Heves Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-28 / 23. szám

2004. Január 28., szerda H A Z A I TÜKÖR 3. OLDAL Kökény is fogadott el hálapénzt A 2004-es év a változások éve lesz a magyar egészségügyben - ígérte Kökény Mihály egészségügyi miniszter Nagykani­zsán, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete dél- du­nántúli tagjai számára tartott tájékoztatón. A változási folya­matnak az Irányított Betegellátási Rendszer ad keretet.- Nehéz helyzetben van az or­szág gazdasága, és későn szem­besítettük a közvéleményt a való­sággal - mondta a miniszter. - Ha befektetőket várunk, kiszámítha­tó gazdaságpolitikára van szük­ség, és versenyképességre az inf­rastruktúrában, a közterhekben. A növekvő befektetés munkahe­lyeket, magasabb béreket, így nö­vekvő egészségügyi kiadásokat eredményez. A magyar egészség- ügyi közkiadások aránya százalé­kosan megközelíti az EU-átlagot. Nem a GDP-százalék a kevés - hangsúlyozta Kökény -, hanem a GDP alacsony: amit az egészség­ügyre költünk, legyen átlátha­tóbb, kövessük a közpénz útját, fogjuk vissza az indokolatlan többletköltségeket. így fogalma­zott: fel kell ismerni, hogy az em­berek idősödnek, a rehabilitáció, ápolási otthon és krónikus ellátás finanszírozási pozícióján javítani kell. 2004-ben megnyílnak az EU strukturális alapok, emellett in­gatlanhasznosításból és magán- befektetésből remél új fejlesztési forrást az egészségügy.- A kórháztörvény nem a pri­vatizációról szólt - hangsúlyozta Kökény Mihály. - Célunk volt le­hetővé tenni az átalakulást, de nem kötelezünk senkit arra, hogy magánszolgáltató legyen. Az Alkotmánybíróság eljárási és nem tartalmi okok miatt helyez­te hatályon kívül a törvényt. Csak a privatizációt korlátozó szabályokat szüntette meg, a tár­sasági átalakulást nem akadá­lyozza meg. A hálapénz kapcsán a minisz­ter úgy fogalmazott: a közpénz a szükségletek, és nem az igények kielégítésére szolgál. Az emberek elfogadják majd ezt is, mint ahogy felismerték: időskori anya­gi biztonságuk megteremtése nem csak állami feladat. VARGA ANDREA A miniszter hálapénze Gyakorló orvosként fogadtam el hálapénzt, de utólag és azért, mert elégedett volt a beteg. - fe­lelte munkatársunk kérdésére a tíz éve nem praktizáló Kökény Mi­hály. Hozzátette: ez külföldön sem ritka. Elítélem azt az orvost, aki pénzért ígér előnyt, előre el­kéri a pénzt, illetve a tb-finan- szírozás terhére járó ellátásért fo­gad el pénzt. A várólistáktól tart a Fidesz-MPSZ A Fidesz-MPSZ attól tart, hogy várólisták lesznek a kórházakban, ezért arra kéri Kökény Mihály egész­ségügyi minisztert, vonja vissza az egészségügyet érintő megszorításokat. Selmeczi Gabriella, a Fi­desz szakpolitikusa arról számolt be, hogy néhány nappal ezelőtt Kökény Mihály levélben tájékoztatta a kórházakat arról, mennyi pénzt vesz el idén a bete­gektől. Selmeczi szerint az már eddig is ismert volt, hogy a költségvetés egészségügyi fejezetéből 70 milliárd forint hiányzik, ám az újabb megszorítások következtében a fekvőbeteg-intézmények bevételei tovább csökkennek, kiadásai viszont jelentősen nő­nek. A politikus rámutatott: idén csak a megszorítá­sok következtében a kórházak havonta két százalék­kal kevesebb pénzt kapnak, mint tavaly. Az intézmé­Selmeczi Gabriella nyékét terheli a közüzemi dijak drasztikus emelkedése, a gyógy­szerek, vegyszerek, kötszerek áfája, a másfél évvel ezelőtti bér­emelések költségének egy része, és az infláció is. Az új intézkedé­sek részeként a tavalyi báziságy alapján fizetik ki a kórházak telje­sítményét, azaz ahol a lejelentett ágyszámnál több beteget látnak el, azt nem térítik meg az intézmény­nek. Frajna Imre fideszes szakpolitikus szerint a hó­nap elején kell megbetegedni, amikor még teljes árat fizet utánunk a biztosító, hiszen a hónap végén már a kórház számára ráfizetéses lesz az ellátásuk. FARKAS MELINDA Vizsgáztat a kamara Budapest Módosította megállapodási szer­ződését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és az Ok­tatási Minisztérium. Eszerint az MKIK további feladatokat vesz át a minisztériumtól a szakképzés­ben. A szakképzés minőségének javítása érdekében az MKIK a szakképesítések szakmai és vizs­gakövetelményeinek felülvizsgá­latát és kidolgozását veszi át, és lehetőséget teremt a gazdasági kamara számára a gyakorlati szintvizsgák rendszerének beve­zetéséhez. Ezentúl a kamara felelős 16 szakképesítés szakmai és vizs­gakövetelményeinek kidolgozá­sáért. A gazdasági kamaráknak a szakképzési törvényben megha­tározott feladataik ellátásához 2004-ben 563 millió forint áll rendelkezésükre. A megállapo­dás végrehajtását a minisztérium negyedévente ellenőrzi. STEINER Madárvírus miatt csirkestop Budapest Magyarország lakosságának nem kell félnie a Thaiföldön pusztító madárinfluenza-jár- ványtól, mert a betegség első­sorban a madarak szervezetét támadja meg. Embereket igen ritkán, a madárinfluenza-ví- rus géncserén átesett változat tai betegítenek meg. A Thai­földről érkező baromfi- és to­jásimportot a hazai hatóságok azonnali hatállyal leállították. A madárinfluenza a távol-keleten több millió állatot fertőzött meg, ám ennek ellenére több száz mil­lió ember közül száznál keveseb­ben kapták el a bajt - mondta az Europressnek Berencsi György virológus, aki szerint nem fenye­get egy távol-keletről kiinduló, vi­lágméretű járvány. Jelenleg több, mint ezer olyan állati influenzavírus-altípust is­mernek a tudósok, amelyek állat­Kórokozók a Hortobágyon Az elmúlt években a Hortobágyon többször is találtak már szárnya­sokat megbetegitő influenzaví­rust; a kórokozók ellen azért ne­héz a védekezés, mert folyton vál­tozó mutánsaik alakulnak ki, és gyorsan szaporodnak. ról emberre terjednek. Emberről emberre már nem fertőz a kór­okozó. A madárinfluenzát nem lehet úgy elkapni, hogy valaki megeszi a fertőzött állat húsát, hi­szen főzéskor elpusztul a kóroko­zó. A távol-keleten áldozatul esett gyermekek a biológiai véletlenek áldozatai, őket a madárinfluenza vírusának valamely mutánsa be- tegítette meg. A madárinfluenza egyébként úgy terjed a szárnya­sok között, mint az emberek kö­zött az influenza A törzsei. NÉMETH Vesztesek a fiatalok Budapest Egyre javul a rendszerváltozás megítélése - derül ki a Nemzet­közi GfK Piackutató Intézet fel­méréséből. A felsőfokú végzett­ségűek és a 30-39 évesek véleke­dik úgy, hogy elvárásai nagyjá- ból-egészében teljesültek. A fel­nőtt lakosság 26 százaléka ítéli meg pozitívan a rendszerválto­zást, ami közel háromszorosa az 1992-ben mért 9 százaléknak. Leginkább a fiatalabbak elége­detlenek. A felmérés szerint a fo­gyasztói társadalom kialakulását jelzi, hogy négy, jól körülhatárol­ható csoport jött létre. A magyar fogyasztók 44 százaléka a ké­nyelmes kategóriába sorolható; 21 százalék nevezhető beosztó­tudatosnak, és ugyanekkora a könnyelmű-hedonisták részará­nya is. A márkaszkeptikusok 16 százalékot képviselnek. A válaszadók 87 százaléka gondolja azt, hogy EU-tagságunk után növekednek az árak. Uta­zásra, tanulásra, a munkavállalás során nagyobb szabadságra, és több lehetőséggel számol a meg­kérdezettek 85 százaléka. A gaz­dasági növekedésben bízik 63 százalék, az unió belső piacának kedvező hatásában a magyaror­szági árukínálatra 62 százalékuk; békét és politikai stabilitást vár 61 százalék, és ugyanennyien vé­lik úgy, hogy a nagyobb orszá- gok döntenek helyettünk, koós Újragondolják a jóléti államot A Miniszterelnöki Hivatal Stratégiai Elemző Központja Hala­dó Kormányzás címmel csütörtökön és pénteken nemzetközi konferenciát rendez a fővárosban azzal a szándékkal, hogy a meghívott politikusok, tudósok eszmecserét folytassanak ar­ról, miként lehet a 21. század új kihívásait és lehetőségeit kor­mányzati szinten kezelni. Szekeres Imrét, a MÉH politikai ál­lamtitkárát az esemény célkitűzéseiről kérdeztük. Budapest- A jóléti állam lehetőségei kime­rültek, a népesség elöregedése, a környezeti problémák miatt és a globalizáció okán. Balol­dali politikusok elkezd­ték keresni a megoldást. Az ENSZ millenniumi konferenciáján született az ötlet, hogy közösen gondolkodjanak e kérdé­sekről. Tavaly júliusban Londonban 15 állam- és kormányfő, valamint 650 társadalomtudós részvételével rendeztek egy konferenciát, ahol a haladó kormányzásnak neve­zett politikai elgondolást körvo­nalazták nyolc témában. Ezek a gazdasági növekedés, az esély- egyenlőség, a közszolgáltatások reformja, a gyermekek tá­mogatása, a közbizton­ság, a társadalmi össze­tartás, a teljes foglalkoz­tatás és az átlátható kor­mányzás. A budapesti konferencia azzal foglal­kozik, hogy Magyaror­szágon és a hozzánk ha­sonló közép-kelet-euró- pai országokban hogyan lehet a haladó kormányzás társadalom­politikai filozófiáját alkalmazni. Nem másolható modellekre van szükségünk, hanem eredeti meg­oldásokat kell találnunk. Amikor azon gondolkodunk például, hogy Magyarországon milyen szociális ellátórendszer legyen, akkor teljesen másként kell a témát megközelítenünk, mint 10-15 évvel ezelőtt. Akkor min­den átmenetinek tűnt, az érvé­nyesülés és a leszakadás is. Ma egészen más a szituáció, ezért nagyon különböző élethelyze­tekre kell világos programokat megfogalmaznunk. A kormány egyébként a szociálpolitikára, né­pesedéspolitikára és a foglalkoz­tatáspolitikára vonatkozóan új ja­vaslatokat készít elő, amelyek áp­rilis-májusra beérnek, és ame­lyekhez a konferencián szerzett tapasztalatokat is fel tudjuk hasz­nálni - közölte lapunkkal Szeke­res Imre. laczi zoltán 2006-ig nem lesz tandíj Budapest El sem kezdődött a felsőoktatási reform hivatalos vitája, már­is feszülnek az indulatok az Oktatási Minisztérium és a Hall­gatói Önkormányzatok Országos Konferenciája között. A HÖOK magasabb hallgatói normatívát követel, a minisztériu­mot kötik a költségvetés keretszámai. Abban mindenki egyet­ért: a felsőoktatás finanszírozása nem megfelelő. így pótolná ki a szűkös felsőokta­tási költségvetést. A HÖOK attól is tart, hogy a Draskovics Tibor kije­lölt pénzügyminiszter által beje­lentett 120 milliárdos megszorítás érinti majd a felsőoktatást is, jólle­het, az ágazat nem bír el több elvonást. MangBéla, az oktatási tárca felsőoktatási állam­titkára az Europress kér­désére leszögezte: 2006- ig bizonyosan nem veze­tik be a tandíjat. Hozzá­tette: a pénteki tanácsko­záson a miniszter azért hozta szóba a tandíjakat, mert a nemzetközi konferencián több előadó is említést tett a kérdés­ről, amely több tagállamban is problémát okoz. Hozzátette: a A vita Magyar Bálint oktatási mi­niszter egy múlt pénteki kijelenté­se kapcsán robbant ki. A tárca ve­zetője egy konferencián közölte: hosszú távon nem hagy­ható figyelmen kívül a tandíj kérdése. A HÖOK pénteken még aláírás- gyűjtést, végső esetben tüntetést is elképzelhető­nek tartott, ha bevezetik a tandíjat, illetve, a felső- oktatástól további fórrá- ______ sokat vonnak el. Bar- thel-Rűzsa Zsolt az Europress kér­désére kedden azt mondta: a mi­niszter kijelentését a HÖOK úgy értelmezte, hogy a tárca fontolgat­ja a tandíj bevezetését, és esetleg Húznak a nadrágszíjon A HÖOK már korábban is kifejezte aggodalmát a felsőoktatás keretszá­mait illetően, a hallgatók szerint ugyanis az idén rendelkezésre álló több mint 300 milliárd forint reálértékben nem jelent növekedést, sőt, az in­tézményeknek komolyan meg keli húzniuk a nadrágszíjat a 2004-es költésvetési évben. A szervezet ezért szükségesnek tartaná az többi - képzési, fenntartási - normatíva emelését is, racionalizálni kellene azt, és az egész magyar felsőoktatás racionalizálására van szükség. magyar felsőoktatás modernizá­ciója elkerülhetetlen, a reform- tervezet azonban nem tartalmaz utalást a tandíj bevezetésére. A vitaanyag egyelőre csak tervezet. A javaslat ltidolgozói vizsgálták, hogy más országokban milyen hallgatókhoz kötött térítések vannak, hogyan segíti őket az ál­lam. Mang elismerte: a hallgatók terhei nőnek, és közölte: a tárca ezen a helyzeten próbált segíteni nemrégiben a hallgatói normatí­va 30 százalékos megemelésé­vel. Ez azonban szemmel látha­tóan nem kompenzálta a növek­vő költségeket. A HÖOK elnöke szerint ugyanakkor csalóka a hallgatói normatíva emelésére hivatkozni, annak ugyanis an­nak jelenleg nem 91 ezer, hanem 300 ezer forintnak kellene len­nie, mivel az emelés több évben is elmaradt. A hallgatói normatí­va növeléséről az államtitkár csak annyit mondott: a költség- vetés keretszámai korlátokat szabnak a költekezésnek. Az OM egyik célkitűzése, hogy az esély- egyenlőség a felsőoktatásban is megvalósuljon - ezért szorgal­mazzuk a törvénymódosításban az egy ingyenes diplomát, illetve a hallgatók normatívájának mo­bilizálását. Ez utóbbi azt jelente­né, hogy a diák „magával viheti” a rá eső normatívát egy másik - akár külföldi - egyetemre is - mondta Mang Béla, steiner kata Hírek Megbuktatnák Medgyessy Péter demokráciá­ból is megbukott, mert nem je­lent meg az Országgyűlés hét­fői rendkívüli ülésén - áll a Fi­desz frakcióülésének közlemé­nyében. EUROPRESS Kampányirány Az MSZP uniós választási kampánya a haza és a nemzet érdekeinek lehető legeredmé­nyesebb képviseletéről fog szólni, és nem a politikai el­lenfelekről - áll a szocialisták elnökségi ülése után megfo­galmazott nyilatkozat­ban. EUROPRESS Kegyeletsértés A Blikk című napilap úgy tu­dósított Fehér Miklós váloga­tott labdarúgó haláláról, hogy címoldalán közzétette a spor­toló haláltusájáról készült fényképét. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos felhívta a figyelmet arra, hogy ez a személyiségi jogok durva megsértése. Nyilatkozatban ítélte el a bulvárlap módsze­rét a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége, europress Produkció Ötödik alkalommal rendezik meg Budapesten a Nemzetközi Cirkuszfesztivált; a csütörtöktől vasárnapig tartó, díjkiosztó gá­lával záruló bemutatóra tizen­két ország száztíz artistája érke­zik. EUROPRESS Meghallgatás A rendőrség és a határőrség átalakításáról akarja meghall­gatni Lamperth Mónika bel­ügyminisztert a Fidesz Magyar Polgári Szövetség or­szággyűlési képviselőcsoport­ja. Az ellenzéki párt kezde­ményezte: az Országgyűlés Rendészeti Bizottságának so­ron kívüli ülésén a politikus számoljon be arról, hány főt érint a két szerv átszerve­zése, és ez mennyi pénzbe kerül, europress Bizottsági delegáltak Egyhangú szavazással Várszegi Dórát, a Miniszterel­nöki Hivatal civil kapcsola­tokkal foglalkozó főosztályá­nak korábbi vezetőjét és Kirschner Péter újságírót be­választotta az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bi­zottsága a Nemzeti Civil Alap­program Tanácsába, europress A jobb levegőért Az év közepéig Magyarország­nak el kell készítenie a települé­sek levegőtisztaságával kapcso­latos intézkedési tervet. Ha­zánkban jelenleg 52 monitorál1 lomás működik, és idén továb­bi hét állomást helyeznek üzembe. Az európai uniós elő­írásoknak megfelelően 2010-ig valamennyi településen biztosí­tani kell a megfelelő levegőmi­nőséget - hangzott el egy tegna­pi környezetvédelmi konferen­cián Debrecenben, mti ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom