Heves Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-05 / 3. szám
7. OLDAL HEVES "g1 HÍRLAP-------------------------A frikában Az első, immár igazi afrikai távot Marokkóban teljesítette a Da- kar-rali mezőnye 11. oldal M 0 Z A I K Szerepek az életben és a színpadon Ősbemutató a Gárdonyi Géza Színházban: Otelló Gyulaházán A színészek élete ezer szállal kötődik a színházhoz. Tudjuk jól, a jó színész nemcsak eljátssza, hanem meg is éli, ha kell, az élete részévé teszi a szerepét. S hogy a színházban vannak klikkek, sablonok, jól bevált szerepformálók - ez sem újdonság. De akkor vajon miért született az Otelló Gyulaházán, amely éppen ezekről a cseppet sem titkolt kulisszatitkokról lebbenti fel a fátylat? Böhm Györgynek és Korcsmáros Györgynek az egri Gárdonyi Géza Színházban az előző év végén látott zenés vígjátéka ősbemutató. Habár tévéfilmről jól ismerjük Gyulaháza kishitű közönségét és a beskatulyázott színészek közt dúló harcot, most színpadon mégis egy életszagú változat született. S itt, a Csizmadia Tibor rendezte darabon egy picit meg is ütközhet a közönség. Mert hogy áthallások akadnak bőven. Gyulaháza közönsége operettfaló. Akárcsak Egeré. A szakma meg persze, ezt nem sokra értékek. (Ciki, hogy milyen snassz műfajért is képesek vagyunk rajongani... Az viszont tény, hogy a publikum a valódi előadás közben is akkor szórakozik a legjobban, amikor éppen a Leányvásár vagy a Mágnás Miska részletei csendülnek fel. Innentől nem lehet nem észrevenni a görbe tükröt.) Mint ahogy az is a napnál világosabb, hogy minden színházA színészek ezúttal a színpadi szerepükben ban vannak klikkek, kialakult szerepkörök. Ha nagyon kekecek akarunk lenni, még azt is mondhatnánk, a rendező rávetíti a valót a színpadra. S ekkor feltűnik egy na- iva, Bozó Andrea, aki eddig nem túlzottan bontakozhatott ki, most a szerepe szerint is és valójában is felveszi az előadás sikerét a vállára és eltomássza azt a végkifejletig. A darab nem túl izgalmas, időnként ironikus hangvételt üt meg, s ebben igazán jó felfedezni Bozó Andreát. A hallgatag, nem túl sok vizet zavaró színésznő egyszerre csak azonosul szerepével és megmutatja tehetségét. Játékában - talán egyedüliként - nem érzi a néző, hogy ő most színpadon van és színészt alakít. Első, igazán lendületes jelenete után - amikor az első felvonás végén összeveszik a férjével és még egy nagy pofon is elcsattan — már biztosak lehetünk abban, hogy az a darab Pálmai Viola, alias Bozó Andrea jutalomjátéka lesz. A történet érdekes, sokszor el nem különíthető hasonlóságokat mutat a valóság fotó: oál oábor és a színház között. Mégis marad az emberben egy olyan érzés, hogy ami bent van, az túlzottan kifelé mutatkozik, ami kint van, az befelé fordul. Talán ott billen fel ez a folyamat, amikor is Barnaky (Anger Zsolt) rájön arra, hogy a felesége megváltozott, s ekkortól a klasz- szikus cselekmény okán is, de gördülékenyebb, „fogyaszthatóbb” lesz az előadás. Figyelemre méltó a darab díszlete. Egyetlen hatalmas, forgatható díszlet utazik csak a szín- Nagyjelenet Otellóval pad közepén, amely teret, időt és helyszínt is képes szimbolizálni. Ráadásul csak a belső, színházi díszletek festettek, a külső helyszíneké fényképezett. Értékes díszlet ez (Csanádi Judit munkája), amely önmagában is tartalmat hordozó. Habár az Otelló Gyulaházán műfaja zenés vígjáték, ez nem válik egyértelművé. Keveredik ebben a komédia, a tragédia, műfaji értékei között ott a humor, a szatíra, az (önjirónia. A úszta vígjátéki elemek azonban csak az utolsó húsz és Desdemonával percben válnak élvezhetővé. Ekkor már érezni, hogy a közönség is felenged és képes önfeledten izgulni, vajon megfojtják-e Desdemonát és nevetni, amikor egy locsolócső feloldja a feszültséget. E darab különlegessége biztos, hogy áthallásaiban rejlik majd. Mert bárhonnan is nézzük, Eger tényleg nincs messze Gyulaházától és egy újonnan jött rendező is képes felforgatni a megszokott sémákat. Ha tetszik, ha nem. SZUROMI RITA Vízilabda Napi hat-hét órát gyakorol a magyar vízilabda-válogatott Balatonfűzfőn 12. oldal Miért Otelló, s nem Othello? A Magyar Televízió mindmáig két legsikeresebb filmjének tartják az Indul a bakterház és az Otelló Gyulaházán című alkotásokat. Rideg Sándor műve, az Indul a bakterház, már elkezdte hódító útját a színházakban is. Most az egri színház ősbemutatóként útjára indította a Gádor Béla kisregényéből készült Otelló Gyulaházán című vígjátékot. * Nem véletlenül Otelló és nem Othello... Ugyanis Gyulaházán az Otellót mutatják be a publikumnak. Gyulaházát viszont egyáltalán nem érdemes keresni a térképen, mert nem létezik, illetve nagyon is sok van belőle, hiszen minden olyan vidéki város lehetne Gyulaháza, amelyik meg van áldva - esetleg verve egy saját színházzal. * A tartalomból: a fővárosból Gyulaházára érkezik az-új főrendező, aki mindent megváltoztat és a feje tetejére állít. Operett helyett tragédiát, történetesen a Leányvásár helyett Shakespeare-t akar játszatni. A biztos siker helyett egy kockázatos bemutató. Még az is lehet, hogy belebukik a színház! Ráadásul az „új seprű” felbukkanásával nemcsak a színpadon kezdődik féltékenységi dráma, hanem a társulaton belül is! Féltékenységtől űzve ki fojt meg kit? A gyulaházi Otelló Desdemonáját vagy Barnaky László, a színház tragikus hőse Pálmai Violát, a színház naiváját, aki mellesleg a felesége!? Húsz év a versek világában Csaknem napra pontosan húsz éve, 1983. december 11-én vetette papírra első verssorait a Parádsasváron élő fiatal költő, Juhász Pál. „Dátumos embernek” tartja magát, azért emlékszik a két évtizedes időpontra, viszont akkor még nem gondolta volna, hogy lesz folytatás. Ehhez képest megjelent két verseskötete, antológiákban, kalendáriumokban és lapunkban is szerepelt már írásaival. Költészet-napi és anyáknapi műsorokat szervezett a helyi művelődési házban, kistelepülési viszonylatban hatalmas sikerrel, mintegy hatvan-nyolcvan ember előtt. A mozgásában korlátozott, 36 éves alkotó elkészült harmadik verseskötete anyagával is, ennek kiadására azonban - anyagi támogatás híján - még várni kell. Barátaival most egy CD-n dolgoznak, amelyre kétezer gyermek- és felnőttvers, elbeszélés, megzenésített költemény kerülhet fel. A húsz év mintegy hatezer verset „hozott”, lesz hát miből válogatni. Juhász Pál ugyanakkor nemrég egy iskolában játszódó, kábítószer-ellenes színdarabot is írt, amit szeretne mihamarabb bemutatni. Sajnos, nehéz tizenhat szereplőt egyszerre összetoborozni a pró- bákra. A tollat azért a szerző nem teszi le... (rmi Juhász Pál: Egy vagyok Egy vagyok. Kettő nem leszek soha. Meghalok. Finoman belöknek a sírba. Siratnak. Nem érdemiek könnyet, írtam. Millió láthatatlan könyvet. Vakok. Olvassák, tiszta lélekkel. Süketek. Néma, képtelen jelbeszéddel. Asszonyok. Jelképes könnyeket itatnak. Lányok. Vége egy becstelen borzalomnak. Férfiak. Halálomra isszák az áldást. Gyerekek. Lelkemért gyújtanak lámpást. Barátok. Könnyes szemmel nevetnek. Bolondok. Emlékembe szeretnek. Egy voltam. Ki álmotokban szeret. Hibáztam. Kinőtte magát a szerep. _______■ T eret hódít az eszperantó Egerben is mindinkább terjed az eszperantó. Olyannyira, hogy a Művészetek Házában már Eszperantó Klub is működik, ahol az érdeklődők megismerhetik és gyakorolhatják a nyelvet, hozzájuthatnak eszperantó nyelvű irodalmi művekhez és sajtótermékekhez is. Mint ismeretes, az eszperantót Ludwig Zamenhof lengyel orvos hozta létre 1887-ben. Bialystokban élt, ahol a sok nemzetiségű közös- ség állandóan konfliktusban volt egymással, így jött a közös nyelv létrehozásának az ötlete. Az Eszperantó Világszövetség 1908-ban alakult meg, a II. világháború után már egyre több eszperantó gyülekezetei tartottak számon. Zamenhof és követőinek célja az, hogy egy egységes világnyelvet teremtsenek amely nemzetek feletti, így a társadalmak kommunikációjának legdemokratikusabb nyelvi eszköze lehet. Ám éppen ez adja a hátrányát is: mivel egy nép sem beszéü anyanyelvként, nem kötődik hozzá gazdákig nagyhatalom, mint például az angol vagy a német nyelvhez. Viszont letagadhatatlan a fontossága, hiszen emberek ezrei próbálják meg elsajátítani, s folyamatosan jelennek meg eszperantó nyelvű folyóiratok és irodalmi művek. Amióta kötelező a nyelvvizsgával bizonyított nyelvismeret a diploma megszerzéséhez, még nagyobb mértékben nőtt az eszperantó népszerűsége. Nem véletlenül, hiszen a többéves intenzív tanulás helyett nyolcvan-százhúsz óra elég ahhoz, hogy valaki alapszinten használni tudja, így jóval kevesebb idő és energia szükséges a nyelvvizsga megszerzéséhez. A diploma szempontjából mindegy, hogy angolról, németről, vagy éppen eszperantóról van szó, amennyiben az adott felsőoktatási intézmény elfogadja azt. A nyelv könnyűségét az magyarázza, hogy Zamenhof olyan logikus nyelvtant talált ki, amely nem tartalmaz kivételeket, a szóképzési rendszere is különösen egyszerű, így kevesebb szót is elég megtanulni. Ráadásul a latin szógyökökhöz nyúlt vissza, amelyek tulajdonképpen minden nyelvre óriási hatással voltak, s ha nem is közvetlenül, de közvetve biztosan rengeteg szó jutott el a latinból minden európai nyelvbe. Az eszperantó pártolóinak másik érve is ebben rejlik: oly könnyű megtanulni, hogy jóval kevesebb energiába és pénzbe kerülne az eszperantó elsajátítása, mint az Európai Unió által fenntartott rengeteg tolmács. Különösen most, hogy bővülőben van az EU, még több hivatalos nyelv lesz, vagyis még több tolmácsolás és nyelvi nehézség bonyolítja majd az ügyintézé- sek rendjét. _______ zsiray eszter 5 ||: Ezotena Szépség Smink- a legújabb színek Test és tétek Életmód Mit ígérnek a csillagok 2004-re Horoszkóp Frizura Melir- csikok a hajban . í»í«" Jw‘ «*DOSS2Te A VALÓSA SOKK Körkérdés Teszi Januárban ajandek römikártya minden vásárlónknak!
