Heves Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-11 / 60. szám

6. OLDAL H O R I Z ONT HIRDETÉS 2004. Március 11., csütörtök Választható a gyermek neme? Dr. Czeizel Endre a Liberális-klub legutóbbi rendezvényén igazolják, hogy magzatvédő vita­olyan lehetőségeket ismertetett, melyekkel szerinte növelhető minnal kivédhető a fejlődési rend­lenne a születések száma, és kevesebben halnának meg szív- ellenességeknek legalább a harma- és érrendszeri megbetegedésekben. da, s 20 százalékkal csökkenthető Hatvan Évente mintegy 30 ezerrel csökken Magyarország népessége, tehát egy Hatvannál nagyobb település­sel leszünk kevesebben - mondta a 'Grassalkovich Művelődési Köz­pontban rendezett találkozón az ismert genetikus. Hozzátette, hogy a fogyatkozás semlegesítésére két módszert javasol. Ha az első gyer­mek után lehetővé válna a követ­kező születendő gyermek nemének a megválasztása, ez a kalkulációk szerint mintegy 15 ezerrel növelné a születésszámot. Évente ennyien vállalnának még egy gyermeket, ha megmondhatnák, fiú legyen vagy lány. A második módszer a lisztnek fórsawal történő dúsítása, amely a halálozások számát csökkenthet­né. Czeizel doktor elmagyarázta, hogy a táplálkozási folyamat so­rán, amikor a fehérje lebomlik a szervezetünkben, ami- nosavak keletkeznek. Az egyik ilyen aminosav, a homocisztein, méreg. A szervezetünk nagyon gyorsan igyekszik mé- regteleníteni. A méregte­lenítésért felelős enzim mögött egy gén áll. Kide­rült, hogy ez a gén a ma­gyar lakosság 15 százalékában tel­jesen rossz, 45 százalékában pedig a kromoszóma helyén lévő két gén közül az egyik rossz. Ez összesen 56 százalék, tehát minden máso­dik magyar rosszul méregteleníti a homociszteint, ami a fejlődési rendellenességek egyharmadát okozza, lerakódik az érfalban, és nagy szerepe van az infarktus, az agyvérzés létrejöttében. Kutatások a szív- és érrendszeri betegségek miatti elhalálozás. Hazánkban évente 75 ezren halnak meg ilyen betegségben, ennek 20 százaléka 15 ezer ember. Ha a magyar egészség­ügy vezetői felismernék a liszt vitaminos dúsításá­nak a közegészségügyi je­lentőségét, ha választha­tóvá tennék a második gyermek nemét, akkor meg lehetne állítani a né­pesség fogyását - mondta a geneti­kus. A lisztbe fórsavat és B12-t kel­lene tenni, valamint B6-ot és B2-t is, mert akkor az eredmények job­bak lennének. Mindez egy forint 30 fillérrel növelné a liszt árát. Si­kerrel alkalmazzák a vitaminosí- tást 1998 óta például az Egyesült Államokban is. A program beve­zetése Magyarországon mintegy 1,3 milliárdba kerülne. rr. z. m.i A jók között ők a legjobbak Kiemelkedő minősítést kapott a tűzoltóság Minden téren az ország legjobbjai között tart­ják számon a városi tűzoltóságot - jelentette ki Nagy Sándor pv. ezredes azon az állomány­értekezleten, amelyen az egység dolgozói érté­kelték az eltelt időszakot. Hatvan- Országos viszonylatban a megyei tűzoltóság jó minősítést kapott, s ezen belül önök kiváló beso­rolást érdemelnek - jelentette ki Nagy Sándor pv. ezredes, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igaz­gatóság vezetője a gyűlésen. Elmondta: a városi parancsnokság a mentésszervezés, a tűzoltás, a műszaki mentés, a reagálóképesség és az egyéb szempontok tekintetében is kiemelkedő teljesít­ménnyel büszkélkedhet. A vezetés egységes, az állomány tagjai szakszerűen dolgoznak. Az el­múlt évi emlékezetes eset - amikor a polgármes­ter háza leégett, az itteni lángőrök pedig mind­eközben a szomszédos Tarán végezték feladatu­kat - az ezredes szerint azért fordulhatott elő, mert a területvédelmen alapuló munkaszervezés százévenként produkálhat hasonló kiszámítha­tatlan helyzeteket, ám ez nem befolyásolhatja a lángőrök kedvező megítélését. A tanácskozáson - amelyen jelen volt Érsek Zsolt polgármester, a térség országgyűlési képvi­selője is - Zólyomi Géza tű. alezredes, a Hatvani Tűzoltóság parancsnoka ismertette az elvégzett feladatokat, amelyek közül kiemelkedik a műkö­dőképesség megőrzése, a személyi állomány utánpótlásának a biztosítása, a laktanyaépület felújítása és korszerűsítése. Növelték a tűzjelző központokra való rákötések számát, számos pá­lyázatot nyújtottak be, eredményesen működte­tik alapítványukat is. Bővítették és a jövőben is fejlesztik számítógépes rendszerüket, s szeretnék ápolni kapcsolataikat a repülőtéri, s lengyelor­szági kollégáikkal is. Tavaly a városi tűzoltóknak 208 tűzhöz kellett kivonulniuk a térségben. Ezek kárértéke több mint 47 millió forint volt. A legtöbb alkalommal lakásokban és személyi ingatlanokban keletke­zett lángokhoz riasztották őket, de jelentős a köz­lekedésben, valamint a mező- és erdőgazdaság­ban előforduló tűzesetek száma is. A bajt főleg nyílt láng használata, illetve elektromos hiba okozza - összegzett a parancsnok. Zólyomi Géza szólt a gondokról is. A 62 tagú állomány csak jelentős erőfeszítések árán tud ele­get tenni kötelezettségének, mivel még legalább további hét tűzoltóra volna szükségük. Bíznak benne, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére is sor kerülhet a mielőbbi létszámbővítésre. _____________________________________moj T ársulási ösztönzés a romáknak A Heves Megyei Cigány Képviselők Klubja újabb rendezvé­nyén elfogadták az alapító okiratot. Felhívást fogalmaztak meg kistérségi szinten társulások létrehozására. Tiszanána Balogh Lajos klubvezető bevezető­je után dr. Tóth József polgármes­ter tartott tájékoztatót. Bemutatta a községet és az önkormányzat munkáját, amihez a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, Németh Lászlóné fűzött kiegészí­tést. Utóbbi hangsúlyozta, hogy a helyi önkormányzat és a polgár- mester kiszámíthatóan segít a ro­máknak. A két testület viszonya rendezett, jó. A felkért előadók so­rában a kiskörei Farkas Antal, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) egyik alelnöke a szervezet idei programtervezetébe engedett bepillantást, majd beszámolt a ki­sebbségi törvény módosításának állásáról, a tárgyalásaikról. Ezt követően elfogadták a He­ves Megyei Cigány Képviselők Klubja alapító okiratát. A doku­mentum leszögezi: a klubban ide­ológiáktól mentesen, pusztán szakmai alapon tárgyalnak témá­kat. A klub egyik fóruma lehet a cigány érdekvédelemnek, de a ro­ma kisebbség egymás közötü vi­szonyáért is sokat tehet. Tiszanánán fogalmazódott meg a gondolat, hogy a kisebbségi ön- kormányzatok alkossanak öntevé­keny kistérségi társulásokat. Ily módon jobb esélyekkel szerepel­hetnek pályázatokon. A Heves Megyei Munkaügyi Központtól azt kérik, hogy a cigányságot érin­tő ügyekben kapjanak írásos tájé­koztatást a helyi kisebbségi önkor­mányzatok elnökei is. Ne marad­janak kizárólagos végállomásai az információknak a polgármesteri hivatalok. A legközelebbi klubfoglalko­zást márdus 27-én 10 órától tartják Ludason. B. S. OTILVMOS PÁLYÁZAT A Bélkő Területfejlesztési Kht. (3346 Bélapátfalva, IV. Béla út 36.), továbbiakban kiíró, nyilvános pályázatot hirdet a tulajdonában lévő Balatonszabadi-Sóstó 84. sz. alatti ingatlanának jelen állapotban történő tartós bérbeadására. Az ingatlan adatai: Az ingatlan teljes területe: 2346 m2 Az épület 2 emeletes, az épületen belül 19 összkomfortos + 1 külön álló fürdőszobás szoba található. Apartmanok száma 2. Összes férőhely: 59 fő HACCP minősítésű konyha, belső büfé üzemeltetési lehetőség. Az épület közvetlenül a vízparton áll, saját strandja van. Az ingatlan per-, teher és igénymentes. Az ingatlan teljes területe bérelhető a rajta állóingatlanokkal. Abérbeatősitek 100.000,-Ft-, amelyet a kiíró számlájára kell átutalni. Számlaszám: 14100000-55391749-01000006 Az átutalás igazolását apályázat mellékleteként csatolni kell. Az ajánlati biztosíték az elutasított pályázónak visszajár. Apólyázatnak a következőket kell tartalmazni:- a pályázó személyi, vagy cég adatai- a számlavezető bankmegnevezése, számlaszáma- a megajánlott bérleti díj összege, megfizetésének módja, rendszeressége- nyilatkozat arra nézve, hogy sikeres pályázat esetén 15 napon belül szerződést köt- kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy akiíró közhasznú kötelezettségének - gyermeküdültetés éventejún. 15-júl. 15-ig időpontban - teljesítését a szerződésben meghatározott feltételekkel biztosítja- referenciák felsorolása Apályázat értékelési szempontjai:- a megajánlott bérleti díj összege- közhasznú kötelezettségek vállalása- az idegenforgalmi és üdülő üzemeltetésében való jártasság A kiíró kötelezettsége: Az ingatlan vagyonbiztosításának és a tulajdonost terhelő helyi adók megfizetésének felvállalása. Az ajánlattevő kötelezettsége: A bérleti jogviszony teljes időtartamára, a létesítmény egészére kiterjedő karbantartás végzése, valamint a rendeltetésszerű használat biztosítása, az üdülő állagának megóvása. Az összes igénybevett közüzemi szolgáltatás költségének viselése. A pályázat benyújtása: A pályázatot 2 példányban, zárt név és cégjelzés nélküli, „PÁLYÁZAT” felirattal ellátott borítékban kell benyújtani. A pályázatokat kérjük legkésőbb 2004. március 22-éig a kiíró címére postai úton eljuttatni: Bélkö Területfejlesztési Kht. 3346 Bélapátfalva, Pf. 40. vagy a Bélkő Kht. irodájába leadni: Bélapátfalva, IV'. Béla út 36. A pályázat elbírálása: A döntést a kiíró a pályázat beérkezési határidejétől számított 10 napon belül meghozza, amelynek eredményéről az érintetteket írásban értesíti. A kiíró fenntartja magának a jogot, hogy amennyiben értékelhető pályázat nem érkezik, úgy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja. A pályázattal kapcsolatban érdeklődni lehet: Bélkő Területfejlesztési Kht Tel: 36/554-320 (111783-114631) E-mail: belko.kht@belko.hu ' ““koVhaszkűtTrsasXo Lesz-e munkabaleset-biztosítás? Országgyűlési képviselőnk kérdése az egészségügyi miniszterhez írásbeli választ igénylő kérdést intézett megyénk II. számú, pétervásárai egyéni választókerületének országgyűlési képvi­selője, Sós Tamás (MSZP) dr. Kökény Mihály egészségügyi, szociális és családügyi miniszterhez. Heves megye A kérdés úgy szólt: „Lát-e lehető­séget olyan kötelező munkabal- eset-biztosítási rendszer bevezeté­sére, amely a munkabalesetek okozta munkáltatói terhek enyhí­tését segítené elő?”. A honatya tapasztalatai alapján — indoklásképpen — leszögezte: a munkabalesetek miatti tehervise­lés következtében a vállalkozások igen komoly nehézségekkel kény­telenek szembenézni. Súlyától függően igen komoly anyagi kö­vetkezményekkel járhat egy cégnél előforduló munkabaleset. Az 1997-es törvény a társadalombiz­tosítási szervek számára biztosítja a kifizetett, illetve felmerült tb- és egészségbiztosítási ellátások meg­térítési lehetőségét. Ám a Munka Törvénykönyve szerint a munkál­tató vétkességre tekintet nélkül fe­lel a munkavállalónak a munka- viszonyával összefüggésben oko­zott kárért. Az ilyen esetek azon­ban meglehetősen nehezen telje­síthető terheket rónak a munkál­tatókra. Sós Tamás úgy véli, mivel a biz­tosítási díjak nagysága miatt na­gyon sok munkaadó képtelen kü­lön munkáltatói felelősségbiztosí­tást kötni a biztosítási piacon je­len lévő biztosítótársaságokkal, ezért fontos lenne egy kötelezően igénybe veendő munkabaleseti biztosítási rendszer kialakítása. Olyané, amelyben bolus-malus rendszerű kötelező biztosítási díj befizetése fejében a dolgozókat foglalkoztatók helyett a baleset- biztosító vállalná a terheket, ter­mészetesen a munkáltató tevé­kenységének veszélyességi foká­hoz igazodva. Dr. Kökény Mihály írásos vála­szában mindenekelőtt arra tért ki, hogy az Országgyűlés által 2001- ben elfogadott, a Munkavédelem Országos Programjáról (MOP) szóló határozata alapján a kor­mány 2002. március 25-én ugyan­csak határozatban rendelkezett a tb baleset-biztosítási ágának létre­hozásáról. Mellesleg a MOP-ban szereplő előírások megvalósítása érdekében külön tárcaközi mun­kabizottság működik, s ennek egyik meghatározó egysége a bal­eset-biztosítási szakbizottság. Az egészségügyi, szociális és családügyi szaktárca vezetője sze­rint a baleset-biztosítási rendszer bevezetéséhez nagyon fontos né­hány alapelvet és gyakorlati ta­pasztalatot figyelembe venni. A legfőbb cél, hogy a megteremtendő baleset-biztosítási rendszer a munkavédelmi előírások betartá­sára ösztönözzön. Mégpedig a balesetek megelőzését szolgáló beruházások elvégzésére. Az is lé­nyeges szempont a miniszter sze­rint, hogy ne növekedjenek az új rendszer bevezetése nyomán jelen­tősen a terhek. Az írásos válaszban az is ol­vasható, hogy - a kormány in­tézkedési ütemtervének megfele­lően — az illetékes szervek már végzik a baleset-biztosítási rend­szer bevezetéséhez szükséges jog­szabály-módosítások felmérését, az új paragrafusok megalkotásá­nak előkészítését, mindez termé­szetesen figyelembe veszi az Eu­rópai Unió által támasztott köve­telményeket is. Az eddigi vizsgálatok szerint e rendszer bevezetésével egyes ága­zatok - mint az építőipar, a mező- gazdaság - járulékfizetési terhei növekednének, másoké viszont csökkennének. Ugyanakkor a munkahelyek kockázati osztályok szerinti besorolása, a díjmegálla­pítás és a bonus-malus rendszerű díjfizetésre való átállás egyszeri többlet-ráfordítást igényel, amire jelenleg nem könnyű fedezetet ta­lálni. Az önálló baleset-biztosítási ág létrehozása a jelenlegi tb- járulék módosítását tenné szüksé­gessé a baleset-biztosítási díj meg­határozásához. Mindent együttvéve a szakmi­nisztérium szerint az a reális meg­oldás, hogy a baleset-biztosítás rendszerét nem önálló biztosítási ágként, hanem az egészségbiztosí­táson belül elkülönült alágaza- tként célszerű indítani. A szaktár­ca ennek előkészítését és model­lezését az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztárnál tervezi végre­hajtani. _________________________MQ B uszjárat az ipari parkba Az ipari park kialakítása után a kamara az önkormányzattal közösen kidolgozta a város iparfejlesztési stratégiáját - mond­ta tegnap Fülöp Gábor, a Heves Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara főtitkára. Eger Ez utóbbi téma kiemelt helyen szerepelt az ipari park innovációs központjában tartott vállalkozói fórumon. Pintér Lajos, az Agria Volán Rt. üzletág-igazgatója el­mondta, hogy pár éve, amikor a K2-es út megépült, a Volán kísér­leti jelleggel helyi járatot indított az ipari parkba, de ezt kevesen vették igénybe. Emiatt meg is szüntették. Hangsúlyozta: jelen­leg 19 helyi járati hálózat műkö­dik a városban, de ezeket az igé­nyekhez igazítják. Bejelentette: az önkormányzattal együtt, az ipari parkban működő cégek javaslatá­ra, még júliusig három új helyi já­rati buszmegálló-párt alakítanak ki a Szövetkezet utcában, a Fais­kola utcai ipari park inkubátorhá­zánál és a Bosch cég új üzemének bejáratánál. A visszautaztatás a Veres Péter út érintésével a Mátyás király úton történik. A továbbiak­ban Vígh Hen­rik, a polgár- mesteri hivatal főmérnöki iro­dájának csoportvezetője arról szólt, hogy az új buszmegállók­ban korszerű utasváró pavilono­kat helyeznek el. A pénzt az ön­kormányzat költségvetéséből biz­tosítják. Már tart a szakhatósági engedélyeztetés, majd a kivitelező hat hét alatt alakítja ki az új busz­megállókat, amelyeket a tervek szerint július 1-jén adnak át. Ter­vezik a déli városrészben egy kul­turált, új helyi járati végállomás kialakítását is. Eger támogatásra A cégekhez igazodva Az ipari parkba induló helyi járatok menet­rendjét reggel a cégek munkakezdéséhez, délután és este a munkazáráshoz igazítják. Ezek mellett napközben is járnak majd bu­szok ezen a területen. Azt is tervezik, hogy a környező községekbe induló és azokból érkező járatok is megállnak az ipari parkban. pályázik a város és Andornaktálya közötti kerékpárút megépítésére, ami 100 millió forintba kerül. __________________________________(MEHTUSZ)

Next

/
Oldalképek
Tartalom