Heves Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-25 / 274. szám
I 2003. November 25., kedd SPORT TÜKÖR 15. OLDAL Fél évszázados az „Évszázad mérkőzése” Labdarúgás A több szempontból is legendás 1950-es esztendők első felének politikai és társadalmi viszonyait számos negatív jelzővel lehet méltán illetni, róla elítélően szólni, ám az is kétségtelen tény, hogy a magyar sport akkor élte fénykorát. Ha nagyszerűt akarunk idézni a múltból, akkor leginkább oda kanyarodunk vissza az emlékezés fonalán, mert vitathatatlan például, hogy az 1952-es nyári olimpián szerepeltek legeredményesebben a legjobbjaink. A 16 aranyérem (továbbá 10 ezüst és 16 bronz) mindegyikét lelkesen üdvözölte a „felszabadult” nemzet, a széles tömegek azonban ebből leginkább a labdarúgó-válogatott olimpiai bajnokságának örvendeztek. Az addig már több éve veretlen gárda összeállítását (Grosics - Buzánszky, Lóránt, Lantos - Bozsik, Zakariás - Budai, Kocsis, Hidegkúti, Puskás, Czibor) a fél ország fújta fejből. Mindezt annak ellenére, hogy televíziós közvetítés hiányában - Szepesi György jóvoltából - csak a vezetékes rádióra hagyatkozhatott. Az sem volt persze minden háznál, sőt... Mégis, aki csak tehette, Grosics öröme a hatodik magyar gól után rádióközeiben volt 1953. november 25-én, szerda délután, és figyelemmel kísérte az Anglia - Magyarország, később „évszázados” jelzővel ékesített mérkőzést. - Azt a meccset nem lehetett nem hallgatni - mondta a minap nemes egyszerűséggel, de ellenkezést nem tűrő hangon a Hírlap Új-Zélan- don élő, egyre gyakrabban hazalátogató olvasója. A hónapokon át tartó előzetes várakozás arra irányult, hogy vajon mire lesz képes Londonban az amatőr olimpiai bajnok az ötkarikás játékokon nem indulhatott profi angolok Ma ötven éve, hogy a magyar labdarúgó-válogatott világszenzációt jelentő 6-3-as győzelmet aratott Anglia legjobbjai felett a Wembley-stadionban. Az Évszázad mérkőzésének nevezett ellen? Köztudott, hogy a mécsesét Hidegkúti' 3, Puskás 2 és Bozsik góljaival a mieink nyerték 6-3-ra. Megemlékezés a legendákkal Hangulatos megemlékezéssel kezdődött hétfőn Budapesten a londoni 6-3 50. évfordulóját övező ünnepségsorozat, amelynek nyitányán az Aranycsapat három tagja, Buzánszky Jenő, Grosics Gyula és Puskás Ferenc is megjelent. A köszöntők előtt az angol-magyar összecsapás felejthetetlen filmkockái idézték fel a történelmi bravúrt, s a főszereplők még most is büszkén figyelték a káprázatos cseleket, gólokat, s hallgatták Szepesi György örökbecsű közvetítését. Ezután Bozóky Imre MLSZ-elnök, majd a magyar sport jelenlegi első számú vezetője, Gyurcsány Ferenc méltatta a fantasztikus eredményt. Ezután a Magyar Pénzverő Fît. vezetője megajándékozta a sportembereket az ünnepi alkalomból készült emlékérmékkel. Az 1-es számú Grosics Gyula, a 2-es Buzánszky Jenő, míg a 10-es Puskás Ferenc birtokába került. Rajtuk kívül Szepesi György és az MLSZ is részesült a sorozatból. Az emlékezés keretében a Magyar Posta bélyegblokkját is bemutatták. Az ünnepségsorozat ma 11 órakor folytatódik: az Aranycsapat tagjai, az MLSZ, a MOB és az MLL képviselői a magyar labdarúgás emlékművét koszorúzzák meg, 19 órától pedig díszvacsorára kerül sor.- Minden eddigi játékát felülmúlva vívta ki a magyar csapat csodálatos győzelmét és törte meg az angol válogatott 90 éves hazai veretlenségét. A magyarok minden részükben felülmúlták az angolokat, s olyan magas fokú labdarúgást mutattak be, amely- lyel szemben az angolok jóformán tehetetlenek voltak - írta a mérkőzés utáni napon a Népsport, az ugyancsak legendás újságíró, Feleki László tudósítása nyomán. Az angol sajtó és a brit közvélemény elismerte: a londoni Wembley-stadion 100 ezres közönsége megtapsolta a magyarokat, az ottani újságírók egyebek között így fogalmaztak: - A vörös ördögök (piros mezes magyarok) mellett az angolok nagyapáknak tűntek... Álomszerű játék, szigorú lecke az angoloknak... Nincs mentségünk... Gulyássá aprították a mestert... A magyarok a labdarúgás forradalmárai... Varázslók a magyarok, a játékosok lábán szinte mint golyós csapágyon, úgy vándorolt a labda. Az akkori időkre jellemzően idézzünk ismét a Népsportból. „A hosszú utazás, az idegen környezet okozta gátló körülmények leküzdésére csak olyan sportemberek képesek, akiket a hazájuk, a népük iránti határtalan szeretet lelkesít, akiknek minden gondolata arra irányul, hogy szocializmust építő országunknak, az egész béketábornak szerezzenek dicsőséget, akik tudatában vannak annak, hogy a világ leghaladottabb rendszerű országainak hírnevéért kell helytállniuk. Akik erre a hőstettre képesek voltak, megérdemlik az egész ország szeretetét és háláját!” Ötven esztendeje - minden tekintetben - nagyon más világ volt. Minden kommentár és további eszmefuttatás nélkül - hiszen azzal csak szépíthetünk a magyar futball emlékein - most maradjunk ennyiben. FESZTBAUM BÉLA találkozó alapjaiban változtatta meg a futballról addig kialakult képet, és azóta is a magyar sport egyik csúcsteljesítményének tekinthető. Összeállításunkban erre emlékezünk. „Kocsis rohama az egész magyar csapat 90 percének minden lendületét kifejezi...” Megjelent a Béke és Szabadság képes hetilap 1953. december 2-i számában Aranycsapatot pedig „varázslatos magyaroknak” nevezi - az eredmény nemcsak az angol válogatott első, nem brit csapattól elszenvedett hazai vereségét jelezte, hanem azt is, hogy Anglia nem volt többé az általa feltalált játék mindenekfeletti uralkodója. Angliát érték olyan hazai kudarcok, mint a skótokkal 1928- ban játszott 1-5, de az akkori felfogás szerint ez más volt, hiszen az angolok mégiscsak brit, vagyis szinte „hazai” csapattól kaptak ki. A The Times felidézi, hogy a mérkőzést rendkívüli nemzetközi érdeklődés előzte meg; a Wembleyből száznál is több külföldi újságíró tudósított, ami akkoriban egyedülálló volt. „Ezek az újságírók már tudták, milyen nagyszerű a magyar válogatott” - írta a vezető brit lap. A visszaemlékező összeállítás szerint a magyarok sikerét nemcsak az magyarázta, hogy a válogatottban Puskás Ferenc, Hidegkúti Nándor, Kocsis Sándor, Bozsik József és Grosics Gyula személyében egyszerre öt valódi világklasszis játszott, hanem az is, hogy a játékosok hosszú időszakokat töltöttek együtt, megfelelő módon csapattá szerveződtek. „Varázslatos magyarok” Anglia valószínűleg az utóbbi * száz év legjobb csapatával került szembe 1953-ban a Wembleyben - írta a londoni The Times, amelynek hétvégi sportösszeállítása egész oldalas cikket szentelt az '53-as angol-magyar 50. évfordulójának. Az összeállítás szerint - amelynek főcíme az 1953. november 25-ei mérkőzést a „futball novemberi forradalmának”, az A pályán és a pálya mellől Grosics Gyula: - A csodák napja volt az a november 25. Sohasem fogom elfelejteni: óriási köd volt aznap Londonban, szinte az ónunkig sem láttunk. így azután nem busszal, hanem gyalog mentünk a metróállomásig. Tejfehér lepelbe öltözött a város, és mi egymás kezét fogva mentünk, miközben folyamatosan kiabáltunk, nem hiányzik-e valaki. Aztán vonattal haza, s végig ünneplés. Amerre jártunk, az úton mindenki bennünket köszöntött: Európa legyőzte Angliát. Buzánszky Jenő: - Az a fél évszázaddal ezelőtt lejátszott mérkőzés tulajdonképpen két futballrendszer, az úgynevezett VM-et játszó angolok és a 4-2-4-es felállással szereplő magyarok nagy csatája volt. Óriási presztízsmérkőzés volt, s ebből mi kerültünk ki győztesen. Azt kívánom, hogy a mai magyar futballistáknak is sikerüljön valami emlékezetest összehozni, amire ötven, s talán még száz év távlatából is emlékeznek hazánkban. Amire büszkék lehetnek. Sándor Károly: - Természetesen csodálatos lett volna akár néhány percet is eltölteni a pályán, hiszen mindez egyszeri és soha meg nem ismételhető esemény volt. Sajnos akkor erre nem volt módom. De - s ezt őszintén mondom - a kispadon végig szinte eksztázisban éltem át azt a kilencven percet. Aztán amikor a bíró hármat fújt a sípjába, én voltam az első, aki berohant a pályára köszönteni a fiúkat. A világ legjobbjait. Mert azok voltak: Puskásnál, Czibomál, Hidegkútinál és Bozsiknál akkor nem volt jobb futballista a földkerekségen. Várhidi Pál: - Óriási megtiszteltetés volt együtt játszani ilyen csodálatos futballistákkal. Természetesen akkor és ott még nem kerülhettem be a csapatba, így azután a kispadon Sándor Csikarnál egymás mellett szurkoltuk, ámultuk végig a londoni 6-3-at. Felejthetetlen kilencven perc volt, olyan, mint a legszebb álom. S ami a legemlékezetesebb: amikor hazajöttünk, s felvételről meghallgattuk Szepesi Gyuri rádióközvetitését, még kerekebbé vált az egész. Sziporkázott, valósággal sistergett a rádió egy-egy magyar gól után. Hiába, ő volt az Aranycsapat tizenkettedik embere. Szepesi György: - Hogy mi volt a titka ennek a gárdának, az Aranycsapatnak? Nos annyi, hogy nem csupán tizenegyen voltak. A tartalékok, az edzők: csupa-csupa tehetséges sportember. Összefogtak, hogy sikert sikerre halmozzanak. Csak példaként: Sándor Csikar, a tartalék úgy futott a vizespalackkal a társaihoz a meccsen, mintha ezen múlna a győzelem. Kilencven évnyi hazai veretlenség után először mi győztük le az angolokat. A 6-3 bevonult a futballtörténelembe, és ezt már soha senki sem veheti el tőlünk. Anglia ugyanakkor csak néhány napot gyakorolt a nemzetközi mérkőzések előtt; Sven-Göran Eriksson, az angol válogatott jelenlegi svéd szakvezetője joggal panaszolhatná, hogy ez a helyzet máig sem sokat változott - áll a The Times cikkében. A lap szerint mindemellett a magyarok forradalmian új taktikát is bevetettek. A 4-2-4-es felállás, amelyben Bozsik és Hidegkúti összekötőt játszott a középpályán, megbolondította az angolokat, akik addig nem szoktak hozzá az ilyen formációhoz, és nem tudták, hogy mikor kit fogjanak. Ráadásul a szélsők rendszeresen helyet cseréltek, tovább fokozva az angolok zavarodottságát. A hátvédek időnként előrehúzódtak, a csatárok pedig gyakran beálltak védekezni, ami A sporttörténelmi jegyzőkönyv Anglia - Magyarország 3-6 (2-4) Wembley-stadion, 100 ezer néző. V.: Leó Horn (holland). Gólszerzők: Sewell (15.), Mortensen (37.), Ramsey (57., 11-esből), illetve Hidegkúti (1., 21., 53.), Puskás (24., 28.), Bozsik (50.). ANGLIA: Mernek - Ramsey, Eckersley, Wright, Johnston, Dickinson, Matthews, Taylor, Mortensen, Sewell, Robb. MAGYARORSZÁG: Grosics (Gellér 74.) - Buzánszky, Lóránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Budai, Kocsis, Hidegkúti, Puskás, Czibor. „2003-ban mindennapos gyakorlat, de 1953-ban ez a felfogás a játék átformálásával ért fel” - írta elemzésében a The Times. A következő év májusában, a 7-1-es magyar győzelemmel végződött budapesti visszavágón az angol válogatott fennállásának mai napig legsúlyosabb vereségét szenvedte el, pedig akkor már tudták, hogy kikkel állnak szemben. Grosics a The Timesnak ezt azzal magyarázta, hogy az „angolok nagyon nehezen adják fel hagyományaikat”. Syd Owen, aki a budapesti mérkőzésen a középpályán szerepelt, egyik játékostársának idézete szerint annak idején azt mondta: olyan érzése volt, mintha „más bolygókról érkezett emberek ellen kellett volna játszani”. A lap szerint a londoni 6-3 hosszú távú hatása „monumentális” volt az angol futballra, amelyZelk is zengte A londoni győzelem, függetlenül a politikai felhangoktól, idehaza nemcsak a munkásokat bírta nagyobb teljesítményre, megihlette Zelk Zoltán köítőt is. „Rímes üdvözlő távirat" című versében, amelyet november 27-én tett közzé a Szabad Nép, többek között ezt irta: „Akárcsak most, ugye, barátom mintha egy óriás lelátón külön-külön és mégis együtt a rádiót fülelve lestük Puskást, ahogy lefut, cselezve bead, s aztán haj, balszerencse Kocsis fejese kapufára csattan, de jő Bozsik s bevágja! s Hidegkúti talál megint utat a kapu előtt, s benn a fél tucat!” nek nagyságai - köztük Bobby Robson és Alf Ramsey - a meccs után ismerték fel, hogy az addigi angol játékstílus ideje lejárt. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BÓDICSABA HEVESM*'HÍRLAP Kiadja az Axel Springer-Magyarország Kft. Heves Megyei Irodája. Felelős kiadó a kft ügyvezető igazgatója Főszerkesztő: STANGA ISTVÁN Kiadóvezető: PERJÉSI ATTILA Vezető szerkesztő: DR. SZALAY ZOLTÁN Lapszerkesztők: HAVAS ANDRÁS, SZILVÁS ISTVÁN Szerkesztőség és kiadó címe: 3300 Eger, Barkóczy u. 7. sz. (Pf. 23.) Telefon: 36/51^600, fax: 36/513605. E-mail cím: hmhirlap@axels.hu Ügyfélszolgálati iroda Eger, Széchenyi u. 32., Tel.: 36/410427 Hirdetési vezető: MOLNÁR ZOLTÁN Telefon: 36/513634, fax: 36/513630 Telefonos hirdetésfelvétel: 36/410427. Az előfizetői példányok kézbesítését az Axel Springer-Magyarország Kft. Heves Megyei Irodájának terjesztő hálózata végzi, az árusítás az ÉSZAKHÍR Rt. regionális árushelyein keresztül történik. Terjesztésvezető: FARKAS GÁBOR Telefon: 36/513644, fax: 36/513646 Előfizetés a kiadónál. Telefon: 80/513-646 (ingyenesen hívható). Telefax: 36/513646, valamint a területi ügynökségeknél és a kiadó kézbesítőinél közvetlenül, posta- utalványon és átutalással a KHB 10403507-35017327-00000000 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetés díja: egy hónapra 1296 Ft negyedévre 3888 Ft fél évre 7776 Ft egy évre 15552 Ft Hirdetésfelvétel, előfizetés a gyöngyösi (3200 Gyöngyös, Török Ignác u. 8. sz. Tel./fax: 37/311697) és a hatvani irodában (3000 Hatvan, Kossuth tér 23. Tel./fax: 37/341651). Készült Egri Nyomda Kft. (Eger, Vincellériskola u. 3. sz.) Felelős vezető: Kopka László. HU ISSN 0865-9109 Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott j adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ah- j hoz, hogy azok felhasználásával a ki- j adónk érdekeltségébe tartozó cégek (Axel j Springer-Budapest Kiadói Kft, Axel Sprin- j ger-Magyarország Kft, Harlequin Magyar- j ország Kft, Zöld Újság Rt. Petőfi Lap-és i Könyvkiadó Kft, Népújság Kft., Hungaropress Sajtóterjesztő Kft) elófize- i téses megrendelését teljesítsük, akcióira, ! kiadványaira és egyéb szolgáltatásaira fel- I hívjuk a figyelmüket. Kéziratokat és fotókat nem őrzünk meg | és nem küldünk vissza Az újság PANDA szerkesztőségi rendszerrel készült. A MATESZ által auditált. Lapunkban a cikkek végén megjelenő fekete háromszög fizetett hirdetést jelent. A Heves Megyei Hírlap bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a Heves Megyei Hírlapra hivatkozva lehet. A lapban közölt adatok tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk.