Heves Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-13 / 239. szám

I 2003. Október 13., hétfő SZOCIÁL IS HÁLÓ 7. OLDAL Az asszimiláció következményekkel jár Napjainkban a magyarországi kórházak fekvőbeteg-osztályai közül a szülésze­teken és a pszichiátriai osztályokon találkozhatunk a roma népesség „túlrepre­zentáltságával”, tehát a lakossági arányokhoz képest nagyobb számukkal. Az előbbi adat érthető, hiszen tudott, hogy a cigányság körében nem jelentkeznek olyan mértékben a népességfogyás aggasztó tünetei, mint az egész lakosságé­ban, a pszichiátriai problémák jelentkezése azonban magyarázatra szorul. Er­ről kérdeztük dr. Lajos Zoltán és dr. Moretti Magdolna pszichiáter főorvosokat. Heves megye- Két évtizede annak, hogy az osz­tályon lényegesen nagyobb szám­ban fordulnak elő roma származá­sú betegek - elsősorban nők, de férfiak is -, mint ami a népesség­beli arányszámuk - mondta el kérdésünkre dr. Lajos Zoltán, a Markhot Ferenc Kórház 2. számú pszichiátriai osztályának osztály- vezető főorvosa. - Hozzá kell fűz­ni ehhez a megállapításhoz, hogy ezek a személyek és ezek a bete­A tanulmány A hivatkozott cikk megjelent a Magyar Psychiatriai Társaság tudományos folyóiratában, a Psycnhiatria Hungaricaban - 1997. 12. évf. 1. sz. A cikk címe: Az asszimiláció ára (Cigány bete­gek és családjuk körében végzett vizsgálatok). Szerzők: Moretti Magdolna, Kurimay Tamás, Molnár Zsuzsanna, Szerdahelyi Ferenc. pszichiátriai problémáknak, hogy a roma kisebbség tekintélyes része megpróbál asszimilálódni, meg­A szerzők elemzik 90, egy északkelet-magyarországi pszichiátriai osztályra 1993-1994 között felvett (100 felvételi esetszámú), a leg­nagyobb magyarországi etnikai csoporthoz tartozó, cigány származá­sú beteg kórtörténetét. Beszámolnak 18 „klinikai” és 10 „nem klini­kai” cigánycsalád strukturált interjúval és McMaster kérdőívvel (CSFK) végzett vizsgálatáról. A CSFK-val mérve nem mutatkozott kü­lönbség a klinikai és a nem klinikai cigánycsaládok között, ami a teszt által mért kulturális normák különbözőségéből adódik. Az egy év alatt a pszichiátriai osztályra felvett betegek aránya lényegesen magasabb volt, mint amit a pszichiátriai morbiditási arányok mutat­nak. Ennek alapján feltételezik, hogy ezen etnikumban magasabb a pszichiátriai morbiditás, és ennek egyik lehetséges okát az asszimi­lációban, identitásuk és kulturális normáik elvesztésében látják. A cigányság jellegzetességeinek és sajátosságainak mélyebb is­merete, valamint további vizsgálatok szükségesek a hipotézis igazo­lásához és a hatékonyabb pszichiátriai ellátáshoz. gek általában rendezett körülmé­nyek között élnek, a gyerekeiket taníttatják. Az anyagi helyzetük ugyan változó, általában nem túl jó, de hangsúlyozom: rendezettek a körülményeik. Az osztályvezető főorvos sze­rint az egyik legfontosabb oka a próbál a régi életformával szakíta­ni, és új életformát, a nem roma társadalom életformáját felvenni. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a ré­gi törvények már nem, az újak vi­szont még nem érvényesülnek, és társadalmilag, lélektanüag, közös­ségileg bizonyos mértékig légüres térbe kerül az egyén. A megbe­tegedés a legkülönbözőbb, ún. kis- pszichiátriai tünetekben mutatko­zik: szorongás, hangulatzavar, al­vászavar, feszültségérzés.- Változó életmódot, illetve lumpen életmódot folytató embe­rek nincsenek az osztályon kezelt betegeink között - hangsúlyozta dr. Lajos Zoltán. - Gyógyításuk­ban a gyógyszeres kezelés mellett az úgynevezett pszichoterápiás betegvezetésnek van nagy jelentő­sége. Munkatársaim - dr. Moretti Magdolna vezetésével - tudomá­nyosan is foglalkoztak a kérdés­sel. Cikk is jelent meg a témában Az asszimiláció ára címmel. Dr. Moretti Magdolna főorvos arra hívta fel a figyelmünket, hogy a tudományos közlésükben is jelezték: viszonylag kis mintán végezték a kérdőíves vizsgálatu­kat, így következtetéseiket ennek megfelelően kell kezeim. Az álta­luk vizsgált klinikai tüneteket mutató családok kontrollcsoport­ja a nem klinikai, tehát az egész­séges családok voltak. Azt tapasztalták, hogy a bete­gek (pszichiátriai osztályon ke­A roma kisebbség tekintélyes része megpróbál asszimilálódni. Képünk illusztráció FOTÓI ARCHÍV zeltek) körében kisebb a gyerek­szám, nem használják a nyelvü­ket, kevés ünnepet tartanak meg, magas - a nők 50, a férfiak 25 szá­zaléka - a rokkantnyugdíjasok aránya. Az iskolai végzettség te­kintetében a nők 5, 6, a férfiak 6, 8 osztályt végeztek. Kitűnt, hogy a kultúra megtar­tása egyfajta vé­dőfaktort jelent. Az asszimiláló- dottak körében - akik „feladták kultúrájukat” - a közösség kollek­tív emlékezete nem olyan erőtel­jes. A nem klini­kai csoportban nagyobb gyerek­szám, kisebb munkanélküli­ség, magasabb iskolai végzett­ség jellemző, s az ünnepek megtartása is gyako- kitapintható körükben a külső ribb. rA jövőre vonatkozó terveik megfelelés vágya. eltérő értékrendek köré szerve- <SIKE> ződnek. Az asszimilálódottaknál kiemelten kapnak hangsúlyt az anyagi vonatkozású célkitűzések. zárra a kérdésre, hogy szerintük elfogadja-e őket a nem roma tár­sadalom, nagyobb számban mondtak igent az asszimilálódot- tak csoportjához tartozók, vagyis A cikk egyik következtetése „Az etnikai sajátosságok ismerete más oldalról vi­lágítja meg az ún. „rossz együttműködés, non- compliance" kategóriába sorolt jól ismert problé­mákat - időpontok be nem tartását, a keretek iránti intoleranciát és értetlenséget, a családi események kiemelt fontosságát és minden más érdek (olykor akár a gyógyulási törekvés) elé he­lyezését, az eltérő kognitív stílust, stb. így, másságuk ismeretében, más megközelítés­ben - elsősorban multikulturális szemlélettel -, más terápiás stratégiát alkalmazva lehet eredmé­nyeket elérni, arra az intenzív és érzelemgazdag kapcsolatrendszerre építve, amely még mindig jellemzi ezt a közösséget.” Jogokat véd az iroda Magyarország A Nemzeti Etnikai Kisebbsé­gi Iroda (NEKI) a Magyaror­szágon élő nemzeti és etni­kai kisebbségek jogainak vé­delmét tűzte célul. Nemcsak azért tartja ezt a tevékenysé­get fontosnak, mert történel­mi tapasztalatok szerint egy ország demokráciájának és belső egyensúlyának egyik legfontosabb mutatója a ki­sebbségek helyzete, hanem azért is, mert hazánkban a rendszerváltás után olyan problémákkal kell szembe­nézniük a kisebbségeknek, melyek eddig részben rejtve voltak. Az elmúlt években egyre nyilvánvalóbbá vált feszült­ség objektív megismerteté­séhez és a helyzet megoldá­sához a NEKI úgy igyekszik hozzájárulni, hogy a meg­történt diszkriminációkat - alapos feltárásuk után - jogi útra tereli, a sértetteket hoz­zásegíti a jogorvoslathoz, miközben gyakran a jog­rendszer vagy a joggyakorlat hiányaira is rámutat. A NEKI budapesti irodája 1999-ben már öt főállású jo­gásszal és egy - a Jogvédő Irodában 2 évig főállású jo­gászként tapasztalatokat szerzett - állandó megbízott ügyvéddel működik. A munkát segítik az ország egész területéről bevonható ügyvédek és más szakembe­rek. Az évente megjelentetett Fehér füzetben csak néhány eset bemutatására nyílik al­kalom. Az eltelt több mint öt év alatt jelentős mennyiségű panasz érkezett; ha csak az írásos bejelentéseket ves­szük figyelembe, több mint 600 panaszról van szó. Gondolatok a rasszizmusról Évek óta integráltan nevelnek Eger- Az egyik legnehezebb kérdés, hogy mi tartozik egy jogvédő iroda kompetenciájába - mondta kérdésünkre dr. Magyar Elemér a Nemzeti Etni­kai Kisebbségi Iroda egri irodájának vezetője. - Az országos hálózatot egyébként a Másság Ala­pítvány hozta létre. Az alapítványnak több fel­adata van, így a jogvédelem is. Magyar Elemér tájékoztatása szerint a jogvé­dő iroda olyan jogsértésekkel foglalkozik, ame­lyek a kisebbséghez tartozásból adódnak, a ki­sebbségi mivolthoz kötődnek. Hogy mi tartozik ebbe a körbe, azt igen nehéz eldönteni. Jogsére­lem ugyanis érhet romát és nem romát egyaránt.- Ha adott esetben egy rendőr kihallgatás köz­ben megpofoz egy gyanúsítottat, ezt nehéz ösz- szekötni a kisebbségi mivolttal. Pusztán csak azért, mert az illető eljáró hatóság - és nem szo­rítkozom csak a rendőrségre - egyszerűen csak bürokratikusán, vagy embertelenül jár el, nem mondható, hogy az etnikai kisebbség ellen irá­nyult a cselekedete. Magyar Elemér szerint az induláskor köny- nyebben vállaltak fel konkrét ügyeket. Úgy érez­ték, hogy ha atrocitás ért egy cigány embert a ki­hallgatása közben, vagy ártatlanul elítélték, ez összekötődik az ő roma mivoltával.- Úgy alakult, hogy egyre inkább éreztük azt, hogy ez nem így van, ez így egy kicsit erőltetett. A fel­ismerésből eredően csökkent a munkánk is, illetve más irányú lett. Míg eleinte elsősorban a rendőri erő­szakokra, illetve erre vonatkozó panaszokra össz­pontosítottunk, addig újabban nem az egyedi tör­vénytelenségeket, hanem a szegregációt vizsgáljuk, általában teszteléses módszerrel. EMldtünk például álláshirdetésre 5 romát és 5 nem romát. Egyértelmű­en bizonyítható volt, hogy a romákat nem vették fel az adott munkahelyre, a nem romákat pedig igen. Ugyanezt megcsináltuk vendéglátóegységeknél is: itt is elég negatív tapasztalatok vannak. Az egri iroda vezetője szerint el is lehet azon­ban rontani a „jogvédelmet”: nem is olyan régi példa a tísztességtelen módszerre - ami Egert is rossz hírbe hozta - az RTL-Klubnak az a bizo­nyos rejtett kamerás kórházi felvétele, amellyel próbálták leleplezni, hogy ott megkülönböztetik a nem romákat a romáktól és, hogy külön kórte­remben helyezik el a szülő nőket.- Szerintem, túl azon, hogy amit „bizonyítot­tak” nem igaz, az már nem jó módszer egy előí­téletes gondolkodás és előítéletes megkülönböz­tetés feltárására, hogy provokálom az embereket. Én úgy vetem fel a kérdést: vajon az emberek többsége mit válaszolna egy olyan kérdésre, hogy szívesen feküdne-e egy kórteremben ci­gánnyal, ha nem muszáj. Ha a válaszok 60 szá­zaléka az lenne, hogy nem szívesen, ezt a hatvan százalékot én nem tartom feltétlenül rasszizmus­nak. Ez jóval bonyolultabb probléma. Magyar Elemér szerint régebben könnyebb volt kiszűrni, mára sokat „finomodott” a fajgyűlölet. Olyan értelemben is, hogy a módszerei mások let­tek. A 90-es években Egerben jellemző volt a skin- head-mozgalom, ami sok esetben nyersen és nyíl­tan szembefordult a cigánysággal. Nem is leplezte azt, hogy „cigánymentes övezetet” akar, meghir­dette a jelszót: „ki a cigányokkal a belvárosból!”.- A '94-es egri esetre emlékeztetek. A céljukat egyébként elérték a baseball-ütősök: a nyomo­rékra vert fiatalember az édesanyjával el is költö­zött a belvárosból. ■ Kerecsend A közelmúltban meghitt ünnep­ség keretén belül ünnepelték a kerecsendi napközi otthonos óvoda fennállásának negyedszá­zados jubileumát. Erre az alka­lomra a község közösségi házá­ban egy olyan kiállítást készítet­tek az óvodapedagógusok és a gyerekek, amely fotókkal, doku­mentumokkal, a kicsik által ké­szített alkotásokkal, rajzokkal idézi fel az elmúlt 25 év legemlé­kezetesebb eseményeit. A kerec­sendi gyermekintézmény neve jól cseng szakmai körökben is, hiszen hosszú évek óta rendkívül eredményesen alkalmazzák az integrált oktatás módszereit. Koósné Reha Valéria, az óvoda vezetője az ünnepségen meleg szavakkal köszöntötte az intéz­mény egykori és jelenlegi dolgo­zóit, majd néhány gondolatban méltatta Brunszvik Teréz mun­kásságát, aki 175 évvel ezelőtt in­dította útjára az óvodapedagógiai mozgalmat. Ezt követően Gémes László polgármester köszönte meg az óvodai dolgozók munkáját, majd három alapító dolgozónak - Lévai Sándomé dajkának, Kovács Józsefné konyhai dolgozónak, va­lamint Koósné Reha Valéria óvo­davezetőnek - emlékplakettet adott át több évtizedes tevékeny­ségük elismeréseként. Az ünnepség további részében a kiállítási anyag megtekintése közben felidézték az óvoda múlt­ját. Az intézmény - amely 1989-ig az általános iskolához tartozott - 25 évvel ezelőtt 50 férőhellyel, egy ötvenadagos konyhával és két cso­porttal kezdte meg működését. A gyermeklétszám növekedésével folyamatosan bővítették, korszerű­sítették az óvodát. A '90-es évektől - az immár önálló intézményben - stabilizálódott a nevelőtestület is, amelynek tagjai folyamatosan ké­pezték magukat, és több diplomát is szereztek. A kitűnő szakember- gárda néhány tagja dolgozta ki 10 évvel ezelőtt azt a speciális pedagó­giai programot, amelynek közép­pontjában az integrált oktatás-ne­velés áll, s amelyet azóta az ország számos gyermekintézményében al­kalmaznak nagy sikerrel. A jó szellemű csapatmunká­nak köszönhetően a kerecsendi óvodában kitűnő eredményeket értek el a roma származású gyer­mekek felzárkóztatásában és is­kolára való felkészítésükben. A kollektíva egykori és jelenlegi dolgozói a kiállítás megnyitója után vacsorával egybekötött kö­tetlen beszélgetésen vettek részt. A jubileumi kiállítást az óvodások is érdeklődve tekintették nteg. FOTÓ: ÖTVÖS IMRE AZ OLDAL AZ EGER-PHILIP MORRIS ALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT. Az asszimiláció ára

Next

/
Oldalképek
Tartalom