Heves Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-05 / 3. szám

7. OLDAL HEVES "g1 HÍRLAP-------------------------­A frikában Az első, immár igazi afrikai távot Marokkóban teljesítette a Da- kar-rali mezőnye 11. oldal M 0 Z A I K Szerepek az életben és a színpadon Ősbemutató a Gárdonyi Géza Színházban: Otelló Gyulaházán A színészek élete ezer szállal kö­tődik a színházhoz. Tudjuk jól, a jó színész nemcsak eljátssza, ha­nem meg is éli, ha kell, az élete ré­szévé teszi a szerepét. S hogy a színházban vannak klikkek, sab­lonok, jól bevált szerepformálók - ez sem újdonság. De akkor va­jon miért született az Otelló Gyu­laházán, amely éppen ezekről a cseppet sem titkolt kulisszatitkok­ról lebbenti fel a fátylat? Böhm Györgynek és Korcsmáros Györgynek az egri Gárdonyi Géza Színházban az előző év végén lá­tott zenés vígjátéka ősbemutató. Habár tévéfilmről jól ismerjük Gyulaháza kishitű közönségét és a beskatulyázott színészek közt dúló harcot, most színpadon még­is egy életszagú változat született. S itt, a Csizmadia Tibor rendez­te darabon egy picit meg is ütköz­het a közönség. Mert hogy áthallá­sok akadnak bőven. Gyulaháza közönsége operettfaló. Akárcsak Egeré. A szakma meg persze, ezt nem sokra értékek. (Ciki, hogy mi­lyen snassz műfajért is képesek vagyunk rajongani... Az viszont tény, hogy a publikum a valódi előadás közben is akkor szórako­zik a legjobban, amikor éppen a Leányvásár vagy a Mágnás Miska részletei csendülnek fel. Innentől nem lehet nem észrevenni a görbe tükröt.) Mint ahogy az is a napnál világosabb, hogy minden színház­A színészek ezúttal a színpadi szerepükben ban vannak klikkek, kialakult sze­repkörök. Ha nagyon kekecek aka­runk lenni, még azt is mondhat­nánk, a rendező rávetíti a valót a színpadra. S ekkor feltűnik egy na- iva, Bozó Andrea, aki eddig nem túlzottan bontakozhatott ki, most a szerepe szerint is és valójában is felveszi az előadás sikerét a vállára és eltomássza azt a végkifejletig. A darab nem túl izgalmas, időnként ironikus hangvételt üt meg, s ebben igazán jó felfedezni Bozó Andreát. A hallgatag, nem túl sok vizet zavaró színésznő egyszerre csak azonosul szerepé­vel és megmutatja tehetségét. Já­tékában - talán egyedüliként - nem érzi a néző, hogy ő most szín­padon van és szí­nészt alakít. El­ső, igazán lendü­letes jelenete után - amikor az első felvonás vé­gén összeveszik a férjével és még egy nagy pofon is elcsattan — már biztosak lehe­tünk abban, hogy az a darab Pálmai Viola, ali­as Bozó Andrea jutalomjátéka lesz. A történet ér­dekes, sokszor el nem különíthető hasonlóságokat mutat a valóság fotó: oál oábor és a színház kö­zött. Mégis ma­rad az emberben egy olyan érzés, hogy ami bent van, az túlzottan kifelé mutatko­zik, ami kint van, az befelé for­dul. Talán ott bil­len fel ez a folya­mat, amikor is Barnaky (Anger Zsolt) rájön arra, hogy a felesége megváltozott, s ekkortól a klasz- szikus cselek­mény okán is, de gördülékenyebb, „fogyaszthatóbb” lesz az előadás. Figyelemre méltó a darab díszlete. Egyetlen hatalmas, forgat­ható díszlet uta­zik csak a szín- Nagyjelenet Otellóval pad közepén, amely teret, időt és helyszínt is ké­pes szimbolizálni. Ráadásul csak a belső, színházi díszletek festet­tek, a külső helyszíneké fényképe­zett. Értékes díszlet ez (Csanádi Judit munkája), amely önmagá­ban is tartalmat hordozó. Habár az Otelló Gyulaházán műfaja zenés vígjáték, ez nem vá­lik egyértelművé. Keveredik ebben a komédia, a tragédia, műfaji érté­kei között ott a humor, a szatíra, az (önjirónia. A úszta vígjátéki ele­mek azonban csak az utolsó húsz és Desdemonával percben válnak élvezhetővé. Ekkor már érezni, hogy a közönség is fel­enged és képes önfeledten izgulni, vajon megfojtják-e Desdemonát és nevetni, amikor egy locsolócső fel­oldja a feszültséget. E darab különlegessége biztos, hogy áthallásaiban rejlik majd. Mert bárhonnan is nézzük, Eger tényleg nincs messze Gyulaházá­tól és egy újonnan jött rendező is képes felforgatni a megszokott sé­mákat. Ha tetszik, ha nem. SZUROMI RITA Vízilabda Napi hat-hét órát gyakorol a magyar vízilabda-válogatott Balatonfűzfőn 12. oldal Miért Otelló, s nem Othello? A Magyar Televízió mindmáig két legsikeresebb filmjének tart­ják az Indul a bakterház és az Otelló Gyulaházán című alkotá­sokat. Rideg Sándor műve, az Indul a bakterház, már elkezdte hódító útját a színházakban is. Most az egri színház ősbemuta­tóként útjára indította a Gádor Béla kisregényéből készült Otel­ló Gyulaházán című vígjátékot. * Nem véletlenül Otelló és nem Othello... Ugyanis Gyulaházán az Otellót mutatják be a publi­kumnak. Gyulaházát viszont egyáltalán nem érdemes keresni a térképen, mert nem létezik, il­letve nagyon is sok van belőle, hiszen minden olyan vidéki vá­ros lehetne Gyulaháza, amelyik meg van áldva - esetleg verve ­egy saját színházzal. * A tartalomból: a fővárosból Gyulaházára érkezik az-új fő­rendező, aki mindent megvál­toztat és a feje tetejére állít. Operett helyett tragédiát, törté­netesen a Leányvásár helyett Shakespeare-t akar játszatni. A biztos siker helyett egy kocká­zatos bemutató. Még az is le­het, hogy belebukik a színház! Ráadásul az „új seprű” felbuk­kanásával nemcsak a színpa­don kezdődik féltékenységi dráma, hanem a társulaton be­lül is! Féltékenységtől űzve ki fojt meg kit? A gyulaházi Otel­ló Desdemonáját vagy Barnaky László, a színház tra­gikus hőse Pálmai Violát, a színház naiváját, aki mellesleg a felesége!? Húsz év a versek világában Csaknem napra pontosan húsz éve, 1983. december 11-én vetette papírra első verssorait a Parádsasváron élő fiatal költő, Juhász Pál. „Dátumos embernek” tartja magát, azért emlékszik a két évtizedes idő­pontra, viszont akkor még nem gondolta volna, hogy lesz folytatás. Ehhez képest megjelent két ver­seskötete, antológiákban, kalendáriumokban és la­punkban is szerepelt már írásaival. Költészet-napi és anyáknapi műsorokat szervezett a helyi művelő­dési házban, kistelepülési viszonylatban hatalmas sikerrel, mintegy hatvan-nyolcvan ember előtt. A mozgásában korlátozott, 36 éves alkotó elké­szült harmadik verseskötete anyagával is, ennek ki­adására azonban - anyagi támogatás híján - még várni kell. Barátaival most egy CD-n dolgoznak, amelyre kétezer gyermek- és felnőttvers, elbeszé­lés, megzenésített költemény kerülhet fel. A húsz év mintegy hatezer verset „hozott”, lesz hát miből válogatni. Juhász Pál ugyanakkor nemrég egy iskolában játszódó, kábítószer-ellenes színdarabot is írt, amit szeretne mihamarabb bemutatni. Sajnos, nehéz ti­zenhat szereplőt egyszerre összetoborozni a pró- bákra. A tollat azért a szerző nem teszi le... (rmi Juhász Pál: Egy vagyok Egy vagyok. Kettő nem leszek soha. Meghalok. Finoman belöknek a sírba. Siratnak. Nem érdemiek könnyet, írtam. Millió láthatatlan könyvet. Vakok. Olvassák, tiszta lélekkel. Süketek. Néma, képtelen jelbeszéddel. Asszonyok. Jelképes könnyeket itatnak. Lányok. Vége egy becstelen borzalomnak. Férfiak. Halálomra isszák az áldást. Gyerekek. Lelkemért gyújtanak lámpást. Barátok. Könnyes szemmel nevetnek. Bolondok. Emlékembe szeretnek. Egy voltam. Ki álmotokban szeret. Hibáztam. Kinőtte magát a szerep. _______■ T eret hódít az eszperantó Egerben is mindinkább terjed az eszperantó. Olyannyira, hogy a Művészetek Házában már Eszpe­rantó Klub is működik, ahol az ér­deklődők megismerhetik és gyako­rolhatják a nyelvet, hozzájuthat­nak eszperantó nyelvű irodalmi művekhez és sajtótermékekhez is. Mint ismeretes, az eszperantót Ludwig Zamenhof lengyel orvos hozta létre 1887-ben. Bialystokban élt, ahol a sok nemzetiségű közös- ség állandóan konfliktusban volt egymással, így jött a közös nyelv létrehozásának az ötlete. Az Esz­perantó Világszövetség 1908-ban alakult meg, a II. világháború után már egyre több eszperantó gyüle­kezetei tartottak számon. Zamenhof és követőinek célja az, hogy egy egységes világnyelvet te­remtsenek amely nemzetek feletti, így a társadalmak kommunikációjá­nak legdemokratikusabb nyelvi esz­köze lehet. Ám éppen ez adja a hát­rányát is: mivel egy nép sem beszéü anyanyelvként, nem kötődik hozzá gazdákig nagyhatalom, mint pél­dául az angol vagy a német nyelv­hez. Viszont letagadhatatlan a fon­tossága, hiszen emberek ezrei pró­bálják meg elsajátítani, s folyamato­san jelennek meg eszperantó nyel­vű folyóiratok és irodalmi művek. Amióta kötelező a nyelvvizsgá­val bizonyított nyelvismeret a dip­loma megszerzéséhez, még na­gyobb mértékben nőtt az eszpe­rantó népszerűsége. Nem véletle­nül, hiszen a többéves intenzív ta­nulás helyett nyolcvan-százhúsz óra elég ahhoz, hogy valaki alap­szinten használni tudja, így jóval kevesebb idő és energia szüksé­ges a nyelvvizsga megszerzésé­hez. A diploma szempontjából mindegy, hogy angolról, német­ről, vagy éppen eszperantóról van szó, amennyiben az adott felsőok­tatási intézmény elfogadja azt. A nyelv könnyűségét az magya­rázza, hogy Zamenhof olyan logi­kus nyelvtant talált ki, amely nem tartalmaz kivételeket, a szóképzé­si rendszere is különösen egysze­rű, így kevesebb szót is elég meg­tanulni. Ráadásul a latin szógyö­kökhöz nyúlt vissza, amelyek tu­lajdonképpen minden nyelvre óri­ási hatással voltak, s ha nem is közvetlenül, de közvetve biztosan rengeteg szó jutott el a latinból minden európai nyelvbe. Az esz­perantó pártolóinak másik érve is ebben rejlik: oly könnyű megta­nulni, hogy jóval kevesebb energi­ába és pénzbe kerülne az eszpe­rantó elsajátítása, mint az Európai Unió által fenntartott rengeteg tol­mács. Különösen most, hogy bő­vülőben van az EU, még több hi­vatalos nyelv lesz, vagyis még több tolmácsolás és nyelvi nehéz­ség bonyolítja majd az ügyintézé- sek rendjét. _______ zsiray eszter 5 ||: Ezotena Szépség Smink- a legújabb színek Test és tétek Életmód Mit ígérnek a csillagok 2004-re Horoszkóp Frizura Melir- csikok a hajban . í»í«" Jw‘ «*­DOSS2Te A VALÓSA SOKK Körkérdés Teszi Januárban ajandek römikártya minden vásárlónknak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom