Heves Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-10 / 8. szám

Uj év, új fogadalmak Jordán Adél majdnem megkí­mélte a kismalacot, amit szilvesz­terre, vacsorára vettek párjával. Az ifjú színésznőnek nem volt szíve megsütni a malackát, ám kedvese nem engedett - Adél a malacsült helyett átmulatta az éj­szakát volt egyetemi osztálytársa­ival. Béres Attilának - saját bevallá­sa szerint — nagyon jólesett, hogy bár ő csendesen, családi körben ünnepelte az új esztendőt, renge­tegen keresték meg telefonon. A legnagyobb meglepetés akkor ér­te, amikor Törőcsik Mari kívánt boldog új évet a fiatal rendező­nek. Barátságuk egészen friss, hi­szen együtt dolgoztak Szomory Dezső: Györgyike, drága gyer­mek című darabjában, melyet de­cember végén mutatott be a Nemzed Színház. Széles Lász­ló először töl­tötte munká­val a szilvesz­tert. Szintén színész párjá­val, Udvaros Dorottyával és Nádasy Eriká­val közösen adtak zenés szórakoztató műsort az Offi Házban. Fülöp Edit nézőtéri fel­ügyelőként dolgozik a színházban, „nézőtéri szemmel” lát­ja az előadáso­kat. Sokszor nála csapód­nak le először a nézői vélemé­nyek: a felnőttek visszafogottab­ban reagálnak, a gyerekek vi­szont hálás közönség, azonnal mondják, ha tetszik valami, vagy ha nem. Idén sokkal többen ér­deklődtek színházunk iránt, mint az előző években. Rendszeresen telt ház előtt játsszuk a darabo­kat. Az előadás végén a tapsból és az előcsarnokban elcsípett kriti­kákból hallani lehet, hogy tet­szett-e a nézőknek a produkció. Ha vígjátékot néznek, például az Anconai szerelmesek után vidá­man, nevetve jönnek ki, ám egy elgondolkoztató, mély drámát kö­vetően - mint az Elveszett para­dicsom — csendesebb, meghit­tebb a hangulat. Visszatekintve, sok minden történt ebben az évben. Előfor­dult például, hogy egy rendőrjár­őr kért arra, hívjak tó valakit elő­adás közben a sor közepéről, mert fáradhatatlanul visít az au­tóriasztója. Végül már egész sor­nyi közönség segített, hogy érte­síteni tudjam a nézőt... Az is ér­dekes, hogy az előadások közben és után mennyien hagyják itt sze­mélyes dolgaikat. Ebben az évad­ban is szép gyűjteményünk van már sálakból, kesztyűkből. Van, aki a kalapját vagy a színházbér­letét felejti itt, de a legtöbb eset­ben ékszereket, nyakláncot, kar­kötőt találunk a sorok között. Kö­telességem ezeket gondosan megőrizni az évad végéig, hátha a gazdájuk rájön, hogy itt felejtette. 2004. január 10., szombat HEVES^ HÍRLAP Gárdonyi Géza Színház Engedd el, apu! A Gárdonyi Géza Színház stúdiószínpadán javában folynak Mike Packer Maradjon min­den a régiben (Card boys) című, „kenderilla­tú stricirománcának” próbái. A szerepeket Venczel Valentin, Mészáros Máté, Kovács Patrícia, Bozó Andrea, Rácz János és Gál Kristóf alakítják, a darabot fordította, szín­padra álmodta, zenéjét szerezte Anger Zsolt, akinek ez az első rendezése. Anger valami egészen újat és szokat­lant próbál megvalósítani munkája közben. Két fórumot is nyitott kü­lönböző internetes oldalakon. Az egyiket a www.fotohaz.hu-n , ahol fo­tósokat hív a próbákra, a másikat a www.szinhaz.hu web-oldalon, ahol egyfajta rendezői naplót ír, és várja az érdeklődők megjegyzéseit. Ez a megoldás és hozzáállás egyfajta szo­katlan nyitottságot sejtet, eltérően az eddig bevált gyakorlattól, amikor is a rendező „elbújik” színészeivel, és a produkció csak a bemutatón kerül „avatatlan” szemek elé. Ezek a fóru­mok, az ott hozzászólók megjegyzé­sei és érdeklődése azt bizonyítja, hogy nem elvetélt ötlet ilyen nyitott­sággal közeledni a közönség felé. Anger Zsolt szerint ez az érdeklődés azt bizonyítja, hogy sok ember léte­zik, aki nyitott a színházra, hiszen senki nem kürtölte szét, hogy ezek a fórumok léteznek, mégis sokan ráta­láltak. A színész-rendező elmondja, hogy két legyet üt egy csapásra, ami­kor is egyrészt a rendezés közbeni gondolatait lejegyzi, másrészt a leg­biztosabb tárolóhelyre, a világhálóra menti, ne menjen veszendőbe, mint­egy a „Nem mondhatom el senki­nek, elmondom hát mindenkinek" jegyében. Semmiféle bizonyítási vágy nem hajtja, egyszerűen lejegyzi azokat a gondolatait, melyek az első rendezés ismeretlen tapasztalatából, élményéből születnek nap nap után. Erről az élményről pedig közü, hogy a vártnál is fantasztikusabb időszakot él át a próbák során, hi­szen sok mindennek a jelét ta­pasztalta az alatt a tizenöt-húsz év alatt, amióta színházcsmálással foglalkozik, de ezeket sohasem si­került összefogni, igazán megra­gadni. Most azonban egy-két do­log megvalósulni látszik ezekből. A darabról kijelenti, hogy az egyszerű nyelvezet, a roppant tö­mör szöveg abba a már-már költő­ien trágár világba vezet, amit a XXI. század körénk rajzolt. E mö­gött a tömörség mögött is meg kell találni azonban azt az élni akarást, azt a magányosságot, azt a szere­lem utáni vágyakozást és azt a ha­láltól való távolságtartás kesze- kusza érzeményét, ami az emberi­ségben ősidőktől fogva lakozik. Bármennyit próbáljuk is ezeket el­leplezni, elrejteni, ezek bizony ott vannak mindannyiunkban. A pró­bákon azon dolgoznak, hogy eze­ket az elrejtéstechnikákat megmu­tassák a színpadon. Arra sarkallja színészeit, hogy minél kevesebbet mutassanak meg a belső, XXI. szá­zad szennyezte őrült világunkból, mely bennünk uralkodik: egy moz­dulatlan arcról kell mindent meg­tudnunk! Ez a fajta megoldás iz­gatta a rendezőt elsősorban, hogy ezt a játéktechnikát nem csupán filmen lehet megvalósítani, hanem színházi körülmények közt is, az itt és most borsával megfűszerez­ve, ami még orrfacsaróbb lehet. Ennek kapcsán Anger hozzáte­szi, ezzel azt is bizonyítani akarja, hogy a színháznak semmiféle ver­senyt sem kell felvennie. Olyan ki­fejezőnek kell lennie, amilyen csak a színház lehet, és semmi más. Színészei pedig vele együtt járják be ezeket az új, az őserdő liánjai közt eddig megbúvó ösvényeket, s a közös felfedezés alatt remek dzsungelcsapattá váltak, akik bíz­nak a rendezőben, aki elöl halad, és tudják, hogy ő megy majd fejjel a falnak, ha falnak kell menni, de őket nem hagyja, hogy csalódja­nak, tévelyegjenek. Ha pedig rossz útra tévednének, azonnal másik, jobb irányba vezérli őket. Mígnem eljön majd az idő, hogy a közös fel­fedezés élményéből közösen meg­célt internetes rendezői naplójá­ban így fogalmazza meg: Amikor a kisgyerek bicajozás közben hát­rapillant, és meglátja, hogy apu­kája már nem fogja a rudat, elbi­zonytalanodik, de másnap már ő kéri: engedd el, apu! Az alkotók a próbák alatt átélik ennek a misztikus utazásnak a gyönyörét és a földönjárás gyöt­relmét, s a darab ugyanezt a kér­dést feszegeti, vajon álmodozni kell-e, vagy földhözragadtnak len­ni, meg lehet-e találni a kettő kö­zött azt az arányt, ahol a földi és égi hatalmak békességre lelnek? Ennek a célnak az érdekében a színészektől olyan dolgokat vár el a rendező, amiket még maga sem is­mer, s ők sem próbáltak sohasem. Ahhoz igyekszik hozzásegíteni őket, hogy minden gesztusuk, hangsúlyuk, megnyilvánulásuk maguk számára is ismeretlen, még­is kényelmesebb és szabadabb le­gyen, mint amit eddig csináltak. Anger Zsolt úgy érzi, remek pil­lanatokat élnek át így közösen: megtörténnek azok az apró cso­dák, amik továbbviszik a munkát. Fontosnak tartja felsorolni azokat a segítőtársakat, akik észrevétlenül maradva segítik, és lehetővé teszik ezt a felhőtlen és intenzív munkát: D. Katona Mária rendezőasszisz­tens, Hódosi Ildikó ügyelő és Szecska Andrea súgó. A díszlet Valcz Gábor, a régi, tán elfeledett, de újra megtalált barát munkája, míg a ruhákat egy régi, kedves szí­nészkolléga, Fekete Katalin tervezi, akit Anger szeret maga mellett tud­ni munka közben. Ók sokat segíte­nek abban, hogy a rendező képes legyen minél többet kifacsarni ön­magából, és minél többet átadni a mike packer: card boys maradjon minden a régiben szerzett tudás oda vezet, hogy a színészek egyszer csak már jobban fogják tudni, merre vezet a jó út, kiveszik a rendező kezéből az irá­nyítást, és így mennek tovább az együtt kitaposott úton. Anger ezt a színészeinek, hogy aztán már ők mehessenek bátran előre, egyfajta dzsungelharcosként, a cél megvaló­sítása érdekében, az ismeretlenen keresztül. EGRES BÉLA Január havi műsor 10. SZOMBAT 19.00 ELVESZETT PARADICSOM Kelemen bérlet 13. KEDD 10.00 MUMUS Mikszáth bérlet 16.00 MUMUS Bornemissza bérlet 14. SZERDA 19.00 ANCONAI SZERELMESEK Katona bérlet 15. CSÜTÖRTÖK 17.30 ANCONAI SZERELMESEK Petőfi bérlet 16. PÉNTEK 19.00 VALAHOL EURÓPÁBAN Bérletszünet 17. SZOMBAT 15.00 VALAHOL EURÓPÁBAN Bérletszünet 20. KEDD 16.00 OTELLÓ GYULAHÁZÁN Ady bérlet 21. SZERDA 19.00 OTELLÓ GYULAHÁZÁN Németh L. bérlet 22. CSÜTÖRTÖK 16.00 OTELLÓ GYULAHÁZÁN Vörösmarty bérlet 23. PÉNTEK 19.00 OTELLÓ GYULAHÁZÁN Jászai Mari bérlet 24. SZOMBAT 19.00 OTELLÓ GYULAHÁZÁN Hevesi bérlet 27. KEDD 11.00 MUMUS Bérletszünet 28. SZERDA 19.00 ANCONAI SZERELMESEK Bérletszünet 29. CSÜTÖRTÖK 19.00 OTELLÓ GYULAHÁZÁN Dobó bérlet 30. PÉNTEK 19.00 VALAHOL EURÓPÁBAN Bérletszünet 31. SZOMBAT 19.00 VALAHOL EURÓPÁBAN Bérletszünet 12. HETF0 19.00 GALAMBOK 13. KEDD 19.00 ÉBREDÉS 17. SZOMBAT 19.00 GALAMBOK 20 KEDD 19.00 ÉBREDÉS 21. SZERDA 19.00 NYAFOGOK 22. CSUT0R0K 19.00 NYAFOGOK Játék Játsszon Velünk! Az egri Gárdonyi Géza Színház a 2003/2004-es évadban játé­kot hirdet az Interneten. Előadásainkkal kapcsolatban kéthe­tente felteszünk egy-egy kérdést. A megfelelő választ pedig várjuk a színház postai (3300 Eger, Hatvani kapu tér 4.) vagy e-mail címére í ggszinhaz@agria.hu ). A helyes megfejtők kö­zül minden alkalommal kisorsolunk egyet, aki vendégünk le­het egy-egy előadásra. Az évad végén pedig a legtöbb helyes választ beküldők között értékes nyereményeket sorsolunk ki. A helyes választ beküldők közül Gál Eszter nyert játékunk nyolca­dik fordulójának sorsolásán két személyre szóló meghívást a színház januári műsortervében szereplő stúdió-előadások valamelyikére. (Nyereményét a színház pénztárában veheti át az előadás előtt fél órával.) Következő kérdésünk: — A társulat melyik két színésze mutatkozik be rendezőként is az évad második felében? Kérjük megfejtéseiket január 22-ig küldjék el a színház postai (Eger, Hatvani kapu tér 4.) vagy e-mail címére ( ggszinhaz@agria.hu ). Nyeremény: 2 jegy a két színész által rendezett stúdió-előadások valamelyikére. Kedves Színházbarát! Szeretnénk meghívni 2004. március 21-én a Budapesti Tavaszi Fesztivál Eger köszönti Budapestet című programjára, melyen este 7 órától színházunk My Fair Lady című előadása látható a Thália Színházban. Az elmúlt hónapokban elkészítettünk egy olyan címlistát, mellyel azt gondoljuk, hogy Önnek, illetve barátainak, rokonainak is örömet szerezhetünk. Ha On még nem szerepel ebben az összeállításban, de szeretné, ha a Tavaszi Fesztiválhoz hasonló budapesti vendégszerep­léseinkről értesítenénk, kérjük, juttassa el hozzánk a címét. Köszönettel: Gárdonyi Géza Színház Igazgatósága Tel.: 36/510-701. Fax: 36/313-838. e-mail: ggszinhaz@agria.hu ■ My Fair Lady - újraálmodva Próbálják a My Fair Ladyt. Hüse Csaba - Freddy Eynsford-Hill, Jordán Adél - Eliza Doolittle, Pálfi Zoltán - Pickering ezredes és a háttérben Tordai Teri - Mrs. Higgins A My Fair Lady filmsikere és számos színpadi változata után nehéz újat mondani és mutatni a nézőnek. Béres At­tila fiatal rendezőként mégis megpróbálja, méghozzá a tő­le megszokott rendhagyó módon. Már lázasan folynak a pró­bák: míg a színpadon ap­rólékosan dol­gozzák tó a je­leneteket, Bo­dor Johanna koreográfiája alapján zajla­nak a táncpróbák. Jordán Adél friss diplomával a zsebében ké­szül gyermekkori szerepálmára, Eliza megformálására.- A szerep kedvéért augusz­tus óta már nem is dohányzom - mondja nevetve, amikor arról faggatom, hogyan készül az ala­kításra. - Énektanárhoz járok, folyamatosan képzem a hangom, tornázom, és szinte az egész na­pomat a színházban töltöm.- Hihetetlen, míg mások éveket várnak álmaik szerepére, Te már pályád kezdetén megkaptad...- Gyermekkorom óta kísért ez a darab. Nyolc-tíz évesen egyik barátnőmmel hasonló története­ket játszottunk otthon, bár igaz, akkor sehogyan sem tudtam ki­mondani Eliza Doolittle nevét. Évekkel később láttam a darabot Babarczy László rendezésében, akkor Csákányi Eszter volt Eliza. Miután megkaptam az előadás hanganyagát, persze kívülről fúj­tam a dalokat... Később találkoz­tam csak a könyvvel, és olvastam el a Pygmaliont.- Milyen lesz az egri előadás? Találkozik azzal, amit megál­modtál?- Amióta elkezdtük próbálni a darabot, nem is tudok mást el­képzelni Higgins professzornak, mint Kaszás Gergőt, annak elle­nére, hogy a szerepnél jóval fia­talabb. A játéka nagyon jó reak­ciókat vált tó belőlem, valóban diákként viselkedem a színpa­don. Örömmel csinálom, na­gyon jó hangulatúak a próbák. Tordai Terit például nem ismer­tem előtte, most dolgozunk együtt először - vallja Adél. Majd mosolyogva hozzáteszi: — Remélem, a szüleim (Jordán Ta­más és Lázár Kati - A szerk.) csak a bemutatót nézik meg... Nincs könnyű dolga a rende­zőnek, Béres Attilának sem, aki közel hatvan embert „mozgat” a színpadon. A népes szereplő- és statisztagárda lelkesen figyeli minden instrukcióját.- Már régóta szeretném szín­padra vinni a Pygmaliont. Évek­kel ezelőtt Ma- rosvásárhe- lyen, a főiskolai vizsgaelőadá­sunkban vagy kilencvenszer játszottam Pickering ezre­dest. A leg­utóbbi, Nem­zeti Színházban tartott rendezé­sem alkalmával megtanultam: ér­demes leporolni a klasszikus da­rabokat is, hiszen ma is sok min­dent mondhatnak a nézőnek - említi meg Béres Attila. — Higginsnek csak Kaszás Gergőt, Elizának kizárólag Jordán Adélt tudom elképzelni. Ez szerintem a legideálisabb Eliza-Higgins pá­ros! Ebben a darabban mindket­ten hosszú utat járnak be: a pro­fesszor megtanulja, mi a szere­lem, Eliza pedig kemény munka árán azt, hogy bár olyanná vált, amilyen szeretett volna lenni, az mégsem önmaga. A könnyűnek tartott musical-irodalomban ez a darab súlyos remekmű, és aktuá­lis! A mi színpadunkon mozgás­színházi elemekkel dúsítva a fe­kete-fehér London, kicsit filmsze­rűen elevenedik majd meg. PILISY CSENGE KE : VÉS G EREK K! I ' Az EQRÍ CÁRdONyi CÉZA SzÍNkÁZ MilyENEk A üuraui címmé! RAjzpÁlyÁZATOT !hírcIetett ok? Ha MÉq nem küldTed d RAjzodAT, MEqiEhETEd Január 15-iq (cÍMÜNk: EqER, Hatvan! kApu tér 4.). A bekÜldÖTT MUNkÁkbÓt ÍEbRUÁRbAN kiÁltÍTÁST RENdEZÜNk. A pÁlyAMUNkÁkAT díjAzzuk, meIvrőI a Heves MEqyEi HírIap hASÁbjAÍN, íUetve a Városi TeIevízIó KÉpújsÁqÁN kERESZTÜl AduNk TÁjékozTATÁsT.

Next

/
Oldalképek
Tartalom