Heves Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-14 / 11. szám

6. OLDAL HORIZONT 2004. Január 14., szerda ^|| Észak-Magyarország: javuló vélemények Magyarországon az elmúlt év utolsó hónapjá- natkozó inflációs várakozásaik ugyancsak emel- ban nem változtak lényegesen a lakosság gaz- kedtek. Ezzel szemben a munkanélküliség továb- dasági várakozásai. A legnagyobb mértékben bi enyhe csökkenésére számítottak. A lakosság Észak-Magyarország, a Dél-Dunántúl és a Nyu- vásárlási kedve minimálisan csökkent az előző gat-Dunántúl lakosainak véleménye javult. havihoz képest, a következő 12 hónapra azonban nem változott. Mérséklődött viszont azok aránya, akik szerint kedvező az alkalom a megtakarítás­ra. Magyarország hét régiója közül négyben javul­tak a fogyasztók Észak-Magyarország Decemberben lényegében nem változott a lakos­ság gazdasági várakozásait reprezentáló GKI fo­gyasztói bizalmi index szezonális hatásoktól meg­tisztított értéke. A GKI Gazdaságkutató Rt. által - az Európai Unió támogatásával - készített felmé­rés szerint az index értéke a nyári zuhanás után, augusztus óta gyakorlatilag változatlan. A válaszadók saját pénzügyi helyzetü­ket decem­lótanytgrenye j ) OEncs ^ várakozásai. A legna­jjTSatoraljaújhely Edelény 4L, j ( ° o f £ Szikszó / l/l°r o Szerencs ® J ■} Sárospatak Heves megye MeKstte y /v, A_ Nóyrád negye Borsod Abauj- • • Zemplén megye & bér ben a novemberi­nél valamivel rósz szabbnak látták, de a következő 12 hónapban enyhe javulást vártak. Az or­szág gazdasági helyzetének megítélése kissé romlott, s a megkérdezettek decemberben az előző havinál valamivel magasabb ütemű áremel­kedést érzékeltek. A következő 12 hónapra vo­O Heves © Megyeszékhely O Kistérségi központ gyobb mértékben Észak-Ma­gyarország, a Dél-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl lakosa­inak véleménye javult. Az Észak- Alföldön lakókat ennél jóval mérsékel­tebb optimizmus jellemezte. Ezzel szem­ben a Dél-Alföld lakóinak véleménye erőtel­jesen, Közép-Magyarország, illetve a Közép-Du- nántúl polgárainak véleménye pedig csak kismér- tékben romlott az előző hónaphoz képest. ■ Jubilálnak a versmondók Eger A Forrás Gyermek-Szabadidő­központban január 17-én, szom­baton délelőtt 10 órai kezdettel ötödik alkalommal rendezik meg az Ötágú síp üzenete elnevezésű megyei versmondó versenyt. A jubileumi rendezvény kü­lönlegessége, hogy a megyénkbe­li versmondókon kívül először a határon túli diákok is bemutatko­zási lehetőséget kapnak. A meg­mérettetésre a szlovákiai Dobóruszkáról, az erdélyi Gyergyószentmiklósról és Gyergyóditróról, a kárpátaljai Nagymuzsalyról, a vajdasági Ka­nizsáról, valamint a szlovéniai Lendváról érkeznek versenyzők. A nevező tanulókat, felkészítő tanáraikat, valamint az irodalom- kedvelőket dr. Lisztóczky László, az Eszterházy Károly Főiskola ta­nára köszönti, majd a választott művek bemutatása következik. Az eredményhirdetésig Kercsmár Zsolt versénekes zenés irodalmi összeállítását tekinthetik meg a résztvevők. ■ Az Unióban is lehet csalni A közelmúltban tartott kétnapos uniós konferencián a közösségi pénzalapokkal, pályázati forrásokkal és a támogatási lehetősé­gekkel igyekeztek megismertetni a megye foghíjasán megjelent polgármestereit, önkormányzati szakembereit. Hogy a fejtágító mennyire bizonyult hasznosnak, azt persze csak a puding próbá­ja az evés, vagyis a gyakorlat alapján már idén, s az elkövetkező években lemérhetik majd a helyi polgárok. Heves megye A Belügyminisztérium és a Magyar Közigazgatási Intézet bábáskodá­sával a megyei közigazgatási hiva­tal által rendezett szakmai rendez­vényen ugyanakkor tanulságos külföldi és hazai példákat is fölso­rakoztattak az előadók az uniós turpisságokra, visszaélésekre, va­lamint az ezek felderítésre irányu­ló bürokratikus ellenőrző appará­tus szőrszálhasogató figyelmére. Az Unióban is lehet csalni. Sőt. Gyakorta meg is próbálkoznak ve­le. Az európai uniós pénzalapok gyanús megcsapolása, az azokkal történő visszaélés még a szigorú ellenőrző és felülvizsgáló rendszer ellenére is eléggé elterjedt jelen­ség. Nyugaton ennek érthetően nagy múltja van, míg mi csak most csöppenünk bele. Persze az e téren igencsak leleményes hazai fantáziát, a legendás magyar fi­neszt azért nem szabad kihagyni a számításból. Hamar be fogjuk mi hozni ezt a lemaradást, megízlelve a tiltott gyümölcs édességét. A szakértők szemléletes pél­dákkal érzékeltették a visszaélé­sek módozatait. A strukturális ala­pok például igen kedvelt célpont­ok. Az ennek keretében működő Európai Szociális Alapból (ESZA) támogatják például a közösség szociálpolitikai céljait: többek közt a munkanélküliség megelő­zését és leküzdését, a szakkép­zést, oktatást és tanácsadást, vala­mint a foglalkoztatás növelését és a munkaerő-piaci integrációt. Az idézett példában, mit gon­dolt, mit nem magában egy ír kis­település gombatermesztője, elég az hozzá: pályázatot nyúj­tott be, hogy ő bizony a környék munkanélkülijeit oktatná, képez­né gombásszá, s így azok a gom­batermesztésből jövedelemre tud­nak szert tenni, ily módon el bír­ják tartani a családjukat, nem szorulnak állami segélyre. Min­den gyönyörűen ment. A projekt elkezdődött és befejeződött, ki­utalták rá a pénzt. Mindenki bol­dog volt. A programszervező, mert megérdemelten javadalma­zásához jutott, Brüsszel és a ír uniós ügynökségek, mivel a meg­felelő célra fordítódtak a közös­ségi eurók, az ír állam és a helyi közösség pedig azért, mert fon­tos lépést tettek a munkaerő-pia­ci helyzet javítása, a munkanél­küliség leküzdése terén. A huncut brüsszeliták ugyanak­kor ismerik a huncut pénz­felhasználókat, ezért gondosan követik a programokat, mé- rik azok eredmé- .> \ nyességét, és élnek az utólagos el- ,-A— lenőrzés eszkö- Á * zeivel. Csak így juthat bárki akár yV egy huncut vashoz ^ is. Az ír esetben az tűnt föl az ellenőröknek, hogy az adott program után fikarcnyival sem csök­kent a körzet munkanélkülisége, nem läesültek gombafarmok, új munkahelyek, miközben szigorú­an, jelenléti ívvel - név, cím, alá­írás — dokumentálva volt, hogy a tanfolyam előadásain mennyi z- . Sl ☆ Ü2 ☆ résztvevő tanulmányozta buzgón a szakma fortélyait. A visszaellenőrzés során derült ki, hogy az ír vállalkozó a környé­ken alibiből tartott ugyan egy-két rövidke, félórás előadást a gomba­termelés szépségeiről az arra vető- dőknek, ám a támogatás túlnyo­mó részét saját gazdasága működ­tetésére fordította. Persze ez az egyetlen példa csu­pán a jéghegy csúcsa, s jóformán eltörpül az olyan nagy húzások mellett, mint mikor Olaszország a gabona- és a tejtermelésre vett föl jelentős közvetlen pénzeket, aztán fizetett vissza súlyos milliárdokat a közös kasszába. Mikor kiderült, hogy ácsi, trükk van a dologban. Például az elszámolt gabonatermő terület csupán töredéke igaz. A műholdfelvételek elég jó bizonyí­tékot szolgáltattak erre. Hogy minket se kell félteni, arra példák az előcsatlakozási alapok - Phare, 1SPA, SAPARD - kap­csán, részint a régi reflexekből, ré­szint a tudatlanságból vagy a ra­vaszkodásból táplálkozó „botlá­sok”. Egy hazai település például közösségi informatikai hozzáféré­sekre, számítógépekre ka­pott pénzt. Azután a fa­lu vezetői büszkén mutatták a temp- La bmot, hogy a tá­mogatásból még lg .JL. annak felújító­mé sóra is futotta, MM miközben az esz­W -Xy közök valamelyik ^ sarokban porosod- y tak. De előfordult ^ ennek ellenkezője is, amikor az ellenőrök semmilyen hibát nem tud­tak találni, végül azt kifogásolták, hogy az uniós lógón - minden EU-s projektnél kötelező föltüntet­ni, kiírni - rossz irányba álltak a csillagok... Hát így jutunk a csilla- gokig - májusban végleg. pcj.i Csigavér, ön is így kezdte a vezetést! Jogosítvány szerzés: a forgalmi vizsga határideje immár két esztendőre nőtt egyre inkább kevésnek bizo- séges. Nem tisztességes, ha pél- nyul. Nem arról van szó, hogy dául letagadja vagy nem fizeti nem lehet ennyi idő alatt meg- az órák után megfelelően az tanulni szabályosan vezetni a adót. Egy biztos: egy óra költsé­Vizsgasiker-mutatók Külön statisztika készül az elméleti (ami a KRESZ-en kívül tar­talmazza még a vezetéselméletet és a szerkezeti üzemeltetési ismereteket is) és a forgalmi alapvizsga sikerességéről. Az el­méleti alapvizsgán 60 százalék körüli az országos eredmé­nyességi mutató, a megyében ez 60,2. A forgalmi alapvizsga esetében 60-62 százalék közötti az országos átlag, ami leg­utóbb 58,5 volt Heves megyében. A jogosítvány megszerzésé­hez szükséges első elméleti alapvizsga érvényessége 2003. december 1-jétől im­már két év. Korábban ha egy éven belül nem sikerült a forgalmi vizsga, akkor az egész tanfolyamot elölről kellett kezdeni. Mostantól két év a határidő, amely to­vábbi két évre még meghosz- szabbítható. Heves megye A járművezetői engedély kéz­hez vételéig legalább három hó­nap szükségeltetik, de olykor előfordult, hogy az első alap­vizsgától számított, rendelke­zésre álló egy év kevésnek bizo­nyult - ezért jelentős a vizsga- rendszer legújabb változtatása. A haladás üteme természetesen annak függvénye, hogy a tanuló milyen időbeosztással rendelke­zik, mennyi pénzt tud előterem­teni, s hogy milyen sikeresen veszi az akadályokat. Ha elszánjuk magunkat a jo­gosítvány megszerzésére, a leg­első teendő a megfelelő iskola kiválasztása: a megyében ma 45 képzőszerv és 187 szakoktató kö­zül választhatunk. Míg az elmé­leti felkészítésre „B” kategória, vagyis személygépkocsi eseté­ben bárhol sor kerülhet, forgal­mi vizsgát tenni csak Egerben, Hatvanban és Gyöngyösön lehet. Ezek közül is talán Egerben a legnehezebb a közhit szerint: a domborzati viszonyok, az egy­irányú utcák tömege, a vasúti át­járóknak és a lámpás csomó­pontoknak a száma, a párhuza­mos közlekedés hossza mind nehezebbé teszi a tanulást. Mindezek ellenére nem a buká­sok száma magasabb, hanem ál­talában felkészültebbek a vizs­gázók, a szakoktatóknak kö­szönhetően. A legfőbb mérlegelési elv az iskola kiválasztásában a pénz. A tanfolyam ugyanis átlagosan százezer forintba kerül a legjobb esetben, vagyis akkor, ha a vizs­gázónak elsőre sikerül vennie az összes akadályt. A tanórák költ­ségei mellett további kiadásokat jelentenek még a vizsgadíjak, az orvosi vizsgálat, és az egész­ségügyi tanfolyam díja. Az au­tósiskolák többnyire lehetővé teszik a részletfizetést, és mivel nagy a verseny a piacon, a tanu­lók időbeosztásához is könnye­dén alkalmazkodnak. Az autós­iskolákban érdemes az után is ér­deklődni, milyen az eredményes­ségi statisztika. Mint azt Bódi Miklós, a megyei közlekedési fel­ügyelet képzésfelügyeleti és vizs­gáztatási osztályvezetője el­mondta, a megyei ügyfelek szá­ma 3900-4200 közötti évente - ennyien kapnak vizsgaigazolást, vagyis vezetői engedélyt. Az ösz- szes ügyfél 78 százaléka „B” ka­tegóriából kíván vezetői enge­délyt szerezni. A végeredmény függ a tanulók összetételétől, és azt sem lehet letagadni, hogy a vizsgáztatás szubjektív, bár na­gyon részletesen szabályozva van, hogy mikor kell „csak” hibá­nak, és mikor sikertelennek mi­nősíteni akár egy adott mozdula­tát a vizsgázónak. A legfőbb elbí­rálási szempont az, hogy a vizs­gabiztos mennyire érzi magát biztonságban az autóban: ha egyszer meggyőződött a bizton­ságról, olykor sikertelenségi októl is eltekinthet. Az elméleti oktatás kötelező óraszáma 28. A vizsgák szá­mát illetően vannak szélsősé­ges példák is: előfordul, hogy a rendelkezésre álló időtarta­mon belül 7-8 gyakorlati és el­méleti vizsgát tesz valaki. A gyakorlati képzés esetében már más a helyzet: itt nehéz az otthoni szorgalommal ki­egészíteni az órákon tanulta­kat. A kötelező minimum óra­szám 30, és a mai motorizációs fejlettségi szinten ez a 30 óra forgalomban, hiszen ez egyéni tehetségtől is függ. Nem csu­pán nyelvérzék létezik, hanem autóvezetői érzék is! Átlagosan viszont nem harminc, hanem 40-45 óra szükséges a gyakorlati felkészülés­hez, de előfordult már Egerben 110 óra is, nem is egy alkalommal! Amennyiben pedig a jo­gosítványra pályázónak öt alkalommal nem si­kerül a forgalmi erőpró­ba, pályaalkalmassági vizsgát kell tennie. Ha ott a megfelelt kategóri­ába kerül, akkor jöhet a hatodik, hetedik vizsgá­ja - ahogyan a tudása és a szerencséje diktálja. A gyakorlati órák szá­ma sem korlátlan: ennek korlátot szabhat a pénz­tárca. Bódi Miklós szerint 2500 forint körüli lenne az a reális óránkénti gya­korlati oktatási díj, ami­ből az oktató a saját gép­járművét is újra tudná termelni, és a megélheté­se is biztosítva lenne. Ha ennél kevesebb, akkor előfordulhat, hogy feléli a saját járművét, ha tisztes­gei 1100 forint körül vannak, mert fizetni kell a biztosítást, s egyéb költségei is vannak a jár­műnek, üzemanyagot is gyakran kell venni egy tanulóautóba. Ám ha kiszámoljuk, ilyen árnál az átlagembernek, aki ugye 40-45 órát vesz, 100.000-112.500 fo­rint közötti összeget kell kifizet­nie csak a gyakorlati felkészü­lésre! Végső soron mindenki maga dönti el, hogy hány órát szán a tanulásra, hiszen az oktató a kö­telező óraszám levezetése után köteles vizsgára bocsátani a ta­nulót, ha az menni akar. Arról viszont csak a vizsgáztató hatá­rozhat, hogy ki meri-e engedni az illetőt a forgalomba. Aggódni viszont fölösleges: a www.kff.hu oldalon, a Közlekedési Főfel­ügyelet hivatalos honlapján ugyanis a következő olvasható: „a leendő járművezetőknek a Közlekedési Felügyelet azt ajánl­ja, hogy a járművezetői vizsgák­tól nem kell félni, azok követel­ményei a biztonságos és a kezdő szintet - és nem a profi verseny­zői készségeket - tartalmazzák”. Ha ez így van, akkor csak sok si­kert kívánhatok minden mazso­lának. És persze sok türelmet a többi vezetőnek. zsiray eszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom