Heves Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-21 / 17. szám

2004. Január 21., szerda MEGYEI 5. OLDAL KORKÉP Mára üzletággá vált a falopás kivágási engedélyt, hogy legalább kor a talaj megkötése miatt, illet- a sajátjukat vágják, amíg mások ve a szél ellen ültették. Feléltük a el nem viszik - folytatja a polgár- jövőnket, mindent, amit a zöld mester. - Annyira komoly a hely- növényzet jelenthet az emberek- zet, hogy a Tiszanána felé eső er- nek. Azzal, hogy iparággá vált a dő már teljesen eltűnt. De leg- falopás, elértük azt, hogy a gyer­Nem elég az ejnye-bejnye A vandál pusztításnak van még egy negatív vetülete: igazából a rend­őrség sem veszi komolyan ezeket az eseteket. Részint azért, mert még mindig a megélhetési bűnözés közé sorolják, másrészt pedig azért, mert a kis kárérték miatt túl látványos eredményeket itt nem le­het produkálni. Azt sem lehet azonban elhallgatni, hogy egy rendőri ejnye-bejnye bizony nem rémíti meg a tolvajokat, hiszen aligha akad arra példa, hogy valaki néhány köbméter fáért börtönbe kerüljön. (Folytatás az 1. oldalról) Ami itt folyik, az már nem megél­hetési bűnözés, hanem üzletág. Szakosodtak a tolvajok, felszerel­kezve járják az erdőket, s már nem azok kezében berreg a moto­ros fűrész, akik nem akarják, hogy családjuk megfagyjon, ha­nem azokéban, akik keresni akar­nak vele. Szemérmetlen módon termelik ki a másét, és adják to­vább. Beszél erről a falu, a környék, tudják ezt az illetékesek is. De mi történik? Szabálysértési feljelen­tés lesz belőle, visszakerül a pol­gármesteri hivatalba. Az illetők­nek nincs jövedelmük, egyetlen módon lehetne a kiszabott bírság összegét behajtani, ha közmun­kára hívnánk be őket. Igen ám, de annak a napi díja 5000 forint. Most fizetünk a bűnözőnek, aki­től majd levonjuk az okozott kárt. Ez a 22-es csapdája. A polgármester döbbenetes adatokkal támasztja alá jogos fel­háborodását: egy teherautóra kö­rülbelül 50 mázsa fa fér fel, s az autó esetenként többször fordul. Ezek után már-már azt hihet­nénk, hogy ennyi fa nincs is a környéken. S valóban: a környező erdőknek már csak egyötöde áll lábon. A többit eltüzelték. A sze­rény becslések szerint még három évre elegendő fa áll az erdőkben, aztán eltűnnek azok is. — Az is nagyban akadályozza a megelőzést, hogy nálunk nem alakult meg az erdőbirtokosság. Azoknak az erdőrészeknek az esetében pedig, amelyeknek egy­két tulajdonosuk van, az a hely­zet, hogy ő.k maguk kérik meg a alább ilyen károkról tudnának be­számolni a tarnaszentmiklósiak, a sarudiak és a besenyőtelkiek is. — Pótolhatatlan veszteségeink vannak — jegyzi meg keserűen Cseh József. - Ezeket a fákat egy­mekeink, unokáink elől vesszük el az életteret. S ezen még egy gyakorta az éj­szaka metsző szelében motorra pattanó és járőröző polgármester panasza sem segíthet, szuromi rita Kerekasztal a hosszabb életéit (Folytatás az 1. oldalról) Sajnálatos, hogy az egészségügy válsága ennyire elmélyült, s ez a tragikum a halálozási mutatókban is szembeötlően megfigyelhető. Az ágazat tartós nehéz helyzete im­már önmagában is gátja a magyar gazdaság teljesítőképesség-növe­kedésének - mutatott rá dr. Mánya Kristóf, ismertetve a politikusok­hoz címzett kamarai felhívás érve­it. Mint hozzátette: meglátása sze­rint a szakmai és érdekképviseletí szerveknek a létrehozandó kerekasztal „első fordulós” tárgya­lásaiban nem kell részt vennie, így a kamara is később, a politikai kon­szenzus megvalósulása után, a „szakmai finomhangolásban" vál­lalna szerepet. A válság egyik okát egyébként - a másfél évtizede tartó pénzkivo­náson, s a rendszerből hiányzó mintegy ezer- milliárd forinton túl - ab­ban jelölte meg, hogy eleddig átfogó, az alapo­kat meghatározó és rend­be tevő intézkedéseket egyik kormány sem ho­zott, legfeljebb egy-egy részterület szabályozásá­ra vállalkoztak, ám ezekről az ese­tek nagy többségében a gyakorlat bebizonyította, hogy a meglévő környezetben és feltételek között működésképtelenek, de legalábbis messze elmarad az eredményessé­gük a kívánatostól. Ezért is tartja fontosnak a kama­ra a pártok megegyezését abban, hogy az egészségügyet illetően fel­hagynak a politikai csatározások­kal, ezt a területet - hasonlóan pél­dául a külügyekhez - nem használ­Dr. Manya Kristóf ják afféle politikai küzdő­térként. Meggyőződésem, hogy már a nemzeti egészségügyi kerekasztal létrehozásának ténye is nagymértékben javítaná a közérzetet - vélekedett a kamara titkára, azt is hozzátéve: a fő célokban, az alapvető kérdésekben történő megegyezés „sok ezer megmentett életévet jelenthetne ebben a beteg országban”. Dr. Mánya Kristóf utalt arra is: a kamara - a kórháztörvény meg­semmisítése nyomán kialakult új helyzetben - erkölcsi alapon megfo­galmazott segélykiáltásként tette közzé a nemzeti egészségügyi kerekasztal megalakításának igé­nyét, s elképzelhetetlen, hogy mind­ez süket fülekre találjon. Személyes meggyőződéseként azt is hozzátet­te: amelyik politikai erő nem áll a közös megoldáskeresés pártjára, az aligha számíthat a jövőben jelentős társadalmi támogatásra. A rendezendő alapkérdések kö­zött említette egyebek mellett - a kamara és a betegszervezetek, il­letve érdekvédők közös álláspont­jának megfelelően - az egészség- ügyi dolgozók, orvosok jogállási kérdéseinek tisztázását, valamint egy odázhatatlan, valódi társada­lombiztosítási reform végigvitelét. Ennek kapcsán azt is megjegyezte: már csak azért is fontos a választá­si ciklusokon átívelő, a célokat és a tennivalókat legalább tíz évre pon­tosan meghatározó megegyezés, mert a nagy ellátórendszerek át­alakítására hozott intézkedések hatása 4-8 év múlva válik érzékel­hetővé. (SUHA) KOVÁCS JANOS Botrány, politika Ne tengjünk túl a Tilos Rádió és a zászló­égetés ürügyén. Mindenki tudja, miről van szó. (Nem a lényegről, a társadalom égető gondjainak mielőbbi megoldásáról, a közmegegyezésről, egy élhetőbb országról, arról nem.) Mediatizált térben élünk, magas politikai ingerküszöbbel. Az üzenetet - akár primitív politikai, akár zabpehely-reklám - el kell juttatni a közönyös és kiábrándult fogyasztókhoz. Itt az elmúlt pár évben a botránypolitizálás jött divatba. Ergo: botrányok kellenek hozzá. Álbotrányok és bulvárpolitikusok, meg bulvárközélet. Fecsegő felszín. Azt azért sose gondoltam volna, hogy egyszer még eszményinek tűnnek a rendszervál­tást követő első két ciklus alatti állapotok, s hogy az 1998 óta történtek fényében az akkori viták már-már földöntúlian meg­szépülve, az államférfiúi ragyogás glóriáját fonhatják Antall és Horn feje köré. Az elmúlt hat évben az ország közélete nem hogy nem fejlődött egy jottányit se, de jóval felelőtlenebb, os­tobább és önsorsrontóbb képet mutat. Hogy egy nonprofit alapon működő kis közösségi rádió illu- minált minimáltényezője száján milyen — ezerszer megbánt és a saját környezete által is elítélt — polgárpukkasztó böfögés bukik ki, az ma téma lehet jobb körökben. A saját pártvezérük által ajánlott szalonnád kiadványok, közszolgálati és moz- galmár embereik uszítása nem. Az itthon 99,9 százalékos is- meretlenségű és 99,99 hallgatatlanságú Tilos Rádió minden­esetre akkor se juthatott volna nagyobb ismertséghez, ingyen­reklámhoz, ha százmilliókat költ rá. A Tilos elleni tüntetés nem a keresztényekről, a keresztény­ségről, illetve legkevésbé az ezt megjelenítő értékekről szólt. Ezt is mindenki tudja. A szavazatok újraszámlálására felépített köztéri performanszok keretei - úgy tűnik - lassan végleg ki­merültek, a repertoárban viszont mindig kell lennie valami­nek, amivel mozgatni lehet a masszát. Az azért megnyugtató, hogy ebben a hazában egyelőre még túlnyomó többségben vannak azok, akik mindenféle köztéri hőbörgésre teljességgel alkalmatlanok. Nem alkalmasak a politikai célnak maszkíro­zott szűk egyéni és csoportérdekek felkokárdázott próbabáb­jaként megjelenni. Egyik oldalon sem. A zászlóégetésből - amíg meleg - a balszárny igyekszik gyors politikai tőkét kovácsolni magának. Lám, ilyen a jobb. Pedig nem ilyen. Nem csak ilyen. Ezt is tudni kell. De azt is, hogy a zászlóégetés kapcsán provokációt emlegetni gyenge trükk. Nem kellett ott provokálni, elég ehhez szemügyre ven­ni a masszát. Orbán egyesítette a jobboldalt, neki nem Csurka vagy a MIÉP kellett, hanem a szélsőjobboldal szavazói, a kép­lékeny tömege. És lovat adott alájuk. Eszközök a vágyott hata­lomhoz vezető úton. Ennyi. Csillagtúrák Szlovákiába Újra szól az Aranycsengő Heves megye A magyar kultúra napja tiszteletére szerve­zett kétnapos konferenciát Kulturális sokszí­nűség az Európai Unióban címmel Hatvan­ban a Heves Megyei Információs Pont, a Me­gyei Művelődési Központ és a Grassalkovich Művelődési Központ. Az eseményen - Érsek Zsolt országgyűlé­si képviselő, polgármester megnyitó szavait követően - hétfőn Miszné Mestellér Zsuzsa, a Heves Megyei Információs Pont irodaveze­tője, Kary József, az MMK igazgatója és Gál Sándor, az intézmény igazgatóhelyettese, Harangi László, a Magyar Pedagógiai Társa­ság felnőttnevelési szakosztályának elnöke, valamint Cseh Tímea, a Tempus Közalapít­vány információs munkatársa tájékoztatta a megjelenteket az adott területek célkitűzése­iről. A konferencia második napján, kedden Zongor Attila, a Kultúrpont Iroda vezetője az Európai Unió kulturális pályázatairól tartott előadást, majd Berta Csilla, Váradi Zsolt és Kovács Zsolt - a Regionális Ifjúsági Szolgálta­tó Iroda munkatársai, illetve vezetője - a fia­talokat érintő tervekről és lehetőségekről in­formálták az érdeklődőket. * Egerben szerdán a Művészetek Házában Sára Bernadett és Cseke Péter lepi meg ver­ses összeállítással az irodalomkedvelőket. Márai Sándor versei a lélek rezdülésének pillanatait idézik, miközben a polgári lét széthullásának pillanatai is megelevened­nek. Az irodalmi est 19 órakor kezdődik. Másnap a Megyei Művelődési Központ nagy­termében kerül sor a hagyományos városi ünnepségre. Az irodalmi pályázat díjkiosz­tását követően az Egri Szimfonikus Zenekar ad ünnepi koncertet, Szabó Sípos Máté ve­zényletével. * Tenken immár hagyomány, hogy a ma­gyar kultúra napján a felső tagozatos gyer­mekeket mesemondó, az alsósokat szép- és helyesíró versenyre várják a Szent Imre Álta­lános Iskolában. Pénteken reggel 9 órakor ismét megszólal a jelképes becsengetés, hogy a tanulók megmérkőzzenek az Arany­csengőért, a vetélkedő fődíjáért. Minden év­ben egy-egy társművészet is helyet kap a nap programjai között, az idén a főszerep a zeneművészeté lesz. Az iskolában hang- szerkiállltás nyílik, és egy kis zenei koncer­tet is hallgathatnak a résztvevők. Nevezése­ket még mindig elfogadnak az általános is­kolában. ■ Mint azt korábban már hírül adtuk, az észak-magyarorszá­gi régióból tizenhárom jelent­kező bizonyult sikeresnek a Phare CBC (Cross-Border Corporation) pályázatán. Szilvásvárad A nyertesek összesen 465 ezer 410 eurót kapnak a 2001-2002. évi szlovák-magyar közös kisprojek- tek elnevezésű alapból. Támoga­táshoz jutott Szilvásvárad és Jablonov nad Turnou (Szádalmás) közös idegenforgalmi projektje is. A pályázatban írtak szerint nagy szükség van a szlovák határ menti területek idegenforgalmi vonzere­jének bemutatására, a helyi prog­ramokkal való összekapcsolására, mert a turisták, a vendégek igény­lik a többcélú szolgáltatást. A fizi­kai közelség Szlovákiához csillag- túraszerűen kirándulásokat tesz le­hetővé szilvásváradi bázissal, be­vonva a partnertelepülés Szádal­mást és környezetét. A projekt célja az idegenforgal­mi vállalkozások bemutatása és programok ajánlása a két község körzetéből. Ennek érdekében nagy példányszámban, angol, szlovák és magyar nyelven idegenforgalmi kiadvány megjelentetését tervezik. Az érdeklődők megismerhetik Szilvásvárad és Szádalmás szállás­hely- és szolgáltatás-kínálatát, programajánlatát. Készül ugyanez­zel a tartalommal egy CD is, és az Internetre szintén felkerül a tájé­koztató. A két település az Utazás 2004 kiállításon saját standon sze­retne bemutatkozni. A Phare CBC általános elve, hogy a győztes projekt összkölt­ségének 90 százaléka lehet támo­gatás, a fennmaradó 10 százalék a saját erő. Egy-egy pályázat átlagos támogatása 35.800 euro. ________■ A z EU és a pályaválasztás Eger A Heves Megyei Pedagógiai Intézet­tel közös szervezésben immár har­madik alkalommal rendezte meg regionális pályaválasztási fórumát az Eszterházy Károly Főiskola. A négy megye - Szolnok, Borsod, Nógrád, illetve Heves - középisko­lai igazgatóinak, pályaválasztási fe­lelőseinek részvételével zajló ta­nácskozáson megjelenteket dr. Kis- Tóth Lajos, az intézmény rektorhe­lyettese köszöntötte. A rektorhelyettes rövid beveze­tőjében többek között azt hangsú­lyozta, hogy az idei esztendő aktu­alitása az uniós csatlakozás, ami a pályaválasztásban is fontos szere­pet játszik. A jövőben elérhetőbbé válnak a tagországok intézményei, ugyanakkor mi is elérhetőkké vá­lunk számukra. Ez a közelebb ke­rülés a versenyhelyzetet hozza el, de egyúttal új lehetőségeket is nyit. A fórum témáinak sorát dr. Ba­kos Károly, az Oktatási Minisztéri­um főtanácsosa, a felsőoktatási felvételik referense nyitotta meg A felvételi eljárások rendszere, a 2005-ben várható változások című előadásával. Dr. Neuwirt Gábor oktatáskutató a négy résztvevő megye középiskoláinak néhány mutatójáról, Cseh Boglárka (OFFI) a felsőoktatási felvételiről való tájé­kozódásról szólt. A plenáris tanácskozás záró előadását dr. Hauser Zoltán, a főis­kola rektora tartotta, aki a Bolo­gnai Nyilatkozattal összefüggés­ben ismertette annak átfogó célja­it, illetve az ebből fakadó lineáris képzési rendszer lényegét. A rek­tora folyamat céljai között említet­te egyebek mellett a diplomák ösz- szehasonlítását lehetővé tevő rendszer, a mobilitás, illetve az Eu­rópai Felsőoktatási Térség megte­remtését. ■ Tájékozódnak a pályaválasztási tanácsadók. Rajtuk is múlik, hogy ki hol találja meg a helyét FOTÓ: PILISY ELEMÉR Fogyatkozó Szivárvány Hatvan Mint arról korábban beszámol­tunk, a képviselő-testület - anya­gi megfontolások alapján - racio­nalizálást hajtott végre a telepü­lés több intézményénél. Ezek kö­zé tartozik a Szivárvány Szociális és Egészségügyi Szolgálat is, amely az idén kevesebb pénzből gazdálkodhat, mint az elmúlt években. Mindez érinti a szol­gáltatásokat is. Mint megtudtuk: a szociális mentor ténykedése jelenleg szüne­tel. A hitelügyi tanácsadásra nem szerveznek új időpontot, rrtígajogí és pszichológiai tanácsadást meg­szüntették. Február elsejével pedig befejeződik a tb-tanácsadás is. A háztartási adósságkezelő és tanácsadó iroda keddenként 8- tól 12 óráig, illetve csütörtökön­ként 12-től 16 óráig továbbra is várja az ügyfeleket. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom