Heves Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-10 / 85. szám
2004. Április 10., szombat H 0 R I Z 0 N T Húsvét: kiszehajtás, tojásfestés, szabadulás a böjttől A legrégibb keresztény ünnep, a húsvét Jézus Krisztus halálára és feltámadására emlékezik. A názáreti Jézus születésnapját, a karácsonyt ugyanis csak a IV. századtól ünnepli az egyház. A húsvét zárja le a Krisztus meghurcolására, keresztre feszítésére böjttel, gyásszal és bűnbánattal emlékeztető passióidőszakot, melynek legáhítatosabb pillanata a feltámadás. Hazai népszokás a locsolkodás A húsvét időpontját a tavaszi napéjegyenlőség, illetve az azt követő első holdtöUe ideje határozza meg. Holdtölte után az első vasárnap húsvétvasámap. Ezt megelőzi a nagyhét, amely a virágvasámappal kezdődik. Jézus Jeruzsálembe valló bevonulásának emlékére ezen a vasárnapon az emberek barkaággal mennek a templomba, ahol a szertartás keretében megszentelik azt. A bibliai történet Jézus szenvedésének kezdete nagycsütönök. E napon elnémulnak a harangok, a hívők „Rómába mennek”. Céljuk, hogy lássák a pápát. A Vatikánban a Lateráni bazilikában az utolsó vacsorára emlékezve, ahol Jézus is megmosta tanítványai lábát, az egyházfő jelképesen 12 papjának lábát mossa meg. Az utolsó vacsora után Jézus tanítványaival a Getsemáné kenbe megy. Itt lel rá Júdás és csókjával elárulja az őt kísérő fegyvereseknek. Jézust elfogják és másnap reggel Júdea helytartója, Poncius Pilátus elé viszik. Nagypéntek Jézus kereszthalálának napja. Miután elítéltetett, bíborköpenybe öltöztették, fejét töviskoszorúval övezték, kezébe nádszálat adtak és gúnyolták. Nehéz kereszttel a vállán Jézus elindult a Via Dolomsán, a fájdalmak útján a Golgota-hegyre, ahol megfeszítették. Sírjához őröket állítottak a főpapok, hogy a testet el ne lopják, hiszen a jövendölés szerint a halál utáni harmadik napon elhagyja Jézus a sírját. A mély gyász után nagyszombat a feltámadásé. „Visszajönnek” a harangok Rómából és az esti körnie- neten zúgásukkal adják hírül, hogy Jézus feltámad, a megváltás közel van. A feltámadás napja húsvétvasámap. E napon az írás szerint három asszony, köztük Jézus anyja is a sírhoz mentek. Az feltárult, megjelent egy angyal, s jelentette, hogy Jézus már nincs ott. Feltámadott! Nagyhéten újjászületik a természet A húsvét ünnepe sok szálon kapcsolódik a tavasz megérkezéséhez, a megújulással, a termékenységgel összefonódó népszokáskincshez. Valójában a húsvét két különböző eredetű ünnep. A tavasz, a termékenység pogány dicsőítése és Krisztus megfeszítésének és feltámadásának egybeesése. Az ünnep külsőségeiben összemosódnak a kétféle eredet jellegzetes motívumai. A virágvasárnapi barkaszentelés is a keresztény és a pogány szokások ötvözetét mutatja. A nyugati eredetű szertartás Jézus Jeruzsálemben történt bevonulására emlékeztet. E napon pálmalevél-szenteléssel, pálmás körmenettel idézik föl a múlt eseményeit. Kedves magyar népszokás virágva- sámap a zöld ág hordás vagy villőzés, mely során a lányok feldíszített fűzfa- ágakkal járják végig a falut. Virágvasárnapi hagyomány a kiszehajtás is. Ilyenkor szalmából és rongyból „kiszebábut” készítenek, „akit” menyasszonynak öltöztetve, énekszó és örömujjongás közepette visznek ki a falu határáig. Ott áthajítják a szomszéd falu területére vagy vízbe dobják, esetleg elégetik. Célja a böjttől való megszabadulás és a rontás elkerülése. A moldvai csángók fűzfasípot fújnak, „habajgatnak”, zajos lármázással „keltik fel” a tavaszt. A legények és a fiatal házasok a templom megkerülése után énekelve végigvonulnak a falun. Tesznek egy kört a határban, miközben bő termésért és a békéért imádkoznak. Másnap hajnalban a házasulandó legények hajnalfát tűznek kedvesük kapujára. A hajnalfa legtöbb esetben színes szalagokkal, papírcsíkokkal, hímes tojással feldíszített fenyőág. így ünnepel a világ Jeruzsálemben a zarándokok - Jézushoz hasonlóan - keresztet visznek, miközben végigmennek a Via Dolorosán. A Fülöp-szigeteki Cutud- ban 11 férfi feszítteti magát keresztre nagypénteken. A vezeklés jegyében kéz- és lábfejükön átütött szögeken lógnak órákon át a keresztfán a perzselő hőségben. Rómában, a Szent Péter téren tízezrek hallgatják a pápa húsvéti üzenetét. A zarándokok a vüág minden szegletéből jönnek, hogy részesüljenek az Urbi et Orbi - a városnak, a világnak szóló áldásban. Spanyolországban szintén hangos jókedvvel, fla- mencot járva feledik el a nagyhét bánatát. Aragóniában a világon egyedülálló szokás él a mai napig, a nagypénteki dobolás. Sevillában ősi hagyomány, hogy a különféle vallásos egyesületek tagjai egymástól eltérő, csak rájuk jellemző szabású és színű öltözékben vesznek részt a körmenetben. Nagy-Britanniában, a katolikus országokkal ellentétben, a húsvét nem számít kiemelkedő ünnepnek. Mindössze az iskolai szünet kezdetét jelentő hosszú hétvége. így a másutt „kötelező” báránysült is egész évben kedvelt étel. Legkevésbé talán a Húsvét-szigeteken ünnepük meg a húsvétot. Azokat ugyanis a polinéz őslakosság leszármazottjai lakják, így nekik ez az ünnep nem jelent többet egy péntekkel megtoldott hétvégénél. Hazai népszokások A legelevenebben élő magyarországi népszokás a locsolkodás. Sokféle elmélet született, hogy miből alakult ki. Egyes néprajzkutatók szerint az ősi vallás keresztelői szertartása él az önlözködésben. Mások pogány szokásvilágot vélnek felfedezni a vízzel való leöntésben vagy fürösztésben. A hagyomány szerint az ünnep második napján hétfő reggel a legények útra keltek, hogy végigjárják a lányos házakat és versikét szavalva meglocsolják a leányokat, nehogy elhervadjanak. Az 1800-as évek végére a húsvéti locsolkodás motívuma bekerült a polgári szalonokba. Akkoriban jött divatba a víz helyett a kölni. Azóta illik „otkolonnal” járni az ismerős hölgyeket. Az öntözésért jutalom is jár. Régi időktől fogva a leányok hímes tojással hálálják meg, hogy nem érte őket a meg nem locsolás szégyene. A tojásfestés A világ keletkezésének, megújulásának, s egyúttal a termékenységnek a jelképe a tojás. Ma is élő népszokásaink számos tojással kapcsolatos eleme a pogány hitvüág öröksége. Ugyanakkor az egyházi áldásban részesült, megáldott tojás a feltámadó Krisztust szimbolizáló tárgy is. Az előkészületek között többnyire a lányok feladata a tojásfestés. A legrégibb hímes tojások Magyarországon az avar korból valók. Nyúl a húsvéti kosárban A húsvéti nyúlnak nincs nyoma a magyar hagyományokban. Német szokás. Kialakulását feltehetően elértés okozta. Egyes német földesuraknál a nép kötelező húsvéti „ajándéka” a gyöngytyúk volt tojásaival együtt, amelynek neve Haselhuhn. Másoknál viszont nyulat, Hase-t ajándékoztak. A két ajándék nevének összekapcsolása magyarázza a tojásokat hozó húsvéti nyuszi „születését”. Német legenda is szól arról, hogy a nyúl valaha madár volt. Egy alvilági istennő változtatta haragjában négylábúvá. Hans Memling: Krisztus feltámadása Eleink az új év kezdetét tavasszal ünnepelték és a Nap, az élet jelképével, a tojással ajándékozták meg egymást. A legszebbek a magyarországi hímes tojások. A tojásra „írott jelek” nemcsak díszítő elemként szolgáltak, hanem a pogány varázslás részei is voltak. Hazánkban tájegységenként is más-más a díszítés. Gyakran népművészeti motívumokat is alkalmaznak. A húsvéti étkezés jelképei Húsvétkor a magyar asztalról nem hiányozhat a fonott nagy kalács, a füstölt főtt sonka és a főtt tojás. A régi húsvét legszebb eseménye volt az ételszentelés. A délelőtti misére gondosan előkészített kendővel letakart kosárral mentek a hívek. A kosárban kalács, sonka, tojás és bárányhús volt. A pap megáldotta az ételeket. A negyvennapos böjt után ezen étkek megevésével kezdődött újra a húsfogyasztás, a „hús - vétele”. A megszentelt étel megvédte a híveket a böjt utáni mértéktelenség kísértésétől. ______________________________________________________iczékusi A boldoganyától az építőáldozatig Megnyílt a Heves megye tradicionális népművészetét bemutató időszaki kiállítás Az Oktatási Minisztérium Nemzeti Kutatás Fejlesztési Programjának finanszírozásában 2002 őszén indult az a hároméves kutatómunka, amely Heves megye tradicionális népművészetét és annak továbbélését dolgozza fel. A 30 millió forintos projekt egyik állomása az a közelmúltban nyílt tárlat, amely a megye népművészeti értékeit mutatja be az Egri Vár gótikus palotájában. zeum gyűjteményéből kölcsönözFestett ládák a XIX. századból A mostani kiállítás egyik különlegességének számít, hogy több olyan tárgyat is felsorakoztatnak, amelyek eddig a Heves megyei közönség számára nem voltak láthatóak. Részint mert e projekt keretében restaurálták, részint mert magángyűjtemények, országos közgyűjtemények részét képezik.- A tárlat témakörei tükrözik az ősszel megjelenő Heves megye népművészete című kötet fejezeteit - mondja Veres Gábor néprajzos-muzeológus, a Dobó István Vármúzeum igazgatóhelyettese. — Az első teremben belépéskor a látogató máris egy gazdagon díszített, 1834- ben készült szemöldök fa alatt halad el, amelynek érdekessége épp a gazdag faragása. A fából készült ajtókereteket a gyakori használat miatt sokszor kellett cserélni, így kevés díszített példány maradt fenn. E kiállítórész elsősorban a népi építészet egyediségét láttatja. Heves megye átmeneti zónában helyezkedik el az északi, vagyis palóc és a déh, azaz alföldi népi lakóháztípusok között, ami jól tükröződött a tüzelőberendezések változataiban is. A palóc házakban a kemencét előbb a szobából is fűtötték, s csak később fordították a száját a pitvar felé. Ezzel elkezdődött ennek a helyiségnek a konyhaként való használata. A kemence füstje kezdetben a szobában áradt szét, majd szikrafogóval a padlásra vezették. A kémények csak később alakútok ki ennél a háztípusnál, így a füst az oromzat vesszővel fonott részén go- molygott ki a padlásról. A búbos kemence az Alföld felől terjedt el, s ez érezhető hatást gyakorolt a palóc építkezésre is. A szoba különleges eleme volt a boldoganya, amely a mestergerendát támasztotta alá. Statikai funkcióvesztése után kultikus hellyé alakuü, ez a boldoganya volt hivatott arm, hogy őrizze a házat, s a családtagok imádkoztak is hozzá. Szintén a megye sajátosságai voltak a barlanglakások - ismert emeletes is! -, ezekben a tufákba vájt házakban élt egyes települések lakosságának közel 70 százaléka. A tárlat gazdag kerámiagyűjteményt mutat be. Külön csoportokban láthatóak a mezőcsáti, a tiszafüredi, a mezőtúri vagy a gömöri kerámiaközpontok termékei, a lakodalomkor használt tálak épp úgy, mint a hétköznapi étkezés kellékei: a lopótökből kifaragott sóvagy víztartó. Külön hangsúlyt kapnak a megyei fazekasközpontok, a gyöngyösi, pásztói és egri termékek, amelyeknek jellegzetes virágmotívumai, kék és zöld szín- használata szembetűnő. A második kiállítóterem a viseletkultúra gazdagságát láttatja.- Több különleges darabot is bemutatunk itt - folytatja a szakember. - Brassói Ilona szilvásvárnál szőttesét annak idején már a lengyelországi látogatók is megcsodálták, s most az egri közönség láthatja azt az 1764-ben készült átányi úrasztalterítőt, amelyet ma a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményében őriznek. A vőlegényingek sajátja, hogy gyakran az ara által hímzett inget egy életen át hordták, sőt temetéskor is ebbe öltöztették a halottat. A terem figyelemre méltó darabja az az egri cifraszűr, amelyet a kiállítás idejére a Néprajzi Máték. A szűrök készítéséről, viseléséről meglehetősen sok adat maradt fenn. — Tudott többek között az is — emüti meg Veres Gábor -, hogy a XIX. században több rendeletet adtak ki, amelyek tiltották a parasztság körében a szűr viseletét. Ennek egyik oka az volt, hogy a készítésének borsos árát a szegényebbek csak nehezen tudták előteremteni, így egy-egy szűr megszerzésénél esetenként törvénytelen eszközökhöz folyamodtak. Másrészt a díszítésben megjelentek a nemzeti motívumok, s ez szintén nemkívánatos volt a XIX. század második felében. A céhládák gazdagságát a gyöngyösi szűcsök 1756-ban készült kétkulcsos ládája mutatja. Egy céhgyűlés csak akkor volt érvényes, ha a ládát - amelyben a pecsétet, a pénzt, az okiratokat őrizték — kinyitották. Ennek másik példánya az egri bodnárok céhládája 1703-ból. A népviseleti rész utolsó tárlójában nemesi darab is megtekinthető: egy besenyőtelki kisnemesi mente, mely nemrég került a vármúzeum gyűjteményébe. A kiállítás második részének jellegzetességei a megyénk északi részén fellelt pásztorfaragások, közöttük is az ivócsanakok. Egy régi fényképen feltűnik BerzeJani fafaragó arcképe is. Több különleges tárgy is a vitrinekbe került: a türelemüveg, amelybe egy korpuszt mintázott a készítője, vagy a furulya, amelynek vége ólombera- kású ostomyél. A bemutató utolsó termében láthatók a tradicionális népi bútorok. A festett ládák meüett szekrények, bölcsők, székek sorakoznak, mutatva a népi bútorkészítés gazdagságát. A XVIII. században a menyasszony kelengyéjét ácsolt ládákban szállították, csak a XIX. században jött divatba a festett, rózsás láda. Ekkor a ruhásszekrényt még nem használta a megye parasztsága. Jellegzetes darab az a XIX. század közepén készített festett láda is, amelynek díszítő stílusát rimaszombati mesterektől vették át miskolci bútorkészítők, akik közül többen Mezőkövesdre költöznek, így a vörösített alapú, feketével márványozott, festett ládákat Heves megyében már mezőkövesdi stílusként ismerik. A népi vaüásosság tárgyainak gazdag anyagában elhelyezést nyertek a Mária-oüárok, a korpuszok, a szentképek, a búcsújáró helyekről hozott szobrok. A népi építészetben hajdanán létezett az építőáldozat: e szent sarok falazatába az építkezéskor feláldozott kakast vagy tojást helyeztek, de találtak a régé szék kutya- illetve lókoponyát is.- A tárgyak motívumai mélyen gyökereznek népünk történelmében és az egyik legfontosabb hozományunkat jelentik az Európai Unióhoz-való csatlakozás küszöbén - zárja a kiállítás időutazását Veres Gábor. SZÚROM! RITA A gazdálkodás tárgyal a népművészeti kiállításon az Egri Várban fotó: perl marton
