Heves Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-01 / 279. szám

I 2003. December 1., hétfő HÁLÓ 7. OLDAL SZOCIÁLIS Nyissatok ajtót, emberek! Stratégiai program a roma társadalom fejlődéséért A cigányság helyzetéről, integrációjuk elősegítéséről esett szó a napokban Egerben - Nyissatok ajtót, emberek! címmel - megtartott tanácskozáson. Mint arról akkor beszámoltunk, a megyei önkormányzat stratégiai programot dolgoztatott ki a több mint 30 ezres helyi roma társadalom fejlődéséért. Heves megye A Nagyné Várnái Anna, a megyei önkormányzat romaügyi koordi­nátora által vezetett konferencián - számos más előadás és a pozitív példákat soroló korreferátum el­hangzása mellett - ár. Veres Lajos, a Hazai Térségfejlesztő Rt. elnök­vezérigazgatója és munkatársai vá­zolták a korábbi kutatás eredmé­nyeként kidolgozott fejlesztési programot. Mint ebből kiderült, a 2001. évi népszámlálás alapján az ország­ban 190 ezer roma él, valós szá­muk azonban a szakértői felméré­sek szerint mintegy 600 ezerre tehe­tő. A megyében a cigányok szám­aránya meghaladja az országos át­lagot, különösen a hevesi, valamint a pétervásárai kistérségben, illetve azok körzetében élnek nagyobb populációk. A felmérés szerint mindössze 12 ezren vallották ma­gukat cigánynak, valójában több, mint harmincezren vannak, s zö­mük a leszakadó térségekben, il­letve a hátrányos helyzetű telepü­léseken él. Az rt. munkatársai a széles körű helyzetelemzés alapján a romák társadalmi integrációjának elősegí­tését, közösségeik életminőségé­nek a javítását, valamint a cigány­ság munkaerőpiaci versenyképes­ségének a fokozását jelölték meg prioritásként. Az említett célok je­gyében kidolgozott stratégiai prog­ram - mint az előadók hangsúlyoz­ták - annyit ér, amennyit meg is valósítanak majd belőle a megyé­ben. Konkrét teendők ugyanis szép számmal akadnak. A fő szempontok szerint ezek közé tartozik a roma érdekvéde­lem és a belső kohézió erősítése, a romák és a többségi társadalom közti általános bizalom és elfoga­dás erősítése. Ugyancsak fontos feladat a lakhatási feltételek, a ci­gányság egészségi állapotának a ja­vítása, továbbá roma tanulók esélyhátrányainak a csökkentése, illetve a romák munkaerőpiaci be- integrálódásának és versenyképes­ségének a javítása. A helyi teendők zömmel ösz- szefüggenek a kormányzati esély­egyenlőségi politika - ezen belül a romaügyi államtitkárság - feladata­ival. Erről szólva Teleki László, a Miniszterelnöki Hivatal illetékes államtitkára kiemelte: jövőre a költségvetésből egymilliárd forin­tot szánnak a cigánytelepek felszá­molására, illetve új lakások építé­sére. Hasonló nagyságú összeg for­dítható erre a célra a Nemzeti Fej­lesztési Terv pályázatai révén is. Az akció során - a helyi konfliktusok megelőzésére - úgynevezett men­torhálózatot alakítanak ki a roma és a nem roma lakossággal folyta­tandó párbeszéd érdekében. Ugyancsak a stratégia része, hogy a rászoruló családok gyermekei té­rítésmentesen járhatnak óvodába, s ingyen juthatnak tankönyvekhez. Egymilliárd forint jut a középisko­lákba, illetve a felsőoktatási intéz­ményekbe járó roma fiatalok tá­mogatására. Ez az összeg - mint az államtitkár bejelentette - 26 ezer ci­gány származású diák ösztöndíj­ára elegendő. (-») Heves megyében a kisebbségi önkormányzatok idén ősszel önálló klubot hoztak létre FOTÓI PILISY ELEMÉR Információs irodát nyitottak FOTÓ: SIKE Széles körű tájékoztatást ad az Iroda az érdeklődőknek Eger A Szegényeket Támogató Alap (SZETA) Egri Alapítványa 1989- ben kezdte meg működését azzal a céllal, hogy támogatást, segítséget nyújtson a hátrányos helyzetű tár­sadalmi csoportok számára. Az el­múlt több mint egy évtizedben fo­kozatosan bővítettük szolgáltatá­saink körét; ruharaktárt hoztunk létre, illetve alapítványunk működ­teti Egerben a gyermekek átmeneti otthonát, az Ifjúsági Segítő Házat. Októberben nyitottuk meg a De­ák Ferenc út 51. szám alatt találha­tó Információs és Tanácsadó Iro­dát, ahol a legkülönbözőbb problé­mákkal várjuk a hozzánk forduló­kat. Tájékoztatást nyújtunk a szo­ciális ellátásokról és támogatások­ról, ösztöndíjakról, továbbtanulási lehetőségekről, a nemzeti és etni­kai kisebbségek közösségi jogai­ról. Tanácsadással és adományké­rő technikákkal segítjük a pályázni kívánókat, illetve információval szolgálunk helyi közösségfejlesz­tés és helyi érdekképviselet terén is. A raktárunkban lévő ruhaado­mányok továbbítása is itt történik. Az országgyűlési pályázati for­rásokból létrehozott Információs Iroda fontosságát abban látjuk, hogy mind az Eger környéki ci­gány kisebbségi önkormányzatok­kal, mind pedig a hasonló terüle­ten működő civil szervezetekkel együttműködve olyan informáci­A SZETA TÖRTÉNETÉBŐL 1979. december 6-án született meg a Szegényeket Támogató Alap elnevezésű civü szervezet. A sze­gények és a cigányság ijesztő helyzetével szocio­lógusok szembesültek egy 1971-es kutatás során, majd 1977-ben a szervezet egyik vezetőjének Ke­mény Istvánnak külföldre kellett távoznia, mivel a kutatás tabukat sértett. A Szeta kezdeményezője - az 1997-ben el­hunyt - Solt Ottília volt, aki meghívta lakására az akkori ellenzékhez tartozókat, és úgy döntöttek: inkább nem engedélyezett, mint betiltott szerve­zet lesznek. Az elgondolás az volt, hogy ismeret­ségi körükben pénzt és adományokat gyűjtenek, majd azokat eljuttatják a rászorulóknak. A szervezet feladatainak a szegények jogse­gélyének biztosítását jelölte meg, és azt, hogy be­bizonyítsa, Magyarországon azon emberi jogok, amik nemzetközi dekrétumok részeit képezik és az ország is aláírta, a gyakorlatban egyáltalán nem érvényesülnek. A segélyezés szabályai a kö­vetkezők voltak: igényt csak konkrét eset alapján lehetett beterjeszteni, ezután ítélte a team oda a pénzbeli vagy egyéb juttatást. Ellenőrizték azt is, hogy a család megkapja-e azokat a támogatáso­kat, amelyek megilletik. 1989 után a Szeta kikerült az illegalitásból, a gazdasági változások hatására egyre nagyobb tö­megek kértek segítséget, az új hatalom pedig már támogatta törekvéseiket. ós, érdekképviseleti és érdekvédel­mi hálózat kialakításának köz­pontja lehet, amely jelenleg nem működik régiónkban. Elengedhe­tetlennek tartjuk egy olyan intéz­mény működését, amely a civil tár­sadalom oldaláról figyeli a problé­zó szervezetek érdekérvényesítési képességei erő­södjenek. Az Információs Iroda je­lenleg heti három alkalommal vár­ja ügyfeleit: hétfőn 10-től 13-óráig, csütörtökön 12-től 16-óráig és pén­teken 12-től 16-óráig. FARKAS ZSOMBOR Megtéríttetnék a veszteségeiket Eger A Markhot Ferenc Megyei Kórház helyreigazí- tási keresetet nyújtott be a nyáron több mé­dium ellen, amelyek azt állították, hogy az intézményben megkülönböztetik a roma származású betegeket. A perek lezárultak, mindhárom jogerősen. Mint ismeretes, a Pes­ti Központi Kerületi Bíróság a Medical Tribüné és a Népszava című lapokat július­ban kötelezte helyreigazítás ködösére, a Ma­gyar Hírlapot pedig október 6-án. Dr. Kovács Józsefet, az intézmény főigaz­gatóját arról kérdeztük, hogy vannak-e tanulságok, illetve terveznek-e további lépése­ket? A főigazgató szerint a kórház alaptevékenysége, a gyógyítás humánszolgáltatás, s ez nem fér össze olyan gya­korlattal, mint amik a meg­alapozatlan vádaskodások­ban elhangzottak a különbö­ző sajtóorgánumokban.- A félretájékodatás nagy kárt okozott a kórháznak - fo­galmazott dr. Kovács József. - Erkölcsit is, meg anyagit is. Korábban a kórház a nővér­peréről volt elhíresülve, s most, amióta ez a sajtóhadjárat lezajlott, ez úgynevezett „romaüggyé” konvertálódott. Akárhány ismerőssel, illetve kollégával, más kórhádgazgatóval találkozom, erre a kérdés­re mindig ráterelődik a szó. Azt kell, hogy mondjam, hogy azóta új jelzőt próbálnak a kórházra ráragasztani, és ez az egyik legna­gyobb kára a történteknek. A főigazgató szerint összegszerűen is ki­mutatható vesztesége keletkezett az intéz­ménynek abból, hogy tényleges betegforga­lom-kiesést okozott.- Az informatikai osztály mostanában ér­tékelte és összegezte az elmúlt hónapok be­tegforgalmát, illetve összehasonlította a ko­rábbi évek forgalmával. A kimutatások sze­rint jelentős csökkenés tapasztalható, amit forintosítottunk. Sajnálatos, hogy tízmilliós nagyságrendű az a bevételkiesés, az a kár, amit ez a sajtóhadjárat okozott a kórházunk­nak. Emiatt első lépésben helyreigazítási pe­reket kezdeményeztünk. Mind a háromban kedvező ítéletet hozott számunkra a bíróság, és nem erősítette meg azokat a vádakat, amelyek nyüvánosságot kaptak. A perben vesdes médiumok egyébként a főigazgató tájékoztatása szerint nem felleb­beztek, a helyreigadtások már meg is jelentek.- A sajtóorgánumok a helyreigadtásokat közzétet­ték, s most, egy második sza­kaszban kártérítést kezde­ményezünk ezekkel a médi­umokkal szemben, miután - a jelentős erkölcsi kár mellett - komoly anyagi veszteség is érte a kórházat - jelentette ki dr. Kovács József. - Továbbra is teljes határozottsággal mondhatom, hogy amivel bennünket megvádoltak, egyáltalán nem fér össze a kórház tényleges tevékeny­ségével, a humánus szolgáltatásokkal, azzal a tartalommal, amivel mi hozzáállunk a be­tegekhez, a gyógyításhoz és valamennyi em­bertársunkhoz. A kieső összeget, amit a bennünket ért kár okozott - 10 milliós nagy­ságrendű vesdeségről van szó -, meg fogjuk téríttetni ezekkel a sajtóorgánumokkal. Sajtó-helyreigazítási perek A Fővárosi Bíróság az alábbi helyreigazí­tás közlésére kötelezte a Magyar Hírlapot: „Lapunk 2003. május 21-i számában C- kórterem című cikkben azt a valós tényt, hogy az egri Markhot Ferenc Kórházban né­hány esetben azt észlelték, hogy a roma származású kismamákat a szülést megelő­zően más kórtermekben helyezték el, mint a nem roma kismamákat, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy folyamatos és tu­datos elkülönítés történt volna. ” Az ítélet megerősíti a korábbi két jogerős ítélet azon lényeges tartalmi elemét, misze­rint a kérdéses perrel érintett esetekben szeg­regáció nem történt. Cáfolták a vádakat Az intézmény jó kapcsolatokat ápol az Eg­ri Cigány Kisebbségi Önkormányzattal és a Heves Megyei Roma Önkormányzatok Szö­vetségével. A szervezetek képviselői az ügy kirobbanását követően közleményekben és interjúkban - személyes tapasztalataik alap­ján is - cáfolták a kórházzal szembeni váda­kat. „...A Markhot Ferenc kórház főigazgatójá­tól kértük annak a lehetőségét, hogy képvise­lői jogunkkal élve a vizsgálatot lefolytassuk... A vizsgálatot végzők közös elhatározással a következő megállapítást teszik: a kórház te­rületén rendet, tisdaságot találtunk; beszél­getve szülő anyákkal - romákkal és nem ro­mákkal is -, kérdésünkre, miszerint tudnak-e C-kórterem létezéséről, valamint arra, hogy ésdeltek-e valamüyen megkülönböztetést a szülészeten gyógykezelésük alkalmával, egy­behangzó „Nem” volt a válasz. ... A Markhot Ferenc Kórházban nem ta­láltunk diszkriminációra utaló jeleket, a megkérdezett kismamák egyértelműen ezt nyilatkodák. A fenti tények birtokában úgy látjuk, hogy a C-kórteremről szóló sajtóhírek, amik meg­zavarták a polgárok nyugalmát, igaztalanok­nak bizonyultak. Farkas Antal, Heves Megyei Önkormány­zat tagja; Berkes Elemér elnök, a Heves Me­gyei Roma Önkormányzatok Szövetsége. ” (S. B. S.) Dr. Kovács József Jogokat véd a NEKI A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) vállalt tevé­kenysége a jogvédelem minden olyan magyarországi ügyben, ahol nemzetiségi vagy etnikai diszkri­mináció történt. A jogvédelem tényfeltárást, majd jogi eljárás kez­deményezését és végigvitelét je­lenti ügyvéd és szakértők biztosí- tásával. Az etnikai diszkrimináció: jogsértés, ami valakinek etnikai hovatartozása miatt történt. Az esetek nagy részében már ennek a jogsértésnek a megállapítása is alapos tényfeltárást igényel. Ha a jogvédő munka során kiderül, hogy az ügy nem vezethető vissza etnikai diszkriminációra, de jelen­tős emberi jogi (vagy eljárásjogi) problémákat vet fel, és más szer­vezet nem foglalkozik vele, a NEKI elvállalhatja az ügyet. A NEKI a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek jo­gainak védelmét tűzte célul. Úgy igyekszik hozzájárulni a jogvéde­lemhez, hogy a megtörtént diszk­riminációkat - alapos feltárásuk után - jogi útra tereli, a sértetteket hozzásegíti a jogorvoslathoz, mi­közben gyakran a jogrendszer vagy a joggyakorlat hiányaira is rá­mutat. Sokszor nem könnyű bizo­nyítani egy-egy intézkedés diszkri­minatív jellegét. A döntési pozíció- ban lévők könnyen hivatkoznak az általuk kirekesztettek „saját hi- bái”-ra. Az intézkedő rendfenntar­tó szervek pedig olyan szabályok­kal vagy szabályozatlanságokkal magyarázhatják esetenkénti feles­leges intézkedéseiket, melyek szükségszerűen az emberi méltó­ságon esett kiheverhetetlen sérü­lést és kiszolgáltatottság-érzetet idéznek elő. A NEKI álláspontja szerint kilá­tástalan helyzetbe kerülnek a ki­sebbségek, ha nem áll mellettük olyan társadalmi szervezet, amely tudatában van az országban élők jogainak, s egyszersmind az ő spe­ciális adottságaiknak. Olyan adott­ságoknak is, mint a történelem so­rán korábban elszenvedett diszkri­minációk máig érezhető hatásai, amelyek, ha megismétlődnek, to­vább mélyítik a szakadékot több­ség és kisebbség között. Ha pedig e különbségek vagy ellentétek sú­lyosbodnak, az nemcsak a védett kisebbségre, hanem a többségre is ártalmas. A NEKI az első ilyen jellegű jog­védő iroda volt Magyarországon. Az időközben létrejött és jelentős tevékenységet kifejtő más jogvédő irodák sem tették azonban felesle­gessé a szervezet további működé­sét: szükségességét mutatják egy­részt az egyre erősebben és a tár­sadalom egyre szélesebb rétegei­nél megnyilvánuló diszkrimináci­ós hajlamok, másrészt az iroda azon specialitása, hogy szigorúan jogi munkát végez. A NEKI megalakulása óta nem változtatta meg célját és munka­módszereinek lényegét sem. Vál­tozott azonban az ügyek kezelésé­nek stratégiája, miután azt tapasz­talták, hogy számos esetben nem csak a megtörtént diszkrimináció okozza a sérelmet: tovább súlyos­bítják a sértettek helyzetét az eljá­rási hibák és a joghézagok. Ezért a jogi tényállást sokszor az országra kötelező nemzetközi egyezmé­nyekből és természetesen az Al­kotmányból kiindulva közelíti meg az iroda. AZ OLDAL AZ EGER-PHILIP MORRiS ALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT. mákat, és várja, hogy közremű­ködhessen azok megoldásában. Szeretnénk olyan támasz­pontként funkci­onálni, ahol a társadalom peri­fériájára került csoportok kiin­dulási alapot kaphatnak, illet­ve díjmentesen juthatnak tájé­koztatáshoz. A jövőben igyek­szünk olyan képzési és okta­tási programokat szervezni (első­sorban a romák számára), ame­lyek felhasznál­ható ismereteket továbbítanak an­nak érdekében, hogy a kisebbsé­gi önkormány­zatok és a civil szférához tartó­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom