok Hatvanban újított Lőrinci Erőmű, gyöngyösi lakóparkok, csarnokok, üzletek (TESCO Áruház), Egerben a Szent János utca betonozása, de a megye határain túl is jó néhány épület. Gyöngyösön 60 m3/óra ka­pacitású gépekkel szolgálják ki a kis és nagy vevőket, Hatvan­ban rendelkezésre áll egy mo­bilizálható be­tonkeverő Az eger-fel­németi telephe­lyen ke­vert beton mellett - a szerkezetépí­tés során szükséges anyagbeszerzé­sek megkönnyíté­se érdekében - egyéb építőanyagot is kínálnak a vásárlók­nak, többek közt be­tonacélt, zsalukövet, meszet, homokot, cemen­tet és előre gyártott termé­keket. A cég három telepén a kevert beton helyszínre szállítására jelenleg 8 db mi­xer-autó áll rendelkezésükre. A jövőt továbbra is a jelenle­gi alapanyag-beszállítóikkal, a Lasselsberger Holding Kft. nyéki üzemével, illetve a Holcim Rt. hejőcsabai gyárával együttműködve tervezik, válto­zatlanul nagy figyelmet szen­telve - az ISO-tanúsítvány szel­lemében - a minőségnek. El­képzeléseik között szerepel a géppark folyamatos lecserélé­se, modernizálása. Bástya Építész Kft. - a szakértő Az egri Bástya Építész Kft. - a me­gyében a legrégebben működő építész társaság - 1987-ben alakult Kormos Gyula építész vezető ter­vező irányításával A kimondottan szakértő terve­zőkből alakult „csapat” a tervezé­sen túl a teljes beruházást, építést végigkíséri. Az eredményt mutat­ják a megvalósult épületek és több, pályázaton nyert díj. Minden egri ismerheti a dohánygyár új főbejá­rati épületét, vagy az APEH ügyfél­terét és a zöldtetős udvari teraszt, melynek üvegpiramisa alatt egy tárgyaló-oktató központ „rejtőzik”. A cég többek közt részt vett a K2- es mellett fekvő Firth Rixson gyárépület és a mezőkövesdi Modine több ezer négyzetméteres csarnokának megvalósításában. Különleges az egri Elefanto piz- zéria és Hyppolit söröző belsőépí­tészeti kialakítása, a Rai Vini Pincé­szet - mely egy felhagyott tufabá­nya „gödrében” kapott helyet -, va­lamint a Líceum-csillagda tetőzeté­nek felújítása. Ezen munkáknál érezhető volt azon versenyelőny, amely a teljes vertikum gyakorlati és elméleti ismeretén és a speciális épületszigetelési tudáson alapul. Az egri önkormányzat megbízásá­ból tervezték a Pozsonyi úti 88 db bérlakást, és készül a lajosvárosi köztemető fejlesztésének és ravata­lozójának terve is. A tervezők és a számítógépek „agyában” most for­málódik az OBI Áruházzal szem­ben épülő kereskedelmi épület és egy több száz szobás apartman­szálló „rajza”. A jelenlegi munkák zömét a pályázatokhoz szükséges tervek adják. „Rekordgyorsaság­gal” készült el egy-egy általános is­kola, faluház, óvoda, szociális ott­hon, konyhaüzem és akadálymentesítés terv­dokumentációja. A Bástya Építész Kft. - széles körű beruházási ismereteit hasznosítva - több saját szervezésű, kulcsrakészen átadott társasházat épített: a Má­tyás k. úton (a volt „Bás­tya” mellett), a Pozsonyi és a Kertész utcában. Az ingatlanpiacon szerzett újabb tapasztalatok is hoz­zájárultak ahhoz, hogy nemrégi­ben a Postabank és az Erste Bank is a Bástya Kft.-t választotta ingat­lan-értékbecslő szakértőül. A Bás­tya Építész Kft. 17 éve eredménye­sen dolgozik. A ma már ISO- minősítéssel rendelkező tőkeerős cég a legmodernebb eszközökkel, számítógépes programokkal fel­szerelt egri, belvárosi irodájában - a Bajcsy-Zs. u. 5-7. szám alatt - fo­gadhatja magyarországi és külföldi ügyfeleit. ___________________^ A z MSZP rendíthetetlen híve az Uniónak- Engedje meg, hogy banálisnak tű­nő kérdéssel kezdjem: mit jelent Szabó Gyula országgyűlési képvise­lő (MSZP), Gyöngyös volt polgár- mestere, illetve a pártja Európa par­lamenti listáján szereplő politikus számára a csatlakozás?- A politikával a rendszerváltás óta foglalkozom, s ahogy visszaem- lékszem erre az elmúlt tíz-egyné- hány évre, azt gondolom, az erőt mindig az adta, hogy egy nagy cél lebegett a szemünk előtt: elérni, hogy ennek az európai közösség­nek tevőleges részesei legyünk, csatlakozhassunk az Európai Unió­hoz. A rendszerváltás környékén én magam is úgy gondoltam, hogy ez egy távoli jövőbe vesző dolog, amit talán a gyerekeink majd meg­érnek, de nekünk ez nem biztos, hogy megadatik. Első érzésem az öröm érzése. Végre, amiért annyian dolgoz­tunk és amiért küszködtünk és erőlködtünk, birkóztunk egy­mással a politika különböző ol­dalain, ez most az ellenkezések dacára - a közös munkánk ered­ményeként - megvalósult. Hálás vagyok a sorsnak és mindenki­nek, aki abba a helyzetbe segí­tett, hogy - részint a közéleti munkámban általánosságban, és konkrétan most, az Európa parla­menti választások parlamenti képviselőjelöltjeként is - részese Szabó Gyula lehetek ezeknek a nagyon öröm­teli heteknek, hónapoknak.- Vannak azért, akiket euro- szkeptikusoknak nevezett el a szak­zsargon...- Ha valakiben bármilyen kétely lenne a tekintetben, hogy jó dolog-e a csatlakozás, azt javaslom, gondol­ja át, hogy mivel járna, ha nem len­nénk tagjai az Európai Uniónak! Mi­ből maradnánk ki, mennyire elszi­getelődnénk, s mennyire elszágul- dana mellettünk a világ. így viszont részesei leszünk egy olyan nagy kö­zösségnek, amelyben nagy lehető­séget kapunk, amelyet a döntése­inkkel, személyes jelenlétünkkel mi is befolyásolni tudunk. Ez egy akko­ra ünnep, amire az eljövendő évek­ben, évszázadokban is emlékezni fognak. Külön jó érzéssel tölte el, hogy az a párt, amelyiknek az alapí­tó tagjai egyike vagyok, a Magyar Szocialista Párt, a kezdetektől e köré az Európa-atlanti gondolat köré tette a politikája fő hangsúlyát. Az MSZP- re különösen igaz, hogy mindig ren­díthetetlenül híve volt az uniós csat­lakozásnak. Ebben az értelemben politikai sikernek is tekintem, hogy teljesült a nagy álom.- Az Unió azt is jelenti, hogy szemléletet is kell váltanunk szá­mos kérdésben. Ez talán a csmlako- zásnál is hosszadalmasabb.- A Magyar Köztársaság az el­múlt években elég jól felkészült a csatlakozásra, hiszen a ma­gyar gazdaság egy nyitott gazdaság, a törvényalko­tás alkalmazkodott az uniós elvárásokhoz, tehát nagy megrázkódtatást a csatlakozás aktusa nem jelenthet. Kétségtelen, hogy a szemléleten még sokat kell változtatni. Például azon a hozzáál­láson, amely az Európai Unióban csak egy aranytojást tojó tyúkot szeretne látni. Az Uniót a tagállam­ok embereinek, népeinek kultúrá­jával, történelmével, ambícióival, képességeivel együtt alkotják. Azt kell látni, hogy a világban egy nagy verseny zajlik a különböző régiók között. Az Egyesült Államok, az ázsiai régió, az afrikai, feljövőben lévő országok közössége, és persze Európa egymás vetélytársai. Ne­künk itt Európában a sokszínűsé­günk, az ötleteink, a megbízhatósá­gunk, a munkaerő képzettsége je­lenthet óriási előnyt. Magyaror­szágnak is adnia kell Európának: mindazt a tudást, mindazt a szemé­lyes emberi képességet, ami min­ket, magyarokat megkülönböztet. Vinni kell mindazokat a színeket, amiket nemzeti kultúránk, törté­nelmünk jelent, és persze élni kell azokkal a lehetőségekkel, amiket az Európai Unió minden tagállama számára, de különösképpen a min­denkori csatlakozó országok számára biztosít.- Milyen a várakozás a bem lévő országok ré­széről?- A Régiók Bizottsága tagjaként elég gyakran megfordulok Brüsszel­ben. Van tehát módom megtapasztalni a hozzáállást az ed­digi 15 tagállam képviselőm keresz­tül. Nagy várakozással fordulnak fe­lénk. Ók azt mondják, hogy friss le­vegőt hozunk az Európai Unióba, ami abból is fakadhat, hogy a kelet- közép-európai országok edzettebb lelkülettel rendelkeznek, mert min­ket a történelem eléggé megviselt. Tehát hozzuk magunkkal harcossá­gunkat, edzettségünket, kreativitá­sunkat, problémamegoldó képessé­günket _________ SIKE SÁNDOR a uciiivu ia- ^ ^ SZ ■MSZP EU: a jó pályázatok sikerre vezetnek Lassan két évtizede már, hogy Varga László közgazdász területfejlesztéssel foglalkozik. Ezzel kapcsolatban különböző területeken dolgozott az elmúlt időszakban. Jelenleg az Észak-ma­gyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. programigazgatója. (B> NmmoA ÉszaK-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség A szakember az eltelt évek alatt komoly tapasztalatokra tett szert, és fontosnak tartja hazánk EU-s csatlakozását:- Azzal, hogy a közösség tagja leszünk, talán sikerült a fejlesztési támogatásokat megnövelni az or­szágban és az északi régióban is - mondta Varga László. - A Phare- támogatás révén két és fél év alatt 9,5 milliárd forinthoz jutottak a pályázók. Az EU Strukturális Alapjából viszont 2006 végéig 20 milliárd forint lesz a támogatás az északi régióban.- Mire szól ez?- Kilenc pályázatra, amelyek­ből nyolc az önkormányzatokat, a civilszervezeteket, a nonprofit szervezeteket érinti. A cégek, a vállalkozások fejlődését a Gazda­sági Versenyképességi Operatív Program segítsé­gével, pályáza­tokkal elnyerhe­tő támogatások ösztönzik. Én te­hát optimistán tekintek a csatlako­zás elé, ami jó lehetőséget teremt a további fejlődéshez, de fontos, hogy ezt ki is tudjuk használni.- Ennek a feltétele a jó pályázm.- Valóban, meg kell tanulni jól pályázni és nyerni vele. Úgy tű­nik, hogy ebben a mezőny szét­húzódik. Azok, akik korábban a Phare-programra pályáztak, azok­nak könnyebb lesz, mint azok­nak, akik először csinálják. Ezeket helyzetbe kell hozni, amelyhez se­gít az ügynökségünk. Folyamato­san képzéseket tartunk az észak­magyarországi 29 kistérségben. Jelenleg például 120, a közokta­tásban dolgozó alkalmazottat ké­pezünk általános uniós ismeretek­re és pályázatírásra. Ezt mind a három megyében, Hevesben, Bor­sod-Abaúj-Zemplénben és Nóg- rádban levő kistérségekben végig­visszük.- Úgy tudjuk, hogy a kistérsé­geknek speciális programot aján­lanak.- Elindítottunk egy úgynevezett projekt-generáló programot, amely praktikus ismereteket nyújt a polgármestereknek. Azt kértük, hogy határozzák meg azokat a leg­fontosabb fejlesztéseket, amelye­ket a következő három évben sze­remének megvalósítani. Sőt ezek közül is azt szeretnénk, ha a tíz legfontosabbat kiválasztanák, hogy ezekre pályázhassanak. Nos, az északi régió kistérségei 340 ilyen projektet ajánlottak: a turizmustól a közműfejlesztésig, amelyeket a legfontosabbnak tartanak. Az első körben ehhez a 340 projekthez pá­lyázati adatlapokat dolgozunk ki, amiért nem kell fizetniük a pályá­zóknak. Az a célunk, hogy előse­gítsük azt, hogy az említett 340 projekt minél hamarabb bekerül­jön a pályázatok körébe. Emellett azok, akik már kész pályázattal rendelkeznek, sürgősen adják be a kiíróknak.- Mire készülnek még?- A következő lépcsőben azt tervezzük, hogy a regionális szempontból nagyobb fejlesztési programokat dolgozzuk ki. Jelen­leg úgy látjuk, hogy a regionális operatív programban szereplő ki­lem pályázatra szóló 20 milliárd forintos támogmást 2006 végéig si­kerül lekötni és felhasználni. A kistérségi programokat célszerű lesz összekapcsolni egymással, például egy-egy városfejlesztést az úthálózat korszerűsítésével, mert ebben komoly lehetőségek kínálkoznak. A kistérségeknek egyébként hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy a fejlesztéseket az adott lehetőségek alapján rangso­rolják a jövőben. Egyébként azt ja­vasoljuk az érdeklődőknek, hogy tekintsék meg mielőbb az ügy­nökségünk internetes honlapját: a www.norda.hu web-lapon. Ezen az említett kilenc pályázatra vo­natkozó összes fontos információt megtalálják, és más tájékoztatók­hoz is hozzájuthatnak. Glanz-Tech: Az Egri Ipari Park fejlődésével egyre több munkára számít Bakkai Tibor, a Glanz-Tech Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Tár­saság ügyvezetője. A 2001-ben alakult, s az ipari park inkubátorházában két éve műhellyel is rendelke­ző cég fő tevékenysége a szer­számgépek javítása és kar­bantartása. Ezen belül foglal­koznak a hagyományos és az NC-, CNC-vezérlésű gépek elektromos, mechanikus javí­tásával, fémmegmunkálással, esztergálással, forgácsolással, hidraulikus élhajlítással. Számos olyan gép van, amelyekhez nincsenek már gyári alkat­részek, ilyen esetekben a hiányzó darabokat legyártják a Glanz-Tech szakemberei. Vasipa­ri munkákat, vasszerkezetek elkészítését, egyedi gépek tervezését, gyártását is vállalják. Az ügyvezető elmondta: az utóbbi három esztendőben főképpen multinacionális cé­geknek dolgoztak. Az elmúlt időszak bevéte­lei után bizakodóan tekintenek a jövőbe. szerszámgépek mestere Bakkai Tibor négy kollégával dolgozik, ugyanakkor a nagyobb munkák elvégzésé­hez alvállalkozókat von be, akiknek adott esetben, kölcsönösségi alapon a Glanz-Tech „viszontsegítséget” nyújt. Mindenkinek meg­van a saját szakterülete, így jól kiegészítik egymást. A szerszámgép-szerelői szakmával rendel­kező ügyvezető szavai szerint ma sajnos ke­vés a jól képzett szakember, vagy kiöreged­tek, vagy már a nagyobb cégeknél tevékeny­kednek, ahol biztosabbnak érzik a jövőjüket. A multinacionális vállalatok mindazonáltal törekednek az improduktív létszám leépítésé­re, és ha javításra, karbantartásra van szük­ség, inkább külső vállalkozásokat bíznak meg a feladattal. Ilyenkor „jön képbe” a Glanz-Tech. A munkák nagyobb részét a megrendelők telephelyén végzik, de az átfo­gó javításokra a műhelyükbe szállítják a be­rendezéseket. A jövő terveiről Bakkai Tibor elmondta: természetesen szeretnének továbbfejlődni, az ipari park fellendülésével mind több mun­kát remélnek, s a létszámot is ehhez igazítják majd. Az ISO 9001-es minősítés megszerzése folyamatban van, az ügyvezető bízik abban, hogy az idén ez be is fejeződhet. ________^

Next

/
Oldalképek
Tartalom