Heves Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-29 / 278. szám

Igaz beszélgetések színpadon A színészbüfében ülünk Bozó Andrea színésznővel és Koleszár Bazil Péter rendezővel. Mesélik, pont így született A jó pálinka itassa magát, avagy az asztal öt­lete. Egyik este, előadás után, a rendező és Orosz Róbert, a da­rab egyik szereplője felfigyeltek a mellettük lévő asztalnál folyó beszélgetésre, s eszükbe jutott, mi lenne, ha ezekből a valós élethelyzetekből, „kihallgatott” eszmecserékből színdarabot ír­nának. És írtak. Füstös kocsmá­kat járva magnóra vették kőmű­vesek, színészek, fiatal szerel­mes lányok beszélgetéseit, s ezeket fűzték össze. — A darab azért ezt a címet kapta, mert minden jelenetben fogy a pálinka, közben pedig kü­lönböző társadalmi rétegekhez tartozó emberek vallanak szá­mukra fontos dolgokról. Nekem a család és a színház körül forognak a gondolataim. Egy kőművesnek pedig azon, hogy időben érkezik-e a malter vagy sem. Számára ez ugyanolyan fontos szak­mai probléma, mint nekem egy jelenet pró­bája — vág közbe Bozó Andrea, a da­rab egyik sze­replője. Koleszár: - Érdekes, mert a színházi előadástól az ember min­dig valami felemelőt vár, ez a da­rab pedig pont a hétköznapi prob­lémákról szól, tükröt tart elénk: ilyenek vagyunk. Egyszerre egy­szerű és bonyolult az életünk. Bozó: - Az előadásban szó szerint az élet által írt szövegek hangzanak el, melyek egyszerre mulatságosak és meghökken- tőek. Az egyik legnehezebb fel­adat az volt, hogy ezt az élőbe­szédben használt nyelvet spon­tán, természetesen és hitelesen tudjuk visszaadni a színpadon. Koleszár: - Talán épp ezért elmondhatjuk, hogy a közönség szereti ezt az előadást. A Merlin Színházon kívül a tatabányai Já­szai Mari Színházban játsszuk még. Hasonlóan a Sóska, sült krumpli című előadásunkhoz, ez is harmadik évadja megy, nagy sikerrel. Engem személy szerint meglepett, hogy bár nem kitalált történet, mégis meiyiyit nevetnek. A legjobb az egészben az, hogy a Junior csoport tagjai mind máshol játszanak, ez pe­dig egyfajta „örömszínház”, egy­másért, a színházért játszunk. Az egri nézőket is szeretettel vár­juk december 5- és 10-én, legye­nek tanúi! P.CS. Három görögös mozi Görög László, az egri Gárdonyi Géza Színház színművésze az utóbbi időben három külön­böző területen próbálta ki magát, de e három mégis egy, ez pedig a mozi, a film. Kezdődött Berkoff Nyafogóinak egri rendezésével, mely­ben a színház és a film határmezsgyéjén moz­gott, remek színházi előadást és filmet ren­dezve egyszerre. Folytatódott egy valódi nagyjátékfilm, az Argó forgatásával, melyben főszerepet játszik, s immár próbálják a szín­házban az Othello Gyulaházánt, mely darab a Magyar Televízió egyik legnépszerűbb filmje alapján készült. Ez alkalommal a filmforgatásról beszélget­tünk.- Mit lehet tudni az Argó című filmről? fi- Az Argó Árpa Attila játékfilmje, mely egy három erős szálon futó akcióvígjáték, s végül ez a három szál összetalálkozik. Az egyik szálnak vagyok én az egyik vezéralakja.- A forgatáshoz megle­hetősen megváltozott a külse je. Ez alapján úgy tűnik, kemény figurát alakít. Sőt azt is hallani lehet, hogy a civil életben is alakult valamelyest ehhez a fizimiskához.- Nem, ez csupán külcsín. Ne ítélj elsőre, ronda, de finom! így néz ki, pankos és fülbevalós, de nem olyan igazából. Azt, hogy alakultam volna hozzá, nem hiszem. Ha igen, az semmiképpen sem a filmből jön. Inkább azt gondolom, hogy a környezet olyan viselkedést vár el, amilyet a külső mutat. Azért érdekes ez, mert sokan nem ismernek meg, meg jó néhányan mondják, hogy milyen jó ez a változás. Jól érzem magam ezzel a külsővel, az meg, hogy általában sapkát hordok, inkább az emberek miatt, és nem magam miatt van. Tudom, hogy aki nem ismer, az alapján ítél, amit lát. Én pedig nem akarom ezzel őt szem­besíteni. Nem akarom, hogy kerülje a tekin­tetemet, vagy szömyülködve rám bámuljon.- Korábban nem filmezett igazán sokat, nagyjátékfilmet csak a Szambát említhetjük. Miért van ez így?- Lassan több lesz a nem magyar produkció, amiben szerepeltem, mint a hazai. Nehéz meg­mondani, miért van ez így, talán azért, mert nincs ismeretségi rendszerem ebből a körből, talán azért, mert nem vagyok rá alkalmas. A képesség egy része persze - a színpadhoz hason­lóan - mesterség, és ez a két dolog különbözik egymástól. Ezt persze csak akkor gyakorolhatja az ember, ha lehetőséget kap, de éppen a gyako­rlatlanság okán elképzelhető, hogy ha odajut, nem képes azt nyújtani, amit kellene. Ezért van is félelmem a forgatáson. Nem látom magam, hogy valóban milyen vagyok. Nagyon kell bíznom a rendezőben, Árpa Attilában. Ha valamire azt mondja, hogy jó, elhiggyem "eki, akkor is, ha én másként érzem. Ha valamelyik jelenet nem úgy sikerül, ahogy szeretném, mégis az kerül dobozba, és ez nagy felelősséget jelent, mert megismételhetetlen. A színház ilyen szempontból más, könnyebb, mert ugyan estéről estére a maximumot próbáljuk nyújtani, mégis, ha esetleg nem sikerül valami, van lehetőség a javításra.- Szeret filmezni?- Dolgozni szeretek, várakozni nem. Sokkal jobban kimerít egy olyan forgatási nap, amikor órákat kell várni, hogy egy jelenetet fölvegyünk, mint az, amikor hajnaltól késő estig a kamera előtt kell állni és dolgozni. A filmezés ezenfelül egészen másféle játékmódot és koncentrációt igényel. Attüa sokszor mondta a forgatás alatt, hogy ez olyan színházas, túl hangos, vagy harsány. Mindenképpen át kell állni erre a stüusra. A másik dolog pedig az, hogy sohasem lehet egészen pontosan tudni, milyen lesz végül az elkészült film összevágva, zenével megsegítve. Ebben talán közös a színházzal, hisz ott sem lehet tudni az utolsó pillanatig, hogy mivé áll össze egy előadás, hogyan fogadja majd a közönség. „Nem lehet tutira menni” sem itt, sem ott.- Az, hogy a rendező, Árpa Attüa nem tapasz­talt filmes, nem növeli meg ezt a fajta kockáza­tot?- Én messzemenőkig megbízom benne, és példának azt mondhatom, hogy amikor Bereményi Géza rendezte az Eldorádót, még kevésbé értett a filmezéshez, mint Árpa Attila most, bár Árpa legalább a tv műfajában mozgott, és biztosan mozog ebben a környezetben. Bereményi teljesen idegenként érkezett ebbe a világba, hóna alatt egy remek forgatókönyvvel és jó elképzeléssel - és kiváló filmet csinált. Miért ne lehetne ez most is így? EGRES BÉLA Dec EMBER HAVI MŰSOR 1. HÉTFŐ 14.30 ADVENTI KONCERT Filharmónia bérlet 19.00 ADVENTI KONCERT Filharmónia bérlet 2. KEDD 15.00 MÁGNÁS MISKA Bérletszünet 19.00 MÁGNÁS MISKA Bérletszünet 3. SZERDA 19.00 ANC0NAI SZERELMESEK Németh L bérlet 4. CSÜTÖRTÖK 19.00 ANC0NAI SZERELMESEK Dobó 1. bérlet 5. PÉNTEK 19.00 ANC0NAI SZERELMESEK Jászai M. bérlet 6. SZOMBAT 19.00 ELVESZETT PARADICSOM Hevesi S. bérlet 8. HÉTFŐ 19.00 BENKÓ DIXILAND BÁND Bérletszünet 9. KEDD 19.00 ANC0NAI SZERELMESEK Eszterházy bérlet 10. SZERDA 19.00 ELVESZETT PARADICSOM Katona J. bérlet 11. CSÜTÖRTÖK 17.30 ELVESZETT PARADICSOM Petőfi bérlet 19. PÉNTEK 19.00 OTELLÓ GYULAHÁZÁN Gárdonyi G. bérlet Bemutató előadás 20. SZOMBAT 19.00 OTELLÓ GYULAHÁZÁN Egri páholy 23. KEDD 19.00 VALAHOL EURÓPÁBAN Bérletszünet 24. SZERDA 25. CSÜTÖRTÖK BOLDOG KARÁCSONYT! 26. PÉNTEK 27. SZOMBAT 14.30 ELVESZETT PARADICSOM Egressy bérlet 28. VASÁRNAP 19.00 MÁGNÁS MISKA Bérletszünet 30. KEDD 19.00 OTELLÓ GYULAHÁZÁN Bérletszünet 31. SZERDA 19.00 ANC0NAI SZERELMESEK Bérletszünet 5. PÉNTEK 19.00 A JÓ PÁLINKA ITASSA MAGÁT, AVAGY AZ ASZTAL A Merlin Színház Junior Csoportjának vendégjátéka 6. SZOMBAT 19.00 NYAFOGOK 10. SZERDA 19.00 A JÓ PÁLINKA ITASSA MAGÁT, AVAGY AZ ASZTAL A Merlin Színház Junior Csoportjának vendégjátéka 11. CSÜTÖRTÖK 19.00 NYAFOGOK 12. PÉNTEK 19.00 NYAFOGOK Gárdonyi Géza Színház JÁTÉK Játsszon Velünk! Az egri Gárdonyi Géza Színház a 2003/2004-es évadban játé­kot hirdet az Interneten. Előadásainkkal kapcsolatban két­hetente felteszünk egy-egy kérdést. A megfelelő választ pe­dig várjuk a színház postai (3300 Eger, Hatvani kapu tér 4.) vagy e mail címére ( ggszinhaz@agria.hu ). A helyes megfej­tők közül minden alkalommal kisorsolunk egyet, aki vendé­günk lehet egy-egy előadásra. Az évad végén pedig a legtöbb helyes választ beküldők között értékes nyere-ményeket sor­solunk ki. Játékunk ötödik fordulójának helyes megfejtése a következő: A színház Körösi Zoltán: Galambok (rendező: Csizmadia Tibor) c. stúdió-előadása látható Budapesten, a Thália Színházban, október 9- től tíz alkalommal. A helyes választ beküldők közül Fehér Zoltán gyöngyösi nézőnk nyert a sorsoláson két személyre szóló meghívást a színház bárme­lyik bemutató előadására (választható). (Nyereményét a színház Tit­kárságán veheti át.) Következő kérdésünk: A színház melyik két előadását hívták meg az V. Vidéki Színházak Találkozójára, Budapestre? Nyeremény: 2 jegy a Merlin Színház Junion csoportjának „A jó pálinka itas­sa magát avagy az asztal" című vendégjátékára, december 10-én 19 órától a Stúdiószínházban. Búcsúztassa az Óévet a színházban! A hetvenes években az olasz városka, Ancona főterén játszódó forró, mediterrán hangulatú zenés komédia után töltse az es­tét kedvenc színészeivel! Hangulatos zene, tombola, íncsiklan- dó vacsora és táncmulatság várja az egri Gárdonyi Géza Szín­házban. Siker a Vidéki Színházak Találkozóján Idén ötödik alkalommal rendezik meg a Vidéki Színházak Találkozóját Budapesten. A Thália és a Merlin ját­szóhelyeihez idén a Nemzeti Színház is csatlakozott. Ezúttal november 23. és december 5. között tizennyolc vi­déki társulat mutatkozik be. Köztük az egri Gárdonyi Géza Színház két da­rabot is vitt a főváros közönségének: november 25-én a Thália Színházban Marquez-Schwajda: Száz év magány című színpadi játéka, a Merlin Szín­házban pedig Julién Garner: Ébredés című stúdiódarabja aratott sikert az V. Vidéki Színházak Találkozóján.- Hogyan tudja ötödik éve bemutatni a hazai színházi élet legjobb elő­adásait a találkozó? - kérdezem Meczner Já­nost, a Thália Színház művészeti tanácsadóját.- A Thália befogadó színházként vállalta, s az elmúlt öt év alatt leg­kedvesebb gyermeke­ként évről évre bemu­tatja vidéki műhelyek munkáit - hangzik a fe­lelet. - Budapest föld­rajzilag is központi he­lyen van, ezért elérhe­tőbb nemcsak a szak­mának, hanem a közön­ségnek is egy ilyen jelle­gű találkozóra elutazni. Idén három helyszínen, a Thália mellett a Merlinben és a Nemzeti Színházban játszanak a társulatok. Minden színház három produk­ciót javasolt, amelyből a második-harmadik helyen álló előadásokból úgy válogattunk, hogy műfajilag minél színesebb legyen a kínálat. Fontosnak tartot­tuk, hogy legyen közte zenés víg­játék és gyermekdarab is. A né­zők jó ösztönnel válogatnak. Mindig a legjobb, legszínvonala­sabb előadásokon van telt ház. Ez is bizonyítja, hogy a Száz és ma­gányjó választás volt, hiszen már hetekkel ezelőtt elfogytak ajegyek. Örülök, hogy idén két arcát is be­mutatja a színház a Tháliában és a Merlinben egyaránt. Marquez rendkívül népszerű, és eddig csak egy bemutatója volt Schurajda György színpadi változa­tának Szolnokon. Kitűnő az egri előadás szerep- osztása. A darab mutat­ja, hogy a gondos szer­ződtetésekkel és műsor­választással Eger az élvo­nalban lévő színházak közé lépett.- Szenzációsnak tar­tom a Száz év magány című előadást, büszke vagyok az egri színházra és tár­sulatára! A közönség pedig érzé­kenyen reagál a darab humorára- feleli kérdésünkre dr. Törőcsik Miklós, Eger alpolgármestere, aki jelenlétével megtisztelte a buda­pesti előadást.- A lejárópróba után, az elő­adás előtt kérdezem az Ébredés két szereplőjét, Murányi Tündét és Nagy Andrást, más lesz-e a Merlin Színház kamaratermében játsza­ni, mint az egri stúdiószínpadon?- Reméljük, hogy ugyanazo­kat a belső utakat járjuk majd meg az előadás során, mint otthon, Egerben. Azonban más a tér, máshol vannak a kellé­kek, és otthon sokkal kuckósabb, olyan, mintha burokban len­nénk. De nincs ben­nünk teljesítési kény­szer csak azért, mert Pesten játszunk. Az előadás szívügyünk. Most nagyon izgulok, mert édesanyám is nézi az előadást, ő a legna­gyobb kritikusom - vá­laszolja Murányi Tün­de, aki Unnt alakítja a darabban. — Pont arról beszél­gettünk, hogy az egyet­len menekülési út egy­másra támaszkodva, egymásból kiindulva és építkezve játszani. Hogy más-e a fővárosi közönség? Ez tőlünk függ, mennyire tudjuk ráhangolni a nézőket a lelkivilágára. Szerintem nem szabad különbsé­get tenni budapesti vagy egri néző között - közli a Johannest játszó Nagy András. — Szerintem egy kü­lönbség biztosan van - vág közbe Tünde -, már az olvasópróbán féltünk Eger vallásos szellemiségétől, nem akartunk senkit hité­ben, érzéseiben meg­bántani. Fantasztikus volt, amikor egyik alkalommal kispapok ültek a nézőtéren, és éreztük, mást jelent számukra az előadás jelképrendszere. Úgy tu­dom, tetszett nekik. De természe­tes, hogy máshogy reagálnak az idősebbek, mint a fiatalok.- Én az első pár perctől félek - vallja be Nagy András. - Ne­héz nyitni ezt a darabot, érzem a felelősséget, és ez nyomaszt. De ugyanakkor ezt fel is haszná­lom és beépítem Johannes ka­rakterébe.-Menyus (Szegvári Menyhért, a rendező - A szerk.) hihetetlen türelemmel, szeretettel, odafi­Galambosék a Tháliában Körösi Zoltán: Galambok című darabja meghívást kapott a Thália Színházba, ahol a budapesti közönség tíz alkalom­mal láthatja az előadást. Egy hétközna­pi családról és látszólag eltemetett titka­iról szóló tragikomédiát a társulat no­vember 30-án játssza a fővárosban. gyeléssel és kíváncsisággal vett bennünket körül a próbaidőszak .alatt. Azt hiszem, ez nagyon so­kat segített. A darab legmélyebb kérdéseinket feszegeti, a bűnhöz és a megbocsátáshoz való viszo­nyunkat. Itt egyszerre mindenki­nek és senkinek sincs igaza. Fel lehet-e menteni egy kicsit fogya­tékos embert, ha elveszi tőled azt, ami számodra a legfonto­sabb, a gyermekedet? Reméljük, mindez hatni fog a találkozó kö­zönségére is — zárja a beszélge- tést Murányi Tünde. _______p.cs. A jó pálinka itassa magát A Merlin Színház vendégjátéka Egerben A budapesti Merlin Színház Junior csoportját Lázár Kati és Jordán Tamás színésziskolájában, a Merlin Színészképző Műhelyben végzett színészek alapították azzal a céllal, hogy önálló előadásokat készítsenek. A jó pálinka itassa magát avagy az asztal című előadás igaz történetek össze- fűzése hét képben. A sztori egy öreg varázslóról szól, aki olyan pálinkát főzött, hogy ha abból ivott valaki, az utána mindenre tudta a választ. A recept elveszett, de ma is mindenki azt keresi... A Koleszár Bazil Péter rendezte darabban Árva László, Hegedűs Csaba, Horváth Ákos, Kassai László, Orosz Róbert és Parti Nóra mellett az egri társulat tagját, Bozó Andreát is láthatjuk. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom