Heves Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-01 / 51. szám
7. OLDAL EletMód HEVES Bg'HÍRLAP MOZAIK Vízilabda Szolnokon nyert a ZF Hun- gária-Egri VK OB l-es férfi gárdája 12. oldal Kosárlabda Ughy Albert vezérletével fordított a Vitai Éger-Fekete Sasok csapata 12. oldal Finn tájakon magyar dudaszó szól Egy emlékezetes fellépés után: Vámosi László, Bárdosi Ildikó, Csizmazia Kenéz, Török Hanna és Dsupin Pál Az iskolai tornaterem zsúfolásig megtelt a koncert kezdetére, a diákok csendes kíváncsisággal hallgatták a magyar zenészeket. „Tavasz, tavasz, gyönge tavasz,/Ki mindeneket újítasz” - csilingelt a meseszép ének dallama a tilinkóból, majd váltott az együttes, s a moldvai guzsalyos dalok töltötték be a remek akusztikájú helyiséget, ahol ekkor már mocorogni kezdett a fiatal közönség. Az ezután következő fergeteges tánczene pedig hihetetlen sikert aratott. A koncert végén - miközben a többiek zsibongva szedelőzködtek - az egyik lány fellépett a kis pódiumra, s arra kérte a muzsikusokat, hadd nézze már meg közelebbről is a gordont, a számára oly érdekes ütős, ritmushangszert.- Az előadás fogadtatása, ez az érdeklődés rácáfolt arra, amire előzőleg felkészítettek bennünket - meséli Dsupin Pál. - Meghívóink azt mondták, hogy ne lepődjünk meg, ha egykedvű közönséggel találkozunk, a finn tél hosszú, s ez leverné, bizonyos szempontból közönyössé teszi az embereket. Hát, mi éppen a fordítottját tapasztaltuk... Erre a megállapításra nem egyetlen fellépés után jutottak a Dúdos Műhely tagjai. Az utóbbi négy év alatt ugyanis öt körúton vettek részt az északi országban, s a 44 előadásból 35-öt iskolákban tartottak, a többire általában a magyar kultúra napja alkalmával az ország különböző városaiban tartott rendezvényeken került sor.- A legutóbbi koncertsorozatra - mondják nem kis büszkeséggel - több mint négyezren voltak kíváncsiak. A Noszvajon élő Dsupin Pált - aki addig is számos helyi és megyei zenei rendezvényen, táncházban játszott - régi barátság, s számos közös muzsikálás emléke fűzte az andomaktályai Vámosi Lászlóhoz, akivel a Dúdos Műhelyt alakították. Finnországba azután kerültek ki, hogy a Honvéd Együttes magával vitte Dsupin Pált egy baltikumi turnéra. Ott figyelt fel rá Jelinkó Árpád, a Helsinkiben működő Magyar Intézet igazgatója, aki Herczku Ágnes énekessel és táncossal együtt meghívta az ezer tó országába. Erre az útra velük tartott Vámosi László is, így lett ismert a Dúdos Műhely a Finn-Magyar Baráti Társaság tagjai, s az ottani zenekedvelő közönség körében.- Ennek köszönhetően a fővárosban, s a szomszédos Espooban, majd Kuovolában, Mikkeliben, Heinvesiban, Kemiben, Kuopió- ban számos alkalommal adtunk koncertet. Turkuban egy hetet töltöttünk, Lempeelébe pedig egymás után háromszor hívtak meg bennünket. Az első fellépések után úgy érezték, ha mélyebb és teljesebb képet szeremének adni a Dunántúl, a Fel- és az Alföld, valamint Erdély és Moldva népi hagyományaiból, akkor másokat is be kell vonniuk az előadásokba. így került alkalmakkor közéjük Bárdosi Ildikó népi énekes, Csizmazia Kenéz és felesége, Török Hanna, a két közönségbűvölő táncos, továbbá egy kiváló muzsikus, Fajcsák Attila.- Miként állt össze az együttes repertoárja?- Részben a magyar kincsestár már ismert darabjaiból, illetve a saját gyűjtésű énekekből és hangszeres zenékből válogattunk - mondja Vámosi László. - Külön-külön, illetve együtt is gyűjtöttünk Erdélyben és itthon is. A felföldi dudanóták egy része például így került a repertoárunkba, s ami talán meglepően hangzik, közülük jó néhányat a megyében jegyeztünk le. Gyűjteményünk értékes darabjai a korábban juhászként dolgozó mezőtárkányi Géléi Illéstől, a Bükkszéken élő 80 éves ifj. Pozsik Istvántól, továbbá a siroki Novák Páltól származnak.- Mennyire érthető a magyar népzene abban a távoli országban?- Mint annyi mindenben, hangszereiben, s dallamvüágában is eltérő kultúrájú világ a finn. Meglepő, de a nyelvi rokonság ellenére a zenében nincs szoros kapcsolatunk egymással. A mi sajátos hangzásunk és játékunk mégis mindig megfogta őket. Különösen két hangszerünk, a duda és a gordon keltette fel az érdeklődésüket, amikor pedig a koncert pergősebb része következett, s Kenéz táncra buzdította őket, úgy mozogtak, mintha előtte már többször is gyakorolták volna a lépéseket.- Egy-egy körút során van-e lehetőségük megismerni a jellegzetes finn hangszereket, illetve zenét?- Náluk a citerához hasonló kantele a legismertebb népi hangszer, ezt mi is kézbe vettük. Ami viszont sokkal nagyobb hatást gyakorolt ránk, az az egyik baráti találkozón elhangzott néhány olyan ballada volt, ami - akárcsak számos itthoni énekünk - az elválás, a távolba szakadás, a hazavágyódás keserves érzését idézi fel. Az évek során soksok kedves ismerősre leltünk a finnek között, s ők mi mással is lephettek volna meg bennünket, mint különböző felvételekkel, így akár itthon is élvezhetjük a muzsikájukat.- Műyen szinten van arrafelé a zenei oktatás?- Tapasztalataink szerint nagy fontosságot tulajdonítanak neki. Nem volt olyan iskola, ahol ne láttunk volna hangszereket: gitárt, dobot, szintetizátort. A tornatermeket eleve úgy építik meg, hogy legyen bennük egy-egy kis színpad, s ezeknek a csarnokoknak meglepően jó az akusztikájuk. S hogy igény van az igényes képzésre, mi sem mutatja szemléletesebben, mint az, hogy magyar zene- pedagógusok sora tanít, muzsikál náluk, s elismeréssel szólnak a tevékenységükről.- Akkor jó érzés magyar zenésznek lenni, s fellépni odakint.- Nagyon jó. S ehhez még jön az a tudat - teszik hozzá -, hogy minden alkalommal sikerül közel hozni a közönséget a mi kultúránkhoz. Azokat az idősebbeket és fiatalabbakat egyaránt, akik egyébként is rokon népként tartanak számon bennünket, de talán ezeknek a fellépéseknek köszönhetően kezdenek konkrétabban érdeklődni a magyar népzene, s egyáltalán az ország iránt. Mert, mint hallottuk, volt már példa rá. SZILVÁS ISTVÁN Hírek Dúdos Műhely Az 1999-ben alakult együttes, a Dúdos Műhely tagjai mind elkötelezett hívei a népi hagyományok őrzésének és ápolásának. A Noszvajon, Egerben, Andor- naktályán, Hajdúböszörményben, illetve Tihanyban élő zenészek, énekesek és táncosok mind a munkájuk, mind a fellépések, mind pedig az időről időre megszervezett népzenei táborban igyekszenek népszerűsíteni, átadni az értékes örökséget. Koncertjeiken olyan ősi hangszereken játszanak nagy magbiz- tosággal és odaadássá, mint a te- keiólant, akoboz, aduda, atilin- kó, a furulya, a tárogató, a gordon, a dtera és a harmonika A Dúdos Műhely első fellépésére az egri Neumann gimnáziumban került sor, ezt követően a két alapító - Dsupin Pál és Vámosi László - számos helyi és országos kulturális rendezvényen, falunapon, fesztiválon, valamint táncházban szerepelt nagy sikerrel. Négy éve kaptak lehetőséget az első finnországi bemutatkozásra, ezt azóta számos körút követte. Fellépéseik sorából kiemelkedik a 2001-es kouvolai koncert, amelyet a március 15. alkalmával rendezett országos ünnepségen adtak át a magyar nagykövet, illetve számos finn miniszter jelenlétében. Miután a magyar népzenét a világon mindenütt szívesen hallgatják, az együttes tagjai úgy tervezik, hogy uniós pályázat révén próbálnak lehetőséget teremteni arra, hogy Európa országaiban is közkinccsé tegyék azt. A Holdviola és a Kormos bába A tanösvényen valamennyien vendégek vagyunk Egy nap a hegyekben egy hegynyi könyvvel ér fel - ez a mottója annak a kötetnek, amelyet mindazok figyelmébe ajánlanak a szerzők, akik szívesen időznek a szabadban. S egyben azoknak is, akik - fiatalon, avagy idősebb korban - mostanában szánják rá magukat egy-egy hosszabb-rövidebb túrára. A három megyét átfogó régióban negyvenhárom úgynevezett természeti tanösvény várja az erdei sétára vágyókat, akik - ha végigjárják valamelyiket is - kötetnyire való élménnyel térhetnek haza. Eszak-Magyarország Ott van például a Hatvan külterületén induló, s mintegy másfél óra alatt végigjárható Kisgombosi tanösvény, ami már csak a legelőerdő 200 éves kort megérő hagyásfái miatt is érdekes lehet. De vajon mik is azok a hagyásfák, amelyek jó élőhelyet biztosítanak számos kisebb termetű énekesmadárnak? Ha választ akarunk Kirándulók a felsőtárkányi háromkörös tanösvényen FOTÓ: GÁL GÁBOR kapni a kérdésre, érdemes elindulni a mindössze egy kilométeres könnyű sétára. A szabadon látogatható tanösvény természeti környezetének a megismeréséhez - hasznos úti kalauzként - nem árt magunkkal vinni a dr. Kárász Imre által szerkesztett könyvet, amit a megyeszékhelyi bejegyzésű Tűzliliom Környezetvédelmi Oktatóközpont Egyesület jelentetett meg a közelmúltban. Az egri Eszterházy Károly Főiskola Környezettudományi Tanszékének vezetője, s szerzőtársai - Balog Ákos, Baráz Csaba, Gyúróné Vécsey Eleonóra, Hegymeginé Nyíri Enikő, dr. Kiss Gábor, Mester Zsolt, Molnár Tamás, Molnár Zoltán, Tomposáé Tóth Ibolya és Ujvárosy Antal -, s más közreműködők nem kis feladatra vállalkoztak akkor, amikor elhatározták, hogy szakszerű, de olvasmányos stílusban mutatják be a Borsod, Nógrád és Heves megye területén található természet- ismereti tanösvényeket az ipoly- tarnóci Borókás-ároktól a Komlóskai „telér” érdekességeinek a leírásáig. A hátizsákból bárhol elővehető kötet mindenekelőtt arra hívja fel a figyelmet, hogy a tanösvényen vendégek vagyunk, s a vendégjoggal nem illik visszaélni: minden lépésnél óvni kell környezetünket. A továbbiakban a szerzők felkészítik az érdeklődőket arra, hogy kilométerben és időben milyen hosszú barangolásra számíthatnak egy-egy útvonalon, s hogy melyek azok a jellegzetességek, amelyekkel feltétlenül meg kell ismerkednünk. Lehet ez maga a táj, vagy annak egy szemet gyönyör- ködtetően szép része, de lehet az egy őskövület, egy ritka gomba, növény, netán egy sajátos állatfaj. Az utóbbiakról külön névmutatót állítottak össze az alkotók. A Természeti tanösvények Észak- Magyarországon című, 256 oldal terjedelmű, 170 fekete-fehér fényképet, továbbá hatvan térképet tartalmazó „útmutatót” nemcsak az egyéni turisták, hanem az erdei iskolák, a tanulmányi kirándulások és táborok szervezői is haszonnal forgathatják. De még véletlenül se feledjék otthon.„_________ (szilvás) Tehetséges kollégisták A „kerisek” színjátszói első díjat kaptak előadásukért fotó: perl Márton Eger Hetedszer rendezték meg a kollégiumok kulturális fesztiválját a Kereskedelmi, Mezőgazdasági és Vendéglátóipari Kollégiumban. Ludányi Tibor kollégiumvezető elmondta: a találkozó része annak a rendezvénysorozatnak, mely alapján elnyerhető a városi diákönkormányzat által meghirdetett „Az év kollégiuma” cím. A fesztiválra nívós produkciókkal érkeztek az együttesek és a szólisták. A 27 műsorszámban 125 diák lépett fel a 10 kollégiumból. Az első díj CD-s rádiómagnó, a második torta, a harmadik könyv volt, a helyezettek oklevelet is kaptak. A háromtagú zsűri döntése alapján első lett a Kereskedelmi és Mezőgazdasági Kollégium színjátszó csoportja, a Neumann János Kollégium táncegyüttese és Kossuth Katalin versmondó, ugyancsak a Neumannból. A második díjat Szabó Anett és Janovicz Zsófia szólóénekesek, a Sanda Maria Kollégium diákjai, s a Szilágyi Kollégium táncegyüttese nyerte el. A harmadik helyezettek: Győri Gábor szólóénekes, az Egri Csillagok Kollégiumból, s Kis Gergő furulyaszólójával, Sípos Anna mesemondó a Szilágyi Kollégiumból. A kü- löndíjat, egy kétszemélyes vacsorát Pál Balázs nyerte el a Wiegner Kollégiumból. _______________■ További Testieteket keresse ai akciós sxorolapok hátoldalán es a boltokban!
