Heves Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-13 / 239. szám
9. OLDAL EletMód HEVES M|f HÍRLAP Botrányos hajrá Nagyrédén rendkívül parázs csatában szereztek végül pontot a hevesiek 14. oldal Sas-taps A végén már döntő fölényben játszottak a Vitai-Egér Fekete Sasok kosarasai 16. oldal Öt játszmában Maratoni küzdelemben 3-2- re veszített Veszprémben az Agria RC csapata 16. oldal M 0 Z A I K Múltidéző csinos parasztház Ismeretgyarapító séta a sarudi Falumúzeumban Takaros és gondozott parasztházra bukkanhat Sarudon az, aki a Kossuth úton a templommal szemközti egyik szép kis épületet alaposabban szemügyre veszi. Ha belép a fakapun, ízlésesen díszített ablakaljával, tágas udvarral találja szemben magát. Talán első látásra nem is sejthető: ez a hely több száz éves múltat elevenít fel. A sarudi Falumúzeumban járunk, kísérőnk Bartha Mihályné György Katalin, aki igazán készségesen kalauzol és alapos tudással lepi meg az érdeklődőt. Először is az alapító okiratot mutatja, amelynek tanúsága szerint 2001. augusztus 20-án vált ez a ház történeti értékek gyűjtőhelyévé. Mint megtudjuk, mindaz, ami itt látható, dr. Gál András állatorvos gyűjtése. A lakásul szolgáló rész ajtaján belépve a középső, az úgynevezett pitvarszobába jutunk. Nem is gondolnánk, mennyi minden, naponta elvégzendő munka ellátására szolgált ez a lakrész. Katalin sorban egymás után mutatja be a vízlócát, rajta alumínium mozsárral, kőkorsóval - ebben vitték a Az épület lakói, ha otthon tartózkodtak, pirkadattól napestig csaknem mindig a pitvarszobát használták szokásos teendőik helyszíneként fotó, perl marton szonból szőtt lepedővel fedték. Az apró ablakok előtti asztalon a nyolcas vagy tizenegyes ünnepi petróleumlámpa világított (hétköznapra az előbbieknél jóval kisebb ötöst használták). Nem maradhatnak el e helyről olyan használati tárgyak, mint a tükör, a lóca, a tulipános láda, a ruhásszekrény, a stafírungot őrző kaszli, illetve a falakon a gyertyatartó, a feszület, a falióra, megbámult fényképek a családról. S a szoba Hajdanán nagyon féltették a tisztaszobát, különleges alkalmakkor töltöttek hosszabb Időt benne határban dolgozóknak a vizet, mert nem melegedett meg benne olyan gyorsan, mint más edényben. A helyiségben látható az ételhordó, a köpülő, a csészék, a tejesfazekak, az edénytartón a mély paraszttányér, a szakajtó, a szilvalekváros cserép, a krumplitörő, a tésztareszelő, a mákdaráló, a nokedliszaggató, amelyek természetesen egyáltalán nem hasonlítanak a mai, ugyanilyen célra használatos eszközökhöz. Külön ékességei e teremnek a dísztányérok, no meg a fából faragott gyufa- és sótartó. Arra, hogy mennyire önellátóknak kellett lenniük az egykor itt élőknek, kellő bizonyíték a fejőzsétár, a háromlábú fejőszék, a kocsonyafőző edény. De ebben a szobában tisztálkodtak is a lakók: lúgból, hamuból, zsírból készült a borotva- és mosószappan, a lavór mellett látható a kefe- és a borotvatartó is, ez utóbbit egyébként 1888-ban faragták. Étkeztek is itt annak idején az emberek, a faasztal meílett az étkezőlócára telepedtek, miközben reggeliztek, ebédeltek vagy vacsoráztak. Kísérőnk megjegyzi, ami bútorzat itt látható, az a Kádár család ajándéka a Rákóczi utcából. A pitvarszobából jobbra nyílik a parasztházakban régen nélkülözhetetlen tisztaszoba. Mint megtudjuk, ezt kivételes alkalmakkor, húsvét, búcsú idején, aztán gyerekszüléskor használták, vagy ha valaki megbetegedett. Megfigyelhető itt a fából készült két régi ágy, rajta szalmazsák, dunna, két párna, mindezt vátartozéka még a •Jancsi-kályha és a Zinger varrógép. A Rabóczki család adományai sorában hétköznapi és ünnepi viseletek, egy fából készült bölcső, nyírfa betétes szekrény és egy réges-régi néprádió is megtalálható. Eredeti, százévesnél is régebbi kútágas meredezik az udvar közepén. Mielőtt azonban vizet szeretnénk merni belőle, útba esik a nyári konyha. Régi kemence foglalja el ennek nagy részét, amelynek a nyak, a kemence és a sut az alkotóelemei. Kenyér és kalács sütésére, no meg melegedni is jó volt. Annak ellenére, hogy viszonylag kicsi ez a helyiség, zsúfolásig telt a hajdan a paraszti munkákhoz szükséges szerszámokkal. Ilyenekkel, mint a nagyge- reblye, a kötélcsavaró (csáté), a széna-szalma húzó, továbbá a krumplirakáshoz használt gombos villa. Látható itt az ördög villája is, amellyel a kévéket adták fel búzakazlakra. Sütőlapátok várakoznak a kemencének támasztva, továbbá nádazószer- szám, permetező- gép, s mellettük sár- vagy téglavető (módla) látható. A falakon függő eszközök sorában leginkább a keresztfá- rész ragadja meg a figyelmet, az ajtó mellett pedig a parasztzsák, amelyből egy rendes háztartásnak rendelkeznie kellett legalább 15-20 darabbal. Ismét az ablakaljának titulált fedett előrészen sétálunk, s közben Katalin arról beszél, Amit-a Falumúzeumról tudni illik * A tipikus régi parasztházaknak megfelelő épület kora immár eléri a 100 esztendőt. A helybeliek nagyon jól tudják, hogy mindig a templomi harangozó család lakott benne. Az első harangozó egy bizonyos Czimmermann Sándor volt. * Az ő leszármazottja, József az 1940-es években egyébként Borosra változtatta át a família nevét. A falunak ez a harangozója az 1970-es évek elejéig élt, elhunytét követően a felesége, Czinege Magdolna lakott ebben a házban. * Azzal is büszkélkedhet a Kossuth utca 42. szám alatti épület, hogy itt már 1937-ben volt villanyvilágítás. Az 1998-as évet követően - és azóta is - a sarudi önkormányzat bérli az egyháztól ezt az építményt a telekkel együtt. S mint már szó volt róla, 2001. augusztus 20-án nyitották meg a Falumúzeumot a nagyközönség előtt. A szintén a pitvarszobából nyíló hátsó házrész valamikor arra szolgált, hogy ott töltötte napjait a szegénynép. Mégpedig a szobányi teremben ágyakon, s dikón aludtak. Mellettük megfértek olyan eszközök, mint a mosótek- nő, a mángorló, a tüzes vasaló (a tehén lerágta kukoricacsutkát izzították a masinában, s a parazsat helyezték el a tüzes vasalóban). Hasznos szerszámok voltak a gyümölcsöskosarak, a tányéros mérleg, a kisputtony, a kendertöréshez való tiloló és a kenderfésülést segítő gereben, valamint a kenderszálakat rendező pencer- gető. többen is vannak, akik még ebben a házban élték mindennapjaikat. így a szomszédos házban épp az általuk vendégül látott Molnár Józsefné, a helyi takarékszövetkezet volt vezetője, aki e parasztházban született, s ő is, meg a gyermeke is itt nevelkedett. S hogy érdemes volt e Falumúzeumot létrehozni, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a vendégkönyv, amelybe igen sokan leírták már dicsérő véleményüket, észrevételüket. Miként Katalin mutatja, eddig már legalább huszonöt oldalon. SZALAY ZOLTÁN Szorongások drámája Stúdiószínpadon Berkoff: Nyafogok című műve Vajon hányán élnek közöttünk, akik minden belső feszültségtől, szorongástól mentesek? Léteznek-e ilyenek? Ha igen, akkor miképp, hol és hogyan vetkőzték le gátlásaikat? Mert bármennyire is lazák akarunk maradni, azzal azért Berkoff szembesít: telis-teli vagyunk félelmekkel, elfojtott szorongásokkal. Már az is elgondolkodtató, hogy vajon az egri Gárdonyi Géza Színház stúdiószínpadán bemutatott Nyafogók dráma-e valójában. E műfajtól megszoktuk, hogy a feszültség átvonul a cselekményen, s a nézőtér felé sugároz. Itt azonban másról van szó. A szereplők belső feszültségei, szorongásai vetülnek ki, miközben a néző szinte biztos lehet abban, hogy ezek az előadás végén feloldódnak. Az alaphelyzet klasszikusan XX. századi, amerikai. Az elmagányosodás, az üres házasságok, a tradicionális családi szerepek állnak a középpontban. Ettől a darab akár lehetne egy „Én Shirley” vagy egy „Ügynök halála” is. Ám Berkoff kivetíti ezeknek az embereknek a belső világát, azokat a gondolatokat, érzelmeket, indulatokat és elfojtott vágyakat, amelyekről soha senki nem beszél, s amelyek mégis mozgatói minden eddig ábrázolt szituációnak. A rendező, Görög László e bemutatóval debütált a színpad másik oldalán, nem is akárhogyan. A nézőt egy nagy moziba ültette, ahol hatalmas vetítővásznon futnak a reklámok - amolyan popcom-bontogató pillanat. A néző fejében megfordul: vajon ami most következik, az csak kitalált és dramaturgiailag megkomponált alkotás lesz? Egy jó mozi a színház falai között? Berkoff rácáfol. Nem hollywoodi mese ez, hanem nagyon is a valóság. Amikor felgördül a függöny, ami nem is függöny, hanem térelválasztó panel - amely az előadás közben folyamatosan mozog, teret, s időt jelképezve -, már érezzük, ez nem mozi, hanem nagyon is színház. Megjelenik Nádasy Erika, mint Donna, aki az amerikai háziasszonyok sémája szerint él és szorong. Látszólag magabiztos férje cseppet sem kevesebb gátlással él. S hogy e gátlások kivetüljenek, az kell, hogy megjelenjen Al, a vendég, aki szintén szorong. A színház most válik valóban a kifejezés eszközévé. A belső gondolatok, érzések, előre eltervezett mondatok alatt megáll a kép, és csak a „lélek beszél”. így válnak a belső motivációk érthetővé. Hogy trágárkodunk? Anyósunkat a pokolba kívánjuk? Ez van. Legfeljebb szavak nélkül játszunk a gondolattal, hiszen oly sok mindent megtiltottak nekünk. Van, amiről nem illik szólni. Van, ami ellentétes a társadalmi beidegződéssel. S van, amire gondolni sem szabad. így jelenik meg Al, mint egy aberrált magatartás, a homoszexualitás jelképe belső világunkban. S közben egyre-más- ra tárulnak fel víziók: Donna fantáziájában a szemetesekkel éli ki elfojtott ösztöneit. Kiderül, hogy a férj és a feleség szeretkezés közben is más-másra gondolva doppingolja magát. E jelenet külön értéke a darabnak. Csak a mozdulatok beszélnek, amelyek szimbolizálják a vágyakat. Nincs külön ágyjelenet, úgy érezzük, mintha csak egy álomban jelenne meg a kép. S valóban. A fele álom, amely a másik feléből, a valóságból táplálkozik. E belső élmény- és érzelemvilágban a szereplőkre sem kis teher hárul. A folyamatos cselekmény gyakran állóképpé merevedik, így a szöveg és a mozdulatok fonalát igen érős koncentrációval lehet felvenni. Ám nem csak a szerep és a szövegtudás tökéletes, hanem a jellemek formálása is. Nádasy Erikáról az első pillanatokban azt hihetnénk, Shirleyt adja vissza. Ám gyorsan átvedlik az egyik gondokkal terhes nőből a másikba, s teljesen újszerű problémás nőt alakít, aki képes felülemelkedni önmagán és kitörni szorongásaiból. Férje, Safranek Károly olyan szürke egyéniség, aki nagyon is színes. A már szinte a depresszió határát súroló kisügynök lassan felfedezi vágyait, hogy a másik nem meg nem értett- ségéből menekvés lehet a saját neméhez való vonzódás. Ám neki nem adatik meg a kitörés lehetősége. Új „szerelmével” az ágyban is kétségek gyötrik. Al, Venczel Valentin a másik érdekes nagy átalakuló. A csupa görcs kispolgár a játékban érzéki női figurává válik, aki képes elhagyni korábbi, nyomasztó énjét. Megszabadul gátjaitól az üzletember, Pálfi Zoltán is, s megszabadul földi terheitől a nagymama, Meszléry Judit, aki egyszerűen „csak meghail”. Ahogy maga a rendezés, a befejezés sem a klasz- szikus dráma jegyeit viseli. Dráma esetében ugyanis vajmi ritkán nevetünk fel, ám itt kénytelenek vagyunk olykor saját szorongásainkat levetkőzve kacagni egy jót. Poénokon és helyzeteken. S ahogy a rendező nem törekedett az előadás közben a hagyományos drámai hatásra, úgy a darab vége is fel- oldozást nyer. A mozifilm ismét peregni kezd. Kiírják a vászonra a szereplőket, a produkcióban résztvevőket, egészen a kellékesig, a fodrászig és a főpénztárosig. S ahelyett, hogy a nagy igazságok színre vitele után kicsit feszülten, kicsit megtépázva hagynánk eV a nézőteret, nevetünk. Első rendezésével Görög László elérte, hogy mi nézők valóban képesek vagyunk szorongások és belső feszültségek nélkül elhagyni a színházat... _______________szurqmi rita Á gyban, hárman. Nádasy Erika, Safranek Károly, Venczel Valentin ¡100707-101893) További részletek: 06-40/50-40-50 www.hvb.hu | A HVB Group tagja Albérlet vagy törlesztőrészlet? Melyiket fizetné? Lakáshitelek a HVB Banktól. Építésre, bővítésre és korszerűsítésre is! Hívjon minket most!
