Heves Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-30 / 101. szám

Búcsú a nehéz sorsú leányságtól Borászdinasztia született Eger- EU-tagságunk immár történel­mi tény, amihez alkalmazkod­nunk kell. Új viszonyok várnak itt ránk, hiszen egy hatalmas piac részévé, egyenjogú tagjá­vá válunk, amelynek pozitív és negatív hatá­saival is azonosulnunk keü. Ám azt is tudomá­sul kell vennünk, hogy W, mindez nem megy f egyik pillanatról a má­sikra: aki nem sajátítot­ta el idejekorán a játék- szabályokat, annak most kell majd megtanulnia. Mi az előbbi utat választottuk. Mind­erről Gál Tibor egri borász be­szélt, hozzátéve: ehhez ismerni kell a piacot és a lehetőségeket, valamint a piaci mozgásokat kor­látozó tényezőket is. A megyénkből másodikként, 1998-ban az „Év bortermelőjének" megválasztott Gál szerint is hosz- szú időt vett igénybe a felkészü­lés: vállalkozásukat 10 éve hívták életre, de már akkor is eleve az EU-s elvárásokhoz igazodtak, an­nak megfelelően építették fel a pincészet infrastruktúráját, alakí­tották ki az ideálisnak gondolt birtokszerkezetet. E tudatos mun­ka eredményeként ma már az eu­rópai piacokon számos helyen megtalálhatók a cég termékei, így Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Belgium­ban, Olaszországban és Svájcban, de most te­szik az első biztató lé­péseket Nagy-Britannia és Skandinávia irányá­ba is. Megvetették lábu­kat Ukrajnában, Orosz­országban és Lengyelor­szágban. Az Egri Borvi­dék hírnevét Japánban és Dél-Koreában is öregbíti a cég, de a leglényegesebbnek azt tartja, hogy - jelentősebb mennyiséggel — sikerült bejutni az USA-ba is. — Tavaly, 2002-höz képest, 80 százalékos növekedést értünk el, s majd' 300 ezer palack bort értéke­sítettünk, melynek 80 százalékát exportáltuk - jegyezte meg a szakember. - Ez azt is mutatja: termékeink versenyképesek, ami optimizmusra is okot ad. Gondo­lom ezt azért is, mert az Egri Bor­vidék ökológiai lehetőségei hatal­masak, s szakmai felkészültsé­günk sem marad el a világ vezető borvidékeihez képest. Mutatja ezt az is, hogy magam is több helyen végzek szaktanácsadói munkát, így Toscanában, Piemontban és Dél-Afrikában is. Magyarországon rám bízták a Pannonhalmi Fő­apátság és az olaszországi Antinori család kezében lévő bátaapáti-mőcsényi borászati pro­jekt irányítását. Az azonban talán nem lett volna baj, ha az elmúlt években a város és a megye is ész­reveszi ezt a szakmai fejlődést... A jövőről Gál Tibor akképp vé­lekedett, hogy a kereskedelmi kapcsolataikat mindenképpen a további dinamikus fejlődés jel­lemzi majd.- Úgy érzem - tette hozzá -, a Mátraalján a nagygombosi beru­házásunk is kedvező fogadtatásra talált. Nagyon bízom benne, hogy kollégáinkkal és konkuren­seinkkel karöltve, az új piaci kör­nyezetben egymásrautaltságunk­ban egyértelműsíteni tudjuk, ké­pesek leszünk megfogalmazni a régiós érdekeket. Biztos, ami biz­tos, május 1-jén utcabált szerve­zünk, hogy méltóképpen köszön­jünk el nehéz sorsú leányságunk- tól, és bizakodva várjuk a nászt... ____________________________________(KÜHNE) Eg er Lassan tíz esztendeje, hogy - a megyéből elsőként - 1995-ben az Egri Borvidéken gazdálkodó Thummerer Vilmos lett az „Év bortermelője" Magyarországon. Az ismert és elismert szakem­ber szerint saját és családja sor­sa mostanra teljesen összefonó­dott a borászatéval: felesége mellett itt dolgozik három gyer­meke is, de az unokáknak is a családi borászatban szántak szerepet. — Számunkra korántsem is­meretlen az uniós terep, s azt sem hiszem, hogy nehezebb dolgunk lenne az eddigieknél — jelentette ki —, sőt talán még könnyebb is lesz érvényesülni EU-s tagként. A termékeinkkel szembeni kisebb ellenállásra számítok, s talán könnyebben megnyílik a felső kategóriás bo­rok piaca is. Az is előnyünkre válhat, hogy a most csatlakozó országok esetében is megszűnik a jelenlegi 60 százalékos vám, így teret nyerhetünk a lengyel, cseh vagy a balti piacokon is. Az első szőlőit még 1984- ben telepítő szakember szerint a rendszerváltást követően nyíltak meg a komolyabb lehe­tőségek: a jelentősebb francia, olasz, osztrák birtokok példáit látva ő maga is nagy fejleszté­sekbe kezdett, időnként még erőn felül is vállalva a hitelek terheit. A Thummerer család számításai azonban bejöttek: ma már 80 hektár saját szőlővel rendelkeznek Eger, Noszvaj, Novaj és Szomolya határaiban, s jó ütemben halad a feldolgozó-, illetve tá­rolókapacitás korszerűsítése, bővítése is. Az ideálisnak val­lott birtokméret ma évi 200-300 ezer palack bort ad, s ha minden szőlő termőre for­dul, ez a szám akár 500 ezerre is felkúszhat. A javarészt a gasztronómiának szánt borok 80 százaléka a hazai piacokon kel el, s csak 20 százalékuk megy exportra. Kár lenne ugyanakkor tagad­ni: EU-tagként újabb kihívások­kal is szembe kell nézni.- Számolnunk kell azzal - tette hozzá -, hogy a jó, illetve közepes minőségű újvilági bo­rok komoly kihívást jelentenek elsősorban azoknak, akik az alacsonyabb minőségű kategó­riákban vannak jelen, továbbá a kisebb hazai gazdaságoknak. Nekik ugyanis egyálta­lán nem lesz kön­nyebb a piacra jutás. Ausztriában a csatla­kozást követően csu­pán alig fél évig tartott a rácsodálkozás az új­ra, utána visszaállt a régi rend. Sajnos, nem látom azt a politikai akaratot, amely az ágazat bajainak orvoslásához kellene. A rendszerváltás előtti 50 év már komolyan megtépáz­ta a magyar borok renoméját, s most azok okoznak iszonyatos károkat, akik nem a legtisztes­ségesebb keretek között bor­ászkodnak... Nagyon remélem, hogy az EU-tagság e téren is szemléletváltást eredményez majd. De addig is: nekünk jó borokat kell készítenünk, első­sorban a hazai piacra, illetve — az idegenforgalomra építve — az idelátogató turistáknak. Folyamatos alkalmazkodás A dél-hevesi térség egyik patinás szállodája a káli homokdombok közt elhelyezkedő Pintér­tanya. A 12 évvel ezelőtt magánvállalkozás­ként indult, mostanra minden igényt kielégítő vidéki pihenőhely tulajdonosa, Pintér Béla az átadás éve óta folyamatosan fejleszt. Erdőtelek- Az igények érezhetően emelkednek, s aki nem képes versenyt tartam ezekkel, annak előbb-utóbb elmarad a vendégköre — meséli Pintér Béla. — Az utolsó nagy fejlesztésünket ta­valy adtuk át. A Széchenyi-terves pályázaton nyert összeget hitellel és önerővel kiegészítve ké­szültek el az új beruházások. Mostanra azonban újabb terveket szövögetünk. Nagy szükségünk lenne egy aszfaltozott útra, hiszen a Pintér ta­nyához ma sem vezet betonút. Reményünk van arra, hogy a kistérség felzárkóztatásának prog­ramjában talán erre is nyerünk. Szükség lenne a lift kiépítésére, a termálvíz minél szélesebb körű kihasználására. Folyamatosan figyeljük a pályá­zati lehetőségeket, és amelyiken esélyünk van, azokon indulunk is. Habár a Pintér-tanyának kialakult látogatókö­re van - olasz, német, osztrák vadászok, svéd, holland turisták -, a tulajdonos szerint az uniós csatlakozás új látogatókört vonzhat az országba. Elsősorban olyanokat, akik eddig a határok okán nem indultak él, most azonban mégis megismernének egy új csatlakozott tagállamot. Az M3-as közelsége, a Tisza-tó vonzereje, a Hor­tobágy szépsége remény lehet arra, hogy Erdőte­lek turisztikai központtá válhat. — Optimista vagyok a csatlakozást illetően, hiszen bizonyos, hogy az igények emelkedésével együtt új látogatókör is megjelenik majd az or­szágban - szögezi le végül a vállalkozó. ______________________________________________________(SZUROMI) M ajális a tanyán. Háttérben az egy éve átadott téli panzió a meleg vizes fürdővel FOTÓ: ÖTVÖS IMRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom