Heves Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-24 / 20. szám

HHI 2004• Január 24., szombat MEGYE I K Ö R K É P 5. OLDAL Porban, füstben úszik a környék (Folytatás az 1. oldalról) Jogszabály írja elő, hogy ameny- nyiben az okmányok beszerzése nem történik meg az előírt határ­időig, akkor munkavégzés nem le­hetséges az üzemben. Most már januárt írunk, s mégis mindennap dolgoznak. — Szerencsétlen helyen van ez az üzem — folytatják a panaszo­sok -, mert a falu központjában épült, s lakóházak veszik körül. Mégsem amellett kardoskodunk, hogy zárják be, hanem azért szó­lunk, hogy jó lenne mihamarabb elvégezni a zaj- és porszűrést, mert elviselhetetlen lett a szomszédok élete. —Jól ismerjük a családok pana­szát — reagál a fentiekre Kovács Györgyné tarnamérai jegyző —, va­lós problémát takarnak. A telep a hatvanas években létesült, később megvásárolta a jelenlegi tulajdo­nos. A közelben lakók többször, néha még a késő esti órákban is te­lefonáltak, hogy nézzem meg, mi történik ott. Ilyenkor minden eset­ben felhívtam a tulajdonost, aki intézkedett a munka leállításáról. A por és a füst azonban létezik, ugyanúgy, ahogy a zaj is hallható. A település jegyzője beszámolt arról, hogy a fűrészüzemnek, az­az a Delta Kft.-nek valóban nincs működési engedélye, ám folya­matban van a szükséges iratok be­Rossz szomszédság. A döntéshez számos körülményt kell mérlegelni szerzése. A tulajdonosnak ugyanis nem sikerült határidőre beszerez­ni azokat, így jelenleg nincs meg a működést: engedélyező dokumen­tum az ÁNTSZ-től, a tűzoltóság­tól, a környezetvédelmi szakható­ságtól. Az építési engedély is csak a napokban érkezett meg Heves­ről. (Ez utóbbi — jelezték a lakók — elvileg zöld utat ad a cég továb­bi működéséhez, ám felháborító­nak tartják, hogy ZP ezer forintos illetékbélyeggel lehetne fellebbez­ni ellene.) — Amikor együtt lesz minden, akkor a szomszédok jelenlétében helyszíni bejárást tartunk - ismer­FOTO: GAL GABOR tette a további lépéseket a jegyző­nő. - Ha a szomszédok akkor is kijelentik, hogy az üzem zavarja a nyugalmukat, akkor a meglévő engedélyek ellenére is jogszabály adta lehetőségünk, hogy leállítsuk a telephely működését. De akkor miért működik még mindig a fűrészüzem? Kovács Györgyné azt válaszolja: egy-egy ilyen döntést soha nem a papírfor­ma szerint hoznak meg, hanem számos körülményt mérlegelnek. Latba esik itt a foglalkoztatás, a vállalkozás szabadsága és a lako­sok pihenéshez való joga is. Eddig együttműködési készséget tapasz­taltak a vállalkozó részéről, így időt kapott ígéretei teljesítésére. Ám amennyiben a szavakat nem követik tettek, úgy a hivatal kény­telen lesz intézkedni. Az érintett vállalkozó, Bakos József arról tájékoztatott bennün­ket, hogy nem felejtette el ígérete­it. Elkészült a korszerűsítési terv, a zajt okozó elszívó berendezés motorját betették egy épületbe, ennek ellenére a motorzúgás még mindig hallatszik. A tél beköszön- tével azonban kénytelenek voltak a munkálatokat leállítani, mert senki sem kockáztatja meg ilyen időben, hogy embereket küldjön a tetőre dolgozni.- Tavasszal befejezzük a mun­kákat, s akkor a lakosoknak nem lesz okuk panaszra. A készülék valóban zajos volt, hiszen negy­venéves, még annak idején alkal­mazottként én építettem be. Igyekszünk mindent megtenni, hogy ne zavarjuk a környék nyu­galmát. Ráadásul a jövőben a lét­számot is bővíteni szeretnénk, ezért beruházunk a telep korszerű­sítésébe. Zajmérést is végeztet­tünk egy céggel, s a paraméterek a megengedett határértéken belül voltak. Az éjszakai munkát be­szüntettük, mert beláttuk, hogy tényleg zavarja a szomszédokat. Ismétlem, elvégezzük a korszerű­sítést, csak a jobb időre várunk. SZUROMI RITA Együttműködés a kisebbséggel Hatvan Incidens a helyi járaton Tettlegességig fajult az utas és az ellenőr vitája A városháza nagytermében teg­nap ünnepélyesen aláírták a USAID - az amerikai kormányzat fejlesztési ügynöksége - által tá­mogatott Roma Együttműködési Programot. Ennek lényege, hogy az együttműködés keretében a város önkormányzata, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat és a Partner Hungary alapítvány vál­lalja a romák és nem romák együttműködő döntéshozatalai­nak javítását, a konfliktusok megelőzésére és kezelésére, vala­mint a roma vezetők érdekképvi­seleti képességeinek javítását, és a velük szemben megnyilvánuló előítéletek és megkülönböztetések csökkentését. A háromoldalú szerződés segít olyan fenntartható struktúrák megteremtésében is, amelynek a célja a kisebbségek és a többségi társadalom közötti viszony javítá­sa. Mindezek mellett a négyéves program olyan integrációs modell kialakításához is eligazítást ad, amely később Kelet-Közép-Euró- pa más országaiban is alkalmaz­ható lehet - tájékoztatta a Heves Megyei Hírlapot a kezdeménye­zés egyik elindítója, dr. Eperjesi Tamás alpolgármester. ______■ K ellemetlen incidens zajlott le még tavaly de­cemberben az Agria Volán egri S/a jelzésű he­lyi járatos autóbuszán. Történt, hogy Petrilyák Jánosné gyermekével a Széchenyi úti postánál felszállt a járatra, amelyen éppen jegyellenőr­zést tartott a munkáját végző ellenőr. ___________________Eger A hölgy - elmondása szerint - elővette az érvé­nyesnek hitt bérletét, s a diákigazolványát. Az utóbbiról kiderült, hogy nem érvényes. Az utas elmondta, hogy az egyik budapesti főiskola hall­gatója, utazásai során hetek óta használta az igazolványt, s mivel még egyetlen alkalommal sem figyelmeztették, abban a hiszemben volt, hogy az érvényes. A jegyellenőrzés után Petrilyákné le akart szállni a buszról, hogy a problémát odalent tisztázzák, ám ebben az el­lenőrök megakadályozták, mivel a rájuk vonat­kozó szabályzat szerint ők csak az autóbuszon intézkedhetnek. Szó szót követett, majd útközben tettlegessé- gig fajult a vita. Miközben lánya után az anya is le akart szállni, leesett a szemüvege, ezért - vég­ső dühében - sípcsonton rúgta az ellenőrt. A vég­állomásra már a rendőrség is a helyszínre ért. Petrilyákné úgy érzi, hogy alaptalanul korlátoz­ták személyes szabadságában, épp ezért a kirótt bírságot nem hajlandó megfizetni a cégnek. A történtekről megkérdeztük az Agria Volán Rt. ellenőreit is. Mint Molnár György elmondta, a hölgy levelezős diákigazolvánnyal rendelkezik, ami nem jogosítja fel tanulóbérlet váltására. Mi­után be akarta vonni a szabálytalan okmányt, a hölgy kikapta a kezéből.- Ezután az adatait szerettem volna elkérni, ám azt megtagadta. Ekkor szóltam a kollégám­nak, akivel az ülő utas mellé álltunk, s mivel vál­tozatlanul nem volt hajlandó együttműködni ve­lünk, értesítettük a rendőrséget. Ekkor dühében sípcsonton rúgta a kollégámat, majd nyomdafes­téket nem tűrő trágárságokat vágott a fejünkhöz. A végállomásnál már a hölgy férje is ott volt, s hajlandó lett volna segíteni, ám a neje ingerülten rendre utasította, hogy miért nem mond be ha­mis adatokat. Végül a rendőr jelenlétében hajlan­dó volt az adategyeztetésre. A cég személyszállítási igazgatója, Pintér György az esettel kapcsolatban elmondta: hiva­talos jegyzőkönyvet vettek fel, s megállapították, hogy az ellenőrök nem hibáztak. Joguk van el­járni a vétő utassal szemben, s az Alkotmánybí­róság állásfoglalása szerint indokolt ideig joguk van visszatartani is az utas(oka)t. A hölgy sze­mélyes szabadságának korlátozását maga követ­te el azzal, hogy vétett a szabályok ellen, más­részt pedig, hogy nem működött együtt az ellen­őrökkel. Azzal pedig, hogy megrúgta az ellenőrt, bűncselekményt követett el (közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, garázdaság), s csak kol­légánk toleranciájának köszönhető, hogy nem tett feljelentést az annak a lehetőséget felajánló rendőröknél. Mivel az eljárás jogszerű volt, a cég pótdíj-követelése is fennáll, s ha kell, bírósági úton érvényesítik azt,___________ ib. k.) s íké Sándor ' orvosnak Kezűjük stílszerűen! Egy internetes oldal­nak hála, ma - az egészségügyi miniszterrel az élen - másról sem beszél a fél ország, mint az orvosokat megillető vagy meg nem illető hálapénzről. Legutóbb a győri megyei kórházban próbálták meg átvágni a kibogozhatatlanul összekuszálódottnak látszó csomót, amikor feltétellel ugyan, de „okét” mondtak a köszönet­nek erre a formájára. A feltétel pedig az lenne, hogy a hálát el­nyert orvosok adják le a summa 40 százalékát az intézménynek. Reagált is rögvest a kamara elnöke, mondván: „Na, ne!”. Ha egy zavart pillanatunkban azt kérdeznénk, hogy a hála­pénzzel kapcsolatban felvetődő kérdéseink a közeli jövőben va­lódi válaszokat nyerhetnek-e, ne lepődjünk meg, ha a témához értők furcsán néznek majd vissza, és minimum együgyűnek tartanak bennünket. A probléma annyira összetett ugyanis, gyökerei pedig olyan mélyen átitatják utóbbi hat évtizedes tár­sadalmi történéseink minden zegzugát, hogy esély sincs a rövid távú tisztázásra. De nem csak a múlt „kötelez”. Ha a dolgok folyásában nem áll be érdemi változás (nem fog!), pillanatokon belül két lábbal esünk át az Unió küszöbén. Májustól aztán a hálapénz ügyében is kettőssé válik a szorítás: múlt és jövő öleli át egymást vasma­rokkal. Az Európai Bizottság ugyan nem kíván állást foglalni a hálapénzről. (Ezt nyüatkozta legalábbis az egyik magyar napi­lapnak a testület szóvivője.) A jelenség rendezése nem a közös­ség, hanem az egyes kormányok feladata. Van azonban ennek a nyilatkozatnak egy másik fele is: a szóvivő szerint a testület szi­gorúan ellenőrzi ugyanakkor, hogy az államok valamennyi pol­gár számára biztosítják-e a szolgáltatásokhoz, így az egészség- ügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférést. Az egészségügyi kormányzatnak a nyilatkozatnak ezen a ré­szén kellene elgondolkodnia erősen, mielőtt bármilyen formá­ban intézményesítené a hálapénz rendszerét. A végsőkig elmennek A térségben élők nem nyug­szanak bele, ha a népszava­zás elutasító végeredménye ellenére mégis hulladékkeze­lő létesül a Pest megyei tele­pülés határában. Akár az Al­kotmánybíróságig is elmen­nének, hogy megakadályoz­zák a beruházást - állítják. ___Heréd, Verseg A herédi polgármester, Kómár Jó­zsef szerint dnikus és felháborító az a vélekedés, miszerint községe lakosságának, és személy szerint neki semmi köze ahhoz, hogy mi­lyen létesítmény megvalósítását ter­vezik a Verseg külterületén találha­tó, ám Heves megye - és ezen belül Heréd, illetve Hatvan - közelségé­ben lévő Fenyőharasztra. A község vezetője ezzel dr. Rácz János vérsé­gi polgármester szavaira reagált, aki - mint tegnap megírtuk - az ominózus kijelentéssel válaszolt kollégája aggályaira. Amint arról beszámoltunk, a vérségi képviselő-testület az ottani hulladékkezelő népszavazással történő elutasításának a másnap­ján határozatot fogadott el, ami szerint - idézzük - kifejezik meg­győződésüket, hogy egy EU-kon- form hulladékkezelő rendszer megvalósítása megfelelne az otta­niak valós érdekeinek, és pozití­van befolyásolná a község hosszú távú fejlődését. A képviselő-testü­let hozzájárul ahhoz, hogy az erre alkalmas területen vállalkozói tőke bevonásával létrejöjjön az első kor­szerű magyarországi Környezetvé­delmi Ipari Park és Logisztikai Köz­pont - áll a határozatban. Dr. Rácz János polgármester nem kívánta bővebben kifejteni, hogy konkrétan miről lenne szó. Az elnevezésben minden benne van - jelentette ki lapunk kérdésé­re. Elődje, dr. Sárospataky György szerint azonban a szövegössze­függésből egyértelműen kiderül, hogy a község vezetői továbbra sem mondtak le a hulladékkezelő­ről, csak ezúttal magántőkéből kí­vánják azt megvalósítani. Szerin­te két terület került szóba: a Verseg belterületén található kis­erdő, valamint a sertéstelep, amely jóval közelebb van Hatvan­hoz és Herédhez, mint az anyate­lepüléshez.- Ha bizonyossá válik, hogy mégis megépítik a hulladékkeze­lőt, az a lakosság arcul csapását je­lenti, s ez esetben készek vagyunk akár az Alkotmánybíróságig is el­menni, hogy megakadályozzuk az ez irányú terveket - fogalmazott dr. Sárospataky. Szavaihoz Kómár József is csat­lakozott.- Dr. Rácz János pesti ember. Kí­váncsi lennék, ha letelik a megbí­zatása, és távozik Vétségről, magá­val vinné-e a szemétégetőt is? - tet­te fel a kérdést. rr. o.) Gazdagodnak a civilek Minden forint mellé másikat ad az állam A Nemzeti Civil Alapprog­ramról szóló törvény alapvető fontosságú a honi civilszerve­zetek életében. Csak az erős civilszektortól várható el, hogy bizonyos állami, illetve önkormányzati feladatokat magára vállaljon. Eger Mindezt dr. Lakrovits Elvira, az Esélyegyenlőségi Kormányhiva­tal megbízottja hangsúlyozta teg­nap a megyeszékhelyen az alap­program tanácsa regionális elek- tori gyűlését megelőző sajtótájé­koztatón. A Megyei Művelődési Köz­pontban rendezett eseményre az észak-magyarországi régióban - Borsodban, Nógrádban és Heves­ben - működő civilszervezetek képviselőit várták, összesen 203 résztvevőt, akiknek az volt a fel­adatuk, hogy megválasszák az alaptanács általuk delegált tagjait. Mint a továbbiakban dr. Lakrovits Elvira kormánymegbí­zott elmondta: a Parlament túl­nyomó többsége által elfogadott, s a már említett törvénynek kö­szönhetően az idén a civilszerve­zetek hét-nyolc milliárd forinttal gazdálkodhatnak, szemben a ko­rábbi 500 millióval, amit ráadásul nem is maguk az érintettek, ha­nem a politika osztott szét. Az alapprogram tanácsában ellen­ben tizenkét civil elektor kap he­lyet, miközben a testület létszá­ma tizenhét fő. A civilek állami támogatása pedig az egyszázalé­kos adófelajánlásokhoz kapcsoló­dik: minden felajánlott forint mel­lé az államnak egy másikat kell adnia. A törvény értelmében ez az állandó arány. __________(rmi K ÉPEK ÉS SZÍNEK. Trón Árpád festőművész (felvételünkön) kiállítása nyílt meg tegnap a Művészetek Házában. Az eg­ri művész nagykunsági gyökerei okán is karakteres művészként jeleníti meg egyéni világát. Tárlatát Zsolnay László művészet- történész nyitotta meg. Az alkotások február 12-ig láthatók az átriumban fotó: gál gábor Egyesületet alakítottak Eger Az immár hét esztendeje műkö­dő Egri Üzletemberek Klubja a napokban egyesületté alakult, így a jövőben szervezettebb ke­retek között folytathatja tevé­kenységét. A Hotel-Éger Parkban tartott újjáalakuló ülésen elnö­köt, valamint elnökséget is vá­lasztottak. A jelenlevők egyhan­gúlag elfogadták az egyesület alapszabályát, majd dr. Gál Já­nost - a Heves Megyei Könyv- vizsgáló Kamara vezetőjét - vá­lasztották elnökké, aki teljes kö­rű bizalmat kapott a tagságtól. Az elnökséget is megalakítot­ták, melynek dr. Zagyva Béla, Lugosiné Faragó Ibolya, Márton József és Erdei Zoltán lett a tagja. Az egyesület munkájának ellen­őrzésével Harmati Lászlót, vala­mint Kazinczyné Kristály Annát bízták meg az üzletemberek. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom