Heves Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-24 / 248. szám
I 2003. Október 24., péntek W A G Y V I S N Y Ó 7. OLDAL A legszebb könyvtár Csaknem tízezer kötet található a falu kétfunkciós - iskolai és köz- művelődési - könyvtárában. Csikász Zoltánné könyvtáros büszke ar- * ra, hogy a környék egyik legszebb és leggazdagabb gyűjteményével rendelkeznek. Az elmúlt években a tartalmas és igényes könyvek mellett videokazettákat és CD-ROM- okat is beszereztek. Az idén az Informatikai és Hírközlési Minisztérium pályázatán három számítógépet nyertek, de egyelőre sajnos még nem biztosított az olvasók számára az Internet-hozzáférés. A könyvtári feldolgozómunka és a nyilvántartás is számítógépeken történik. Az olvasók száma sajnos csökkent, hiányzik az utánpótlás. A gyerekek és a fiatalok már nem szeretnek olvasni, megrekednek az iskolai kötelező irodalomnál. Csikász Zoltánné elmondta, hogy a közművelődésben szeretnék kihasználni a szegényes lehetőségeket. A rendezvényeken színvonalasan szerepelnek a gyerekek. Nemcsak az iskolai ünnepségeken lépnek fel szép sikerrel, hanem a falunapon és egyéb kulturális programokon is. A gyerekeket rendszeresen viszik színházba, bábszínházba. A felnőttek számára huszonegy színházbérletet vásároltak erre az évadra. - ■ Egycsoportos óvoda Osztatlan csoporttal működik az óvoda 1979-től a faluban. Patkó Ilona óvodavezető elmondta, hogy szervezetileg az Általános Művelődési Központhoz tartoznak. Az óvodában 29 kisgyerekkel foglalkoznak. Az öttagú kollektívában két óvónő, egy dajka, egy szakács és egy konyhai kisegítő dolgozik. Az intézmény konyhájában nemcsak a gyerekeknek főznek, hanem innen látják el az iskolai menzát, továbbá a szociális étkeztetést igénylő idős embereket. Nagyvisnyón tevékenységközpontú óvodai program szerint dolgoznak az óvodapedagógusok. Ezen belül hangsúlyt kap a testnevelés és a környezet megismerését szolgáló nevelés. A gyerekek évszaktól függetlenül sok időt töltenek kinn a szabadban, a jó levegőn, emiatt sokkal egészségesebbek, mint a városokban élő kortársaik. Kedvükre szaladgálhatnak, mozoghatnak. Az óvodavezető elmondta, hogy az intézmény nyugodtan támaszkodhat az önkormányzatra, amikor szükségük van valamire, mindig megkapják a támogatást. Pluszpénzt pályázat útján szereznek, rendszeresen élnek a pályázati lehetőségekkel. Ennek révén vásárolhattak már fejlesztő játékokat, nagyon szép udvari fajátékokat, hangszereket, tornaszereket, ágyneműt. A gyerekekhez logopédus érkezik hetente két alkalommal Szilvásváradról. A szakember nemcsak a nagycsoportos korúakkal foglalkozik, hanem az első osztályosokkal is az iskolában. Az óvónők kapcsolatot tartanak a Nevelési Tanácsadóval, és Patkó Ilona tagja az Eger környéki óvodavezetők munkaközösségének. Az óvodásokat évente egyszer a faluból messzire is elviszik kirándulni. Jártak már Budapesten, Debrecenben és Jászberényben. Bábelőadásokra évente öt alkalommal Szilvásváradra utaznak. A gyerekek fejlődését nemcsak a szülők, nagyszülők és rokonok láthatják, mert az óvodások minden falubeli rendezvényre műsorral készülnek. A jó levegőtől egészségesebbek, mint a városi gyerekek FOTÓ: PERL MÁRTON Szorgalmas emberek szép faluja A falu műemléki református temploma különleges, kazettás mennyezettel hívogatja a látogatókat fotó: perl marton Heves megye északi csücskében, Borsod megye határában található a falunk - kezdi a település bemutatását Molnár Albertné polgármester. - Teljes közművel ellátott, a bélapátfalvi kistérség falvai közül a legnagyobb közigazgatási területtel rendelkezik. Hozzánk tartozik Bánkút is. A község mutatószámai - infrastrukturális ellátottság, munkanélküliség - alapján nem tartozik a hátrányos helyzetű települések közé. A környék bányáinak, üzemeinek bezárása után nagyon sokan váltak munkanélkülivé, de a visnyóiak szorgalmasak, kerestek maguknak újabb jövedelmi forrást. Az idősebbek és a megromlott egészségi állapotú emberek nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok lettek. Az aktív korú lakosság messzebbre is hajlandó elutazni a munkáért. Többen egyszemélyes vállalkozók lettek, így teremtik meg családjuknak a kenyeret. Ezért nincs munkanélküliség a faluban. Az infrastrukturális beruházások a '90-es évek elején megvalósultak. Mivel a település a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi területén, a láz- bérci víztározóhoz közel, fokozottan sérülékeny ivóvízbázison fekszik, ezért az ivóvíz-beruházást a szennyvízcsatornázással egyidejűleg engedélyezte a Környezetvédelmi Minisztérium. Ez fokozott anyagi terhet rótt a lakosságra. Bevezették a földgázhálózatot, a telefont és a kábeltévét, így a községben minden megvan, éppúgy, mint a városokban. A nagyberuházások után az utak helyre- állítása is megkezdődött, a csapadékvíz-elvezető árkok kiépítésével együtt. Évenkénti ütezemezéssel folyamatosan újítják fel intézményeiket, s most már a berendezések cseréjére is sor kerülhet. Főképp a pályázatokon nyert támogatásokkal fejlesztenek, de ha nem járnak sikerrel, kisebb léptekben valósítják meg elképzeléseiket. Erre példa a kultúrotthon nagyterme, amely önerőből az idén 3 millió forintba került. Az útfelújításhoz segítséget kaptak a terület- fejlesztési tanácstól A községet szépítik, csinosítják, jelentős összeget fordítanak az egynyári virágokra, facsemetékre, és 1995 óta az önkormányzat fizeti a lakosság helyett a szemétszállítási díjat. Évente kétszer szerveznek lomtalanítást, ez is ingyenes a lakosság részére. Bármilyen szép is Nagyvisnyó, nehezen törnek ki idegenforgalmi szempontból Szilvásvárad árnyékából. Pedig náluk is van látnivaló: az ország egyedülálló geológiai képződménye, a Mihalovics kőbánya, ahol a fekete mészkő rétegződése figyelhető meg. Másik nevezetességük és gyöngyszemük a festett, fakazettás mennyezetű református templomuk. A festői Bán völgyében három tábor várja tavasztól őszig a kirándulókat. Családias légkör az iskolában Az iskola, az óvoda, a könyvtár és a közművelődés tartozik az Általános Művelődési Központhoz. Igazgatója, Fónagy Bélámé közvetlenül az iskola vezetésével foglalkozik. A tanintézménybe 81 diákkal 10, több szakot végzett pedagógus foglalkozik. A legnagyobb létszámú osztályban tizennégy, a legkisebb csoportban nyolc gyerek tanul. Ennek köszönhetően családias a légkör. Az általános iskolában a keret- tanterv szerint zajlik az oktatás. A pedagógusok a gyerekek szabadidejére is biztosítanak hasznos elfoglaltságot. Arra törekszenek, hogy a diákok kitekintsenek a világra, évente két alkalommal kirándulni viszik őket az ország távolabbi tájaira. Legutóbb a Mátrát és Budapestet ismerhették meg közelebbről. Immár második éve a Bélkő Kht. támogatásával 36 gyerek táborozni mehetett nyáron a Balatonhoz. A szabadidő értelmes eltöltését szolgálják a szakkörök, a to- vábbtanulást megkönnyítő magyar előkészítő, továbbá a sportkör. A testnevelő tanár rendszeresen túrázni viszi a gyerekeket. A diákok a 3-4. osztályban megtanulnak úszni. A Kikerics néptánccsoportba és az önvédelmi harci tornára is szívesen járnak a gyerekek. Az igazgatónő elmondta, hogy kiemelt terület pedagógiai programjukban a matematika és az idegen nyelv tanítása. Nyelvi labor és számítástechnikai terem áll a diákok rendelkezésére, s biztosított számukra az Internet-hozzáférés. Az intézmény részt vesz a Comenius minőségbiztosítási modellben, odafigyelnek a gyerekek és a szülők véleményére. Az iskolát az önkormányzaton túl a szülők és a vállalkozók segítik. A jótékonysági bálok bevétele, továbbá a pályázaton nyert pénz több hasznos oktatási eszköz megvásárlását tette lehetővé. ■ MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Fehér Róbert VÁLLALKOZÓ- Az elmúlt időszakban a község sokat fejlődött. Az utak állapota és a közműhálózat a legjobb a környéken. Az étterem hiányzik, ahol a turisták megebédelhetnének. Ez fontos lenne idegenforgalmi szempontból. A Bükk hegység egyik legszebb községe a miénk. Egyre többen vesznek itt házat hollandok, németek, és itt töltik a nyarat. Ebből is látható, hogy szép helyen lakunk, csendes, barátságos község a miénk. A vállalkozók jó kapcsolatot ápolnak egymás közt. A faluban sokan nyugdíjasok. Nem könnyű megélni, nagyon be kell osztani azt a kis pénzt. Az emberek megpróbálnak berendezkedni az önellátásra. Kapui Zoltán A POLGÁRŐRSÉG VEZETŐJE- Idén alakult újra a polgárőrségünk, 31 taggal. Fő szponzorunk az önkormányzat, és a helyi vállalkozók is segítik a munkánkat. Az Országos Polgárőr Szövetségtől pályázat útján százezer forintot nyertünk ruhákra, kerékpárra. Összedolgozunk Juhász Tamás körzeti megbízottal. Mindennap járőrözünk éjszaka, napközben kísérjük a postást, délutánonként is vigyázunk a közbiztonságra. Megtiszteltetés volt számomra, hogy Miskolcon, a polgárőrök találkozóján én vihettem a Heves megye táblát. Azt szeretnénk elérni, hogy a benzinköltséget ne a saját zsebünkből kelljen fizetni. ZÖLDI ISTVÁNNÉ A NÉPDALKÓRUS VEZETŐJE- A Kék Nefelejcs népdalkórus 2002 év elején alakult, jelenleg 14 tagból áll. Közöttünk tudhatunk egy tangóhar- monikást is, ami lassan ku- riózumnak számít. A településre jellemző népi énekeket gyűjtöttük össze, és berendeztük az önkormányzat által rendelkezésünkre bocsátott faluházat. A múzeum a kender termesztésének és feldolgozásának munkafázisait mutatja be. A népdalkórus szerepel az iskola jótékonysági rendezvényén, a falunapon, az idősek estjén. Megrendeztük a nótaestet és meghívtuk a környék népdalcsoportjait. Legnagyobb vágyunk az egységes fellépőruha és -cipő beszerzése. Gráf László CSALÁDI VÁLLALKOZÓ- Huszonkilenc éve ide nősültem, jól érzem itt magam. Szeretnénk bővíteni a vállalkozásunk vendéglátó- egységét. Tíz év alatt nagyot fejlődött ez a falu, hála a polgármesteri hivatalnak. Itt nincs olyan út, ahol ne lehetne rendesen közlekedni. Még a járda hiányzik a főútvonal mellé. Nagyon összetartó, szorgalmas emberek laknak itt. Mióta megalakult a polgárőrség, csak jót mondhatnak rólunk. Nagyon jó a felszereltség, a rendezvények is jól sikerülnek. A hivatalban maximálisan támogatják a vállalkozókat, és mindent elintéznek az ügyfeleknek. Többet nem is kívánhatnánk. Horváth Ferencné jegyző- Több mint tíz éve látom el a jegyzői feladatokat. Sokat fejlődött a falu, minden közmű a rendelkezésünkre áll. Felújítottuk az oktatási és az egészségügyi intézmények épületét. Takarékosan gazdálkodunk, forrás- hiányos az ön- kormányzat, de működnek az intézmények. A köz- tisztviselők jól képzettek, a törvények betartásával, udvariasan végzik feladatukat. Igyekszünk a közösséget jól szolgálni, ügyeiket intézni. Az ügyfelek bármikor bejöhetnek a hivatalba. A régiek helyett új bútorokat vásárolunk, három számítógépet pályázat útján nyertünk. 2004 végére elkészül a településrendezési terv, amivel indulhatunk az uniós pályázatokon. NAGYVISNYÓ Polgármester: Molnár Albertné Alpolgármester: Patkó András Jegyző: Horváth Ferencné A képviselő-testület tagjai: Bodolóczki Ferencné, Csikász Zoltánné, Fónagyné Csabai Nóra, NagyAdámné, Nagy Imréné, Vidor János A községháza címe: 3349 Nagyvisnyó, Felszabadulás út 12. Tel./fax: 36/351-030 Telefon: 36/351-302 Ügyfélfogadás: Hétfőtől csütörtökig: 8-15 óra. Péntek: 8-12 óra. A lakosság száma: 1118 fő 0-3 év között 27 fö 4-5 év között 24 fő 6-14 év között 98 fő 15-18 között 44 fö 19-62 között 657 fő 63-tól között 268 fő Vállalkozások száma: 39 Helyi adók: • Gépjárműadó: 800 Ft/100 kg • Iparűzési adó: 1,5% • Magánszemélyek kommunális adója: 4000 Ft/ingatlan/év • Idegenforgalmi adó: 50 Ft/vendégéjszaka Jeles napok: Pünkösdvasárnap: falunap Augusztus 20.: fözőverserry Civilszervezetek: • Polgárőr Egyesület • Hagyományőrző Asszonykórus A falu története: Okleveles említése 1239- ben történt terra Wisna alakban. 1293-ból a Wysnyó névalak maradt fenn. Várjobbágyok lakták, az éleskői, a dédesi, majd a diósgyőri várhoz tartozott. A település birtokjoga 1438- ban felerészben a Pálóczy- családra szállt, a másik rész birtokosa a Bél nemzetség, majd a Bekény-család volt. Ezt a területet 1510-ben Pusztavisnyó néven Ományi Tamás és László vásárolta meg. A Pálóczy-család kihaltával Perényi Péter lett a birtokos, a XVI. század végén Dóczy Kelemen mellett a Szécsy-család tulajdonába került. 1659-63 között Wesselényi Ferenc nádor volt a birtokos, aki eladta Jászy Jánosnak, utóbbi végrendeletében a Szentpéteri, Szász és Szepessy családokra hagyta. A falu a XVIII. században Szepessy- és Máriássy-birtok volt, a XIX. század első felében a gróf Keglevich- és a Szepessy- család, valamint Latinák Márton vasgyáros birtokába került.
