Heves Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-05 / 3. szám

2004. Január 5., hétfő KÖRZETE 9. OLDAL PÉTERVÁSÁRA ___É R agaszkodunk a postához Azt keressük, ami összeköt Ami a körzetben történt a múlt évben Mátraballán és Bodonyban karácsony előtt adták át az új szennyvízhálózatot. Felvételünk a ballai ünnepségen készült Nem mondunk újat azzal, hogy Észak-Heves nemcsak me­gyei, hanem országos viszonylatban is az egyik leghátrányo­sabb helyzetben lévő térség. A munkanélküliség, a szegény­ség talán itt jelentkezik a legmarkánsabban. Épp ezért a kör­zet országgyűlési képviselője Sós Tamás azt is nagy ered­ménynek tartja, hogy a 23 kistérségből tavaly sikerült elmoz­dulni az utolsó helyről. Észak-Heves A közelmúltban egy térségi polgármesteri tanácskozáson került napirendre a hatszáz lélekszám alatti kistelepülé­seken működő posták sorsa. A Miskolci Postaigazgatóság tájékoztatása szerint ezekben a községekben január 1-jétől a kispostákat mobilposta­szolgálattal váltják ki. A terv ellen határozottan tiltakoz­nak az érintett polgármeste­rek. Ivády Gábor Ivád polgár- mestere a nyomaték kedvéért nyílt levélben fordult az illeté­kesekhez, melyet szerkesztő­ségünkbe is eljuttatott. Az alábbiakban ebből idézünk részleteket, bízva abban, hogy hamarosan az érdemi válasz lényegét is közzétehetjük. Ivád halmozottan hátrányos helyze­tű térségben helyezkedik el. A mun­kanélküliség magas, de ami még el­szomorítóbb, hogy esély sem na­gyon van a probléma későbbi meg­oldására. Az emberek életkedve, op­timizmusa romokban hever, már re­ménykedni sem nagyon mernek semmiben. Ilyen körülmények kö­zött próbálják átvészelni az egyik napot a másik után, miközben ka­paszkodókat keresnek a kitartásuk­hoz, biztos pontokat igyekeznek megőrizni a megszokott életükben. Ilyen pont a posta. Egy kistelepülésen a posta be­zárása újabb jele a pusztulásnak. A posta nemcsak arra szolgál, hogy a leveleket, csekkeket felad­ják az emberek, hanem helyet és alkalmat biztosít találkozásokra, beszélgetésekre, sőt még kis hű- sölésre is alkalmas a nyári káni­kulában. Az emberek nem szíve­sen mozdulnak ki otthonról, mert olyan kevés az öröm az életükben és olyan sok a bánat, hogy azzal inkább otthon maradnak, kivéve ha okot találnak az elmenetelre. Ilyen ok a posta. Ivádon nehéz a lakosok élete is és nehéz a vállalkozóké is. Mivel az embereknek szűkös a bevételi forrásuk, így a szolgáltatások igénybevételére sem sok jut, így a vállalkozók örülnek, ha szinten tudják tartani saját életszínvona­lukat, annak emelésére gondolni sem mernek. Ők is csak túlélnek. Ennek ellenére vannak olyan in­Elkészült Bodony Mint Borsos László polgármestertől megtudtuk, a bodonyi szennyvíz­beruházás december 16-án, üzem­szerűen átadásra került. A lakóin­gatlanok folyamatos bekötése megkezdődött, de a fagy és a hideg miatt ez már csak a jövő évben fe­jeződik be, mint ahogyan a nyom­vonal és az útjavítási munkák is. A MÁTRAKOMM 2000 Kht. tu­lajdonosaival, három település önkormányzatának képviselőivel tézmények, melyek meg tudnak felelni a belső elvárásoknak, telje­síteni tudják a velük szemben fel­állított követelményeket, ebből adódóan (józan paraszti ésszel át­gondolva) gazdaságosak. Ilyen a posta. Próbáljunk meg egy kicsit be­lenézni az ivádiak gondolataiba: „Sokan úgy kerültünk ide, hogy ígéreteket kaptunk az állam­tól: itt mindig lesznek bányák, itt mindig lesz ipar, amely a kibányá­szott értékeket feldolgozza, itt mindig lesznek munkahelyek. El­hagytunk mindent, idejöttünk, el­kezdtünk dolgozni, aztán szépen lassan minden munkahely meg­szűnt. Itt Ivádon az ígéretekből semmi, csak mi maradtunk. Azt mondták, hogy majd a me­zőgazdasággal kilábalunk a mély­ből és fentről segítenek nekünk. Be­levágtunk, időt, pénzt nem kímél­ve. Ez sem működött, a segítség szépen lassan elmaradt. Újra csak mi maradtunk, az ígéretek eltűntek. Nem tudjuk mit csináljunk. Az ígéretekre már nem hallgatunk, megpróbáljuk saját magunk, segít­ség nélkül megoldani a problémá­inkat. Már nem reméljük, hogy az államtól sokat kapunk, de egy ké­résünk még van. Legalább azt ne vegyék el tőlünk ami még megvan, amiről úgy érezzük a miénk." Ilyen a posta. A pénznél, az anyagiaknál sokkal fontosabb dolgok is vannak, mint például az emberi kapcsolatok, kö­zösségek, a család, a szeretet. Ha­marosan csatlakozunk az EU-hoz. A kampányokban folyamatosan azt halljuk, hogy megőrizzük identitá­sunkat, magyarok maradunk, fog­junk össze, koncentráljunk a ben­nünket körülvevő közösségekre, és akkor nincs félnivalónk, de közben megpróbálják személytelenné tenni a mindennapi tevékenységeinket. Azt hiszem, hogy a magyarságtuda­tot és a hazaszeretetet nem szabad­na a négy fal közé szorítani és a kap­csolatok tartására sem megfelelő az internet, az e-mail két szomszéd kö­zött. Nem lehet mindent csak üzleti szemmel nézni. Vannak dolgok, amikre akkor is szükség van, ha nem gazdaságos. Ilyen a posta, amelyhez az utolsó pillanatig ragszakodnak az Ivádon élők. ■ a hálózat megállapodás született a szenny­víz recski telephelyre történő fo­gadásával kapcsolatban, mely után az ÉRV-vel az üzemeltetési szerződést is aláírták. A településen így a teljes közmű megépült, s a szennyvíz ezután nem szennyezi tovább a környezetet. Ez­zel Bodony község infrastruktúrája is megfelel az európai uniós előírások­nak. A település következő célkitűzé­se a bekötő és belterületi utak helyre- állítása, amely munkálatokhoz jövő tavasszal kezdenek hozzá. ■ A honatya úgy véli, hogy a holt­pontról csak akkor lehet tovább lendülni, ha a 38 település vezetői képesek megfogalmazni azokat a közös célokat, amelyeket kizáró­lag összefogással lehet megvalósí­tani. Ilyenekre már most is szá­mos példa van.- Nagyon nagy előrelépésnek tartom, hogy Pétervására térségé­ben kilenc településen fejeződik be hamarosan a szennyvízberu­házás. Ez az infrastrukturális fej­lesztés jó alapokat teremt arra, hogy a későbbiekben több mun­kahelyteremtő vállalkozás is je­lenjen meg a térségben. Ehhez természetesen elengedhetetlen az úthálózat felújítása, fejlesztése, ami ugyancsak elkezdődött az el­múlt időszakban. Igyekeztünk a kezdő vállalkozókat is támogatni a munahelyteremtésben.- A múlt évi parlamenti hozzá­szólásaiban is főként a körzetben élő és dolgozó emberek problémá­it tárta a törvényhozók elé...- Tavaly 14 alkalommal kértem és kaptam lehetőséget a különbö­ző gondok megfogalmazására. Szóltam a mozgáskorlátozottak érdekeinek védelme érdekében, szorgalmaztam az erdőtelepítés felgyorsítását, felvetettem az egészséges ivóvízellátás biztosítá­sát, kezdeményeztem a parád- sasvári üvegcsiszolók kérésére a korkedvezményes nyugdíjazás törvényi szabályozásának módo­sítását, és még sorolhatnám. A körzetben a rendszeresen meg­rendezett polgármesteri értekez­leteken tűztünk napirendre szá­mos, közérdekű kérdést. Felelős szakemberek jelenlétében egyez.- tettünk az úthálózat-fejlesztésről, a postaszolgáltatás jövőjéről, az Agria Volán Rt. utasbarát törekvé­seiről, a térségben található pata­kok, folyók, vízelvezetők helyzeté­ről. Ezeken a fórumokon igyekez­tem felvázolni az aktuális pályá­zati lehetőségeket is, és arra kér­tem a községvezetőket, hogy fo­galmazzák meg azokat a konkrét törekvéseket, célokat, amelyben jómagam is segítséget nyújthatok.- A térségben nagyszabású fej­lesztési projektek is elindultak az elmúlt időszakban. Hol tartanak ezek?- Megkezdődött az egerszalóki fürdő fejlesztés, Parádfürdőn a látványfürdő tereprendezési munkái befejeződtek,- Bükkszék­nek pedig oly módon próbáltunk segíteni, hogy tárgyalásokat foly­tattunk a Salvus-kút önkormány­zati tulajdonba való visszakerülé­se érdekében. Kezdeményeztük a térségben található laktanyák ön- kormányzati hasznosítását. Szo­ciális területen nagy eredmény, hogy a gyermekvédelmi törvény­nek megfelelően megtörtént a nagy létszámú gyermekotthonok lakásotthonos kiváltása. Lobbiz­tunk annak érdekében, hogy a megyei önkormányzat Parád- fürdői Idősek Otthona új épület­ben kapjon elhelyezést. Ez utób­bi egy zöldmezős beruházás ke­retében valósulhat meg az elkö­vetkező években.- A martinsalakkal épült há­zak újjáépítésére újabb jelentős összeget különítettek el a jövő évi költségvetésből...- Erre a célra 1 milliárd 380 millió forintot szán a kormányzat jövőre. Bízom abban, hogy a kez­deti nehézségek ellenére előbb- utóbb minden bajba került család biztonságos fedél alá kerül. Az elmúlt évben megtartott képvise­lői fogadóórákon sokan megke­restek ilyen jellegű panasszal, de egyéb személyes gondjukkal is bizalommal fordultak hozzám az emberek. A fogadóórákon felme­rült, több mint 200 konkrét eset­ben próbáltunk segítséget nyújta­ni, illetve közreműködni a rende­zésben. Egyébként tavaly a nyil­vántartásunk szerint mintegy 500, közvetlenül a lakosságot érintő felvetést vizsgáltunk és vá­laszoltunk meg. Örülök annak, hogy felgyorsult a külső üzletré­szek kifizetése, és hogy számos, idős embernek tudtunk segíteni a méltányossági nyugdíj és egyéb járandóságok rendezésében.- Az utóbbi hónapokban egyre több civil kezdeményezés is teret kapott a községekben...- Ez nagyon örvendetes. Igyek­szünk együttműködni az összes, érdemi munkát végző szervezet­tel, klubbal, és lehetőségeinkhez képest támogatjuk programjai­kat. Végezetül ezúton szeretnék köszönetét mondani valamennyi önkormányzatnak, egyesületnek, intézménynek, illetve hivatalnak, akik az elmúlt esztendőben azon fáradoztak, hogy a lakosság köz­érzete javuljon a térségben. Itt szeretnék az Észak-Hevesben élő, valamennyi jó szándékú ember­nek boldog és eredményes új évet kívánni. barta katalin Társadalmi összefogással. Váraszón a község lakóinak összefogásával sikerült megépí­teni a temetői ravatalozó előte­rét. A helyi erdőbirtokossági társulat biztosította a faszerke­zethez szükséges anyagot. Ezt követte a helyi vállalkozók fel­ajánlása (szállítás, fűrészelés, gyalulás). A lakosság pénzbeli felajánlással és társadalmui munkával járult hozzá a kivite­lezéshez, az önkormányzat képviselői pedig egyhavi tiszte­letdíjukat ajánlották fel. A közel egymillió forintos lé­tesítmény fedezetének közel hatvan százalékát a fenti fel­ajánlásokkal sikerült előterem­teni. A továbbiakban az esővédő rácsozat, valamint az aljzat­felújítási munkák következ­nek. Póttámogatás. A Működés- képtelen önkormányzatok egyéb támogatása jogcímen az önkormányzatok részére elkü­lönített belügyminiszteri pót­keretből Pétervására körzeté­ben három kis település ka­pott támogatást. Ivád 1 millió 600 ezer forintban, Bükk- szentmárton és Váraszó pedig 500-500 ezer forintban része­sült. Kész a szennyvízhálózat. A térségben a közelmúltban Mátraballán is átadták a szennyvízhálózatot. Mind­két községben a háztartások jelentős része már rácsatlako­zott a rendszerre. A nyomvo­nal és útjavítási munkálatok nagy része is elkészült már, a hátralévő munkálatokat pe­dig tavasszal fejezik be a szakemberek. A városé lesz a laktanya. De­cember utolsó napjaiban Ju­hász Ferenc honvédelmi mi­niszter részvételével rendez­tek tanácskozást a környék polgármesterei. Ezen egye­bek mellett szó esett a térség­ben található laktanyák jövő­beni sorsáról is. A fórumon jelentette be azt a régen várt hírt a tárca vezetője, misze­rint Pétervásárán még idén önkormányzati tulajdonba kerül az intézmény és a hoz­zá tartozó, kiszolgáló létesít­mények.________________ ___■ „ Tavaly a nyilvántartásunk szerint mintegy 500, közvetlenül a lakosságot érintő felvetést vizsgáltunk és válaszoltunk meg. ” Vidéki rockcentrum formálódik Recsk A recski Művelődési Házban 2002 júniusában alakult meg a Hang-Ár Klub néhány lelkes helyi környék­beli zenész közreműködésével. Má­ra a kezdeményezés kibővült. A Hang-Ár Klub nevét a Hang-Ár együttesről kapta, melynek tagjai Lőrincz János, Mile Gyula, Polgári Tamás és állandó segítőjük Sala­mon Miklós. Kezdeményezésükre több sikeres rockkoncertet szervez­tek az intézményben és jelenleg is folyamatosan jelentkeznek az újabb csapatok. Az alapítók mellett meg­jelentek a környék rockegyüttesei: Sírokból a Mátrix, Mátraclerecskéről a Roncs-Rt, a Roxi, Bükkszékről az Impulzus, Párádról a „Fába szorult féreg". A Mátrix, a Roxi, az Impul­zus a Roncs Rt. és az alapító Hang- Ár együttesek előadó- központjává Recsk vált, ahol több nagy sikerű koncerttel lepték mega közönséget. Természetesen más együttes is teret kap a bemutatkozásra, így például a Sírok Kőkuti Extázis együttes. Mint Hugyecz Jánostól az intéz­mény vezetőjétől megtudtuk, min­den környékbeli zenésznek szeretné­nek bemutatkozási lehetőséget adni, amennyiben erre igényt tartanak:- Recsk és a környék fiatalsága egyre nagyobb számban vesz részt ezeken az élő koncerteken, amelyek hangulata rendkívül közvetlen. Ró­luk, nekik szól a zene, a színpadról a zenészek közvetlen kapcsolatot alakítanak ki a közönséggel, a saját számok az ő érzésvilágukat tükrö­zik. Örülünk annak, hogy a kör­nyékbeli fiatalok egyre jobban visz- sza- térnek a hangzavaros, és sok­szor igénytelen discókból az élő zené­hez. Ezúton szeretném kérni a kör­nyék többi rockegyüttesét is, hogy csatlakozzanak ehhez a kezdemé­nyezéshez. Egyúttal a megértésükre is számítunk, hiszen egyszerre négy-öt együttesnél több fellépését nem tudjuk biztosítani. Egyet vi­szont biztosan ígérhetünk: minden­kire sor kerül - mondja az igazgató. A klubnak más jellegű tervei is vannak. 2004 márciusától szeret­nének a recski sportház klubhelyi­ségében rendszeres klubot mű­ködtetni az intézmény védnöksé­gével, ahol az ifjúság más jellegű játékos, sportos szórakozására is lehetőséget teremtenének. Szerencsére a recski önkormány­zat minden, az ifjúság kulturált szó­rakoztatását, sportolását szervező tevékenységet támogat. A Művelő­dési Ház és a Sportház így együtt szolgálhatja többrétegűén az ifjúság igényeit. Ezek az igények egyre in­kább újra az egymás társaságát kere­ső, normális (ősközösségek létreho­zását jelentik, amelyekben a fiatalok ismét otthon érezhetik magukat. Annak is örülnek a községben, hogy végre nemcsak Egerben, és Gyön­gyösön, hanem helyben is van kultu­rált szórakozási lehetősége az ifjak­nak. Egyelőre nem tudni, mennyire lesz a klub sikeres, az azonban tény, hogy igény van rá és egyre többen látogatják a rendezvényeket. Hugyecz János úgy véli, hogy a fiatalok összefogása, segítése min­den felnőtt feladata. Igaz ugyan, hogy az idősebb korosztály időn­ként nehezen azonosul az ifjak ér­tékrendjével, szórakozási szoká­saival, azonban toleranciával, jó­indulattal szemlélve a fiatal zené­szek szárnypróbálgatásait az egész lakóközösség gazdagodhat. A klub legutóbbi, december végi rendezvénye - amelyen felléptek a Hang-Ár, az Impulzus, a Roxi, a Roncs-Rt és a Mátrix együttesek - is ezt igazolta. _____________________■ H agyományok emlékezete Párád Tizennégy éve, hogy a Fáy And­rás Általános Iskola tornatermé­ben először gyűltek össze a gye­rekek, a szülők, hogy a fenyőün­nep keretében együtt ünnepeljék meg a karácsonyt. Kezdetben az alsósok és a felsősök külön mű­sorral készültek, ám az eltelt évek alatt a műsor évről évre formáló­dott, alakult, s hagyománnyá vált, hogy minden évben a 4. és a 8. évfolyam készül ünnepi műsor­ral. A tornateremben ilyenkor színpadot állítanak fel, s az iskola apraja-nagyja heteken át készül, díszíti a folyosót, tornatermet, hogy a falu lakóit, akik velük sze­retnék eltölteni ezt az szép estét, méltó környezetben fogadhassák. A műsorban rendszeresen megje­lennek az adventi készülődés jele­netei, szokásai, s a környékre jel­lemző palóc hagyományok. Az ünnepi műsorban idén újí­tás történt, hiszen a gyerekek produkciója után az iskola és óvoda pedagógusai is ünnepi ze­nés produkcióval kedveskedtek a közönségnek. Az előadók sikerét a hatalmas taps bizonyította. Az iskola pedagógusainak, dolgozói­nak munkáját dicséri, hogy a ka­rácsonyi hagyományok felélesz­tésében, bemutatásában a gyere­kek aktívan részt vettek, hiszen a mézeskalácssütéstől, a fenyőfaál­lításig, díszítéséig mindenbe be­kapcsolódtak. Aki ezen a napon betért a parádi iskolába, kicsit úgy érezhette, hogy 30-40 évet utazott vissza az időben. Elisme­rés illeti az intézmény dolgozóit, tanulóit, akik felvállalták a ha­gyományápolás vidám és nehéz feladatait, s hogy munkájukkal örömöt, mosolyt csaltak sok em­ber arcára a karácsonyi készülő- dés napjaiban. ______________léha

Next

/
Oldalképek
Tartalom