Heves Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-06 / 4. szám
2004. Január 6., kedd M E GYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Nem új, csupán módosult Tisza-tó: hízott a jég (Folytatás az 1. oldalról) Igaz, a számuk most messze elmarad a tavaly ilyenkor tapasztaltnál. Tőlük elsősorban azt kérik az illetékesek, hogy a horgászat befejeztével kötelességszerű- en jelöljék meg a lék helyét valamilyen jól látható anyaggal, nehogy bajt okozzon a rés. Visszatérve a 10-12 centis átlagos jégvastagságra: még nem mondható el, hogy bárki biztonságban érezheti magát, aki rámerészkedik a Tisza-tóra csúszkálni. Az élő Tisza egyébként még nem fagyott be, medrében nyit víz folyik. A kiskörei téli kikötőben horgonyzó jégtörő hajók bevetésére egyelőre tehát nincs szükség. ________________ib.s.i (F olytatás az 1. oldalról) Az influenzafigyelő szolgálat kijelölt gyermekközösségeket is figyelemmel kísér, hiszen ha megugrik a hiányzások száma, az a járvány kezdetére utalhat. A főorvos asszony kiemelte: az influenza „A” változata az, amely nagyobb, országokra, kontinensekre kiterjedő járványokat okozhat. A „B” változat kisebb, lokális közösségeket betegíthet meg, míg a „C” egyedi esetekben idéz elő gondokat. Vagyis az első két típusnak van járványügyi jelentősége. A tünetek klasszikusak: hirtelen kezdődő rossz közérzet, magas láz, fejfájás, izomfájdalom, száraz köhögés. Az influenza egyik tipikus jele, hogy a beteg szinte órára, percre pontosan meg tudja mondani, mikor kezdődött a betegség, mivel nagyon hirtelen tör ki. Ugyanakkor egy egészséges, erős szervezet esetében néhány nap alatt enyhülnek a tünetek. Az igazi veszélyt a krónikus betegségben szenvedőkre és az idősekre jelenti. Náluk lényegesen nagyobb a szövődmények esélye is. Kérdésünkre, miszerint új, világméretű járványra van-e esély az idén, dr. Tóth Daru Ágnes ezt válaszolta: — Ha megjelenik egy teljesen új szerkezetű influenzavírus, akkor mindig van esély rá. Ilyen volt 1918-ban a spanyol nátha, melyben 20 millió ember veszítette életét néhány hónap alatt, vagy később az ázsiainak és hongkonginak nevezett járvány is ezrek halálát okozta. Éppen ezért a virológusok számára fontos, hogy elemezzék a betegekből kimutatott kórokozókat, vajon a megbetegedést egy új, vagy egy korábban ismert vírus okozza-e. A december eleji felmérések szerint az ingyenes oltóanyag felhasználása 72 százalékos volt. Vagyis hiány nincs, s még idő is van arra, hogy a megfelelő védettséget nyújtsa a szérum. Az influenzafigyelő szolgálat adatai szerint ugyanis január első napjaiban még nem volt számottevő megbe- tegedés Hevesben. ______iszuromii D rágul is meg nem is a kenyér (Folytatás az 1. oldalról) Szlávik Flórián azt is hozzátette, hogy ehhez fejlesztenie kell, mert csak így maradhat meg a sütőüzem.- Az áruházi láncok nem kívánják emelni a kenyér árát - jelezte Nagy Lajos, a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Kft. ügyvezető igazgatója. - így a beszállítók - mint például mi is - kényszerhelyzetben vannak, mert olcsóbban értékesítik az áruikat. Azt ők nem mérlegelik, hogy az energia és az alapanyagok ára is emelkedett. Sőt növekedett a minimálbér is, ami a pékszakmában a kollektív szerződés szerint magasabb az átlagos 53 ezer forintnál. Ezért fontosnak tartjuk, hogy cégünk több lábon álljon. Ebben segít az édesipari termékek gyártása és értékesítése is. Ehhez fejlesztettünk az elmúlt év decemberében, amikor is számítógép-ve zérlésű, automata rendszerű csomagológépet, valamint a bélapát falvi üzemünkben kemencét helyeztünk üzembe. Ezekkel a korszerűsítésekkel a minőséget és az áruink eltarthatóságát javítjuk. Túlkínálat A sütőiparban nagy a konkurencia és a túlkínálat. Ám nagyon szigorú higiéniai és élelmiszer-biztonsági szabályoknak kell eleget tenniük a termelőknek. Pénz kell a szükséges fejlesztésekhez, melyeket a kisüzemek nem mindegyike tud megvalósítani. Több csődbe is kerülhet. Janovicz Gábor tamaleleszi sütő kisiparos várhatóan január második felében emeli majd az általa előállított kenyér és péksütemények árát. Ezt az árnövelést 15 forinttal tervezi, mert a liszt kilónkénti árát ennyivel növelték. Jelenleg 86 partnernek szállítja a termékeit. A kenyér átlagárát a jelenlegi 130 helyett 145-150 forintra növeli. Döntését nemcsak az alapanyagok drágulása, hanem a szintén növekvő szállítási költségek is befolyásolják. (MENTUSZ) Lombtolvajok garázdálkodnak A legszebb ágakat vágják le - mutatja Vadas Ernő FOTÓ! U. J. Bükk és Mátra Amíg korábban egy-egy karácsonyfának való fenyőt loptak el az erdőségek fenyveseiből, addig mostanában lombtolvajok garázdálkodnak a Bükkben és a Mátrában egyaránt. A metszőollót csattogtató, szervezetten dolgozó csoportok összehasonlíthatatlanul nagyobb kárt okoznak, mint akik csak néhány fát dobtak illegálisan autójuk csomagtartójába. Vasas Ernő, a Répáshutai Erdészeti Igazgatóság vezetője szerint egy-egy ügyesebb kezű tolvaj naponta húsz-hatvan ezer forintot vághat zsebre. A lombtolvajok szervezett bandákban dolgoznak. A fenyőkről lenyesett ágakat halomba gyűjtik, majd terepjáróval, teherautóval szállítják el. Leleplezésük szinte megoldhatatlan feladat. Bírósági ítélettel végződő büntetőeljárásra csak akkor számíthatnak, ha tetten érik, elfogják a csonkolókat. A sűrű, sötét fenyvesek mélyén ügyködő tolvajokra azonban nehéz rábukkanni. Már csak azért is, mert szürkületkor érkeznek, s pitymallat előtt már távoznak.- A barbár pusztítást három-négy évvel ezelőtt vettük észre először — mondta a szakember. - Akkoriban csak néhányan járták a fenyveseket. Az idei szezonban viszont már sáskaként lepik el az erdőt. Tudjuk, hogy a lombokat a virágkereskedőknek adják el Egerben, Füzesabonyban, Mezőkövesden, Miskolcon. Számos feljelentést tettünk már ismeretlen tettesek ellen. Az esetek több mint 90 százalékában a rendőrség megszünteti az eljárást. Az indoklás szerint a tolvajok kilétét nem lehet megállapítani. Gondoltunk biztonsági őrök megbízására. Ők azonban olyan magas összeget kémek, amelyet képtelenek vagyunk kifizetni. A tolvajok felkészült emberek. Erős ollót használnak, amelynek szárát akár négyméteresre is meghosszabbítják. A fenyőfák csúcsánál található legszebb, legfrissebb ágakat azzal metszik le. Az erdőgazdaságok anyagi kára évente több millió forintra rúg. A csonkolt fenyőt - érthetően - nem veszi meg senki. A természeti kár felbecsülhetetlen. Az ágaiktól megszabadított fenyők vagy elpusztulnak, vagy olyan torzóvá növekednek, amelyek képtelenek a szaporodásra. A lombtolvajok tíz-húsz hektáros fenyveseket tesznek tönkre. A csonkolások miatt nem csak az erdészek szíve vérzik. A pusztítást szömyülködve nézik a helybeliek, s az ország más tájairól érkező turisták is.- Képtelen vagyok szavakat találni. Legszívesebben a kezét törném az ilyen embereknek - közölte egy Győrből érkezett hölgy. Kérte, a nevét ne írjuk meg. Barbár emberekkel egy lapon se említsük Őt. udvardy József SUHA PETER Ne vígy minket! Kérdések, hetente, összesen huszonkét alkalommal. Frappáns ötlet (még ha kicsit hasonlít is a Heti Válaszra), elvégre itt a kampány ideje. Naná, idén js lesz választás, ha nem is olyan igazi, jóféle hazai, de azért mégiscsak. Kampányolni tehát muszáj, mert magyar ember számára kampány nélkül választani olyan, mint előjáték és/vagy síkosító nélkül ágyba bújni. (Sőt e téren - állítólag csak ezen - a népességnek nagyobb hányada preferálja az előzetes akciókat, mint magát az aktust, már ha nem méltatlan a hasonlat a népfelség elvéhez, a demokrácia szent eszméjéhez, és így tovább.) Eljön-e a mi országunk? Ez itt a kérdés, amint azt most már tudhatjuk, a kisebbik kormánypárt kampánynyitója után. Az áthallás aligha véletlen: bizony, az Úr segítsége is elkél ahhoz, hogy olyan világban éljünk, amilyenben tényleg szeretnénk. Az más kérdés, hogy szerencsés-e egy efféle, a keresztény liturgiából frappánsan kiemelt mondattal előjönni, de ezt hagyjuk meg a nagy elemzőknek, a választás másnapján azonnal és teljes bizonyossággal megmondják majd, hogy megérte-e. Sokkal izgalmasabb kérdés, hogy vajon miről szól majd az a huszonkét kérdés, és miről a továbbiak, s mifélék lesznek a válaszok, a kijelentések, a sejtetések és a mutogatások. Mert biztos, hogy ez utóbbiakban bővelkedni fogunk. Félő, hogy a legjobb szándék ellenére is a mi országunkról szól majd ez a kampány, annak ellenére, hogy - merjünk őszinték lenni - az Uniót aligha rengeti meg alapjaiban, ha a majdani 24 magyar képviselő nem egészen ugyanúgy vélekedik adott kérdésekről. Jó alkalom lesz viszont - ez már látszik - az uniós parlamenti választás arra, hogy ki-ki igazolja/bizonyítani próbálja a maga nagyszerűségét, ami sajnálatos módon mifelénk azonos a másik semmirekellőségének szajkózásával. Ahelyett, hogy milyen is az a közösség, amelyiknek tagjai leszünk, kik és hol döntenek milyen kérdésekről, hol van, hol lehet ebben a mi szerepünk és tennivalónk. Lehet persze, hogy mindez túlzott borúlátás, most végre megjelenik majd a nagy nemzeti konszenzus, az aspiránsok nem a - mellesleg az uniós mandátumok kapcsán nehezen megfogható - különbözőségre, nem a kisszerű belpolitikai számháborúra koncentrálnak, hanem a nagy, átfogó, meghatározó kérdésekre igyekeznek választ adni, vagy legalábbis ilyeneket felvetni, hadd válaszoljon aztán a polgár. Ha a szavazatával, hát azzal. Húszéves a város Emlékkiállítás, diákvetélkedő, „dinnyenapok" Heves Az utóbbi években évfordulókban nem volt hiány a városban: 2000-ben a millenniumot, 2003- ban a település alapításának 800. évfordulóját, az idén a várossá válás 20. évét ünneplik. A helyi művelődési bizottság ennek jegyében készítette el az idei programtervet.- Az esztendő programjainak jelentős része ezen a kerek évfordulón alapszik — mondta elöljáróban Sárándi István, a bizottság elnöke. — Januárban a művelődési házban kiállítás nyílik, ahol az elmúlt két évtizedre emlékezünk, s a magyar kultúra napján - amelynek vendége várhatóan Jókai Anna lesz - is felidézzük az 1984-es várossá válás jelentőségét. A művelődési testület egy egész éven át tartó műveltségi vetélkedőt hirdet a város iskolásai között, s egy rajzpályázat is indul, amelynek eredményhirdetése a téli gyermekkönyvhét idején várható. Tavaly a bizottság sokak régi kívánságának tett eleget, amikor majálist rendezett május l-jén, és ismét felelevenítette a pedagógusnapi közös ünneplést. A már hagyománynak számító augusztus 20-i „dinnyenapok" egyik érdekessége lesz, hogy a húszéves évforduló okán valamennyi város képviselőit, akik 1984-ben nyerték el a városi rangot, meghívják Hevesre, a település testvérvárosainak delegációjával együtt.- A tavalyi 13-hoz képest az idén 16 rendezvényt szervez a művelődési bizottság Hevesen - folytatta Sárándi István -, de a tervek ezzel még nem merültek ki. Habár anyagi lehetőségek híján lovasversenyt továbbra sem rendeznek, terveznek egy strand- foci-bajnokságot, amelyre a környéken igény mutatkozik. A várossá válás 20. évfordulójára pedig önálló alkalmi kiadvány meg- jelentetését tervezik. ______i-romii Ú jszülöttek köszöntése Eger Az új év megyebeli legelső babája, Túró Szilárd Szilveszter már hazamehetett édesanyjával Kömlőre. így csak az őt követő, még a Markhot Ferenc Megyei Kórház szülészetén található, de már ugyancsak hazakészülődő babákat és anyukájukat köszönthette fel személyesen is az első munkanapon Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke, dr. Nagy Imre polgármester, továbbá a kórház vezetése nevében dr. Kőszegi Gábor órvosigazgató. Január l-jén 20 óra 55-kor érkezett meg a tarnaleleszi Barkóczi Mónika elsőszülött kislánya, Barkóczi Vanessa Mariann. A két héttel későbbre remélt kisded már a szilvesztert megelőzően jelezte közeledtét, végül elsején döntött úgy: nem vár tovább, kíváncsi a világra. Mentőautó hozta be vajúdó édesanyját, s két és fél óra múltán Vanessa már fel is sírt. A testsúlya 2850 gramm. A legelső egri lakhelyű kisfiú az idén Pálinkás Péter. A 4 kiló 40 dekával született, stramm kislegény édesanyja második gyermeke, és 2-án, 13 óra 30 perckor látta meg a napvilágot. A legelső egri kislány, Merczel Kitti két órával később; 3 kiló 50 dekás testsúllyal született. Az édesanyákat virágcsokorral és ajándékcsomaggal lepték meg a prominens látogatók. A vizitet követően dr. Bán Imre főorvos, a szülészeti osztály helyettes vezetője elmondta: az év legelső napjaiban összesen 15 baba született meg Egerben. Tavaly ezerötszázti- zenöten születtek, alig százzal kevesebben, mint tavalyelőtt. A kórház arra törekszik, hogy minél több édesanya válassza az egri szülészetet. {négyessyi Sziréna Ólból lopta el a süldő disznókat * Egy ludasi lakosnak igen merész módon okozott 40 ezer forintos kárt az egyelőre ismeretlen tolvaj. Szilveszter tájékán az illető házának udvarában lévő disznóólból tulajdonított el két, egyenként 50 kilós süldőt. * Gyöngyösön, a Csömör utcában az új évben egy ott lakó illető Lada autóját törte fel a még nem ismert tettes. A pillangóablakot zúzta be, majd a járműből egy rádiós magnót zsákmányolt. A kár eléri a 30 ezer forintot. * Hatvanban egy polgár lakásában január l-jén betörő járt. Az ablak betörése után hatolt be az épületbe, s gazdag „fogásra” tett szert: elvitt videokamerát, laptopot, ékszereket, eurót készpénzben. Mindezzel együttesen legalább 800 ezer forint vagyoni hátrányt okozott a házigazdának. ■
