Heves Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-30 / 101. szám

2004. ÁPRILIS 30., PÉNTEK ÚTON E U R Ó P Á B A 17. OLDAL Az iU-időszámítás kezdete: 2004. május 1. 0.00 Sosem voltunk „Európán kívüliek” Heves megye- Hazánk történelmi mérföldkő­höz érkezett. Nekünk, Heves me­gyeieknek is időszerű hát feltenni a kérdést, hogy milyen hozományt adunk az Uniónak, milyen sajátos értékeket viszünk a közös Európá­ba - hangoztatta Sós Tamás, a He­ves Megyei Közgyűlés elnöke an­nak kapcsán, hogy Magyarország holnaptól már az Európai Unió (EU) teljes jogú tagja. Mint kiemelte, az egyházmegye története méltóképpen igazolja ezeréves államiságunk létét.- Mi sohasem éreztük, hogy „Eu­rópán kívüliek” lennénk - szögezte le. - Holnaptól immár olyan közös­séghez tartozunk, amelynek irány­adó értékei a kulturális sokszínűség mellett a kiegyensúlyozott gazdasá­gi fejlődés, a biztonság, a magasabb színvonalú szellemi és anyagi jólét. Sós Tamás úgy véli, megyénk történelmi, kulturális, építészeti, néprajzi hagyományaira eddig is métán lehettünk büszkék. Ez a jo­gos büszkeség majd kiteljesedik a közös Európában, hiszen bizonyos, hogy megnő a hazánk iránti érdek­lődés. Az EU-ba vivendő hagyományainknak szé­les a tárháza. Kiemelke­dik az egri vár védőinek 1552. évi dicsőséges dia­dala a törökkel szemben. Elismerésre méltóak a mátraaljai és az egri bor­vidék kiváló borai, a csányi dinnye, a boldogi paprika, a gasztronómia világában pedig a palócleves, a novaji rezgős, gyenge räes. Az ipar is hímevet szerzett több területen magának, így a Parádsasvári Üveggyár világ­hírű kristálytermékei, a Hevesi Nép- művészeti és Háziipari Szövetkezet szőttesei, textíliái. Vonzóak szép tá­jaink, mint a Kékes, hazánk legma­gasabb pontja, a Szalajka-völgyben a Fátyol-vízesés, a Tisza-tó romanti­kus vízivilága. Szólt arról is, hogy a csatlakozás — a várt és remélt előnyök mellett — számos területen alkalmazko­dást is igényel. Maga a tagság sem más, mint folyamatos igazodás az EU döntéséhez és politikájához. Ebben pedig kitüntetett feladatok hárulnak a közigazgatásra, az ön- kormányzatokra. Sokat tehernek azért, hogy a ré­gió, a megye, az egyes te­lepülések milyen mér­tékben lesznek képesek a különböző integrációs támogatások, strukturá­lis alapok igénybevételére, felhasz­nálására.- Meggyőződésem, hogy a He­ves megyd értékekkel gazdagított magyar „hozománnyal” az EU is teljesebb és színesebb lesz - jelen­tette ki Sós Tamás. Ami a magánembert illeti, az el­nök erről is szívesen megosztotta gondolatait lapunkkal.- Nálunk a családban is érzé­kelhető a csatlakozás iránti várako­zás, illetve az EU-tagság hatása. A gyermekeim diplomások, munka­helyük is van. Nekik élethosszig tartó tanulásra keü felkészülniük, egy tudásalapú közösségben folya­matos versenyhelyzetben keü majd bizonyítaniuk. A lányom férje pél­dául Bécsben végzett a közgazda- sági egyetemen. Jól beszél néme­tül, angolul és oroszul. Ezek azok a nyelvek, amelyekkel az EU-ban igazán boldogulni lehet majd. Meglehetősen magas a mérce, épp ezért én is folyamatosan képzem magam. Jelenleg is különtanárral tanulom az angolt. Arról is beszélt, hogy négy fiú­unokája — félévestől négy és fél esztendősekig — már ebbe az új vi­lágba születtek bele.- Nekik már természetes keü le­gyen, hogy több diplomával és szakmával, több idegen nyelv is­meretével kell rendelkezniük az igazi boldoguláshoz. így leszünk mi otthon Európában. Igaz a mon­dás: mi magyarok európaiak va­gyunk Magyarországon, és magya­rok vagyunk Európában - mon­dotta befejezésül Sós Tamás. ____________________________________(SZALAY) J obban jöhet a külföldi tőke PÉTERVÁSÁRA Az észak-hevesi térség települései számára több szempontból nagy jelentőségű a május 1-jei csatlako­zás. Köztudott, hogy a pétervásárai kistérség az egyik legelmaradot­tabb hazánk kistérségei körül. Ezen leginkább a munkahelyte­remtő vállalkozások beindításával lehetne változtatni. Pál László, Pétervására polgár- mestere várakozással tekint az elkö­vetkező évek elé:- Úgy érzem, hogy akik túl nagy bizakodással tekintenek a csatlako­zás utáni közvetlen időszakra, azok némiképp csalódni fognak. Nem­zetközi példákból látva (Portugá­lia) legkevesebb 5-10 év kell a látvá­nyos eredmények eléréséhez, hogy az állampolgárok saját bőrükön tapasztalják az egységes Európa jóté­kony hatását. Az első években valószínű, hogy sok nehézséggel és kihí­vással kerülünk szembe (szigorú, egységes szabá­lyozás). Az önkormányzati szférában arra számít, hogy jó pályá­zati technikával hozzájuthatnak a mgfelelő EU-s alapokhoz. Fel kell azonban készülni a térségi együtt­működés kerdében benyújtandó pá­lyázatokra, mivel ezek minden bi­zonnyal eredményesebbek lehetnek. — Mindannyiunk számára kéz­zelfogható könnyebbség lesz a határokon való egy­szerű átlépés - hangoz­tatja. - Uniós tagállam­ként reménykedünk ab­ban, hogy a külföldi tőke könnyebben áramlik az országba, hiszen a mun- kahelyteremtésre Pétervásárán és környé­kén nagy szükség lenne. Bízom ben­ne, hogy az ország egyik legelmara­dottabb kistérségeként kormányzati segítségé is kapnak a vállalkozók befektéésdk ösztönzéséhez.- Az Európai Unió nem egy eszme mentén jött létre, hanem a közös jó, a közös előny, a közös működésből szerezhető haszon mentén. Az integráció ezért lehet egy mindennapjainkat átfogó va­lóság. Olyan valóság, amely a kölcsönös érdekek mentén szol­gálja Európa nemzeteit. Ugyan­akkor ne legyenek illúzióink: Eu­rópában saját érdekeinket csak mi magunk érvényesíthetjük. Eh­hez pedig az kell, hogy legyen bennünk elég kitartás és hangya- szorgalom. Tartok tőle, hogy sokszor kell majd újrakezdenünk... - fejezte be mondandóját Pál László. _______■ C satlakozás: adunk, kapunk Heves — Az Európai Unióban, mint kö­zösségben, vannak szabályok, amelyek azonban nem kőbe vé- settek. Ezeket alakítani, gazdagítani, színesíteni mindazoknak joguk van és joguk lesz, akik érté­kekkel gyarapítják a földrész ezen közössé­gét - jelentette ki Kont­ra Gyula, Heves polgár- mestere. Ha számba vesszük értékeinket, akkor láthatjuk, hogy van mire büszkének lennünk. A hevesi ember munkaszeretete ál­lítja elő évről évre a mézédes heve­si dinynyét, amelyet Nyugat-Eu- rópa országaiban már így is árusí­tanak. A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet kollektívája az, amelyik megőrizte és a mai kor számára is mindennapi hasz­nálati eszközzé képezte a népmű­vészeti díszítőtárgyakat, viseleti darabokat. Városunk díszpolgára, a közelmúltban elhunyt dr. Szegő Imre gerontológiai kutatásainak eredményét Európa egyetemein tanítják. Kossuth- és Munkácsy- díjas szobrászművészünk, Kő Pál viszont a 2000. évi Hannoveri Vi­lágkiállítás magyar pavilonjának, az úgynevezett Szerelemkapunak a megalkotásával vitte hírünket a világban.- Már Szent István is írta Imre herceghez fo­galmazott intelmében, hogy fogadd be az ide­gent, mert gyenge és esendő az egynyelvű nép. Mi, magyarok és köztük a hevesi emberek is mindig nyitottak voltak az újra, a modemre. A határok megszű­nésével, a piac kiszélesedésével reményünk lesz arra, hogy a leg­modernebb technológiákról már ne csak a cocom-listákból értesül­jünk, hanem napi használati esz­közökké, életünk hétköznapi tár­gyaivá váljanak azok. A piacok ki- szélesedésével nem csak kapunk, de bízom benne, hogy mezőgaz­dasági termékeink és népművé­szeti értékeink is befogadóra talál­nak a kibővült uniós nemzetek körében — mondta Heves polgár- mestere. ■ Pályázatokban bíznak Füzesabony A város polgármestere, Gulyás László elsősorban abban bízik: az európai uniós csatlakozással széle­sebb pályázati lehetősé­gek nyílnak előttünk. Bár Füzesabony eddig is több alkalommal sikeresen pá­lyázott, most újabb forrá­sok kerülhetnek a telepü­lésre, pénz juthat például a vámsmhabüitááóra. Gulyás László beszélt arról is, hogy ha nem is azonnal, de idővel feltehetően az emberek gondolkodásmódja is megváltozik. Persze, az igazi válto­zást majd az jelenti, ha az Európai Uniónak köszönhetően olyan jólét­ben élünk, mint a nyugati tagállam­ok polgára. Füzesabony számára az ipar és a mezőgazdaság egyaránt meghatáro­zó jelentőségű. Az elmúlt években több beruházó is megtelepedett a vá­rosban, munkalehetőséget teremtve a helybelieknek. A polgármester re- méh, újabb befektéőké vonz majd a település, ha jobban megismernek bennünké Emópa-szerte. Az agrári­umnak pedig az jeleni majd előnyt, hogy a gazdák biztosabb jövedelemre tehetnek szén, a mezőgazdasági tá­mogatások az Unióban kiszámítha- tóbbak, s persze magasabb összegű­ek is, mint eddig a hazai állami, kormányzati segít­ség volt. Az országgyűlési kép­viselőként is tevékenyke­dő polgármester megem­lítette: a csatlakozással a világ még jobban kitárul előttünk, a mainál is egy­szerűbben juthatunk el külföldre, a határok valóban átjárha­tóvá, jelképessé válnak. Az oktatás terén pedig óriási előny lehet a fiata­lok, gyermekeink, unokáink szá­mára a külföldön való tanulás lehe­tősége. Magukkal vihetik a tudásu­kat, és ismeretekkel még inkább fel­vértezve érkezhetnek haza. Gulyás László hangsúlyozta, hogy kétségtelen tény, a csatlako­zásnak lesznek vesztesei is. A helyi önkormányzatok feladata lesz, hogy támaszt nyújtsanak ezeknek az embereknek, akár szociális se­gély, akár szociális foglalkoztatás formájában. irénesi Történelmi jelentőségű nap Eger Több mint egy évtizede szinte na­pi téma számunkra az európai uniós csatlakozás, ami most meg­valósul. Történelmi je­lentőségű ez a nap - vé­lekedett lapunk érdek­lődésére dr. Nagy Imre polgármester, ország- gyűlési képviselő. Nagy Imre kiemelte: Eger hírnevét, erősségét nagyban köszönheti az egyháznak. Szent István a püspökség megalapításával in­dította el a várost a központi sze­repvállalás útján, s ez a gondolat már akkor egyben az európai kö­zösségvállalást is jelentette. Ké­sőbb, a törökök elleni harc gya­korlatilag Európa védelmét is szolgálta. Eger ma is egy európai város, a földrész legszebb, legis­mertebb települései közé tartozik. A megyeszékhely felkészült a tag­ságra, kulturális és szellemi érte­lemben is erős város, nyertese lesz a csatlakozásnak, amely első­sorban lehetőségeket jelent. Tud­ni kell élni velük. Szerencsére az előcsatlakozási alapokból is már sok forrást sikerült lehívni. Ami az ipart illeti, főként az EU orszá­gaiból már egy évtizede itt van­nak a befektetők, akik a pénz mellett munkakultúrát is hoztak magukkal, s további fej­lesztésekbe kezdtek. A tagsággal talán több vendég is érkezik majd Egerbe, kíváncsiak lesz­nek ránk, mint új belé­pőre, s ez idegen forgal­mi haszonnal járhat. A polgármester sze­rint nem valószínű, hogy a csatlakozás a mindennapi életben azonnal érezhető változá­sokkal jár. Léteznek persze bizo­nyos igazodási pontok, szabvá­nyok, amelyeknek meg kellett fe­lelnünk. De szimbolikusan, lélek­ben az hozhat majd sokat, ami­kor úgy hajtunk át például a ma­gyar-szlovák határon, hogy meg sem kell állnunk. Nem kell meg- állnunk ott, ahol évekkel ezelőtt hosszú sorokba kényszerültünk. Az államhatár elválasztó funkció­ja megszűnik, ami rendkívül so­kat jelent a szomszédos országok területén élő magyaroknak, s per­sze számunkra is. irénesi Kemény munka, nyitott világ Gyöngyös- Egy ember éléében kevés olyan sorsfordító esemény adatik meg, mint a mi utóbbi 14 évünkben. A rendszerváltozás, ami a maga nemében példa nélküli volt, alapvetően meghatározta és megvál­toztatta mindannyiunk életét. Az európai uniós csatlakozás pedig egy újabb történelmi lépés, ami dinamikus fejlődési pályára állítja az orszá­got - vélekedik Hiesz György, Gyöngyös polgármestere. Meglátá­sa szerint az uniós tagság egyértel­mű nyertesei a fiatalok és a követ­kező generációk lesznek, akik szá­mára már magától értetődő lesz az őket körülvevő nyitott, szabad, számtalan lehetőséget kínáló világ.- A tanulásban, a munkában, az információs társadalomban egyaránt a mai fiatalok és a későb­bi generációk számára nyílnak meg szinte határtalan lehetőségek, azt is mondhatnám: az eljövendő világ az ő világuk lesz - nyomaté­kosba a város első em­bere. Polgármesterként elsősorban az uniós fej­lesztési források megnyí­lására számít, ám mint mondja, a sikerhez ko­moly felkészülés, sok ta­nulás szükséges.- Csodát nem, sokkal inkább kemény, de eredményekkel kecsegtető mun­kát kell várni az elkövetkező idő­szaktól - teszi hozzá, azt is meg­jegyezve: a magánéletben inkább lassú átalakulás várható, hirtelen és gyökeres változást aligha hoz a csatlakozás, hiszen a mindenna­pi élet kereteit meghatározó sza­bályok már most is az EU-hoz igazodnak. ______________isuhai F elzárkózik kistérségünk Hatvan Érsek Zsolt, a 4. számú választó- körzet országgyűlési képviselője, Hatvan polgármestere az uniós csatlakozástól mind a kistérség, mind pedig /■" települése felzárkózta- JéL tását várja. A csatorna- hálózat megépítéséhez - a strukturális alap igénybevételével - eu­rópai uniós forrásokra is számít, ami elenged­hetetlen lenne ahhoz, hogy a körzetben megoldott le­gyen a szennyvízelvezetés.- Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a csatlakozással tehet­séges fiatcdjaink előtt megnyílik a világ - mondotta, ám figyelmez­tetett arra, hogy nem mindenki számára jelent előnyöket a válto­zás. így lesznek olyanok is, akik a versenyhelyzet következtében lemaradnak. Rajtuk szűkebb kö­zösségüknek kell majd segíteni.- Sajnos, egy kisebb réteg - akárcsak a rend­szerváltozáskor - a csatlakozás vesztesei közé tartozik majd, s ezzel mindenképpen számolni kell. A túlnyo­mó többség jól jár a csatlakozással, azzal azonban mindenkinek tisztában kell len­nie, hogy nem szabad olyasmiről álmodni, ami meghaladja a lehe­tőségeinket - jelentette ki a hon­atya^ ____________________(T.O.) „ Pozitívumokat várok” Lőrinci Víg Zoltán, Lőrinci polgármeste­re szerint hazánk több évtizedes álma vált valóra azzal, hogy Ma­gyarország az Európai Unióhoz csatlakozhat.- Bízzunk benne, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket - pá­lyázatokat és egyéb tá­mogatásokat - optimáli­san ki tudjuk használni, és nemcsak befizetői, hanem haszonélvezői is leszünk a közösségnek, mégpe­dig már a kezdetektől - adott hangot reményeinek a kisváros első embere. A polgármester szerint az ön- kormányzatok előtt is számotte­vő lehetőségek nyílnak a csatla­kozással. Próbálnak olyan támo­gatási rendszerekhez csatlakoz­ni, amelyek révén a speciális he­lyi teendőket is megkönnyíthe­tik. Ilyenek például helyben az infrastruk­túra - ezen belül az utak - fejlesztése, a csa­tornahálózat megépíté­se vagy a városközpont kialakítása. Mindezek nélkül Európa nem Eu­rópa - fogalmazott.- Mindent egybevetve pozitív változásokat várok - jelen­tette ki Víg Zoltán. - Már rég tu­dott: a fejlődés csak akkor biztosít­ható, ha optimistán állunk a dol­gokhoz, és ha teszünk is érte, hogy a terveink megvalósuljanak. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom