Heves Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-19 / 295. szám

I 2003. December 19., péntek M E G Y E I KÖRKÉP 5. OLDAL Átadták a rég várt új közművet Mátraballa Tegnap ünnepélyesen átadták a község új szennyvízhálózatát. Az ünneplőket Forgó János polgármes­ter köszöntötte, aki elmondta: a 950 lelkes településen régi álom vált valósággá. Megköszönte a la­kók összefogását, s a térség ország- gyűlési képviselőjének segítségét. A 303 millió forintos állami tá­mogatással megvalósult beruhá­zás nettó összértéke 363 millió fo­rint. A kivitelező Euró 96 Kft. első osztályú, kifogástalan munkát végzett, s mostanra a háztartások 90 százaléka már rákötött a rend­szerre. Juhász Ferenc honvédelmi mi­niszter méltatta a falu lakóinak összefogását. Hangsúlyozta: egy település életképessége attól is függ, hogy az ott élők képesek-e és akamak-e áldozatot hozni fejlődé­sük érdekében. A ballaiak erről tettek tanúbizonyságot. — Tiszteletet jöttem adni az erő­nek és az elszántságnak, s fejet hajtok az itt élő emberek előtt, akik a maguk teremtette karácsonyi ajándéknak örülhetnek idén — mondta a miniszter. Sós Tamás honatya beszédében szintén az együttműködés fontos­ságát hangsúlyozta. Utalt arra, hogy a térségben idén 9 helység­ben folyt hasonló beruházás, ami óriási dolog, ha tudjuk, a megyé­ben 52 községben még megoldat­lan a szennyvízkezelés. E helye­ken az elkövetkező 15 évben 34 milliárd forintot kell fordítani a megoldásra. A miniszter a térség laktanyái­nak sorsáról is tájékoztatott. A rész- letekről holnap számolunk be. ■ Az ünnepélyes pillanat: a honvédelmi tárca vezetője vágja át a nemzetiszínű szalagot. A beruházás 303 millió forintos állami támogatással valósult meg fotó: ötvös imre Ráomlott a gödör fala Felsőtárkány Nem mindennapi — ám egyúttal sajnos halálos végű — balesetről érkezett bejelentés tegnap dél­után három óra után néhány perccel az Egri Rendőrkapitány­ságra - tájékoztatta lapunkat Varga Tamás r. alezredes, a He­ves Megyei Rendőr-főkapitány­ság ügyeletes sajtóreferense. A községben, a Bocskai úton közműépítést végeznek. A mun­kák során a legalább négy méter mélységű munkagödör fala hirte­len beomlott és egy ott dolgozó fér­fit maga alá temetett. Egerből és Mezőkövesdről nagy erőkkel vonultak a helyszín­re a tűzoltók, s másfél óránál is több időbe teli, mire a munkást sikerült kiemelni a ráomlott fold alól. A mentőorvos már csak a halál beálltát tudta megállapíta­ni. Az áldozat egy 23 éves miskol­ci fiatalember volt. Az ügyben szakértők bevoná- sával folytatják a vizsgálatot. ■ Nincs veszettróka-invázió (Folytatás az 1. oldalról) A szakember különösebb aggodalomra akkor sem látott indokot, de a körültekintés szükségességé hangsúlyozta, főként, ha az állat szokatlanul barát­ságossá válna, bemenne olyan udvarokba is, ahol kutyát tartanak, és hagyja magát megsimogatni. Az említett állat a Töviskes térrel szemben lévő transzformátor-állomás térségében lévő hobbitel­kek fölötti gazos területen tartózkodott. Az illetékes A „szanitéc” A városi főállatorvos szerint biztosra vehető, hogy a vakcinázási program eredményeként a róka és a veszettség fogalma a jövőben nem kötődnek majd egymáshoz. Jobb lenne, ha tudatosulna: a róka a természet része, és az lesz, mi volt: az „erdő-mező szanitéce”. vadásztársaság tudott az esetről, egyben jogosult, s köteles a róka eséleges ártalmatlanná téelére. A városi főállatorvos lapunknak elmondta: a cikk megjelenése óta nem észlelték a rókát, eltűnt. A hír­adás nyomán úgy tűnik megnyugodtak a kedélyek, nincs rókainvázió. Utalt arra, hogy a rókák emberi lakóhelyeken való előfordulását komolyan kell ven­ni, nem szabad elbagatellizálni. Azt a közismert tényt említve, hogy a rókák kiemelkedően fontos szerepet játszanak a veszettség fenntartásában és terjesztésében, elmondta: 1997-98-ban a város terü­letére alig több mint fél év leforgása alatt 18 ismert esetben merészkedtek olyan rókák, amelyekről az intézeti vizsgálatok megállapították, hogy veszettek voltak. Veszett róka jelent meg a Park Szálló bejára­tánál, a Rákóczi utcai szalagház IX. emeléén, az Ér­sekkertben és még számos pontján a településnek. A veszettség visszaszorítására 1998-ban Eger száz négyzetkilométeres térségében - a város költ­ségére, repülőgépről leszórt parafinos halba ágya­zott vakcinával - megtörtént a rókák immunizálá­sa. Ez a rókaveszettségi esetek számának látványos visszaesésé eredményezte. A módszert Nyugat-Eu- rópában már több évtizede igen eredményesen al­kalmazzák, s a Dunántúlt is sikerült a rókaveszett­ségtől mentesíteni. A Dunától keletre eső területeken - így Heves­ben is - második éve történik repülőgépes vakciná- zás, melynek költségeit az államkasszából fedezik. A légi immunizálásra tavasszal és ősszel kerül sor. Ezen akciók eredménye: a megyében a vakcinázást megelőző évben 42 róka eséében állapítottak meg veszettségé, míg tavaly csupán egy állatnál, idén pedig egyélen veszett példányt sem találtak - fog­lalta össze dr. Képes László. A veszettségmentesítés jövőre folytatódik. _______________________(kji Ö RÖMTELI BEVETÉS. Gyöngyösön a Fő téren felállított „mindenki kará­csonyfája" díszítéséhez a tűzoltóság segítségét is igénybe vették. A gyöngyösi és az egri lánglovagok egy létrás szerkocsi segítségével aggatták fel a város általános iskolásai által készített díszeket a hatalmas fenyőre. fotó: soha péter Elköszön az igazgató (Folytatás az 1. oldalról) A sikeres tárgyalás eredményeként a következő években negyedmilli- árd forintos bevételre számíthat­nak. Létrehoztak egy 100 milliós keretösszegű alapot, amely vissza nem térítendő támogatást ad a be­települő vállalkozóknak, ezzel is vonzóbbá téve az ipari parkot. A céget erősnek, szakmailag megala­pozottnak értékeli az ügyvezető igazgató. Ugyanígy vélekedik a tu­rizmusról is. A kht. által támoga­tott rendezvényekre tízezres nagy­ságrendben érkeztek a résztvevők.- Az új tulajdonosok remé­nyüket fejezték ki, hogy jól sáfár­kodhatnak majd a vagyonnal - mondta Guba Zoltán. - Ha gaz­daságilag erős lesz a kistérség, ha az ipari parkban többen teleped­nek le, ha több turista érkezik, el­éri célját a Bélkő Kht. Bízom ben­ne, hogy az általunk megkezdett munkát tovább viszik. Kérdésünkre - elkeseríti-e a válás? - így válaszolt:- Darálja az embert az ilyen fe­lelősség. Eljött az idő, amikor váltani kell. Főleg, hogy a főnö­keim, gyakorlatilag a nyolc pol­gármester is így gondolják. A tegnapi felügyelőbizottsági ülést ma taggyűlés követi. ___________________________(MÉQYESSY) S IKE SÁNDOR____________ M éltó büntetés Lemondott Ragáts Imre. A Magyar Te­levízió elnöke egészségügyi okokra hi­vatkozva távozik az általa vezetett intéz­mény éléről január elsején. Ennyi a hír röviden, bár csatolhatunk hozzá néhány adalékot. Példának okán, íme: az elnök azt követően jelentette be távozását, hogy szerdán kiderült, megválasztása után két hónappal az intézmény közalapítványi kuratóriuma elnökségének jóvá­hagyása nélkül kötött szerződést. Nem is akárkivel, hanem nevelt lánya cégével. (Ezekkel a nevelt lányokkal csak a baj van. Lásd: Tornóczky Anita.) Egy filmsorozat megvásárlásá­ról szólt a megállapodás, ami önmagában még nem lenne olyan nagy baj, csak ne a szokásos tarifa háromszorosát fi­zették volna érte. A filmszéria témáját pedig jobb nem is fir­tatni. Búvársorozat volt ugyanis, cirka hatvanrészes. Mikor lesz rend a köztévé környékén? Tucat év telt el, mióta ezt a kérdést először megfogalmazhatta valaki. Göncz Árpád 1990. augusztus 1-jei hatállyal nevezte ki a Magyar Televízió - rendszerváltás utáni első - elnökévé Hankiss Elemért, aki két évig bírta az őt ért támadásokat. Nahlik Gábor, Szilárd Tibor, Horváth Ádám, Székely Fe­renc, Peták István, Horváth Lóránt, Szabó László Zsolt, Mendreczky Károly, Ragáts Imre, tíz év alatt kilenc név, aki ilyen-olyan minőségben első számú irányítója volt a televí­ziónak. Nehezen hihető, hogy a vezetői fluktuációnak ezen a szintjén normálisan lehet működtetni a szóban lévő intéz­ményt, de nem lehet ennél jóval kisebb céget sem. A folyamatos káosz közeli helyzet gyümölcse mára be­érett: nincs már vagyona, követhető gazdálkodása - nézője, így becsülete is alig - a köztelevíziónak. Azok a beszállítók persze, akik odaengedtettek a tűz közelébe bő egy évtize­den át, jól jöttek ki a „buliból”. Vagyonok keletkeztek a „Szabadság tér - fejős tehén” konstrukciónak hála. Különö­sen az utolsó évekre durvult el a helyzet. A képlet egysze­rű. A tévé minimum szinten teljesítette állami befizetéseit, mostohán bánt és bánik külsőseivel, s olykor saját munka­társival is. Hanem, ha „jó ismerős” érkezik valahonnan, ak­kor „dől a lé”. Megfordul hát a tantétel. A törvények szerint cselekvők el­nyerik méltó büntetésüket. Lakat a kerékbilincsen (Folytatás az 1. oldalról) A polgármester lapunk érdeklő­désére elmondta: amikor egy elő­terjesztésről nem születik döntés, az anyag később újra visszakerül a közgyűlés elé. így a kerékbilincs ügye sem zárult még le véglege­sen, azt jövőre újra megtárgyalja majd a képviselő-testület. Szintén második fordulóban vitatta meg az önkormányzat a közszolgáltatások tarifáinak ja­nuár elsejétől esedékes emelésé. Az Agria Volán Rt. áremelési igé­nyét novemberben azzal fogadta el a testület, hogy a társaság a képviselői indítványok nyomán még egyszer átdolgozza elképze­léseit. Ennek eredménye az lett, hogy az egyvonalas és összvon- alas negyedéves bérletek vásárlói 2,5 százalékos, az éves bérleteket vevők 10 százalékos kedvezményt kaptak, emellett a béletek árai a korábban tervezettnél valamivel kisebb mértékben növekednek. Az így keletkező bevételkiesést pótolja, hogy a buszon vásárolt jegyek viszont jóval drágábbak lesznek. Konkrétan: a menetjegy elővételben 95, a buszon viszont már 160 forint. (Az előző válto­zatban 135 forint szerepelt). Az egyvonalas bérlet egy hónapra 2180, az összvonalas 2980 forint. A tanuló- és nyugdíjasbérlet ha­vonta 970 forintba kerül 2004-től. Mindezen túl jövőre 4,4 száza­lékkal növekednek a megyeszék­helyen az ivóvíz- és a csatornadí­jak. A városi közgyűlés második fordulóban is elfogadta a Heves Megyei Vízmű Rt. tarifaemelési ajánlatát, amely a fenti mértékű drágítást tartalmazta. így január elsejétől az ivóvíz köbmétere net­tó 163 forintba kerül majd, a csa­tornadíj nettó 150 forint lesz köb­méterenként. A szemétszállítási díj alapvetően 4,66 százalékkal nőtt volna, az ide sorolt lomtala­nítási költségekkel együtt viszont 10 százalékos az emelkedés. A közgyűlés tizenöt napos ki­függesztésre elfogadta azt a ren­delettervezetet, amely a hirde­tőberendezések, reklámhordo­zók elhelyezését szabályozza. Az önkormányzat és a VM Hungária Kft. közötti együttműködési megállapodást azonban — jogi problémák miatt - újra megvizs- gálják a bizottságok.________irmi _____________ ____ PÉNTEKI PORTRÉ A gyermekek mosolya a köszönet Nehéz megmondani, hogy Elvira néni mi mindennel is foglalkozik. Legjobban tennénk, ha azt mon­danánk, olyan dolgokkal, ame­lyekbe a szívét, lelkét adhatja Somfai Tibomé, Elvira néni kezdő pedagógusként lett a ha­gyományőrzés, a honismeret el­kötelezettje. Párádra került, amelynek gazdag néprajzi anyaga inspirálta őt arra, hogy ezeket a kincseket ne hagyja feledésbe me­rülni. Ráadásul történelem szakos is volt. Mi több, családjából és a polgári iskolából hozta magával a kézművesség szeretetét. így aztán nem csoda, ha az iskolának élő házaspár munkája az életük és a hobbijuk is lett. Elvira néni hosszú órákat képes mesélni a parádi élményeiről. A gyűjtőmunkáról, aminek egyik eredményeként elkészült a palóc­ház, a szakkörökről, a néptánc­tanulásról, a rengeteg kirándulás­ról és tanulmányi versenyről. Egyetlen munkahelyet jegyeztek be a munkakönyvébe, a parádi ál­talános iskolát.- Aktív pedagpgus koromban mindig az motivált, hogy a gyer­mekek minél többet tudjanak ha­zájukról, falujukról, a szülőföldről - mondja. - Nagyon gazdag vi­lágban gyűjthettünk. A padlások­ról, csűrökből értékes tárgyak ke­rültek elő, amelyet egy szóra ide­adtak a szülők. Nekünk még volt olyan élményben is részünk, hogy az idős néni bejött az órára és együtt tanultuk meg a gyerekek­kel a summás dalt. Elvira néni tanítványai közül 26-an választották a pedagógusi pályát. Szigorú volt, de igazságos. Az adott szó nála szent volt. így aztán a nebulók is megtanulták, ha valamire megkéri őket a peda­gógus, azt teljesíteni kell. Egyszer egy gyermeknek nem tudta sze­mélyesen átadni az üzenetet. Virá­gokból rakta ki a ház elé, hogy el­intézte. A család nyugdíjba vonult és Egerbe költözött. Elvira néni egy évig nem találta a helyét. Egyetlen dolog nyugtatta meg: jó kezekben hagyta a négy évtized munkáját, hiszen Csortos Bélámé nem csak őrzi, gyarapítja is azt. Akik ismerik őt, tudják, Eger­ben is hasonló aktív életet él. Előbb a Forrás Gyermek- Szabadidőközpontban teremtett tradíciót a honismeretnek, vezeti a Dobó Katica Népdalkört, s ahová hívják szerepelni, oda biztos el is megy. A nyáron a várban hős egri nőnek öltözött, a középkori piac­téren korhű viseletben ült a sátor­ban. Nemet mondani nem tud. Főként, ha gyermekekről van szó. — Ha ké-három napig nem lá­tok magam körül gyermeket, beteg vagyok - fogalmaz. - Akkor pihe­nek, ha velük foglalkozom. A sze­mükben a csillogás a legszebb kö­szönet, amit kapok. Somfai Tiborné mindig is aktív, mozgékony volt. S hogyan viseli ezt a párja? Együtt végeztek a főis­kolán, együtt tanítottak. Mostaná­ig büszkék egymás sikereire, ered­ményeire. Tibor bácsi tudja, fele­ségének szüksége van arra, hogy tudását, tapasztalatát átadja, a mindig jobbító szándékához arra fogékony embereket találjon. A tisztelet és a becsület kölcsönös. Talán nem véletlen, hogy Elvira néni úgy döntött: 25 év után abba­hagyja a honismereti táborokat és FOTÓ: ÖTVÖS IMRE mostantól napközis foglalkozáso­kat szervez. Kérdésünkre, hogy vajon elfárad- e valamikor, nevetve azt feleli: hogy­ne, ha ablakot pucolok vagy lassan sétálok. De fáradtság ellen léteznek rejtvények, szellemi vetélkedők és történelmi filmek... iszuromii Karitász-ebédosztás Eger Az Egri Főegyházmegyei Karitász - híven eddigi segítő tevékenységéhez és többéves hagyományához - az idei ősz­től is folytatja a rendszeres ebédosztását a szükséget szen­vedők számára a megyeszékhe­lyen. Ma 11.30 órakor a rászo­rulók a megszokott helyszínen, a Széchenyi utca 5. szám alatti Érsekudvarban juthatnak hoz­zá az ingyenes meleg ételhez - tudtuk meg Guba Lászlóné iro­davezetőtől. Egy-egy ilyen alkalommal mintegy 80-100 adag egytálételt osztanak ki, a karácsonyi ünnep közelségében a menüt is igye­keznek az jeles alkalomhoz iga­zítani. Az egyházi karitatív szer­vezet az elmúlt évekhez hason­lóan az ősztől tavaszig tartó idő­szakban szervezi meg az étel­osztást, melyre különböző pá­lyázati támogatások segítségé- vel teremtik elő a pénzt. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom