Heves Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-06 / 233. szám
6. OLDAL T A R N A Z S A D Á N Y 2003. Október 6., hétfő TARNAZSADÁNY Polgármester; Mester András Alpolgármester: Botos Aladámé, Dobi István Jegyző: dr. Dányi Katalin A képviselő-testület tagjai: Botos Aladámé, Botos István, Csintalan István, Dobi István, Farkas Csaba, Tímár István, Tóth Lászlóné, Velkei Tibor, Vereb Lászlóné Kisebbségi önkormányzat: Elnök: Csík Ferenc Tagok: Besenyei Csaba, Botos Tibor, Mága Tibor, Német István Községháza címe: 3283 Tamazsadány, Kossuth út 17. Telefon: 36/479-997; 36/579-102 Fax: 36/479-850 Ügyfélfogadási idő: Hétfő és szerda: 8—16 óra Kedd és csütörtök: 8-12 óra Lakosság létszáma: 1377 fő 0-3 év 73 fő 4-5 év 42 fő 6-14 év 177 fő 15-18 év 93 fő 19-62 év 710 fő 63 év fölött 282 fő Vállalkozások száma: 27 Helyi adók: • Építményadó vállalkozóknak: 50 Ft/m2 • Vállalkozók kommunális adója: 2000 Ft/fö • Iparűzési adó: a nettó bevétel 1 százaléka Civilszervezetek: • Faluvédő Egylet • Önkéntes Tűzoltó Egyesület • Tamazsadányi Romák Felemelkedéséért Egyesület Jeles nap: • Szeptember 29.: Szent Mihály-napi búcsú A település története: A község délnyugati szélén kora bronzkori csontvázas sírt találtak. Az első okleveles forrás 1301-ben Sodan névalakban említi a települést, amikor is az Aba nemzetség birtoka volt. 1549-től a birtokokat több nemes használta. 1702-től az Almássyak a falu birtokosai, díszes kastélyukat 1940-41-ben bontották le. A falu műemlék jellegű templomát 1720 körül kezdték el építeni, s 1743-ban fejezték be. Az utóbbi időszakban a főként mezőgazdaságból élő település lélekszáma . folyamatosan csökkent. Mostanra az infrastruktúra - a csatornázottság kivételével - kiépült. A gondok dacára fejlesztenének Tamazsadány számára az egyik legfontosabb a falubéke megőrzése FOTÓ: GÁL GÁBOR A falu békéjének megtartása, a szociális gondok enyhítése, s a már folyamatos fenyegetést jelentő ár-, illetve belvízveszély elleni védekezés jelenti a legnagyobb kihívást számunkra — jelentette ki Mester András polgármester, hozzátéve: négy éve pályáznak hiába a szennyvízberuházásra, így e téren is van még feladata a falunak.- A '90-es évek eleje az infrastrukturális beruházások időszaka volt: sorra épült ki az ivóvíz-, a gáz- és a telefonhálózat, majd az utcák is aszfalt- burkolatot kaptak — bocsátotta előre Mester András, a település polgármestere. - Időközben sikerült megoldani az intézményes szemétszállítás problémáját: mi is csatlakoztunk a jászsági regionális lerakóhoz. Már ez idő tájt is nagy kihívást jelentett az intézmény- rendszer működtetése. A „mindennapok” nehézségei mellett újabb fenyegető veszéllyel is szembe kellett néznie a falunak: az 1999-es nagy ár-, illetve belvíz ugyanis ko- mojy károkat okozott. Akkor 8 ház vált lakhatatlanná, s további 50-60-ban keletkeztek kisebb-na- gyobb károk. Mester András szerint azóta a gyorsan jövő csapadék okozta veszély folyamatossá vált a Torna és a Tamóca völgyében fekvő településen. A hátrányos helyzetben lévő község dolgát az sem könnyítette meg, hogy ritkán kísérte siker a pályázati munkáikat, miközben az ezekhez szükséges önrész előteremtése sem egyszerű feladat számukra. Ráadásul az itt élők a munkahelyek között sem igen válogathatnak, s a mezőgazdaság sem képes eltartani az embereket.- Mindebből az is következik - mutatott rá a polgármester -, hogy az egyik legfontosabb feladatnak a falubéke megőrzését tekintjük, s minden erőnkkel azon vagyunk, hogy az 50 százaléknyi roma lakosság szociális 'gondjait enyhítsük: a 224 milliós költségvetésünkből 40 müliót e célra fordítunk, miközben az intézmények fenntartása felemészti a teljes keret 60 százalékát. Az önkormányzat mindezek dacára komoly terveket is dédelget: szeretnék felújítani a kultúr- házat, munkahelyteremtésen fáradoznak, s a jelenleg üresen álló idősek otthonának - az iskolával együtt történő - rekonstrukciója, illetve informatikai felszerelése révén meg szeretnék vetni egy majdani teleház alapjait is. E ciklus feladata lesz a régi szemétlerakó rekultivációja is, melynek tervei már készen vannak. A polgármester szerint a település — 7 környező faluval közösen — 4 éve eredménytelenül pályázik a szennyvízelvezető rendszer kiépítésére, így a jövőben még a csatornázás hiányát is pótolni szeretnék. _______■ T ermészetes a szerepvállalás A helyi téesz 1968-ban életre hívott lakatosüzemére „épített” a műhely- és műhelykocsi-berendezéseket gyártó Bott-Udecoop Kft., amely ma már Európa egyik piacvezető cégének számít a maga területén. A többek között a Philips- nek, a Mercedes leányvállalatának, a Térnie Hungária Kft.-nek és a DÉMASZ-nak is beszállító Bott- Udecoop Tamazsadány térségének legnagyobb munkaadó vállalkozásává fejlődött az évek során: jelenleg már 255 helybeli, hevesi, tamamérai és boconádi lakos dolgozik itt, de a tervek szerint az alkalmazotti létszám az év végére 272 főre emelkedhet. — Cégünk hagyományosan jó kapcsolatot ápol a tamazsadányi és a környék többi önkormányzatával: amiben csak tudjuk, segítjük őket - jelentette ki Major László, a kft. műszaki igazgatója, hozzátéve: a vállalkozás ebbéli szerepvállalását teljesen természetesnek tekintik a tulajdonosok. Persze, sok más céghez hasonlóan itt sem volt könnyű a kezdet: a főként belföldre, illetve a lengyel piacra asztallábakat és székeket gyártó üzem 1982-ben került kapcsolatba a német Bott céggel. Az igazán dinamikus fejlődés 1990 után vette kezdetét, ekkor létesült a festőüzem, majd egy évre rá 140 egykori té- esz-tag megalapította az Udecoop- ot, 1996-ban pedig a Bott 49 százalékos tulajdonrészt szerzett a vállalkozásban, amit az idén 51 százalékra növelt. Major László szerint a németek színre lépése óta a fejlődés szinte töretlen: ebben az esztendőben már mintegy 1,8 milliárd forintos árbevételre számítanak. Az sem mellékes ugyanakkor, hogy az itt dolgozók jövedelmi viszonyai meghaladják a megyei átlagot, miközben 20 kilométeres körzetben más számottevő cég nincs az amúgy is köztudottan súlyos munkahelygondokkal küszködő dél-hevesi térségben. Jó a közösséghez tartozni Dr. Szabó László, a hatvani Albert Schweitzer Kórház patológiájának osztályvezető főorvosa tizenhárom esztendős korában, csaknem fél évszázaddal ezelőtt jött el a településről, ám az itt átélt gyermekkori élmények meghatározták az egész, azóta eltelt időszakot is.- Számomra Zsadány a világ legszebb faluja - jelenti ki magától értetődő természetességgel, amikor a közegről faggatjuk, ahonnan útnak indult. — Itt születtem és nevelkedtem, ahogy a szüleim, sőt a nagyszülőim is. Szép család voltunk, az általuk, a közreműködésük nyomán bennem megerősödött kötődést a mai napig érzem. A főorvos úr — mint mondja — mindig is örömmel látogatott haza szülőfalujába, szülei halálát követően is, hiszen az érzelmi kapocs azóta is tart. A mai napig jól ismeri az itt élőket — sokukat még a gyermekkorból — , s ha módjában áll, segít a főleg egészségügyi problémáik megoldásában, ahol csak lehet. Megannyi emlék villan fel emlékezetében, ha találkozik a régi ismerősökkel. Amikor arról faggatjuk, mi jutna eszébe, ha települése nevét hallván egyetlen mondatban kellene összefoglalnia gondolatait, azonnal kész a felelettel: - Olyan közösség, amelyhez nagyon jó tartozni. m Euroma XXI. - az iskolában- A település lakóösszetételéből fakadóan valamennyi tanulónk- jelenleg 133-an vannak - roma. Nem szegregációról van azonban szó, hanem a minden szempontból hátrányos helyzetben lévő falu elöregszik, ugyanakkor a munkaképes fiatalok pedig elvándorolnak innen - jelentette ki Öcsödi Kiss József, a helyi általános iskola igazgatója. Ez a helyzet ugyanakkor az iskola profilját is alapvetően meghatározza: előtérben a roma-oktatás áll, amelynek fő célkitűzése az esélyteremtés. Ennek jegyében az iskola - egy Phare-pályázat keretében - kidolgozta az országosan is egyedülállónak számító Euroma XXI. elnevezésű munkaiskola-programot. - Ennek kiindulópontja - mutatott rá Öcsödi Kiss József —, hogy a munkanélküli, nagy létszámú családok lakóhelyén a kertek műveletlenek, elhanyagoltak, de nem főként a lustaság miatt, hanem azért, mert nincsenek meg a földműveléshez szükséges ismereteik. A program alapkoncepciója, hogy az iskola gyakorló- kertjében szerzett tudással felvértezve, a gyerekek az otthoni termelésre ösztönözzék családjaikat. Miként az igazgató elmondta, e munkaiskola-programhoz készült egy tankönyvcsalád is, ám ez még nem került nyomdába, az ehhez szükséges anyagi fedezetre most pályáznak. Terveik között szerepel továbbá az is, hogy — ugyancsak egy Phare-pályázat keretében - felújítanák az iskola egyébként patinás épületét, kiépítenének egy informatikai bázist, s gondoskodnának a saját tananyag- fejlesztésről, illetve a továbbképzésről is. Mindez összesen mintegy 70 millió forintba kerülne. Az igazgató szerint optimizmusra adhat okot, hogy az iskola már gyakorlott pályázónak számít: tavaly 60 milliót nyertek így, amit főként eszközbeszerzésre, s felújításokra fordítottak. Az iskolai fejlesztésekre 70 millióra lenne szükség, amit pályázati forrásokból terveznek előteremteni fotó: gál Gábor MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Tóth Józsefné GAZDÁLKODÁSI ELŐADÓ Csík Ferenc ELNÖK, KISEBBSÉGI ÓNK. Velkei Tiborné IGAZGATÁSI ELŐADÓ Csintalan József NYUGDÍJAS — Mint az egyházközösség elnöke, csak jót mondhatok az önkormányzatunkról. A település vezetése — a kisebbségi ön- kormányzattal együtt - mindenben segíti a munkánkat: támogatásukkal sikerült egyebek mellett kicserélni a templomtetőt, s együtt oldottuk meg az épület külső-belső rekonstrukcióját. A továbbiakban is számítunk a település vezetésére, a hagyományosan jó kapcsolatokra, hiszen van még teendőnk például az-állagmegóvás terén, s szükség lenne a templomkert karbantartására is. Pályáztunk járdaépítésre és a templom víztelenítésére is, e munkákra - kedvező esetben - akár már jövőre sort keríthetünk.- A falu szülöttjeként, s mint a polgármesteri hivatal dolgozója is, nyomon követem a település fejlődését. Nyugodtan kijelenthetem: az infrastruktúra terén nagyot léptünk előre az utóbbi években, hiszen van víz, gáz, telefon, aszfaltburkolatot kaptak az utcák, megoldódott a közvilágítás rekonstrukciója is, s a szolgáltatásokra sem lehet panasz. Természetesen folytatni kell a fejlesztéseket, szükség lenne egyebek mellett a belvízelvezető hálózat burkolására, s az átereszek rendbetételére. Gondot jelent az is, hogy csökken a település lélekszáma, nincs elég munkahely, és sok a hátrányos helyzetű család. — Csendes, jó közbiztonságú falu a miénk, ám sok tekintetben hátrányos helyzetben vagyunk. Sajnos, munkahely alig-alig akad, így igen nagy segítséget jelent, hogy a rászorulók gyermekei ingyenes óvodai étkeztetésben részesülhetnek. Azt gondolom ugyanakkor, hogy az óvoda felszereltségén javítani kellene, szükség volna a közmunkaprogram bővítésére — akár a belvízelvezető rendszer karbantartásánál is -, és jó lenne az is, ha sikerülne szórakozási lehetőséget biztosítani, a kultúrház jelenleg ugyanis nem alkalmas erre a célra. Jelenleg a közmunkaprogramon és a tartós alkalmazási lehetőségek megteremtésén dolgozunk. — Miután sajnálatos módon nagy az elvándorlás a fiatalok körében, úgy gondolom, a legégetőbb feladat a munkahelyteremtés, esetleg az itteni lakásszerzés valamüyen formában történő támogatása lenne, hiszen leginkább ezáltal nőhet a község megtartóereje. Mindemellett tény az is, hogy az utóbbi években rengeteget fejlődött a falu: az infrastruktúra — leszámítva a szennyvízelvezető rendszert — fokozatosan kiépült. Hozzáteszem: csinos, gondozott település a miénk, igaz, továbbra is hiányzik a szórakozási lehetőség. Ezen talán az e célra alkalmas, ám felújításra szoruló kultúrház rendbetételével lehetne segíteni. Dr. Dányi Gyula háziorvos- Egészségügyi oldalról nézve nagy kihívást jelent az orvosoknak az elöregedés, illetve az 50 százalékos kisebbségi arány, ám kedvező, hogy sikerült megszervezni az összevont orvosi ügyeletet a környező 7 falunak. Gond, hogy a tovább tanuló fiatalok már nem jönnek vissza ide, s a munkanélküliség, illetve a szociális háttér miatt nehéz alkalmazni az egészségnevelési elveket. Mindemellett megfigyelhető a Budapesten már megélni nem képes idős emberek levándorlása, ami egy újabb „szociális időzített bombaként” ketyeg itt is. Szintén küzdünk a káros szenvedélyek, különösen az itt nagyon is jellemző dohányzás ellen.
