Heves Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-20 / 245. szám

9. OLDAL EletMód HEVES g" HÍRLAP-----------------------------------------------------------­M űemlékek Vízilabda Sportoktatás Eger az ország Mindkét OB l-es egri női Negyven hallgatóval műemlékekben rendkívül csapat otthon szenvedett alapfokú sportszakember­gazdag városa 11. oldal vereséget 16. oldal képzés kezdődött 15. oldal RIPORT fim Hifi Éá- Hét végén lemegyünk Brightonba (Bournemouth-ba, Blackpool-ba) — mondja az angol középosztálybeli pol­gár, ami annyit jelent, hogy a tengerpart­ra utaznak. Nem is annyira strandolni, hanem inkább ülni a parton a kényelmes nyugágyban, olvasgatni, kortyolgatni az italt, vagy éppen hallgatni a tenger zúgá­sát. És semmi sport, strandlabda, meg ilyesmi. Csak a „relax”. Nem véletlen tehát, hogy a három nagy brit politikai párt ebben a három városban tartja felváltva éves konferenci­áit, általában szeptemberben vagy októ­berben, mikor éppen megfelelő az időjá­rás, kellemes a klíma, főleg, ha nem esik az eső. A Margaret Thatcher elleni merénylet óta (amit annak idején a brightoni konfe­rencián követtek el) az ilyen rendezvé­nyeket rendkívül szigorú biztonsági in­tézkedések előzik meg már hetekkel a kezdés előtt. Az idei Labour (Munkás­párt) konferencia Bournemouth-ban az eddigieknél is nagyobb feladat elé állítot­ta a szakembereket, hiszen az iraki há­ború miatt Tony Blair miniszterelnök és pártvezér a különösen veszélyeztetett politikusok közé sorolható. A környéken sétálgató járókelő azt láthatta, hogy rendőrökből és a város köztisztasági dolgozóiból álló csoportok csatornafedeleket zárnak, illetve pecsé­telnek le, elviszik vagy lehegesztik a sze­metesládákat, nehogy valaki felbukkan­jon a föld alól, vagy bombát tegyen a lá­dába. Továbbá útlezárások, kordonok, hajók a tengeren, helikopterek a levegő­ben, és rengeteg rendőr.- Nem nagyon örülnek a munkáspár­ti konferenciának, ugye? — kérdezem egy idős bácsitól, látva a felfordulást, mi­re elmondja: nem a konferenciával van baja, hanem a párttal. Bournemouth egyébként is konzerva­tív város, az átlagosnál több a nyugdíjas, és a kormány által végrehajtott adóeme­lések és a további tervek különösen őket érintik hátrányosan. Hiába javult a köz- biztonság és az egészségügy, hiába épült sok iskola, az elvonás az elvonás. A várakozásokkal ellentétben a kong­resszus előtti és közbeni tüntetések egy­általán nem az iraki háborúval hozhatók összefüggésbe, holott a hazai híradások szinte kizárólag ezekről számolnak be, mert nyilvánvaló, hogy a belpolitikai té­mák inkább csak a briteket érintik. Az ügyek a következők: adóemelés, állatvé­delem, mezőgazdasági támogatások, munkahelyek megszűnése, valamint - főként a pártszimpatizánsok körében - a szocializmus elárulásának a vádja, ami Blair új, harmadik utas, gyakorlatiasabb és a piacgazdaság törvényeit elfogadó politikája ellen szól. A legnagyobb de­monstrációt egyébként egy - nyilvánva­lóan baloldali - szakszervezet tartotta a tervezett gyárbezárások ellen, méghoz­zá a munkáspárt tradicionális szavazótá­borát alkotó üzemi munkások ezreinek részvételével. Érdekes, hogy ezek az em­berek nem szakítanak pártjukkal, eszük ágában sincs a konzervatívokra szavaz­ni, hanem inkább a Labour vezetését, el­sősorban Blair-t, a sokak által szidott gazdasági minisztert, Gordon Brown-t támadják, és az eredeti baloldali értéke­ket kérik számon. Különös az is, hogy — és ez is különbö­zik a hazai gyakorlattól - a legélesebb tá­mogatásokat éppen az azonos oldalon ál­lók intézik a hatalom ellen, bár a plenáris üléseken általában sikerül a vezetés irányvonalát megvédeni, de ez sem megy mindig könnyen. Például míg tavaly Blair-nek nem sikerült megszavaztatnia a konferencia küldötteivel az iraki politikát jóváhagyó határozatot (s így gyakorlatilag a brit miniszterelnök saját pártjának fel­hatalmazása nélkül indította el a hábo­rút) , addig most eleve nem is tűzték napi­rendre a kényes témát. (A napirendet egyébként a delegáltak szavazzák meg). Mindez a vezetés sikerének és előkészítő munkájának az eredménye, amit az is bi­zonyít, hogy a küldöttek közel fele egy év alatt kicserélődött... Igaz, Blair beszédé­ből és a külpolitikai vitából sem lehetett kihagyni ezt a témát, s bár ez utóbbi so­rán többen is bírálták a kormányt Irakkal kapcsolatos politikája miatt, végül is — nem kevés érzelmi motívumot felhasz­nálva - sikerült kiegyenlíteni a vélemé­nyeket. Ehhez hozzájárult az a momen­fő rendezvényt kísérő úgynevezett „fringe-meeting”-eken, a konferencia „szélén” szervezett találkozókon a köz­ponti véleményekkel szöges ellentétben álló nézeteket fejtenek ki a politikusok. A helyzetet jól tükrözi, hogy míg a pártve­zér beszédében az USA melletti elkötele­zettségről szólt, addig egy ilyen rendezvé­nyen az előadó a világ legfelelőtlenebb or­szágának nevezte az Egyesült Államokat. Az is nehezen képzelhető el nálunk, hogy például egy párt kongresszusán a vezetőket gúnyoló szóróanyagok jelen­Kérdés, mi történne nálunk egy ilyen eset után? Talán ez a szabad és termé­szetes hangulat is hozzájárul ahhoz, hogy a mindennapok embere nem gyű­löli annyira a politikát és annak szerep­lőit, mint nálunk. Meg persze az is lehet, hogy Nagy-Britanniában kevesebbet lopnak a politikusok. A miniszterelnö­köt élesen támadó úgynevezett „utca embere” is Mr. Blair-nek nevezi a kor­mányfőt a tévében, amiben benne van a néhány száz év mellett az is, hogy a pri­mitív és mocskolódó szereplőket egy­szerűen nem népszerűsíti a BBC, mert van stílusa és tartása, s nem fél, hogy emiatt csökken majd a nézettsége. A politika tehát nem szitokszó arrafe­lé, az említett városban például igen népszerűek azok a klubok, amelyek pártokhoz kötődnek. Mind a munkás­pártiaknak, mind a konzervatívoknak, mind a liberális demokratáknak működ­nek klubjaik, melyek lényegében egy pub-hoz hasonlítanak: az emberek sö­röznek, biliárdoznak, beszélgetnek, po­litizálnak, és persze az sem mellékes, hogy a tagok számára sokkal olcsóbbak az árak. A város életét egyébként nemigen vál­toztatta meg a néhány napos rendez­vény. Az eltereléseket, útlezárásokat minden különösebb megütközés nélkül vették tudomásul az ittlakók. A sörözők­ben a szinte mindennap látható foci­meccseket nézték a hatalmas kivetítő­kön, és ordítottak nagyokat az Arsenal, vagy éppen a Liverpool góljainál, a város gyönyörő parkjában sem zavartatták magukat a napsütésben sétáló helyiek, a fiatalok pedig ugyanúgy élvezték példá­ul a péntek estét, mint máskor. Sőt, ha valaki benézett például a „Wolkabout” nevű zenés intézménybe, még azt is elfelejthette, hogy a város „amúgy” konzervatív... HAVAS ANDRÁS Egy kommunikációs szakszervezet az „agyelszívás”, a munkaerő exportja ellen emel szót, és versenyképes fizetéseket követel tűm is, melynek során az emelvényen megjelent egy iraki házaspár, akiket Szaddám emberei kínoztak meg. Végül a brit kormánypárt legfontosabb döntés­hozó fóruma - elfogadván a külpolitikáról szóló határozatot - támogatásáról bizto­sította Tony Blair miniszterelnököt. Ám a nek meg. Az egyik találkozón például az Amerikában kitalált iraki kártyához ha­sonlóan (melyeken az iraki bűnösök arc­képei láthatók) egy másik paklit is kínál­tak a szervezők. Ezeken a kártyákon vi­szont több amerikai vezető mellett Tony Blair fotója is látható volt... Piros lap és csokoládé A konferencia felé igyekvő kül­dött, vendég vagy újságíró a kor­don túloldalán várakozó embe­rektől gyakran kapott szórólapo­kat, röpcédulákat, tiltakozó leve­leket. Ajánlatos volt ezeket elfo­gadni, mert aki nem vette át a „küldeményt”, az hangos kiabá­lásra, illetve füttykoncertre szá­míthatott. A sajtónak nyilván kö­telező volt ezen lapok átvétele, hiszen informálódhatott belőlük, ám számos küldött is átvette eze­ket a tiltakozó cédulákat, sőt so­kan el is beszélgettek a protestá- lókkal gondjaikról, illetve arról, hogy pontosan mi ellen is tilta­koznak. Az egyik nagyobb cso­port az opportunizmusáért és a parlamentben mutatott „játéká­ért” piros lapokat mutatott fel Tony Blair-nek, ami a focit annyi­ra szerető országban eléggé egy­értelmű jelképnek számít. Szá­mos szakszervezet fejezte ki til­______OFF ! B lair.' To ín- raised at svery •45 min opportunity. c.g. - JJemiifi .iiic Protests.- Pn :oiership games : S út in intervals, (wfcen Tvh.stk blows)- In Purüanaent­Repniduction free of legal constraints. Designer:- Steve 11.’44 Piros cédula a miniszterelnöknek takozását a munkahelyek vé­delmével kapcsolatban, és a béremelésért, továbbá renge­teg - a brit Munkáspárthoz közel álló - civilszervezet is kritízálta a párt vezetését és a kormányt. Persze volt, aki szimpla, ám számára nyil­vánvalóan fontos ügyben emelt szót. Egy magányos de­monstráló olcsóbb cigarettát követelt, hiszen Nagy-Britan­niában egy doboz cigi ára las­san eléri az öt fontot, ami majd kétezer forintot jelent. A legszellemesebb képes­lapok közé tartozott a balol­dali belső ellenzék által ki­adott „Én szocialista marad­tam...” feliratú lap, de a leg­szebb egy gyerekírással író­dott üzenet volt, amely így hangzott: „A dolgok rosz- szabbra fordultak. Küldjétek csokit...!” Albérlet vagy törlesztőrészlet? Melyiket fizetné? Lakáshitelek a HVB Banktól. • Építésre, bővítésre és korszerűsítésre is! Hívjon minket most! További részletek: 06-40/50-40-50 www.hvb.hu | A HVB Group tagja (100787-101893}

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom