Heves Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-05 / 283. szám

IV. OLDAL ESÉLYEGYENLŐSÉG 2003. December 5., péntek Siker negyven felett Budapest A Ernst&Young négyszáz magyarországi alkalmazott­jának fele nő. A eég tudatosan őrködik a nemek közti egyensúly megteremtésén, ami gazdasági sikereiben is tükröződik. A világvállalat százharminc vezérigazga­tója között viszont csak négy nő akad. Egyikük Czakó Bor­bála, a magyar ve­zérigazgató.- Sajnos a vezetői posztokon még ke­vés a nő, és ennek mi magunk is okai vagyunk - mondja Borbála, aki szerint sokszor az önmaguk állította korlátok akadályozzák a „gyengébb nemet” az érvényesülésben. Pedig nem kell le­mondani a család­ról, a gyermekválla­lásról vezető állás­ban sem. Sőt mi több, jobb főnöknek lenni, mint alkalma­zottnak. Gyakran ugyanolyan sokáig dolgoznak beosztott­ként is a nők, mintha vezető állásban len­nének. Csak éppen nem maguk oszthat­ják be az idejüket, és persze jóval keve­sebbet keresnek.- Két gyermeke mellett hogyan tudja beosztani az idejét?- Nagyon sokat köszönhetek a szü­leimnek, a testvé­reimnek és az anyó­somnak, akikre mindig, mindenben számíthattam. Akadtak időnként olyan problémák is, amelyek megol­dását azonnal - akár Washingtonból telefonon - „mene­dzselni” kellett. A jó viszony kölcsönösségen alapul. Tegnap például anyósom hívott fel az irodámban, mert nem ment haza vacsorázni a macska. Ilyenkor én is ko­molyan veszem az ő problémáját.- A családtól soha nem kapott szemrehányást el­foglaltságai, utazásai miatt?- Nemrég magammal vittem huszonöt éves, közgaz­dászhallgató Veronika lányomat egy külföldi üzleti út­ra. A vacsoránál azt kérdeztem tőle, szerinte jól nevel­tem-e. A válasz igen volt. Persze tudom, nem vagyok tö­kéletes, de ha róluk volt szó, akkor nem volt fontos a munka. A szülői értekezletekről sem hiányoztam, még­is minden rendben volt a cégnél. Ahová csak lehetett vittem magammal őket. Előfordult, hogy vasárnap be­hoztam őket az irodámba. Amíg dolgom volt, addig ők a tévében a mesecsatomát nézték. Otthon pedig vacso­rát főztem, meséltem nekik, majd amikor elaludtak, dolgoztam tovább.- Abból sem származott konfliktus, ha több pénzt vitt haza a férjénél.- A családi kaszában nem az számít, hogy ki hozta, hanem az, mit hozott.-A nő beosztottakkal milyen a viszonya?- Pontosan tudom, hogy kinek van pici gyereke. Őket sokszor magam figyelmeztetem, hogy menjenek haza. Ha torlódnak a munkák, akkor ők is megoldják, hogy tovább maradjanak. Időnként bent vannak a gyerekek is, ha jól neveltek, senkit nem zavarnak.- Szakmailag egyenlő mérce a férfiakkal?- Azért választottam a pénzügyi pályát, mert itt a tel­jesítmény egyértelműen mérhető, nem söpörhető le szubjektív kifogásokkal. Sajnos még kevés a nő vezető. Külföldön, a nagyobb konferenciákon időnként kísérő­nek néznek. Ugyanakkor nagy előny, hogy a sok férfi között jobban megismernek, nevemen szólítanak.- Korábban a Világbank magyarországi igazgatója volt. A szervezet megszűnése után, negyven felett újabb karriert csinált.- Soha nem titkoltam a koromat, most lettem öt­venéves. Ugyanakkor látom, hogy a negyven-ötven közötti korosztály milyen nehéz helyzetben van. Nyelvtudás és üzleti képzettség nélkül nagyon rosz- szak az elhelyezkedési esélyek. Magam is folyamato­san tanulok, képzem magam, mert egyszerűen nem lehet leállni. Szerencsének tartom, hogy felelős be­osztásokba kerültem. Tudom, hogy a hatalom csak átmeneti állapot, nem is ragaszkodom hozzá. Szerin­tem a férfiaknak sokkal fontosabb pozíció, s hogy mi áll a névjegyükön.- Volt már hátránya abból, hogy nő?- Az öltözködés terén. Míg egy férfi egész nap ellehet egy öltönyben, nekem minden reggel végig ki kell gon­dolnom, hogy kikkel találkozom, hol tárgyalok, mert ennek megfelelő ruhát kell felvennem.- Az üzleti élet elvárja a férfias keménységet, a „nad­rágviselést”?- Szeretek nadrágban járni. Utazásnál, hidegben praktikusabb, mint a szoknya. Hétvégén imádom a far­mert, mint mindent, ami nem elegáns. Egyébként pedig szeretnék nőies lenni és felkészült. NÉMETH ZSUZSA Szerencsém volt, mert szinte beleszülettem a női esély- egyenlőségbe - mondja Czakó Borbála, az Ernst&Young nemzetközi könyvvizsgáló cég vezérigazgatója. Családjában negyedik lányként jött a világ­ra, ezért otthon szó sem lehetett férfiúi elnyomásról, a női nem hátrányos meg­különböztetéséről. Esélyegyenlőség a munkában A megfelelő képzés és képesítés elősegíti az elhelyezkedést Budapest Az esélyegyenlőség nem új kele­tű fogalom a munka világában, és ugyancsak régi „jogintéz­mény” az Európai Unióban is - jelentette ki Rózsáné dr. Lupkovics Marianna, aki az Or­szágos Érdekegyeztető Tanács (OET) Esélyegyenlőségi Bizott­ságában a munkavállalói oldalt képviseli. Az esélyegyenlőség olyan jog, amely az alkotmány Esélyegyenlőségi bizottság 2002 őszén a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Női Választmánya kezdeményezésére Kiss Péter, az akkori munkaügyi miniszter szorgal­mazta az Országos Érdekegyeztető Tanács (ÓÉT) Esélyegyenlőségi Bizottságának létrehozását. A munkáltató-munkavállalói oldalt az érdekvédelmi szervezetek, az államot az Esélyegyenlőségi Hivatal képviseli. Az esélyegyenlőségi bizottságnak első fel­adata volt, hogy véleményt mondjon az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőségi törvény koncepció­járól, majd az elkészült törvényjavaslatról. alapján mindenkit, így a munka- vállalókat is megilleti. Mint mondta: ha áttekintjük a jelenleg hatályos törvényeket, akkor megállapíthatjuk, hogy a hátrá­nyos megkülönböztetés tilalmán alapuló szabályok biztosítják, hogy a munkavállalók ne ke­rüljenek kedvezőtlen helyzetbe nemük, ko­ruk, családi vagy fo­gyatékos állapotuk, nemzetiségük, továb­bá minden egyéb, a munkaviszonnyal ösz- sze nem függő körül­mény miatt. Ha e tilal­makat a munkáltató betartja, ak­kor már a munkavi­szony léte­sítése előtt, de később a munkavi­szony alatt sem kell at­tól tartani, hogy vala­kit például nem vesz­nek fel a meghirde­tett állásba, mert már elmúlt 40 éves; vagy kevesebb bért kap, mert nő. Rózsáné dr. Lupkovics Marianna úgy véli: ha valamilyen hátrá­nyos megkülönböztetés éri a dolgozót, arra a legtöbbször ne­Dr. Lupkovics Marianna héz fényt deríteni, mivel az em­berekben nagyon nagy a félelem állásuk elvesztése miatt. Utalt arra, hogy Magyar- országon az utóbbi évtizedekben egyet­len pert folytattak a nők és férfiak közötti különbségtétel miatt, holott a statisztikák szerint a bérezésben igen eltérően méltat­ják a munkaadók ugyanazt a teljesít­ményt.- Amikor egy mun­káltató megállapítja a bért, az nem lehet szempont, hogy a munkavállaló milyen etnikai vagy társadal­mi csoport tagja, de az igen, hogy milyen képzettséggel és gya­korlattal rendelkezik az adott szakterületen - hangsúlyozta Szere- mi Lászlóné, az ÓÉT munkaadói oldalának soros el­nöke. Úgy véli, hogy amikor esélyegyenlőségről beszélünk, első körben nem a munkáltatók szintjén kell intézkedéseket hoz­ni. Azt kellene megnézni, hogy mielőtt valaki dolgozóvá válik, A WEBVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELEMZÉSE ERŐSSÉGEK- Az esélyegyenlőséget törvény garan­tálja, külön tárca nélküli miniszter koor­dinálja- Növekvő adózási kedvezmények az egyéni vállalkozóknak és a legfeljebb 20 főt foglalkoztató cégeknek. GYENGESÉGEK- Általános tőkehiány a rehabilitációs célú foglalkoztatóknál, alacsony mű­szaki fejlesztési színvonal.- A megváltozott munkaképességűek orvosi alkalmassági vizsgálata és minő­sítése nem a megmaradt munkaképes­ség kimutatására irányul. LEHETŐSÉGEK- Speciális képzés és a szakképzés fej­lesztése.- Megváltozott munkaképességűek nö­vekvő arányú felsőfokú képzése.- A rehabilitációs foglalkoztatás és a tá­mogatási rendszer uniós irányelvekkel harmonizáló átalakítása. Forrás: 2003. Védett Szervezetek Országos Szövetsége mm­hozzáfér-e azokhoz a képzési le­hetőségekhez, amelyek biztosít­ják számára az esélyegyenlősé­get, megvan-e a szándék, a vál­táshoz szükséges mobilitás az egyénben. NAGY VAJDA ZSUZSA Akadálymentes élet Az álmok valóm válhatnak Budapest Szélsőséges vagy túl negatív vagy nagyon pozi­tív kép alakult ki a fogyatékos emberekről a tár­sadalomban; ez nagymértékben a média egyol­dalú megjelenítésének tulajdonítható - mutatott rá a Miniszterelnöki Hivatal fogyatékosügyi biz­tosa. Farkas Jácint utalt arra: fontos lenne, hogy a média területén minél többen dolgozzanak; a sajtó a legjobb eszköz annak elfogadtatására, hogy nincsenek különbségek a fogyatékos és nem fogyatékos emberek között, jó, rossz, átla­gos és átlag alattiak éppúgy találhatók társasá­gukban. Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szövetségének elnöke mondta, hogy a hátrányos helyzetűek csupán 5 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, míg az átlagemberek 15 százaléka szerez egye­temi diplomát; az információknak csak igen csekély hányada (10 százalék) jut el a siket em­berekhez. Mikesy György, a Siketek és Nagyot­hallók Országos Szövetségének elnöke úgy véli: akadálymentessé kell tenni a fogyatékos embe­rek életét, hogy ne csak álmaik, hanem a min­dennapjaik is akadálymentesek legyenek. NAGY VAJDA ZSUZSA Előítéletek helyett elfogadás A legfontosabb emberként kell kezelni a beteget Bár a skizofrénia nem gyógyítható, állan­dó gyógyszeres kezeléssel szinte tünet­mentessé tehető, így a betegek egy része akár arra is képes lehet, hogy újra dolgoz­zon. A szakember szerint azonban az elő­ítéletek miatt nagyon nehéz a betegeknek újra beilleszkedni. Budapest- Ma sem tudjuk, hogy mi okozza a skizofréniát, de az akut kórházi keze­lés után rendszeres gyógyszerszedés­sel a betegség szinte tünetmentessé tehető - mondta Bartkó György, a Dél­pesti Kórház osztályvezető főorvosa. A szakember szerint a legfontosabb az, hogy a betegek a kórházi kezelések után visszakerüljenek a családjukhoz, mert sokkal nagyobb az esélyük a ja­vulásra, ha megszokott életvitelüket folytathatják. Bartkó szerint Magyar- országon sokkal több rehabilitációs intézetre lenne szükség, ahol utó­gondozó tréningek során fokozatosan fejlesztenék a skizofrének csökkent funkcióit, de Magyarországon erre nincs anyagi keret. A főorvos úgy látja: ha a betegek csa­ládi környezetben lennének, és emel­lett rendszeresen foglalkoznának velük szakemberek, akkor sokan újra mun­kába állhatnának. A szakember szerint azonban a munkaadók zöme nem szí­vesen bajlódik betegekkel, így a leg­több skizofrént rövid idő után leszáza­lékolják. Az öt éve skizofréniában szenvedőknek mindössze 10 százaléka tudott továbbdolgozni korábbi munka­körében. Molnár István, a Korlátozottan Cse­lekvőképes Személyek Hozzátartozói Érdekvédelmi Szövetségének elnöke kijelentette: az a legfontosabb, hogy el­fogadjuk és emberként kezeljük a bete­get, ám a legtöbb ember fél a skizofré­nektől, ezért elzárkózik tőlük. FARKAS MELINDA Másodrangúnak érzik magukat A fogyatékkal élő személyek európai éve, a 2003. esztendő a politikusok szerint lehetőséget kínál jogaik érvé­nyesítésére, az uniós felzárkózást szolgáló változtatásokra. Becslések szerint 80-120 millió európai pol- gár él valamilyen fogyatékkal. A FOGYATÉKKAL ÉLŐK ARÁNYA A FOGYATÉKOSSÁG TÍPUSA SZERINT, SZÁZALÉKBAN Budapest Erhartné dr. Molnár Kata­lin, a Vakok és Gyengén- látók Országos Szövetsé­gének elnöke úgy tapasztal ja, hogy a látássérültek egyre elfogadottabb polgárai a magyar társadalomnak. Szerinte nincs szükség megkülönböztetésre, egyszerűen szeretnének ugyan­olyan emberként élni, mint a tár­sadalom ép tagjai. A látássérültek örökös problémája az állandó in­formációéhség, ezért örülnek mindennek, ami vagy a pontírás vagy a hangzó anyagok segítségé­vel közelebb hozza számukra a külvilágot. Szekeres Pált, a Gyermek-, Ifjú­sági és Sportminisztérium helyet­tes államtitkárát évekkel ezelőtt B TESTI FOGYATÉKKAL ÉLŐ MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK ■ ÉRTELMI FOGYATÉKKAL ÉLÓK □ VAKOK ÉS GYENGÉN LÁTÓK □ SIKETEK ÉS NAGYOTHALLÓK ■ EGYÉB FOGYATÉKKAL ÉLÓK egy vívóversenyről külföldről ha­zafelé érte autóbaleset. Azóta ő is kerekes székesként éli minden­napjait. Épp úgy, mint a hazai 350 ezernyi mozgáskorlátozott, akik közül 70 ezer súlyosan fogyatékos. Szerinte sorstársai számára a leg­fontosabb a környezet akadály- mentesítése volna, amely az euró­pai uniós csatlako­záshoz is kötele­zően teljesítendő. Csak így képesek |k egyenlő eséllyel ■k elindulni az ¡Jjfi iskolákba, a munkahelyek­re. Ahhoz, I hogy tanulni, illetve dolgoz­ni is tudjanak, még szemlélet- váltásra és több védett munkahelyre van szükség. No és szakemberekre mint Szekeres Pál mondja -, mert pél­dául a környezet, a középületek aka­dálymentesítéséhez nagyon kevés Magyarországon a jól képzett mérnök. Vasúk Iván, a Siketek és Na­gyothallók Országos Szövetségé­nek főtitkára Magyarországon mintegy 300 ezer súlyos nagyot­halló és 60 ezer siket ember érde­keit képviseli. A főtitkár úgy véli: minden olyan munkát el tudná­nak látni, amelyhez nem kell ver­Közös „emyőszervezet” Négy, fogyatékosok jogait védő szervezet alapította meg a Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Taná­csát, amely sok százezer ember érdekeit képviseli. A Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szövetsége, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége már 1999 óta együttműködik, de hivatalos „emyőszervezetet” csak most alakítanak. így közösen mintegy 300 ezer regisztrált fogyatékos taggal rendelkeznek, és közvetetten 1 millió ember érdekeit védik. A szervezet megalakítása elsődlegesen három célt szolgál: a hatékonyabb érdekérvényesítést, a fogyatékosszervezetek közötti kommunikáció javítását és egységes fellépést. bális kommunikáció. A tanulás terén hiányolják az esélyegyenlő­séget. Ugyanakkor jelentős előre­lépésnek tartják a televíziós mű­sorok feliratozását, a jelnyelvi szinkrontolmácsolás terjedését. NÉMETH ZSUZSA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom