Heves Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-27 / 250. szám

6. OLDAL 2003. Október 27., hétfő MiH RÓZSASZENTMÁRTON Polgármester: Sípos Jánosné Alpolgármester: Csema István né Jegyző: Komendáné Nagy Márta A képviselő-testület tagjai: Fáczán Ferenc, Gubis István, Laczikné dr. Barati Katalin, Láng Jánosné, dr. Pajtók Istvánné, Szabó Lászióné, Teréki István, Zsák Ferencné. A községháza címe: 3033 Rózsaszentmárton, Kossuth L. u . 1. Telefon: 37/384-261, 37/384-518, 37/584-005. Telefon/fax: 37/384-261. e-maíl: ph@rozsaszentmarton. hu Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 8-12 óráig, 12.30- 16 óráig. Kedd: 8-12 óráig. Szerda: 8-12 óráig, 12.30- 16 óráig. Csütörtök: 8-12 óráig Péntek: 8-12 óráig. Lakosság létszáma: 2035 fő 0-3 éves: 50 fő 3-7 éves: 48 fő 7-18 éves: 244 fő 18-62 éves: 1133 fő 62 év felett: 560 fő Vállalkozások száma: 98 Helyi adók: . • Gépjármű súlyadó: 800 Ft/100 kg • Iparűzési adó: 1,9% • Magánszemélyek komm. adója: 5000 Ft/év Civilszervezetek: • Móra Ferenc Alapítvány a Gyermekekért és Ifjúságért • Nyugdíjasklub • Móricz Zsigmond színjátszó csoport • Rózsaszentmártoni Sportklub • Hérics Természetjáró és Turisztikai Sportegyesület Jeles napok: • Májfa-állftás: április 30. • Májfa-kitáncolás: pünkösd vasárnapja • Rózsa-napok: augusztus 20-31. • Mártormap: november 11. • Szüreti felvonulás: minden második évben. A település története: Rózsaszentmárton a Mátra délnyugati határán, a Somlyó hegy lábánál helyezkedik el. A szőlő- és növénytermesz­tés volt évszázadokon ke­resztül a falu lakosságának egyetlen megélhetése, egé­szen az 1890-es évekig, ami­kor beindult a lignittemielés, mely áttal Rózsaszentmárton a Mátraaljai Szénbányák „bölcsője'’ lett. A község ter­mészeti adottságai, kulturális programjai egyre nagyobb vonzerőt jelentenek az ide­genforgalom számára. RÓZSASZE NTMÁRTON Rózsák között a Mátraalján A turistaszálló a Mátraalja barangolóit várja fotó: tompa z. mihály A Mátraalja legszebb részeinek egyikén, a Som- lyó-hegy lábánál helyezkedik el Rózsaszentmár- ton. A hegy csúcsáról nézve országrésznyi pano­ráma tárul a szem elé. A település a mátraaljai borvidékhez tartozik, a hegy oldalába vájt pincék ideális mikroklímát biztosíta­nak a bor érleléséhez és tárolá­sához. Nem véletlen, hogy a nyugat felől érkező turistákat a Mátraaljai Borút első települé­seként köszönti Rózsaszent­márton. A barangolók dolgának megkönnyítése érdekében korszerűsítette az önkormány­zat a községből a festői környezetben található pincékig vezető utat. Érdemes most már kimenni a borosgazdák pincéihez, hiszen a hordók tő- szomszédságában más íze van a szőlők levének. A község nevében szereplő rózsák szintén hí­resek. A legszebbekből készíttette az önkormány­zat néhány éve a rózsakerttel ékesített millenniu­mi emlékparkot. Itt állították fel az államalapító Szent István szobrát is. A település szép környezete, élénkülő kulturá­lis élete egyre nagyobb vonzerőt jelent az idegen- forgalom számára. Két éve turistaszálló épült, hogy a vándorok akár több napot is tölthessenek a faluban. Sípos Jánosné polgármester az önkor­mányzat elképzeléseit megfogalmazva elmondta, hogy a festői környezet, a jó borok és a helyi ven­dégszeretet mellé megfelelő programokat is igye­keznek összeállítani a turistáknak. Az utóbbi évek legjelentősebb beruházásaként épül meg a faluban az új, korszerű idősotthon, ahol negyven személy elhelyezésére nyílik lehe­tőség. A modern otthon iránt nagy az érdeklődés, hiszen már valamennyi helyre van jelentkező. A község gazdasági fejlődése szempontjából is fontos a szennyvízhálózat bővítése, hiszen jelen­leg a falunak csak kis része csatornázott. Az ön- kormányzat abban bízik, hogy pályázati támoga­tással és helyi befektetők bevonásával rövidesen sikerül megvalósítani a beruházást. A közeljövő tervei közé tartozik a kábeltelevízi­ós rendszer kiépítése is. Az elképzelések szerint egy csatornát az önkormányzat kapna, s így a leg­frissebb helyi hírek gyorsabban eljuthatnának a lakosokhoz. Rózsaszentmártont jelenleg a Mátraalja legtisz­tább települései között tartják számon. Helyi ösz- szefogással, a civilszervezetek közreműködésével sokat tesznek a környezet megóvásáért. A gyalo­gosan vagy kerékpárral túrázók így háborítatlanul barangolhatnak. Az önkormányzat a közeljövőben szeretné megvalósítani az iskola felújítását és korszerűsíté­sét. A tervek között szerepel továbbá egy tanuszo­da építése is. A megvalósításhoz számítanak a he­lyi erők támogatására, hiszen a rózsaiak már sok­szor bizonyították, hogy hajlandók áldozni tele­pülésükért^ ________ ■ R angja van a tanulásnak A helyi általános iskolában 124 di­ák tanul.'Nemrég az alma mater messze földön ismert egykori taná­ráról, Jakab Ferencről neveztek el egy osztálytermet. A köztisztelet­nek örvendő pedagógus tanított és nevelt is, a szó leghumánusabb értelmében, hiszen nem csak tu­dását osztotta meg diákjaival, ha­nem az emberek és a természet szeretetére is nevelte őket. A lelki- ismeretes elődöknek és a mai pe­dagógusoknak is köszönhető, hogy a faluban rangja van a tanu­lásnak. A nyolcadikat elvégzők több mint hetven százaléka érett­ségizik, és sokan felvételiznek si­keresen a felsőoktatási intézmé­nyekbe is. A diákok jobb felkészítését segí­ti a közelmúltban átadásra került új informatikai szakterem. Az ál­landó Internet-kapcsolat többek között azt is lehetővé teszi, hogy a diákok más or­szágok iskolái­val és tanulóival is megismer­kedhettek. Az iskolát érintő tervekről beszélve Gubis Istvánné iskola- igazgató egy új nyelvi labor kialakítását említi. Megvalósulásával a diáksereg kön­nyebben sajátítja majd el a válasz­tott világnyelvet. Fejleszteni szeret­nék az iskolai informatikai rend­szert is, úgy bővítve, hogy a taná­rok bármelyik órán használhassák a számítógépes hálózatot. A tanintézetben a délutánok sem csendesek, hiszen ilyenkor zajlanak a különböző szakköri te­vékenységek. Többek között gitá­rozni, zongorázni tanulnak, és ugyancsak ebéd utáni foglalkozás a táncoktatás is. Az iskola feladatá­nak tekinti a hagyományok megis­mertetését, ápolását. A diákok rendszeresen szerepelnek a helyi kulturális rendezvényeken, aktí­van bekapcsolódnak a környezet­védelembe, és a sportversenyek sem képzelhetőek el nélkülük. Színes hagyományok A művelődési ház egyik kedvelt találkozóhelye a helybelieknek. Zsák Ferencné igazgató három évtizede dolgozik a szakmában, mindenkit ismer, mindenki ismeri. A művelődési ház a község kulturális életé­nek a motorja, melynek működtetéséhez a hely­beliek szolgáltatnak ki­meríthetetlen energiát. Gazdag itt a néphagyo­mány, van miből válogatni. Közel húsz éve működik a te­lepülésen a színjátszó csoport. Jó néhány sikeres előadással szere­peltek már a publikum előtt, nem csak helyben, hanem közeli és távolabbi színpadokon is. A helyi rendezvények többsé­gének megszervezése és lebonyo­lítása a művelődési ház egyik ki­emelt feladata. Az április végi máj- fa-állítás, majd annak pünkösdi kitáncolása a település egyik szín­pompás ünnepe, amely sok ér­deklődőt vonz. Sikeresek az au­gusztus végén megtartott Rózsa­napok, amikor kulturális progra­mok mellett barangolás­ként vadrózsa-túrára hívják az érdeklődőket. Ősszel szüreti vigassá­gokat tartanak, és ebben az évszakban kerül sor a Márton-napi találkozók megrendezésére is. A művelődési ház a fiatalok számára is igyekszik megfelelő programo­kat kínálni. Fontos ez, hiszen a különböző művészeti csoportok­ban szükség van az utánpótlás­ra, és a hagyományápolás sem képzelhető el a zsenge korosz­tály részvétele nélkül. Nagy nép­szerűségnek örvend a sulifonó, amely a nagyapáink fiatalsága idején nagyon szeretett fonók modellje alapján működik. A gazdag helyi folklórt jól ismerők úgy vélik: a fiataloknak van mi­ből meríteniük. ■ Családias gyógyítók A község háziorvosa, Hajdúné dr. Pető Mária már családtagnak szá­mít szinte a település valamennyi famíliájában, hiszen 29 éve él doktorként a faluban. Ma már az egykori csecsemők hozzák hozzá gyermekeiket. A jól felszerelt házi­orvosi rendelőben né­gyen dolgoznak. Több mint kétezer helybelit látnak el, a legkisebbtől a legidősebbig. A tele­pülésen az igényeknek megfelelő patika műkö­dik, így a rászorulók helyben kiválthatják az orvos ál­tal felírt gyógyszereket. A helyi egészségügyi ellátórendszerhez tartozó fogorvosi rendelő szintén az elvárásoknak megfelelő. A rózsaszentmártoni környe­zet egészséges, ipari szennyezés nem fertőzi a tájat. Az orvosi el­látás területén dolgozók el sze­retnék érni, hogy nagyobb gon­dot fordítsanak egészségük meg­óvására a falu lakói. Ezen a téren nagy fontossággal bírnak a kü­lönböző szűrővizsgálatok, hi­szen az idejében felfedezett kór gyógyítására sokkal jobbak az esélyek. Az óhajokról beszélve a dok­tornő elmondja: azt szeretné, ha a fiatalok több gyermeket vállalná­nak. Öregszik a falu, és ezt a folyamatot csakis a zsenge korú lakosok számának növelésével lehet megfordítani. A háziorvos jó kap­csolatot épített ki az is­kolával is. Az egészsé­ges életmódra való ne­velést már az iskolapad­okban el kell kezdem. A mátraal­jai táj barangolására kell ösztö­nözni a fiatal korosztályt is. Fon­tos, hogy a diákság köréből sok természetjáró kerüljön ki, olya­nok, akik már tudják: a saját ér­dekükben is érdemes óvni a tájat. Az idősek ellátása terén fontos lépés a település központi részé­be tervezett otthon létrehozása. Az új létesítmény a kistérség leg­modernebb idősotthonaként nyújt színvonalas ellátást és ápo­lást lakóinak. Épül az Idősek otthona FOTÓ: TOMPA Z. MIHÁLY MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Deme Józsefné Báti Edit NYUGDÍJAS EGYETEMISTA Nagy János HEGYBÍRÓ Maksa János VÁLLALKOZÓ Molnár Zsolt TERMÉSZETJÁRÓ A térségben csak a Rózsaszentmártoni Nyugdíjas Klubnak van majorett-csoportja, ami egyértel­műen jelzi, hogy fiatalosak tudunk marad­ni. Ehhez az is kell, hogy jól érezzük ma­gunkat a tele­pülésen. Vala­mennyi fonto­sabb helyi rendezvényen ott va­gyunk, ha kell, segítünk, ha kell, fellépünk. Gyakran kapunk meg­hívásokat közelebbi és távolabbi fesztiválokra, és mi igyekszünk ott is helytállni, jó hírét kelteni rózsás falunknak. A többi nyugdíjastár­samhoz hasonlóan azt szeretném, hogy az eljövendőkben is fiatalos maradjon a település, s így egyre több családot alapító rózsái érez­ze, itt szeretné leélni az életét.- Szeretem ezt a települést, és ami­óta fővárosi egyetemista vagyok, még inkább élvezem az itthon töl­tött napokat. Örömmel lá­tom, hogy egy­re több fiatal választja lakó­helyéül Rózsa­szentmártont. Mindezt az ön- kormányzat is igyekszik elő­segíteni a fiataloknak nyújtott tá­mogatásokkal. Jó lenne, ha sike­rülne fejleszteni a csatornahálóza­tot, ha folytatódna a közutak rend­betétele és kiépülne a kábeltévé­rendszer, amely az Internet-hoz­záférést is biztosíthatná. A Mátra­aljai Borút egyik állomásaként az eljövendőkben szeretnénk jobban kihasználni az idegenforgalom kí­nálta lehetőségeket, jó hírét keltve szép településünknek.- A Mátraalja csodálatos környe­zetében kiváló borokat rejtenek pincéink. Ezért is örvendetes, hogy nemrég elkészült a fa­lut a pincesor­ral összekötő út, amelyet szeretnénk to­vábbépíteni, a távolabbi bor­tárolókig. A szőlő, a bor már sok elismerést hozott hozzá­értő megművelőinek, remélhetően mindez az eljövendőkben is így lesz. A közelmúltban szálláshelye­ket alakítottak ki a faluban, érde­kes programok várják a turistákat. Egyre több gazda hozza rendbe a pincéjét, és én abban bízom, hogy a fiatalabb korosztály tagjai közül az eljövendőkben sokan ismerik meg a borkészítés tudományát, önmaguk és a falu dicsőségére.- Fejlődő, kedves településen élünk, ahol a vállalkozásoknak is van jövőjük. A nagyobb közlekedé­si utaktól távo­labb található a falu, de ez sok szempontból előny is, hi­szen nyugodt és tiszta kör­nyezetben élhe­tünk, dolgoz­hatunk. A to­vábbi gazdasági fejlődés szem­pontjából fontos lenne a csatorna­hálózat teljes kiépítése. Bízom ben­ne, hogy az önkormányzatnak ezt a fejlesztést mielőbb sikerül meg­valósítania. Jó lehetőséget kínál a turizmus is, hiszen szép a vidék, és a mátraaljai dombok oldalába vájt pincéink is vonzónak bizonyulhat­nak, vendégmarasztaló borokkal. Mindezt az eljövendőkben szeret­nénk jobban kihasználni.- A Hérics Természetjáró és Turisz­tikai Sportegyesület alakításakor a környezet alaposabb megismeré­sét és megóvá­sát tűztük ki cé­lul. Programja­ink számos ér­deklődőt von­zottak, a helyi fiatalok közül sokan váltak egyesületi tag­gá, tehát egyre népesebb tábor óvja a rózsaszent­mártoni tájat. Jó néhány nagy népszerűségnek örvendő túrát is szerveztünk. Ezekre a barangolá­sokra nem csak a környező tele­pülésekről érkeztek résztvevők, hanem az ország távolabbi részei­ből is. Az egyesület többi tagjához hasonlóan még tisztább környeze­tet szeretnék, hogy ez a csodálatos mátraaljai táj tovább növelhesse vonzerejét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom