Heves Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-26 / 275. szám
6. OLDAL 2003. November 26., szerda DORMÁND DORMÁND Polgármester: Rajna Kálmán Alpolgármester: Csira Ágnes Jegyző: Sumi Gabriella A képviselő-testület tagjai: Nagy Sándor, Kiss Lászlóné, Mlinkó György, Liptákné Takács Tünde, Schél Ottóné, Veres Istvánná, Váradi László Cigány kisebbségi önkormányzat: Elnök: Váradi László, Tagok: Csonka Árpádné, Kovácsné Csanádi Katalin A községháza címe: 3374 Dormánd, Dózsa György út 57. Tel./fax: 36/443-203 Polgármester: 36/542-280, jegyző: 36/542-281 e-mail: dormand@entemet.hu Lakosság létszáma: 1044 fő 0-3 éves: 50 fő 3-7 éves: 55 fő 7-18 éves: 147 fő 18-62 éves: 635 fő 63 év fölött: 157 fő Vállalkozások száma: 33 Helyi adók: • Gépjárműadó: 800 Ft/100 kg • Magánszemélyek kommunális adója: 1600 Ft/év Civil szervezetek: • Községi Polgárőrség • Dormándi Tehetséges Gyermekekért Alapítvány • Nyugdíjas Klub • Magyarországi Roma Sakkegylet A település története: Dormánd a Hevesi-sikon, Füzesabonytól délre 3 kilométerre fekvő település. A község határában rézkori csákányt találtak, a Csörsz- árok közelében késő bronzkori és szarmata kori sírok kerültek elő. Hanyi-pusztán avar kori és honfoglalás kori temető, a Hanyihalmon pedig XI-XII. századi település maradványaira leltek. Első, Buger-Besenyö névalakban való említése 1291-ből való, míg 1399-ben már Dormán- háza néven szerepelt. 1552-ben a falu elpusztult, majd 1698-ban Sághy Pál és Polgár Gergely megvásárolta Dormándházapusztát. A XIX. században több család is birtokolta a falut, köztük a Remenyikek, melynek egyik tagja az itt született író, Remenyik Zsigmond volt. Római katolikus temploma műemlék, rokokó stílusban épült 1771 és 1773 között. A templomkertben álló késő barokk Mária-szobrot 1800 körül emeltette Sághy Mihály földesúr, s talapzatán is családja címere látható. Önálló útra lépett a község Sokat fejlődött a falu az elmúlt időszakban, de még akad tennivaló bőven: most az egyik legfontosabb feladatnak a csatornahálózat kiépítését tekintik fotó: kühne gábor Akarattal és szorgalommal- Az élet sok nehézséget rejteget, de aki felkészült, jobban fog érvényesülni — vallja Tari József nyugdíjas agrármérnök, címzetes egyetemi docens, a mezőszemerei Rimamente Mgtsz igazgatóságának volt elnöke. Mint mondja, Dormánd jövőjét is ennek megfelelően képzeli el: akarattal, szorga- _____ l ommal és tanulással szinte minden elérhető, ennek révén alapozhatjuk meg jövőnket, s így lehetünk értékes tagjai a társadalomnak, dicsőséget hozva a községnek. Elmondása szerint 1970-től vett részt a termelésben: a környező településeken végigjárta a ranglétrát, mígnem elnöke lett a mezőszemerei téesznek, ugyanakkor - mint kiváló gyakorlati szakember — az akkori GATE-n 1990-ben címzetes egyetemi docensi kinevezést kapott. Azóta vesz részt a gyöngyösi főiskola növény- termesztési tanszékén a gyakorlati oktatásban, s _____ nem mellesleg három főiskolai jegyzetet is írt.- Nincs is annál csodálatosabb - teszi hozzá -, mint látni, hogy azok a fiatalok, akikkel foglalkoztam, akiknek megmutattam a szakmai fogásokat, alkalmazni tudják az általam összegyűjtött elméleti és gyakorlati tapasztalatokat _______________■ A rendszerváltás — főként a kezdeti időszakban — komoly nehézségeket és egyúttal önállóságot is hozott Dormándnak, amely az azt megelőző időben Füzesabonyhoz tartozott, átélve így a közös tanácsi éra minden előnyét és hátrányát. Rajna Kálmán, az első ciklusát töltő polgármester szerint ugyanakkor a különböző nehézség dacára a '90-es évek elején itt is megkezdődhettek a fejlesztések. A kezdeti időszak problémáira utalva Rajna Kálmán emlékeztetett: a Füzesabonytól való elszakadás sem volt teljesen zökkenőmentes, hiszen az intézmények állaga, felszereltsége is sok kívánnivalót hagyott maga után. — A nehézségek dacára a fejlesztések is megindultak - fűzte hozzá a polgármester kiépült a teljes ivóvízhálózat, elkészült a telefon és a gáz, sikerült rendbe tenni az utakat, miközben a szolgáltatások színvonala is sokat emelkedett: gondolok itt az orvosi ellátás fejlesztésére, a védőnői, illetve az anya-gyermek szakszolgálat felállítására, vagy a gyógyszertár megnyitására. Rajna Kálmán szerint a település mindig is nagy hangsúlyt fektetett saját intézményei, így az óvoda, az iskola és a hivatal működtetésére is. Ennek jegyében például ebben az esztendőben az iskola és az óvoda nyílászáróinak cseréjét oldották meg, s - az EU-s normáknak megfelelően - felújították a konyhát is. Az utóbbi időszak vívmányai közt említette meg a közvilágítás rekonstrukcióját, a templom díszkivilágítását, az útfelújításokat, a kastélykert rendbetételét, illetve a vízelvezető rendszer kiépítését a kritikus szakaszokon, valamint egy új EKG beszerzését, amelyet az orvosi rendelőben állítottak szolgálatba. Három település- Dormánd mellett Füzesabony és Besenyőtelek — összefogásából épülhet meg 2005-ben az ivóvíz minőségét javító vas-mangántalanító is, míg, szintén pályázati úton, a település szépítésére szintén komoly forrásokat kívánnak fordítani.- E ciklusban is jelentős fejlesztéseket tervezünk — folytatta a polgármester —, ezek között is első helyen kell megemlíteni a szennyvízhálózat kiépítését, melynek megvalósítására a környék 5 települése fogott össze, igaz, eddig eredménytelenül pályáztunk az összesen mintegy 3,4 milliárd forintos beruházásra. Szó van még utak és járdák építéséről, felújításáról, a művelődési ház tetőszerkezetének és villanyhálózatának rekonstrukciójáról, s minket is érint a Tisza-tavi, Tiszafüredre tervezett regionális hulladéklerakó megépítése. Ez utóbbi 2004-2005-re készülhet el, azt követően pedig nekünk is meg kell oldani a régi lerakó rekultivációját. Ha lehetőségünk nyílik rá, új ravatalozót is építenénk parkolóval, de a programban szerepel a munkahelyteremtés és a fiatalok lakáshoz juttatásának támogatása is. Állattartás generációk óta Immár az ötödik generáció óta foglalkozik a helybeli Kasza Sándor családja állattenyésztéssel, de - saját bevallása szerint - családi vállalkozásban csak '93 óta. Korábban szinte mindenféle jószággal volt már dolga a családnak - a szarvasmarhától kezdve a lovakon át a baromfikig -, ám ő maga már csupán juhokkal foglalkozik. — Juhtenyésztőként végeztem Kaposváron 1966-ban — elevenítette fel a kezdeti időszakot. — Azt követően a helyi szövetkezetben helyezkedtem el, majd .26 év elteltével kiváltam, s önálló útra léptem. Ajuhtartás mellett tenyésztéssel is foglalkozom a Dormánd és Hanyi-puszta közötti részen lévő gazdaságunkban, mintegy 500 jószágunk van: a legjobb egyedeket — mintegy felét az állománynak — tenyésztjük, míg a többit a magyar bárányok legnagyobb felvevőpiacára, Olaszországba exportáljuk. Mint mondja, 1995-től vesz részt szakkiállításokon, ahonnan díjak egész sorát hozta már haza. Ugyanakkor arra a leg- büszkébb, hogy a 2001- ben Magyarországon megrendezett Merino világkonferencián is részt vehetett az állataival, s ebben az esztendőben az év juhtenyésztő- jévé választották idehaza. A csatlakozásról szólva ugyanakkor elmondta1: meglehet, hogy ez az ágazat szenvedő alanya lesz a belépésnek, ugyanis a felkészítés roppan hiányos, és egymásnak ellentmondó információk keringenek. A fejlesztési lehetőségek kapcsán rámutatott: ahhoz már szakképzett munkaerő felvételére lenne szükség, ám ehhez már nem termel annyi jövedelmet az ágazat, így főként a fizikai munkát kiváltó gépek, berendezések beszerzése szerepel napirenden. Persze, ehhez is szükség van a támogatásokra és a különböző pályázati lehetőségek felkutatására. Szerencsére — tette hozzá - az önkormányzattal is jó kapcsolatokat ágol, melynek egyik jeleként éppen Dormándon tartották a Magyarjuhtenyésztő Szövetség elnök- ségének kihelyezett ülését. ■ Kezdeményező szemlélet- A község és az iskola egyik legfontosabb feladata elkerülni, hogy a település „alvó faluvá” váljon. Ennek érdekében meg kell őrizni azokat az előnyöket, amelyek a falusi létből fakadnak — jelentette ki a helyi általános iskola igazgatója, Mucsi László. Mint hozzátette, az alsó tagozatos intézmény 1992-től önállóan működik, jelenleg 42 tanulójuk van, akiket alacsony létszámú, családias hangulatú osztályokban oktat a 7 tagú, jól felkészült pedagógusok alkotta tantestület. A kezdeményező és újító szemléletet valló iskolavezetés célja az esélyegyenlőség növelése, ám — tette hozzá az igazgató - az elmúlt években Dormándon is felerősödött a szegregáció, amely nem csak a roma gyerekeket sújtja, hanem a különböző szociális helyzetű nebulók között mélyíti a szakadékot. Ezen jelenség ellen a négy éve bevezetett integrált oktatással kíván védekezni az intézmény. Mucsi László hozzátette: szerencsére az elmúlt időszakban sikerült megépíteni az udvari játszóteret, az önkormányzat pedig tavaly korszerűsítette a világítást, s hőszigetelt nyílászárókat építtetett be. — Az utóbbi időszakban megnőtt a gyermeklétszám, így már 45 csöppség jár hozzánk, akikkel ismét két csoportban foglalkozunk - Wm mondta el Szűcsné Sán- | dór Judit, az iskolával szomszédos óvoda vezetője. Szavai szerint van tehát jövője az intézménynek, ekképp most a szükséges anyagi fedezet megteremtésére kell koncentrálni, lévén Dormánd sok tekintetben hátrányos helyzetű település. A szakmai munkáról szólva elmondta, szeretnék, ha a szakeszközökre is jutna forrás, lévén sok problémás gyermekkel foglalkoznak. - Azon dolgozunk - tette hozzá -, hogy a kicsikből kihozzuk a legtöbbet, hogy mindegyikük érje el - önmagához képest — a legmagasabb fejlettségi szintet. Éppen ezért azt szeretnénk, ha a szülők itt tartanák a gyerekeket, s nem máshová íratnák be őket. Az Iskola játszóterét a közelmúltban építették meg fotó: kühne gábor Váradi László CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNK. ELNÖK- A kisebbségi önkormányzat elnökeként a testület fő feladatának az itt élő hátrányos helyzetű cigánycsaládokon való segítést, valamint az iskola, illetve az óvoda vezetőivel való kapcsolattartást tekintem. Sajnos, kevés az önkormányzat pénze, ugyanakkor egyre több a segélyek iránti kérelem. Sokat segítene a helyzeten, ha lennének munkahelyek itt helyben. Magam is Dormándon születtem, így jól ismerem az itteni viszonyokat, s kijelenthetem: a helyi tősgyökeres cigányokkal nincs gond, problémák inkább a bevándoroltakkal vannak. Azt szeretném, ha a lakosok ismét békében élnének egymással, mint régebben. MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Tóth Sándor kézbesítő- Sokat fejlődött a falu, de van még bőven tennivaló: például szükség lenne a csatornahálózat és a megfelelő csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésére is. Természetesen az is jó lenne, ha az önkormányzatok a jelenleginél nagyobb támogatásban részesülhetnének, s a dologi kiadásokon túl fejlesztésekre is futná a költségvetésből. A falun élő embereket ugyanis ugyanúgy megilletnék azok a lehetőségek, a kényelmesebb mindennapokhoz szükséges szolgáltatások, mint a városokban élőket. Az említettek mellett szintén fontos lenne, hogy itt helyben is legyenek munkahelyek, mert a földből igencsak nehéz megélni. Angyal Ferencné VÁLLALKOZÓ- Mint tősgyökeres helybeli, csak azt mondhatom: szeretek itt élni. Immár 8 éve vagyok vállalkozó, egy élelmiszer- vegyeskereske- désem van a községben. Tény, 13 esztendő alatt igen sokat fejlődött a falu — többek között parkosítás volt, korszerűsítették a közvilágítást, felújították az iskolát -, de még akad tennivaló bőven. Szükség lenne például a csatornahálózat kiépítésére, fel kéne lendíteni a sportéletet, szükség lenne a kul- túrház renoválására, s elkelne egy ifjúsági klub is, mert itt helyben nem sok szórakozási lehetőségük van a fiataloknak. Tisztában vagyok persze azzal is, hogy mindez jobbára pénzkérdés. Simonné Angyal Andrea ÉLELMEZÉSVEZETŐ- Az európai uniós csatlakozás a közétkeztetés terén is komoly kihívást jelent. Szerencsére a nyáron nagy felújítások voltak a községi konyhán, ahol a rászoruló nyugdíjasokat, az iskolásokat és az óvodásokat is étkeztetjük, összesen mintegy 100 főt. Élelmezésvezetőként elsősorban azt szeretném, ha az ifjúság megismerné a korszerű és egészséges táplálkozás elveit, és e szerint nőne fel. Emellett olyan falunak szeretném látni Dormándot, ahol az emberek nagyobb érdeklődést tanúsítanak egymás iránt. Ezt talán leginkább közös programokkal lehetne elérni, ami pénzt, szervezést és összefogást is feltételez. Liptákné Takács Tünde tanítónő- Kicsi falu a miénk, de jó helyen vagyunk: főként az M3-as autópálya megépülte óta látványos fejlődés tapasztalható itt is. Mint önkormányzati képviselő is mondom: a testület igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy mind az infrastruktúra, mind pedig a szolgáltatások tekintetében megfelelő színvonalat tudjunk biztosítani az itt élők számára. A Dormándi Tehetséges Gyermekekért Alapítvány el-* nőkéként örömmel említem: idén 17 díjazottunk volt. Az eddigi eredmények mellett nagy szükség lenne a csatorna- és a csapadékvíz-elvezető rendszerre, s jó lenne az is, ha javulna a szolgáltatások színvonala a falubán.
