Heves Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-13 / 239. szám
I 2003. Október 13., hétfő SZOCIÁL IS HÁLÓ 7. OLDAL Az asszimiláció következményekkel jár Napjainkban a magyarországi kórházak fekvőbeteg-osztályai közül a szülészeteken és a pszichiátriai osztályokon találkozhatunk a roma népesség „túlreprezentáltságával”, tehát a lakossági arányokhoz képest nagyobb számukkal. Az előbbi adat érthető, hiszen tudott, hogy a cigányság körében nem jelentkeznek olyan mértékben a népességfogyás aggasztó tünetei, mint az egész lakosságéban, a pszichiátriai problémák jelentkezése azonban magyarázatra szorul. Erről kérdeztük dr. Lajos Zoltán és dr. Moretti Magdolna pszichiáter főorvosokat. Heves megye- Két évtizede annak, hogy az osztályon lényegesen nagyobb számban fordulnak elő roma származású betegek - elsősorban nők, de férfiak is -, mint ami a népességbeli arányszámuk - mondta el kérdésünkre dr. Lajos Zoltán, a Markhot Ferenc Kórház 2. számú pszichiátriai osztályának osztály- vezető főorvosa. - Hozzá kell fűzni ehhez a megállapításhoz, hogy ezek a személyek és ezek a beteA tanulmány A hivatkozott cikk megjelent a Magyar Psychiatriai Társaság tudományos folyóiratában, a Psycnhiatria Hungaricaban - 1997. 12. évf. 1. sz. A cikk címe: Az asszimiláció ára (Cigány betegek és családjuk körében végzett vizsgálatok). Szerzők: Moretti Magdolna, Kurimay Tamás, Molnár Zsuzsanna, Szerdahelyi Ferenc. pszichiátriai problémáknak, hogy a roma kisebbség tekintélyes része megpróbál asszimilálódni, megA szerzők elemzik 90, egy északkelet-magyarországi pszichiátriai osztályra 1993-1994 között felvett (100 felvételi esetszámú), a legnagyobb magyarországi etnikai csoporthoz tartozó, cigány származású beteg kórtörténetét. Beszámolnak 18 „klinikai” és 10 „nem klinikai” cigánycsalád strukturált interjúval és McMaster kérdőívvel (CSFK) végzett vizsgálatáról. A CSFK-val mérve nem mutatkozott különbség a klinikai és a nem klinikai cigánycsaládok között, ami a teszt által mért kulturális normák különbözőségéből adódik. Az egy év alatt a pszichiátriai osztályra felvett betegek aránya lényegesen magasabb volt, mint amit a pszichiátriai morbiditási arányok mutatnak. Ennek alapján feltételezik, hogy ezen etnikumban magasabb a pszichiátriai morbiditás, és ennek egyik lehetséges okát az asszimilációban, identitásuk és kulturális normáik elvesztésében látják. A cigányság jellegzetességeinek és sajátosságainak mélyebb ismerete, valamint további vizsgálatok szükségesek a hipotézis igazolásához és a hatékonyabb pszichiátriai ellátáshoz. gek általában rendezett körülmények között élnek, a gyerekeiket taníttatják. Az anyagi helyzetük ugyan változó, általában nem túl jó, de hangsúlyozom: rendezettek a körülményeik. Az osztályvezető főorvos szerint az egyik legfontosabb oka a próbál a régi életformával szakítani, és új életformát, a nem roma társadalom életformáját felvenni. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a régi törvények már nem, az újak viszont még nem érvényesülnek, és társadalmilag, lélektanüag, közösségileg bizonyos mértékig légüres térbe kerül az egyén. A megbetegedés a legkülönbözőbb, ún. kis- pszichiátriai tünetekben mutatkozik: szorongás, hangulatzavar, alvászavar, feszültségérzés.- Változó életmódot, illetve lumpen életmódot folytató emberek nincsenek az osztályon kezelt betegeink között - hangsúlyozta dr. Lajos Zoltán. - Gyógyításukban a gyógyszeres kezelés mellett az úgynevezett pszichoterápiás betegvezetésnek van nagy jelentősége. Munkatársaim - dr. Moretti Magdolna vezetésével - tudományosan is foglalkoztak a kérdéssel. Cikk is jelent meg a témában Az asszimiláció ára címmel. Dr. Moretti Magdolna főorvos arra hívta fel a figyelmünket, hogy a tudományos közlésükben is jelezték: viszonylag kis mintán végezték a kérdőíves vizsgálatukat, így következtetéseiket ennek megfelelően kell kezeim. Az általuk vizsgált klinikai tüneteket mutató családok kontrollcsoportja a nem klinikai, tehát az egészséges családok voltak. Azt tapasztalták, hogy a betegek (pszichiátriai osztályon keA roma kisebbség tekintélyes része megpróbál asszimilálódni. Képünk illusztráció FOTÓI ARCHÍV zeltek) körében kisebb a gyerekszám, nem használják a nyelvüket, kevés ünnepet tartanak meg, magas - a nők 50, a férfiak 25 százaléka - a rokkantnyugdíjasok aránya. Az iskolai végzettség tekintetében a nők 5, 6, a férfiak 6, 8 osztályt végeztek. Kitűnt, hogy a kultúra megtartása egyfajta védőfaktort jelent. Az asszimiláló- dottak körében - akik „feladták kultúrájukat” - a közösség kollektív emlékezete nem olyan erőteljes. A nem klinikai csoportban nagyobb gyerekszám, kisebb munkanélküliség, magasabb iskolai végzettség jellemző, s az ünnepek megtartása is gyako- kitapintható körükben a külső ribb. rA jövőre vonatkozó terveik megfelelés vágya. eltérő értékrendek köré szerve- <SIKE> ződnek. Az asszimilálódottaknál kiemelten kapnak hangsúlyt az anyagi vonatkozású célkitűzések. zárra a kérdésre, hogy szerintük elfogadja-e őket a nem roma társadalom, nagyobb számban mondtak igent az asszimilálódot- tak csoportjához tartozók, vagyis A cikk egyik következtetése „Az etnikai sajátosságok ismerete más oldalról világítja meg az ún. „rossz együttműködés, non- compliance" kategóriába sorolt jól ismert problémákat - időpontok be nem tartását, a keretek iránti intoleranciát és értetlenséget, a családi események kiemelt fontosságát és minden más érdek (olykor akár a gyógyulási törekvés) elé helyezését, az eltérő kognitív stílust, stb. így, másságuk ismeretében, más megközelítésben - elsősorban multikulturális szemlélettel -, más terápiás stratégiát alkalmazva lehet eredményeket elérni, arra az intenzív és érzelemgazdag kapcsolatrendszerre építve, amely még mindig jellemzi ezt a közösséget.” Jogokat véd az iroda Magyarország A Nemzeti Etnikai Kisebbségi Iroda (NEKI) a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak védelmét tűzte célul. Nemcsak azért tartja ezt a tevékenységet fontosnak, mert történelmi tapasztalatok szerint egy ország demokráciájának és belső egyensúlyának egyik legfontosabb mutatója a kisebbségek helyzete, hanem azért is, mert hazánkban a rendszerváltás után olyan problémákkal kell szembenézniük a kisebbségeknek, melyek eddig részben rejtve voltak. Az elmúlt években egyre nyilvánvalóbbá vált feszültség objektív megismertetéséhez és a helyzet megoldásához a NEKI úgy igyekszik hozzájárulni, hogy a megtörtént diszkriminációkat - alapos feltárásuk után - jogi útra tereli, a sértetteket hozzásegíti a jogorvoslathoz, miközben gyakran a jogrendszer vagy a joggyakorlat hiányaira is rámutat. A NEKI budapesti irodája 1999-ben már öt főállású jogásszal és egy - a Jogvédő Irodában 2 évig főállású jogászként tapasztalatokat szerzett - állandó megbízott ügyvéddel működik. A munkát segítik az ország egész területéről bevonható ügyvédek és más szakemberek. Az évente megjelentetett Fehér füzetben csak néhány eset bemutatására nyílik alkalom. Az eltelt több mint öt év alatt jelentős mennyiségű panasz érkezett; ha csak az írásos bejelentéseket vesszük figyelembe, több mint 600 panaszról van szó. Gondolatok a rasszizmusról Évek óta integráltan nevelnek Eger- Az egyik legnehezebb kérdés, hogy mi tartozik egy jogvédő iroda kompetenciájába - mondta kérdésünkre dr. Magyar Elemér a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Iroda egri irodájának vezetője. - Az országos hálózatot egyébként a Másság Alapítvány hozta létre. Az alapítványnak több feladata van, így a jogvédelem is. Magyar Elemér tájékoztatása szerint a jogvédő iroda olyan jogsértésekkel foglalkozik, amelyek a kisebbséghez tartozásból adódnak, a kisebbségi mivolthoz kötődnek. Hogy mi tartozik ebbe a körbe, azt igen nehéz eldönteni. Jogsérelem ugyanis érhet romát és nem romát egyaránt.- Ha adott esetben egy rendőr kihallgatás közben megpofoz egy gyanúsítottat, ezt nehéz ösz- szekötni a kisebbségi mivolttal. Pusztán csak azért, mert az illető eljáró hatóság - és nem szorítkozom csak a rendőrségre - egyszerűen csak bürokratikusán, vagy embertelenül jár el, nem mondható, hogy az etnikai kisebbség ellen irányult a cselekedete. Magyar Elemér szerint az induláskor köny- nyebben vállaltak fel konkrét ügyeket. Úgy érezték, hogy ha atrocitás ért egy cigány embert a kihallgatása közben, vagy ártatlanul elítélték, ez összekötődik az ő roma mivoltával.- Úgy alakult, hogy egyre inkább éreztük azt, hogy ez nem így van, ez így egy kicsit erőltetett. A felismerésből eredően csökkent a munkánk is, illetve más irányú lett. Míg eleinte elsősorban a rendőri erőszakokra, illetve erre vonatkozó panaszokra összpontosítottunk, addig újabban nem az egyedi törvénytelenségeket, hanem a szegregációt vizsgáljuk, általában teszteléses módszerrel. EMldtünk például álláshirdetésre 5 romát és 5 nem romát. Egyértelműen bizonyítható volt, hogy a romákat nem vették fel az adott munkahelyre, a nem romákat pedig igen. Ugyanezt megcsináltuk vendéglátóegységeknél is: itt is elég negatív tapasztalatok vannak. Az egri iroda vezetője szerint el is lehet azonban rontani a „jogvédelmet”: nem is olyan régi példa a tísztességtelen módszerre - ami Egert is rossz hírbe hozta - az RTL-Klubnak az a bizonyos rejtett kamerás kórházi felvétele, amellyel próbálták leleplezni, hogy ott megkülönböztetik a nem romákat a romáktól és, hogy külön kórteremben helyezik el a szülő nőket.- Szerintem, túl azon, hogy amit „bizonyítottak” nem igaz, az már nem jó módszer egy előítéletes gondolkodás és előítéletes megkülönböztetés feltárására, hogy provokálom az embereket. Én úgy vetem fel a kérdést: vajon az emberek többsége mit válaszolna egy olyan kérdésre, hogy szívesen feküdne-e egy kórteremben cigánnyal, ha nem muszáj. Ha a válaszok 60 százaléka az lenne, hogy nem szívesen, ezt a hatvan százalékot én nem tartom feltétlenül rasszizmusnak. Ez jóval bonyolultabb probléma. Magyar Elemér szerint régebben könnyebb volt kiszűrni, mára sokat „finomodott” a fajgyűlölet. Olyan értelemben is, hogy a módszerei mások lettek. A 90-es években Egerben jellemző volt a skin- head-mozgalom, ami sok esetben nyersen és nyíltan szembefordult a cigánysággal. Nem is leplezte azt, hogy „cigánymentes övezetet” akar, meghirdette a jelszót: „ki a cigányokkal a belvárosból!”.- A '94-es egri esetre emlékeztetek. A céljukat egyébként elérték a baseball-ütősök: a nyomorékra vert fiatalember az édesanyjával el is költözött a belvárosból. ■ Kerecsend A közelmúltban meghitt ünnepség keretén belül ünnepelték a kerecsendi napközi otthonos óvoda fennállásának negyedszázados jubileumát. Erre az alkalomra a község közösségi házában egy olyan kiállítást készítettek az óvodapedagógusok és a gyerekek, amely fotókkal, dokumentumokkal, a kicsik által készített alkotásokkal, rajzokkal idézi fel az elmúlt 25 év legemlékezetesebb eseményeit. A kerecsendi gyermekintézmény neve jól cseng szakmai körökben is, hiszen hosszú évek óta rendkívül eredményesen alkalmazzák az integrált oktatás módszereit. Koósné Reha Valéria, az óvoda vezetője az ünnepségen meleg szavakkal köszöntötte az intézmény egykori és jelenlegi dolgozóit, majd néhány gondolatban méltatta Brunszvik Teréz munkásságát, aki 175 évvel ezelőtt indította útjára az óvodapedagógiai mozgalmat. Ezt követően Gémes László polgármester köszönte meg az óvodai dolgozók munkáját, majd három alapító dolgozónak - Lévai Sándomé dajkának, Kovács Józsefné konyhai dolgozónak, valamint Koósné Reha Valéria óvodavezetőnek - emlékplakettet adott át több évtizedes tevékenységük elismeréseként. Az ünnepség további részében a kiállítási anyag megtekintése közben felidézték az óvoda múltját. Az intézmény - amely 1989-ig az általános iskolához tartozott - 25 évvel ezelőtt 50 férőhellyel, egy ötvenadagos konyhával és két csoporttal kezdte meg működését. A gyermeklétszám növekedésével folyamatosan bővítették, korszerűsítették az óvodát. A '90-es évektől - az immár önálló intézményben - stabilizálódott a nevelőtestület is, amelynek tagjai folyamatosan képezték magukat, és több diplomát is szereztek. A kitűnő szakember- gárda néhány tagja dolgozta ki 10 évvel ezelőtt azt a speciális pedagógiai programot, amelynek középpontjában az integrált oktatás-nevelés áll, s amelyet azóta az ország számos gyermekintézményében alkalmaznak nagy sikerrel. A jó szellemű csapatmunkának köszönhetően a kerecsendi óvodában kitűnő eredményeket értek el a roma származású gyermekek felzárkóztatásában és iskolára való felkészítésükben. A kollektíva egykori és jelenlegi dolgozói a kiállítás megnyitója után vacsorával egybekötött kötetlen beszélgetésen vettek részt. A jubileumi kiállítást az óvodások is érdeklődve tekintették nteg. FOTÓ: ÖTVÖS IMRE AZ OLDAL AZ EGER-PHILIP MORRIS ALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT. Az asszimiláció ára
