Heves Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-09 / 236. szám

| 2003. Október 9., csütörtök APACS 7. OLDAL Játékosan gondoskodnak Nevelési programunk alappillé­re a játékba integrált tanulás megvalósítása - mondja Lénáit Józsefné, az adácsi napközi ott­honos óvoda vezetője. Az in­tézmény négy csoportjában 95 aprósággal foglalkozik 9 óvónő és 4 dajka, de a gyerekek tavaszra száznál többen lesz­nek, miután újabb csöppségek töltik be a harmadik életévüket, s kezdik meg az ovis korszakot. A tágas, galériákkal büszkélkedő, játékok­kal és eszközökkel bőségesen felszerelt csoportszobákban gyermekközpontú, harmonikus és szeretetteljes nevelőmunka folyik, mindent megtesznek azért, hogy a gyerekek és a ve­lük foglalkozó felnőttek egy­aránt jól érezzék magukat. Fon­tos szerepet kap a mindennapi tevékenységek között a moz­gás, ezt a tornaszoba mellett a korszerű játékokkal ellátott ud­var is szolgálja. Nemrégiben a szülők rakták le a szabadtéri játékok alá az ütéscsillapító gumilapokat. Ez­zel - a biztonság növelése mel­lett - újabb tanúságát adva an­nak, hogy mindig képesek ösz- szefogni az intézmény vagy va­lamely közös cél érdekében. Év­ről évre a segítségnyújtás je­gyében szervezik meg a jóté­konysági bált, ekként is hozzá­járulva az Adácsi Óvodásokért Alapítvány számlájának gyara­pításához. A szervezet immár második esz­tendeje jogosult az SZJA egy százalékára, s ennek meg is van az eredménye: bútorok­kal és egyéb eszközök­kel gyarapodott az ovi. A konyha is az in­tézmény része, ott na­ponta 280 adag ételt készítenek, gyerekeknek és fel­nőtteknek egyaránt. Ma már - jelentős beruházásoknak kö­szönhetően - mindenben meg­felel a létesítmény a HCCP mi­nőségbiztosítási rendszernek, amelynek a bevezetése folya­matban van.- A minőség a szakmai mun­kában is meghatározó, ennek jegyében vezettük be ettől a ne­velési évtől az úgynevezett belső gondozási rendszert, ami tulaj­donképpen egy minőségbizto­sítási forma - mondja a vezető óvónő, azt is hozzátéve: peda­gógusaik nagy hangsúlyt fektet­nek a továbbképzésekre, tudá­suk folyamatos gyarapítására. Tanulni is megtanítanak Az úgynevezett projekt-mód­szerrel oktatunk majd' minden tantárgyat, vagyis hogy nem le­xikális közlés útján igyekszünk az ismereteket átadni a gyere­keknek, hanem ők gyűjtik össze azokat, s a folyamat végére vala­milyen produktum születik, természete­sen a megtanultak fel- használásával - ismer­teti az oktatás folya­matának egyik megha­tározó, s korántsem szokványos, ám igen eredmé­nyes módszerét Juhászáé Var­ga Márta, az általános iskola igazgatója. A meghatározó feladatok és szakterületek között elsőként az informatikát említi, annak a mintegy 70 millió forintos pá­lyázatnak a kapcsán, amelyre most teljes erőbedobással ké­szülnek. Ha elnyerik az európai uniós támogatást, akkor egy kilenc munkaállomásos informatikai, és egy ugyanilyen kapacitású nyelvi labort alakítanak ki. Ez a projektnek „csupán” egy része, hozzá tartozik egy úgynevezett mobil számítógép-csomag, ami a tantárgyak elektronikus taní­tását is lehetővé teszi. Ehhez az épületben is ki kell építeni a megfelelő hálózatot. A prog­ramnak része a tanárok tovább­képzése, ami ECDL vizsga leté­telével zárul. E téren már most sincs szégyenkezni valója a tan­testületnek: a 20 pedagógus kö­zül 15-en rendelkeznek felhasználói számítás- technikai képesítéssel, hárman pedig felsőfo­kú végzettséggel. A már említett infrast­rukturális beruházáso­kon túl a „szellemi fej­lesztésre”, képzésre és szoftverekre további 30 millió forintra pályáznak. Ugyancsak kiemelt terület­ként említi az igazgatónő az in­tegrált oktatást, amelynek min­den feltétele adott az intéz­ményben. Az intellektuális ké­pességek tanórán kívüli fejlesz­tése is hangsúlyos feladat, en­nek keretében a száznál több gyermeket oktató zeneiskolától a hagyományőrző, művészeti foglalkozásokon át a sportig rengeteg szakkört, elfoglaltságot kínálnak tanulóiknak.- Az eredményes továbbta­nulás érdekében felvételi előké­szítőt is tartunk, illetve nagyon fontos, hogy megtanítjuk tanul­ni a gyerekeket, hiszen ez a ké­pesség elengedhetetlen a ké­sőbbi boldogulásukhoz - jegyzi meg végül az igazgatónő Zsákfaluból térségi „híd” A falu egyik büszkesége, a külsőre Is tetszetős, modern iskola FOTÓ, SOHA PÉTER Zsáktelepülésből egy minden szempontból nyi­tott, jó közlekedési infrastruktúrával ellátott, fej­lődő községgé váltunk - összegzi egy mondatban az utóbbi időszak változásait, eredményeit Fodor Lajos polgármester. Mint hozzáteszi, az Adácsot Gyöngyössel összekötő út megépülése, az új sportcentrum, a modem álta­lános iskola elkészülte, a köz- világítás teljes megújulása, a belterületi utak rendezése, a közterek, parkok igényes ki­alakítása, szépítése jellemez­te a fejlődést.- A meglévő infrastmktúra, az M3-as autópálya és Gyön­gyös közelsége egyaránt szere­pet játszik a korszerű életkörülmények biztosítá­sában. Ami még hiányzik, az a szennyvízcsator­na-hálózat. A lakossági akarat - és ezzel a költ­ségekből történő részvállalás - megvan, bízunk benne, hogy a •Vámosgyörkkel, Csánnyal és Atkánál közös beruházáshoz elnyerjük az álla­mi támogatást is - tér át a remélhetően közeli újabb nagy munkára a polgármester. A közleke­désben jelentős előrelépést hoz majd a Jászárokszállást Adáccsal összekötő út, ezzel a község még inkább „híd szerepet” kaphat a két térség között. Egyelőre a nyomvonal kijelölése zajlik, illetve Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Heves megye önkormányzatának jelentős hozzá­jámlásával már sikerült előteremteni a tervezés többmilliós költségének fedezetét. A jelen, illetve a közeljövő munkái közül a polgármester kiemeli az iskolában zajló korsze­rűsítést, amelyhez jelentős pályázati támogatást is remélnek, de bizonyos munkákat önerőből, il­letve megyei támogatással már elkezdtek. A pol­gármesteri hivatal tetőfelújítása ugyancsak napi­renden van, s nagy előrelépés lesz a korszerű irattár kialakítása, illetve a hivatal internetes kapcsolatának megteremtése is. A könyvtárban a külső felújítás, illetve az elektromos helyett gázfűtés kialakítása a legnagyobb, még az idén megvalósuló terv. A művelődési ház már javá­ban zajló teljes belső rekonstmkciója több mint 7 millió forintba kerül. Az óvodában a kerítés cse­réjén dolgoznak a szakemberek, az öregek ottho­nában új konyhabútorok szolgálják az idős em­berekkel foglalkozókat. A községi sporttelep tel­jes felújítása várhatóan 13 millió forintba kerül majd.- Szent-Györgyi Albert mondása, hogy „Uram, én úgy áldalak téged, hogy szebbé teszem a világ rám eső zugát. ” Úgy érzem, s az eddig elért ered­mények is azt bizonyítják, hogy a község vezeté­se, a képviselő-testület ezen gondolat jegyében dolgozott eddig is, és munkálkodik a jövőben is a falu további fejlesztésén - összegzi hitvallását a polgármester. Új köntösben, rendületlenül A Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumától 5 millió forintos pályázati támogatást nyert a tele­pülés művelődési háza a nagyte­rem és a színpad felújításához. Mint Szekeres János, az intéz­mény igazgatója elmondta, ezt az összeget az önkormányzat több mint 1,5 millió forintos ön­résszel egészítette ki. A beruhá­zásban a színpad új borítása, az álmennyezet cseréje, a központi- fűtés-rendszer és a vizesblokkok, az öltözők és a nyílászárók felújí­tása szerepel, s kialakítottak egy vezérlőhelyiséget is. Ebben egy 16 csatornás hang-, és 12 csatornás fénykeverő be­rendezés ka­pott állandó helyet. A tech­nikai eszközö­ket a Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázatán nyerték. Mind­ezek nyomán az intézményveze­tő szerint egy olyan környezetet és eszközhátteret sikerül kialakí­tani, ami igazán méltó a már ha­gyományos falusi színjátszók or­szágos fesztiváljához. Az adácsi találkozónak ezúttal is a Zéta Kul­turális Egyesület színjátszó köre, a Veritas Színpad a házigazdája. Természetesen nem csak ebben, de számos más projektben is együttműködik az intézmény és a civilszervezet. Egyebek között sok közös pályázat, illetve szá­mos színvonalas, hagyományos­sá vált rendezvény és produkció fémjelzi hatékony közös munká­jukat ____________________________■ M ILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Dr. Nagy Éva háziorvos SZÉCSÉNYI JÁNOSNÉ VARGA BÉLÁMÉ ALKALMAZOTT VÉDŐNŐ Kovácsné Szabó Margit Steuer Ramóna NYUGDÍJAS PEDAGÓGUS KÖNYVTÁROS- A falusiak döntő része tiszta és rendezett körülmények között él, akadnak persze néhányan, akik kevésbé tartják be a higiéniai szabályokat, elhanyagoltak. Ők sajnos gyakrabban kényszerülnek meglátogatni az orvosi ren­delőt. Ahol egyébként a lakosságszámhoz vi­szonyítva nagy a betegforgalom, naponta 80-90-en fordulnak meg nálunk. A férjemmel - aki a másik körzet háziorvosa - most újítottuk fel a rendelőt, így jó körülmények között tudunk a betegeinkkel fog­lalkozni. A közeljövő megoldan­dó feladatai közül az egyik legfon­tosabbnak azt tartom, hogy egy nagyobb ügyeleti rendszerhez csatlakozzunk.- Segítőkész emberek lakják a fa­lut, támogatják egymást, a kéré­seket mindig meghallgatják, s ha tudnak, meg is tesznek min­dent a mási­kért. Ez a hoz­záállás, a nyi­tottság a jel­lemző. Rende­zett is a falu, ami nagyon hi­ányzik, az a szennyvízhálózat. A fiamnak van egy üzlete, azt is fel kellene újíta­ni, s akkor már az lenne a jó, ha rá lehetne kötni a csatornára. A má­sik, amin szerintem változtatni kellene, az a szemét lerakása. Mert sajnos még elég sokfelé le­het találkozni a falu szélén sze­métkupacokkal. Én nem tudom, hogy kik és hogyan hordják azo­kat oda, de valahogy meg kellene ezt szüntetni.- Nincs okunk panaszra, az önkor­mányzat minden munkafeltételt biztosít. Az épületünk elég öreg már, így gyak­ran megrepe­deznek a falak, de ez csak esz­tétikai hiba, egyébként minden rend­ben van. A falu lakosságának az összetétele is jó, és úgy gondolom, hogy a ro­ma családokat is sikerült „felzár­kóztatni”, csak elvétve akadnak néhányan, akikkel olykor problé­mák vannak. Védőnőként elmond­hatom: a helybeliek rendesen jár­nak tanácsadásra, nincs oltási le­maradásunk, és egyéb problémák sem jelentkeznek. Ami talán az egyetlen kevésbé jó hír, hogy egyre kevesebb, évente átlagosan 28-30 baba születik.- Tősgyökeres adácsi vagyok, itt születtem, és több évtizeden át ta­nítottam a helyi iskolában. Szere­tem ezt a falut, és jólesik fi­gyelemmel kí­sérni, látni a fejlődését. Örömöm telik benne, ha megtapaszta­lom a jól vég­zett munka eredményét. A mostani vezetés nagy gondot fordít a falu területe­inek gondozására, szépítésére. Ez igaz a terekre, utcákra éppúgy, mint az intézményekre. Bár már nyugdíjas vagyok, továbbra is a szívem csücske az iskola, nem tu­dok elszakadni tőle. Nagyon sze­retném már látni a végleges befe­jezését. Arra a tervezett nagy fej­lesztésre gondolok, amire most pályáznak.- Több mint húszezer kötetes a könyvtárunk, folyamatosan tud­juk bővíteni, nem lehet pana­szunk, mindig jut pénz az ön- kormányzattól új könyvek be­szerzésére. Az iskolásoktól a nyugdíjasokig, minden korosz­tály használja a könyvtárat, s igyekszünk megfelelni minden igénynek. A könyvárban fénymá­soló is van, így ezzel is tudunk se­gíteni, ha kézikönyvből kell kimá­solni valakinek egy-egy részt. Még az ősszel átalakítják a fűtési rendszerünket, a villany helyett már gázzal fűthetünk, ennek na­gyon örülök. Úgy tudom, ha az időjárás még megengedi, akkor a tervek szerint az épület külsejét is felújítják. ADÁCS Polgármester: Fodor Lajos Alpolgármester: Soha Márton Jegyző: dr. Szigeti Ferenc A képviselő-testület tagjai: Barna Jenő Bencsik Lajos Kovács József Nagy István Ócsai László Sós Ferencné Szekeres János Vitay Jánosné Községháza címe: 3292 Adács, Szabadság tér 1. Telefon/fax: 37/350-001; 37/350-019 Lakosság létszáma: 2949 fő 0-3 éves: 113 fő 4-5 éves: 61 fő 6-14 éves: 307 fő 15-18 éves: 144 fő 19-62 éves: 1706 fő 62 fölött: 618 fő Vállalkozások száma: 106 Helyi adók: • Gépjármű súlyadó: 800 Ft/100 kg • Iparűzési adó: 1,6% • Magánszemélyek kommunális adója: 3000 Ft/év Civilszervezetek: • Zéta Kulturális Egyesület, • Veritas Színjátszó Csoport • Nyugdíjasklub • Adácsi Sportegyesület • Polgárőrség • MÁV Nyugdíjasklub Jeles napok: • Július: Jakab-napi búcsú, nemzetközi néptáncfesztivál • November: Falusi Színjátszók Országos Fesztiválja A település története: Régóta lakott hely. Az Aba nemzetség szállásbirtoka volt. Az első írásos forrá­sok 1323 és 1335 között Adach névalakban említik. A községet az évszázadok alatt egyebek között a Kompolthy, az Adácsi, a Pálóczy, a Perényi, a Bebek, a Koháry és a Bat­thyány családok birtokolták. A kuruc-labanc háborúk során teljesen elnéptelene­dett, a Rákóczi-szabadság- harc után a régi lakosok nagy része visszatért. Ró­mai katolikus templomát Koháry István emeltette - feltehetően a középkori szentély megtartásával - 1742-ben. Ma intézményekkel jól ellá­tott település, az M3-as au­tópálya mentén. A falu ha­tárában lévő halastó egyre kedveltebb kirándulóhely, partján mintegy 100 hétvé­gi ház épült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom