Heves Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-16 / 63. szám

im 2004. Március 16., kedd MEGYEI 5. OLDAL K O R K E P Tavaszi fesztiválnyitó Bozsó-tárlat Érdeklődők a kiállításon. Egy letűnt világ nosztalgiája, amely a zsigerekben él FOTÓ: PILISY ELEMÉR Eger- Talán a tegnapi nap volt az első, amely arra engedett gondolni, hogy a fűtött lakás és munkahely közt van valami, ami figyelemre, megőrzésre méltó — mondta az Egri Tavaszi Fesztivál nyitóren­dezvényén Zsolnay László művé­szettörténész, aki Bozsó János kecskeméti alkotó festményeit ajánlotta a Trinitárius templom­ba látogató közönségnek. Az alkotó autodidakta festő­ként kezdte pályafutását, hat ál­talánossal, mégis festőgéniusszá vált, több magas állami kitünte­tés mellett Munkácsy-díjjal is­merték el alkotó tevékenységét. Azt az életutat, amely megörökí­tette a Kecskemét környéki ta­nyák pusztuló félben lévő vilá­gát, azt az Alföld-hangulatot, amelyet sokan már nem is ismer­hetnek, mégis zsigereikben hor­dozzák az emberek.- Bozsó János soha nem ma­gának festett, hiszen olyan képek ezek, amely mögött ott a táj és az ember szeretete — ajánlotta a tár­latot a művészettörténész. Dr. Nagy Imre Eger polgármes­tere arról az évtizedes vágyako­zásról szól, amely a gyűjtemény egri bemutatását szorgalmazta, s amely most valóra vált. Igaz, a Kecskemét környéki tanyák alko­tója már nem él, fia mégis képvi­selte a családot. A város vezetője köszöntőjében ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy e nap nemzeti ünnepünkké, s a Tavaszi Fesztivál nyitánya is egyben, amely az elkövetkezendő egy hónapban számos kulturális élményt kínál az egrieknek. A nyitónap programja tegnap késő este Dobó téri lézershow-val fejeződött be, ahol az unió Him­nuszára, az Örömódára kompo­nált fények festették meg a teret. _______________________moMii A z Egri Egyházmegye millenniuma (Folytatás az 1. oldalról) Az egyház szerepe legendás épületek, okta­tási és egészségügyi intézmények létesítésé­ben nyilvánult meg folyamatosan. így vált például Eger iskolavárossá. A Bazilika; a Hittudományi Főiskola, vagy a Markhot Fe­renc Kórház, mind egri nevezetesség egyhá­zi indíttatással. Az elmúlt évszázadok során sokan fáradoztak azért, hogy maradandó értékek jöjjenek létre az egyház jóvoltából, amelyek szolgálják a modern idők emberét is. Seregély István kifejezte reményét, hogy az értékteremtés a jövőben is folytatódik. A konferencia előadói közül elsőként dr. Besze Tibor történész, az Eszterházy Károly Tanárképző adjunktusa az egyházmegye Árpád-kori történetét idézte fel a hallgató­ság számára. Szólt arról, hogy miként ala­kultak ki a püspökségek, plébániák, egyhá­zi rendek, milyen volt a törvénykezés. Fel­idézte azt is, hogy a tatárjárás pusztítása után az egyháznak is újra kellett építkeznie minden te­kintetben. Az egyházmegye szentjéről, a Sárospatakon szüle­tett Szent Erzsébetről, II. András király lányáról, aki még gyermek­ként került Thüringiába, a német vendég Ingrid Wuerth történész, valamint Kuklay Antal plébános beszélt. A konferenciát a továbbiakban dr. Csiz­madia István szemináriumi rektor vezette. Ő kérte szólásra dr. Török József egyetemi tanárt. A professzor azt fejtegette, hogy mi­ért éppen 1004. év az Egri Egyházmegye alapításának ideje, ami a rendelkezésre álló dokumentumok alapján leginkább valószí­nű. A kutatás mindenesetre ezt igazolja. Watzátka Ágnes zenetör­ténész Zsasskovszky Ferenc egri karnagy munkásságát méltatta, aki egyébként az egész magyar egyházi zene megteremtésében szerzett elévülhetetlen érdemeket. Az egyházmegye és a görög katoli­kusok kapcsolatáról dr. Janka György teológiai tanár szólt. A tudományos ülés résztvevői­nek vasárnap lehetőségük volt a tamaszent- máriai és a feldebrői templom megtekinté­sére. FESZTBAUM BÉLA Szakiskolai adatbankot terveznek A száz taggal működő Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Iskolák Szövetsége kétnapos éves közgyűlése zajlott Mátraházán a gyöngyösi Károly Róbert Szakképző Iskola szervezésében. Mátraháza, Gyöngyös A szövetség - melyet Dallos Gyu­la, a szombathelyi szakiskola igazgatója vezet - azzal a céllal alakult, hogy a szakképzésen be­lül képviselve a szakmacsopor­tok érdekeit, párbeszédet folytas­son a törvényalkotókkal, támo­gassa a terület innovációját, to­vábbá hogy a tapasztalatok cse­réjével, átadásával hozzájáruljon ahhoz, hogy országos szinten egységes követelmények alakulja­nak ki a szakképzésnek ezen a területén. A szervező-házigazda Károly Róbert Szakképző Iskola igazgatója, Magyari Kálmánné elmondta, hogy az idei találkozó kiemelt témája a szakképzési struktúra és a munkaerőpiaci helyzet kapcsolata, ezen belül a felnőttképzés és az iskolarend­szerű képzés viszonya. Többek között erről hallhattak a megje­lentek dr. Csizmár Gábor, a (fel­nőttképzést immár felügyelő) Foglalkoztatáspolitikai és Mun­kaügyi Minisztérium államtitká­ra előadásában. Juhász József, az Oktatási Minisztérium főtaná­csosa a közoktatási törvény válto­zásairól, a kétszintű érettségiről tartott tájékoztatót, míg a tárca másik főtanácsosa, dr. Sahin- Tóth Gyula mindezen változá­soknak a szakképzésben betöl­tött szerepéről beszélt. A Gazda­sági Kamara szakképzési felelő­se, Bihall Tamás a szakképzési törvénymódosítás révén előállt aktualitásokról, a kamara ebből adódóan megváltozott szerepé­ről és a tanulószerződés intézmé­nyéről tájékoztatta a közgyűlést. Szólt arról is, hogy elkészült az Országos Képzési Jegyzék módo­sított kiadása, ami egyebek kö­zött a vendéglátó szakok képzési idejének meghosszabbítását tar­talmazza. A szakmacsoportok tá­mogatását végző alapítványok tájékoztatóján az Iskolafejlesztési Alapítványtól dr. Horváth Attila számolt be az általuk szakmai előkészítő, választható érettségi tárgyként akkreditáltatott utazás és turizmus tantárgyról. Ót követ­te Jávorszky Iván felszólalása, aki a Junior Achievement Magyaror­szág Alapítvány nevében el­mondta, hol tart az alkalmazott közgazdaságtannal ötvözött tan­anyagra épülő gazdasági tárgy érettségi akkreditációs folyama­ta. A Nemzeti Szakképzési Intézet szaktanácsadásért felelős vezető­je, Ottó Vilmosné, a már akkredi­tált tárgyakról tartott tájékozta­tót. A konzultáció és vita során szóba került egy olyan adatbank létrehozása, amelyben egyrészt a szakmai érettségi tárgyak isko­lánkénti felvállalását, másrészt az oktatási intézmények által összeállított gyakorlati tételsoro­kat gyűjtenék egybe, ezzel segít­ve a szakmai együttműködést és az iskolák önálló feladatellátását. J. Á. JÓNÁS ÁGI Megkeresett egy asszony, és olyan dol­gokról beszélt, amitől felállt a szőr a háta­mon. Elmondta, hogyan jutott tudomásá­ra, hogy veje molesztálja kisunokáját. A történet szívfacsaró, bicskanyitogató, fájdalmasan aktuális, bár tartok attól, mindig is az volt, csak régebben nem illett szóba hozni. Döbbenten hallgatom, azt mondja, beleőrül, hogy nem tehet a gyerekért semmit, mert azt a saját édesanyja sem védi, inkább a társának ad igazat. Sorolja a sérelmeket, hogyan tiltot­ták el unokáitól, hogyan hordták el rendőrség és ország-világ előtt bolond, rosszindulatú vénasszonynak, aki csak bajt kavar. Papírokat mutat, jegyzőkönyvet és a feljelentése elutasítását. A rendőrség ugyanis nyomozott, de nem találta alátámasztottnak a vádat. Az unoka pedig a nagymamára kente a balhét, mond­ván: ő tanította be a gusztustalan történetre - a nagymama sze­rint viszont a kislányt megfélemlítették. Ahogy tovább tájéko­zódom, egyre csúnyább családi kép bontakozik ki. És egyre in­kább tudatosul: semmit nem tehetek. A szomszédok, ismerő­sök felháborodva tiltakoznak, ugyan már, mondják, hiszen az­óta élnek rendesen, mióta ez a férfi gondoskodik róluk. Az anyósnak meg nem tetszik a képe, ezért vádolja. Mi legyen? Meghurcolhatnám a nevelőapát, talán alaptalanul. Meghurcol­hatnám a nagymamát, talán alaptalanul. A gyerek így is, úgy is az események szenvedője lenne, hiszen már most is az. Csak azért, mert valaki hazudik. Senkit nem akarok alaptala­nul meghurcolni. Nem dolgom ítélkezni, családi gyűlölködés eszközeként felülbírálni nyomozókat, pszichológust, nő­gyógyászt és gyámügyest. Mert lehet, hogy tényleg nem tör­tént semmi, csak majdnem bedőltem. De mi van, ha mégsem? Kevesebb szenny a vizekben Az elmúlt években kismér­tékben javult a felszíni vizek minősége a térségben. Az ál­lóvizek és vízfolyások szeny- nyezettsége sok helyen még mindig kritikus, de a szenny­víz-szennyezés csökkent. Heves megye Bár számos jelentős lépés történt a felszíni vizek megóvására és vízminőségük javítására, a szak­emberek még most sem elégedet­tek. Kétségtelenül előrelépést ho­zott a települések kommunális hálózatának kiépítése. A közmű­olló összébb zárulásának követ­keztében a térségben a ivóvíz- után a szennyvízvezeték-rend­szer és az ehhez kapcsolódó ke­zelő- és tisztító­művek is meg­épültek. Ezáltal lehetővé vált az élővizeket ért kommunális környezeti terhe­lés egy részének csökkentése. A problémák azonban ettől még nem oldódtak meg teljesen. To­vábbi hatékony tisztítókra, a régi­ek korszerűsítésére van szükség ahhoz, hogy az Európai Unió környzetvédelmi irányelveinek megfelelhessünk. Még akkor is komoly erőfeszítésre leszünk kényszerítve, ha mindehhez tag­ként már bőségesebb uniós forrá­sokat is felhasználhatunk majd, s az ország a csatlakozási tárgyalá­sok során pár év haladékot, fel­mentést kapott a EU- követelmények teljesítése alól. A helyi élővizek minőségét mind a hivatalos szakemberek, mind pedig a civil környezetvé­dők nyomon kísérik. így az egri Életfa Környezetvédő Szövetség élővízfigyelő programja például már korábban is a Közép-Tisza ré­gió patakjaira és azok szennye­zettségének feltérképezésére kon­centrálódott. így az Eger- a Laskó- és a Zagyva-patakokra, valamint a Tárná- és a Sajó-folyóra. Ezeken kívül kisebb vízfolyásokat, víztá­rozó tavakat és forrásokat vizs­gálnak. A programokat az egri hálózat fogja ös­sze. A szövetség a kisebb szerve­zeteknek a program mű­ködtetéséhez segítséget nyújt. Az Eger-patak egyenetlen víz­minősége to­vábbra is problé­mát jelent, amit csak tovább sú­lyosbít az a körülmény, hogy az elmúlt aszályos évek következté­ben vízhozama jelentősen lecsök­kent, ami akadályozza a beleke­rült szennyeződések gyors levo­nulását, fölhígulását. Mindezt bi­zonyítják a visszatérő kisebb hal- pusztulások, vízelszíneződések is. _____________________________imi V an jó hír Bár a szennyezőforrások felde­rítése és a kártétel bizonyítása meglehetősen nehéz feladat, azért vannak kedvező tények is: a SzajlaHó vízminősége például továbbra is igen jó. Mester Lajos által vezetett, tehet­séges helyi fiatalokból álló Tam- bura citerazenekar. A formáció várja további, a népi hangszer iránt érdeklődő környékbeli ifjak jelentkezését. Márkáz - Az általános iskola ötö­dik, illetve hatodik osztályos tanu­lói részt vettek Tardoson egy 7 na­pos sporttáborban. A negyvenhat diák aktív testmozgással, és persze szórakoztató kötetlen foglalkozá­sokkal múlatta az otthontól távol töltött időt. Mátraballa - a községi önkor­mányzat másfél millió forintot nyert pályázat útján a Környezetvédelmi Minisztériumtól a Zöld-falu prog­ram keretében. Az összeget a tavasz folyamán parkosításra, a közterüle­tek virágosítására fordítják. Nagyréde - Idén a település kü­lönböző fejlesztésekre négy SAPARD-pályázaton szeretne pénzt nyerni. A tervek között sze­repel egyebek mellett a temető fel­újítása és a község arculatának to­vábbi javítása. NAGYVISNYÓ - Még mindig nincs háziorvosa a településnek. Ettől függetlenül az önkormányzat az idén is költ a rendelő csinosítá­sára, modernizálására. A linóleu­mot járólapra cserélik és új számí­tógépet is vásárolnak. Noszvaj - Elvetették a képviselők egy külső cég ajánlatát, amely ar­ra vállalkozott volna, hogy kor­szerűsíti az intézmények belső világítását. Erre a beruházásra az idén sajnos nem telik a falu költ­ségvetéséből. Parádsasvár - Az önkormányzat pályázat útján keres vállalkozót a kommunális hulladék elszállítá­sára és elhelyezésére. Évente kö­rülbelül 150 tonna szemetet kell elvinni, hetente egy alkalommal. Egy évben kétszer lomtalanítás is zajlik. A pályázatokat március 26-ig várják a polgármesteri hiva­talban. Pétervására - A Pétervásárai Csa­ládsegítő és Gyermekjóléti szolgá­lat szervezésében március 19-én délután 2 órától rendezik meg a hagyományos Benedek-napi ün­nepséget, amelyen bemutatkoz­nak a helyi és a környékbeli diák­csoportok. PorOSZlÓ - A település úthálózatát, infrastruktúráját SAPARD-, illető­leg regionális területfejlesztési tá­mogatások segítségével szeretné fejleszteni az önkormányzat. Recsk - A művelődési házban ma este hat órakor az Erdélyi Baráti Kör vendégei lesznek dr. Miklósi Sikes Csaba, a Sümegi Vármúze­um igazgatója, valamint Baráth Zoltán színművész. Az intézmény ad helyet a március 27-i Katolikus Lelkiségi Találkozónak is. Rózsaszentmárton - Az idén hangoshirdető rendszert és kábel­tévé-hálózatot szeretne kialakítani a településen az önkormányzat vezetése. Ezeket - a környéken egyedülálló módon - saját üze­meltetésben kívánják működtetni, így nem függenének semmiféle külső vállalkozástól, s az árakat is maguk határoznák meg - tájékoz­tatott Sipos Jánosné polgármester asszony. Szentdomonkos - Elfogadták a község idei költségvetését. Az ön­kormányzat ebben az esztendő­ben 93 millió forintból gazdálko­dik, mely összegben már a martin­salakkal épült házak kártalanítási összege is benne szerepel. Mivel nyolcmillió forintos forráshiány­nyal kalkulálnak, ezért az „önhikire” pályáznak a közslég vezetői. Szilvásvárad - a képviselő -testü­let elfogadta a település költségve­tési tervét. Az önkormányzat az idén 250 millió forintból gazdál­kodhat. Terveik között az utak fel­újításának a folytatása és az iskola felújítása szerepel. A kivitelezés költségeihez szükséges önrészt tartalékolták. Szúcs - Az önkormányzat tár­gyalásokat folytat egy vállalkozó­val annak érdekében, hogy a falu­ban is működjön kábeltévé. Ezért a közelmúltban aláírást gyűjtöt­tek az igények felmérésére. A költségek fedezetére pályázatot nyújtanak be. Tenk - Blaha Lujza emlékszoba ki­alakítását tervezik a közösségi házba. Mivel a faluban nem ma­radt fenn olyan régi stílusú épület, amelyben tájházat vagy faluházat rendezhetnének be, ezért döntöt­tek úgy, hogy a híres színésznőről, aki egy darabig házassága révén a faluban is élt, emlékszobát nevez­nek el. Itt kapnának helyet azok a tárgyi emlékek, fényképfelvételek is, amelyek a község múltját idé­zik. A munkálatokat Gy. Gömöri Ilona muzeológus segíti. Vámosgyörk - a település két da­rab számítógépet nyert különböző kiegészítőkkel és korlátlan inter­net-hozzáféréssel 1,3 millió forint értékben az Informatikai és Hír­közlési Minisztérium pályázatán. Váraszó A helyi erdőbirtokossá­gi társulás március 20-án délután két órakor tartja évi közgyűlését a művelődési házban, amelyen tájé­koztató hangzik el a tavalyi ered- ményekről és az idei tervekről. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom