Heves Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-25 / 71. szám
Azért választottuk a jubileumi rendezvény helyszínéül Gyöngyöst, mert előző együttműködésünk, közös programjaink éppúgy garanciát jelentettek az újabb sikerre, mint ahogy az is, hogy a város folyamatosan figyelemmel kísérte a korábbi évek találkozóit és részt vett azokon - tudtuk meg Deák Józseftől, a Szféra Kulturális Szolgáltató Kft. társtulajdonosától. Az immár tizedik randevút szervező társaság első alkalommal 1995-ben, hagyományteremtő céllal szervezte meg a városi vezetők országos találkozóját. Hogy az ötletet mi szülte, azt ennyi idő távolából talán már nem is fontos pontosan megfogalmazni. Az viszont tény, hogy az első randevú tapasztalatai annyira kedvezőek voltak, hogy egyértelművé vált: mindenképpen folytatásra érdemes a kezdeményezés. Az első, veszprémi találkozót így követte a Szolnokon, Vácon, Kiskunfélegyházán, Szekszárdon, Szegeden, Hévízen, Budapesten, majd tavaly Szarvason megrendezett találkozó. A program népszerűsége töretlen, hiszen a 256 magyarországi város vezetőinek évről évre rendre 70-80 százaléka elfogad- j*, ja a meghívást. Akadnak városok, ahonnan a polgármester, az alpolgármester, esetleg alpolgármesterek és a jegyző egyaránt részt vesz a szakmailag és társadalmilag is egyre meghatározóbb szerepet betöltő találkozón. Deák József arra is kitért: igyekeztek az évek során úgy kialakítani az állandó programrészeket, hogy azok egy- egy - lehetőleg minél több - eleme minél több meghívott számára jelentsen vonzerőt, egyben kikapcsolódási lehetőséget. Ennek jó példája az Ászok a pályán tenisz- verseny, amelyik fjpplÉÍ| idén immár kilen- cedik alkalommal 1 nyújt lehetőséget a politika és a gazdasági élet sportszerető személyiségeinek, hogy a találkozó keretében, páros mérkőzéseken hódoljanak szenvedélyüknek. Mindegyik találkozó egyik csúcspontja az év városvezetőinek járó díjak átadása. A Szféra nyolc éve alapította az Év PolgármesA városépítés allegóriája. A népszerűség és elismertség jelképévé vált Melocco Miklós szobra tere, az Év Alpolgármestere és az Év Jegyzője díjakat a legnépszerűbb, legsikeresebb városi vezetők tevékenységének elismerésére. Az eddig díjazott polgármesterek, 1997: dr. Magyar Levente (Jászberény), 1998: Dióssy László (Veszprém), 1999: Szita Károly (Kaposvár), 2000: Csabai Lászlóné (Nyíregyháza), 2001: Kása Lajos (Debrecen), 2002: Babák Mihály (Szarvas), 2003: Vértes Árpád (Hévíz). Ők mindannyian Melocco Miklós: A városépítés allegóriája című alkotását mondhatják immár magukénak. A díj odaítélésében minden alkalommal - mint az idén is - a polgárok szavazata döntött, mert a közvélemény-kutatás az országos lapokban több ízben megjelenő, illetve az Interneten is kitölthető kétdőívek segítségével történt. A beérkezett voksokat egy úgynevezett „ súlyozott” számítási módszerrel összesítették, így kiküszöbölve a városok ekérő lélekszámából adódó potenciális esélykülönbségeket. Koncentrált ízek. A késői szüretelésű szőlőkből különleges borok készülnek Budapesttől - az autópálya kényelmét kihasználva - alig fél óra alatt elérhető a mátrai borvidék. A talaj, a klíma, a hegység közelségének jótékony hatása egyaránt az illatos, szép sávú fehérborok készítésének kedvez. A Gyöngyös, Nagyréde, Gyöngyöstarján, Gyöngyöspata, Abasár-Pálosvörösmart, Domoszló és Kisnána térségében termett Rizlingszilváni, Olaszrizling, Hárslevelű, Ottonel muskotály, Tramini, Leányka, Chardonnay és Sauvignon blanc szőlők borait méltán az ország legjobbjai között tartják számon. A falusi turizmusban élenjáró kistelepülésen több helyen is sziklába, tufába vájt pincék és présházak várják a látogatót. A mátraaljai késői szüretelésű fehérborok kitűnő lehetőséget kínálnak finom desszertek elkészítéséhez. Az édességek kedvelőinek ajánljuk, hogy kóstolják meg a mátraaljai szőlőpudingot muskotályos mártással. A Mátra gyöngye A 670 éves város történelme A legnagyobb 11. OLDAL fii, OLDAL- az olykor nehezebb időszakokkal együtt is - a folyamatos fejlődésről szól. Gazdasága, szőlő- és borkultúrája, kereskedelmi fontossága, idegenforgalmi és kulturális kínálata révén, úgy is, mint az ország legnagyobb történelmi borvidékének központja, a térség egyik meghatározó települése. Rendezvénytér. A város központja hazai és nemzetközi kulturális események színhelye Gyöngyös alapításának ideje nem ismert, nevét legkorábban 1261- ben említik írásban, Gungus alakban. A korai időktől birtokos Aba nembeli Csobánka család felség- árulása miatt 1327-ben Szécsényi Tamás erdélyi vajda kapta adományként Gyöngyöst az uralkodótól. Kérésére Károly Róbert 1334- ben mezővárosi kiváltságot adományozott az akkori településnek, amely a középkorban már rendelkezett a szabad borkereskedés jogával is. A török uralom idején Gyöngyös szultáni magánbirtok, így sem török lakosság, sem török katonaság nem telepedett meg. Ez viszonylagos nyugalmat jelentett, így töretlenül virágzott a kereskedelem és az ipar. Gazdasági fejlődését már a korai időktől előnyösen befolyásolta, hogy a Budát Nemzedékek szeretete A „Mátra gyöngye" időről időre megújul - s hirdeti az itt élők városuk iránt érzett szeretetét és felelősségét amint újabb és újabb nemzedékek követik egymást. A műemlékekben gazdag városhoz tartozik közigazgatásilag Mátrafüred, Sástó, Mátraháza és Kékestető is. A város büszkesége a megújult Fő tér, egyben számos kiemelkedő rendezvény helyszíne. Kassával összekötő országos főút, valamint a Pásztó-Eger útvonal mellett feküdt, s kiváltságaiból következően évente négy országos vásárt, „sokadalmat” tarthatott. Ez a fejlődő gazdaság ide vonzotta a görög és a zsidó kereskedőket. Kiváló borainak köszönhetően már ekkor fejlődésnek indult a szőlő- művelés és a bortermelés. A város vezetésének többszöri kérésére az 1634-ben betelepült jezsuita rend rendházat és - ma már 370 éves - gimnáziumot hozott létre, ahol egészen 1773-ig oktatta a tanulókat. A rend feloszlatása után a ferencesek vállalták magukra a tanítást. II. Rákóczi Ferenc és nővére Júlia, a XVIII. század elején a város legnagyobb földesurai voltak. A fejedelem a piactéren, a mai Fő téren álló rezidenciájában folytatta béketárgyalásait a Habsburg-házat képviselő, gyöngyösi születésű Széchenyi Pál kalocsai érsekkel, s itt fogalmazták meg a felkelők követeléseit összefoglaló 25 pontot. „Rákóczi városa” igyekezett méltó emléket állítani a jeles történelmi személyiségnek és eseménynek, amikor idén tavasszal a Könyves Kálmán téren felállította a fejedelem szobrát. A pestisjárvány 1708 és 1710 között dúlt Gyöngyösön és környékén, ennek esett áldozatul Vak Bottyán János tábornok is, akit 1709-ben a gyöngyösi ferences templomban helyeztek örök nyugalomra. Városunkban a betegápolás már a középkortól nyomon követhető, a XVI. század közepétől az ispotály, 1838-tól a közkórház működött Gyöngyösön. Itt volt gyógy- szerészinas Richter Gedeon, s itt született a XIX. század nagy polihisztora, Bugát Pál is. A város kivette a részét az 1848-49-es eseményekből is, olyan jeles személyiségeket adott a szabadságharcnak, mint Török Ignác, Zalár József, a költő Spetykó Gáspár, vagy a Vachot testvérek. 1849. április 1-jén az Orczy-kastély falai között tartott haditanácsot Görgey Artúr honvédtábornok, két nappal később Kossuth Lajos is felkereste Gyöngyöst, s ezt követően indult meg a dicsőséges tavaszi hadjárat. 1849. április 14-én Almásy Pál, Gyöngyös város képviselője nyitotta meg a képviselőház gyűlését, amelyen kimondták a függetlenségi nyilatkozatot, és Kossuth Lajost az ország kormányzó elnökének kiáltották ki. Az 1883 és 1885 közötti filoxéra- vész tönkretette az addig virágzó szőlőművelést, amelyet csak 1910- re hevert ki a Mátraalja, s szinte felülmúlva a régi szőlők termésének mennyiségét, ismét borral töltötte meg a város és a hozzá tartozó Farkasmály pincéit. FOTÓ: SUHA PÉTER A középkori települési hagyományokat őrző város tizennégyszer vált a tűz martalékává, legutóbb 1917-ben. Közvetlenül a tűzvész után Gyöngyösre látogatott hitvesével IV. Károly király, majd törvényben rendelkezett az újjáépítésről, amit egyúttal jelentős adománnyal is támogatott. Országos gyűjtés indult el, és az I. világháború után Wargha László építészprofesszor tervei alapján, dr. Puky Árpád polgármester tevékenységének köszönhetően a város újjáépült, és lényegében ekkor nyerte el mai arculatát. Azóta töretlen a fejlődése, köszönhetően az itt élők lelkesedésének, áldozat- vállalásának. A közel 34 ezer lakost számláló - Hild-díjas - Gyöngyös súlyponti helye a Fő tér, mely dinamikus, kedvező arányaival minden hozzánk látogató vendégnek elnyeri tetszését. A megújult városközpont egyúttal helyszínt is teremtett a nagyobb érdeklődésre számot tartó, sokakat megmozgató, színes és változatos programok megrendezéséhez, ezzel is segítve az egyre eredményesebb idegenforgalmi törekvéseket. ■ Köszöntő Gyöngyös és a körzet minden lakója nevében örömmel köszöntőm a Városi Polgármesterek Jubileumi Randevújának minden résztvevőjét. Biztos vagyok benne, hogy a találkozás mindannyiunk hasznára válik, hiszen a program alkalmat ad a mindennapi munka során felvetődő - hasonló és eltérő - problémáink megvitatására éppúgy, mint a városok életét meghatározó szabályozások áttekintésére. Ezen találkozási alkalmak a jobbító szándékú közös gondolkodás hasznos terepei. A szakmai tanácskozás és a kötetlen beszélgetések egyaránt támpontot, segítséget adnak ahhoz, hogy minél eredményesebben végezhessük munkánkat, minél szélesebb szakmai és civil támogatottságot élvezve. Különösen fontos az eszmecsere ezekben a pillanatokban, egy új, s minden bizonnyal nagyon sok újdonságot rejtő korszak kezdetén. Bízom abban, hogy Gyöngyösre nem csak úgy emlékeznek majd, mint a tizedik randevú házigazdájára, hanem úgy is, mint olyan városra, ahol tartalmas szakmai programok és kellemes pillanatok részesei lehettek. Tudom, hogy egyetlen nap alatt lehetetlen megismerni egy várost, ennél sokkal hosszabb idő szükséges ahhoz, hogy értékeit, gondjait és örömeit, hangulatát megtapasztalják. Ha elnyeri tetszésüket mindaz, amivel - nagy lelkesedéssel és örömmel - készültünk a randevú résztvevőinek fogadására, kérem, ne csak jó hírét vigyék városunknak, de hadd köszöntsük Önöket még gyakran, visszatérő vendégeink között! Hiesz György polgármester Különösen örömteli megtiszteltetés, hogy épp a jubileumi, tizedik találkozónak adhat otthont megyénk és a város. A rendezvény kiemelkedő jelentőségét tovább növeli, hogy hazánk európai uniós csatlakozásának évében, alig néhány héttel a történelmi dátumot megelőzően üdvözölhetjük házigazdaként Magyarország városainak vezetőit. Úgy vélem, ez a térség minden lakójának, az itt élő emberek összességének szóló elismerés. Hiszen olyan kistérségben látjuk vendégül Önöket, amelyik megyénkben meghatározó szerepet tölt be, s egy nemrégiben napvilágot látott nemzetközi elemzés tanúsága szerint nem „csak" hazai, de közép-európai viszonylatban is a legdinamikusabban fejlődő régiók közé tartozik. Nagy hangsúlyt fektetünk az infrastrukturális beruházásokra, adottságaink még hatékonyabb kihasználására. Meggyőződésem, hogy ezt a munkát a közeljövőben újabb látványos eredmények minősítik majd. Bízom benne, hogy a „randevú” színvonalas szakmai programjai is hozzájárulnak a közigazgatás szükséges megújulásához, ennek jegyében kívánok jó és eredményes tanácskozást, kellemes időtöltést Gyöngyösön! Sós Tamás a Heves Megyei Közgyűlés elnöke Sícentrum A kékestetői fejlesztések első üteme 300 millió forintból valósult meg. Borverseny A legjobbak idén először nemzetközi mezőnyben is megmérettetnek. Jubileumi találkozó: a siker tíz éve
