Heves Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-09 / 236. szám

16. OLDAL SPORT TÜKÖR 2003. Október 9., csütörtök | gg Eperjesi lemondott Ökölvívás Lemondott a Heves Megyei Ökölvívó Szövetség elnöki tisz­téről Eperjesi Mihály. A gyön­gyösi illetőségű szakember - aki egyébiránt AIBA-minősítés- sel rendelkező versenybíró - la­punkhoz is eljuttatta azt a köz­leményt, melyben a válás in­doklása szerepel. A levél a kö­vetkezőket tartalmazza: „Ez alatt a pár év alatt megpróbál­tam a megye ökölvívását fellen­díteni. Szinte minden próbálko­zásom, amely az ökölvívás nép­szerűségének növelésére irá­nyult, csak nagy nehézségek árán valósult meg. A verseny- rendezések, a versenyek és az ökölvívás népszerűsítése - úgy, hogy én Gyöngyösön lakom, a szövetség székhelye pedig Eger­ben van - több esetben szinte megoldhatatlan akadályokat je­lentett. Meggyőződésem, hogy az elnöki funkcióra a későbbi­ekben egri vagy Eger környéki, sportszerető, az ökölvívásért tenni akaró személyt kell vá­lasztani. A lehetőségeimet munkahelyi változás is korlá­tozta, és a napokban újra mó­dosulás lesz ezen a téren, ami több elfoglaltságot igényel. ” m Füzesabonyi mattok a Hatvannak Sakk NBI/B Maróczy-csoport A 2. forduló eredménye: Mátra SE I. - Széchenyi SE Kecskemét 5:7 Győzött: Lengyel, Szatmáry, Jacsó. Remiztek: Földi, Félegyházi, Demeter, Kis J. A kötelező győzelem helyett kínos vereséget szenvedtek a gyöngyösiek. A házigazdák mesterei az első öt táblán betliz­tek, mindössze három sovány döntetlenre futotta tőlük. NB II. Erkel-csoport A 2. forduló eredménye: Füzesabony - Hatvan-Pásztó 7,5:4,5 Győztek: Antal L., Nyíri D., dr. Horváth I., Antal A., Gál P., Sán­dor T„ Barta Z. ill. Tóth L., Mede I. Szarvas S„ Kovács D. Remiz­tek: Hevesi Z„ ill. Kerékgyártó J. Korábbi eredmények: Honvéd II.-Mattador - CONET Hevesi SE 10:2 Győzött: Deli G. Remiztek: Tóth D., Gacsó T. A rendkívül erős budapesti csapat ellen a 22 éves átlagélet- korú hevesi együttesnek szinte semmi sem sikerült. Láng Vasas - Füzesabonyi SC 8-4 Győztek: Mészáros A., Hevesi Z. Remiztek: Báli J., Jagicza, Gál P., Sándor T. Csak a csapat eleje tartotta ma- gát, hátul semmi sem sikerült. ■ SZUPEREXPRESSZ EGRI gyógyszertárba gyógyszerész mun­katársat keresek. Érd: 20/9675-036-------------:---------------------------------------- *01128* PARKOSÍTOTT luc-, ezüst-, selyemfenyök, smaragd, tuja, hamis ciprus, kék boró­ka, kúszónövények eladók. Érdeklődni: 3324 Felsőtárkány, Fő út 93. Tel: 36/434-494------------------------------------------------------ *00913* ' KERESKEDŐ-BOLTVEZETŐ tanfolyam Indul Egerben még Áfa nélkül. Oktatás: szom­baton du. T: 70/2133-950, Zenit 90 Bt------------------------------------------------------ *00984* AUTÓPI AC Egerben minden vasárnap reggel 6 h-tól az északi sporttelepen a Malomárok úton. Belépő egy autónak: 350 Ft.------------------------------------------------------ *97697* H ASZNÁLT áruk boltja átvesz bizomá­nyos értékesítésre műszaki, lakásfelsz- er. tárgyakat, szerszámokat és bútoro­kat. 36/413-236------------------------------------------------------ *00912* EG YSZER használt 38-as méretű, „A” vo­nalú menyasszonyi ruha kiegészítőkkel, menyecskeruhával ea. Ár: 55 eFt. 20/490-7430------------------------------------------------------ *01165* EGER, Albert F. 8. garázs ea. T: 30/852- 5742------------------------------------------------------ *00901* Foci, Sasok, pályák, uszodák és egyebek Beszélgetés dr. Nagy Imre polgármesterrel az egri sport jelenlegi helyzetéről Eger és a sport, a sport és Eger. Viszony ez vagy iszony? A kérdések szinte záporoznak: Miért nincs felnőtt labdarúgócsapata a hevesi megyeszékhelynek? Túl drága-e az uszoda fenntartása? Miért a Salgótarjánból érkezett Fekete Sasokat támogatja az önkormányzat, és miért nem az eg­ri székhelyű NB Il-es gárdákat? Mi lesz a városi stadionnal, az érsekkerti salakos pályával és a Felsővárosi sportteleppel? Konkrétan mennyi pénzt fordít az önkormányzat a sport támogatásá­ra? És a többi. A testkultúrát értők és azt féltők aggódnak. Mi van veled, egri sport? Jogosak a fel­vetések vagy csak ez a realitás? Netán túlzottak a félelmek, és nem is ennyire borús a kép? A vá­laszadásra dr. Nagy Imre polgármestert kértük, aki készséggel állt rendelkezésünkre. Sportdiplomácia- Ne kerülgessük a forró kását: párját ritkító módon, jelenleg a városnak nincs semmilyen szintű felnőtt labdarúgócsapa­ta, amelynek érdekében ugyan tüntetés nem volt a városháza előtt, de a hiányát bizony so­kan az elöljárók szemére vetik.- Talán sokan tudják, hogy abszolút elkötelezett híve va­gyok a focinak, ez a hozzám legközelebb álló sport, és az sem titok, hogy az elmúlt öt év­ben rajtam kívül mások nem­igen próbáltak meg komolyan segíteni a labdarúgásnak - kezdte dr. Nagy Imre. - ’99-ben külön összehívtam a vállalkozó­kat, aztán szép csendben szé­pen kifarolt mindenki. Az ön- kormányzati támogatáson túl nem akadt helyi forrás, sőt Kiss Tiboron kívül olyan személy sem, aki felvállalta volna a fut­ball ügyeit. Ő legalább mindig megpróbált tenni a foci érdeké­ben, és hozni valakit, mert a vá­rosban nem sikerült szponzort találni. Tavaly a Szobonya Ta­más képviselte szponzori cso­port, előtte pedig a Tóth Béla fémjelezte társulat jóvoltából működött egyáltalán a labdarú­gás, és László István edzősége idején mutatkozott remény ar­ra, hogy lehet meghatározó szintű csapata a megyeszék­helynek. Sajnos, az utóbbi években csak külső személyek tettek pénzt az egri fociba. Azt is látni kell persze, hogy orszá­gos szinten is olyan mélységek­be zuhant a sportág, hogy szin­te naponta veszít híveket, rend­kívül nehéz tartani a pozícióját. Nem helyi viszonylatban kell keresni a problémák okát, de az biztos, hogy a gondok jó része a sportvezetőkhöz kötődik. A lab­darúgás azért halt meg nálunk is, mert amellett, hogy nem volt támogatója, nem akadt az ügye­iket megfelelően képviselő sze­mély sem, aki az élére állt volna az egésznek. Ezért azt láttunk jónak, ha engedjük, hogy a nor­mál viszonyok mérettessék meg a sportágat, és inkább felvállal­tuk az utánpótlás-nevelést.- Kísérletet azért tettek, hi­szen tárgyaltak a Besenyőte­lekkel. Az egyezség mégsem köttetett meg.- Valóban, ám ezzel együtt is láthat NB Ill-as meccset az 70-150 néző, amelyik kíváncsi a futballra. A megoldás persze nem ez, és bár szó volt arról is, hogy indítunk fiatalokból álló Dr. Nagy Imre: - Vannak értékei a városnak FOTÓ: PILISY ELEMÉR akár csak részbeni felújításá­ra, marad-e a salakos pálya, vagy beépítik, lesz-e utánpót­lás-nevelő központ a Felsővá­rosban, vagy: mi a helyzet a körcsarnokkal, a teniszcent­rummal és a tekepályával? témában. Mindenesetre mini­mális célként azt fogalmaztuk meg, hogy jó lenne a stadion középső szektorait mintegy 1500-2000 néző fogadására al­kalmas állapotba hozni, amihez az egyedi ülőhelyek adottak, kozik, hogy a Bárány-uszoda a közeljövőben „új ruhát” kap, ar­ra viszont forrást kell találni, hogy a strandi medencét befed­jük. A Bitskey-uszoda üzemel­tetése alapvetően hatással van a város fejlesztési eszközeire, - azt is mondhatnám, hogy a le­pukkant létesítményeink elől elviszi a pénzt -, de itt már nem ez a kérdés, hanem az, hogy mit lehet,ebből kihozni. Az egyér­telműen pozitív hatásként je­lentkezik, hogy több gyermek úszik, és a kiváló szakemberek munkájának köszönhetően eredményesség vonatkozásá­ban is jelentős az előrelépés. A problémát inkább abban látom, hogy a szó szoros értelmében véve működtetni kellene az úszóegyesületet, azaz szponzo­rokat kellene keresni, és nem csak várni az önkormányzati tá­mogatást. Ugyanis egyik sport­ág fenntartása sem köztisztvise­lői feladat, segítséget viszont tu­dunk nyújtani.- Kapcsolódva a vizes sport­ágakhoz: miként ítéli meg az OB I-es férfi csapatot, amely él­vonalbeliként fő zászlóvivője az egri sportéletnek?- Évek óta ebben látom a ki­törési lehetőséget. Kiemelten ál­lunk a gárda mellé, és bár a 2002/2003-as bajnoki évben stabil volt az anyagi háttér, nem sikerült előrelépni az együttes­nek. Ez a bajnoki év viszont re­mélem jobb lesz, a későbbiek­ben pedig - amennyiben a váro­son kívüli nagyobb szponzorok­kal sikerül megállapodni - do­bogóra esélyes csapatot szeret­nénk kialakítani. Ehhez erősíte­ni kell a vezetést is, jóllehet, dr. Seress Gábor személyében olyan sportvezető is tevékeny­kedik a klubnál, aki annak ide­jén a röplabdánál is a legtöbb szponzort tudta a gárda mellé állítani, dr. Halmos R. Péter pe­dig szintén befolyásos, rutinos vezető. Azt örömmel tapasztal­tam, hogy az első hazai bajnoki meccset 400-an nézték meg, ez­zel együtt is lényegesnek tar­tom, hogy minél inkább be kell csalogatni az embereket a lelá­tóra. Nyilván ennek legfonto­sabb elemét a jó eredmények je­lentik.- Alaposan megosztotta a közvéleményt a nyáron Sál­SPORTCÉLRA FORDÍTOTT ÖNKORMÁNYZATI PÉNZ (1998-2003) EZER F0RINTRAN 1998 1999 2000 2001 2002 2003 (várható) Egyesületek, alapítványok, sportiskola támogatása 36527 47306 Uszodahasználat, létesítmények működési támogatása 30000 33000 39810 42600 49566 63891 117760 122746 80675 123601 Összesen 66527 80306 82410 167326 186637 204276 .- Az Érsekkert és a stadion rekonstrukciójához 1 milliárd forintra lenne szükség. Ez eset­leg EU-s forrásból finanszíroz­hatóvá válna, és jelenleg ennek, illetve néhány más tervnek a Foci-forintok Az egri önkormányzat 2003-ban a sportiskola labdarúgó szakágára 8,3 millió, plusz létesitményhasználatra (várhatóan) 1,5-2 millió fo­rintot fordított (fordít). A felnőtt labdarúgást 2002-ben 4,5 millió fo­rinttal támogatták, ehhez járult 8,5 millió forint létesítményhaszná­lat. Idén ez az összeg 2,5 millió forintot tesz ki, amihez 3,2 millió forint létesítményhasználat párosul - amelynek csak az egyharma- dát használták fel. csapatot a megyei I. osztályban, mégis inkább úgy döntöttünk: a sportiskolás labdarúgásra költ­jük a megmaradt pénzt. Itt jegy­zendő meg, hogy ’98 után álta­lában 5 millió forint körüli ösz- szeget kapott a futball, ám an­nak jelentős részét fölélte az el­ső csapat. Most csak a sportis­kola 20 millió forintba kerül évente, ebből 8,3 millió jut a futballra.- Még mindig a foci, ám ez­úttal a létesítmények oldaláról közelítve: van esély a stadion megvalósítása érdekében öt projekt is fut. Hogy ezekből mennyi pénzt nyerhetünk, azt nehéz lenne megjósolni, a kö­vetkezők viszont biztosak: a stadion az stadion marad, nem visszük ki a focipályát. A körül­mények javítása érdekében ön­erős forrásra nincs lehetősé­günk, ezért befektetőket kelleni keresni, aminek viszont ára van. Az elképzelhető megoldá­sokról most nem is szólnék bő­vebben, erről inkább akkor be­széljük, ha konkrétum lesz az majd a későbbiekben szó lehet­ne ennek a résznek a lefedésé­ről is. A Felsővárosi sporttelep kapcsán vannak futó pályázata­ink, és amennyiben sikerül nyerni, akkor felújított füves, a nagypályás salak helyén műfü­ves, és két kispályás műfüves játékteret alakíthatunk majd ki. A tervekben szerepel még egyt 1500 férőhelyes mobil lelátó is,' és persze meg kell oldani a ki­szolgáló épületek és a parkolás kérdését is. Folyamatban van­nak tárgyalások egy jégcsarnok építését illetően, melynek helye vagy a Felsővárosi sporttelep vagy a Nagylapos lenne. A kör­csarnokról annyit, hogy leg­utóbb az illemhelyiségeket újí­tották fel, a tekepálya tetőzetét megjavították, a teniszcentrum korszerűsítésére pedig szintén fut egy pályázat.- A uszodák, a Bitskey és a Bárány ügye külön említést ér­demel.- Én ide kapcsolnám a stran­don lévő 50 méteres medencét is, mert ez a három létesítmény várhatóan a jövőben a működte­tést illetően is egy irányítás alá kerül. Arra kevés esély mutat­gótarjánból érkezett, immár Vitai Éger-Fekete Sasok né­ven szereplő NB I/B-s férfi kosárlabda-csapat. A klub ideigazolásáról ugyan a Sa­sok ügyvezetője lapunkban már nyilatkozott, az önkor­mányzat részéről viszont ezt még nem tette meg senki. Mi szólt az egylet Egerbe hozása mellett?- Egyrészt azért döntöttünk így, mert néhány évtizede ez a sportág meghatározó szereplő­je volt a városnak, hagyomá­nyokkal tehát rendelkezett. Másfelől, mert a világ egyik leg­népszerűbb sportja, ami a fiata­lokra ma már talán nagyobb ha­tással van, mint a foci. Ezenkí­vül nem tudtunk felmutatni egyetlen olyan teremsportot sem, ami megtöltötte volna a körcsarnokot. Kapott a város egy ajánlatot, amely szerint mi­nőségi kosárlabdát csinálnak úgy, hogy nekünk a működési költség 20 százalékát - 10 mil­lió forintot - kell állni, amely­nek első részét csak 2004-ben utaljuk át. Nem mi tettük alá­juk a pénzt, hanem hozzátet­tünk ahhoz, amit ők hoztak. Hangsúlyozandó: ez a csapat Egeré, amit ilyen szinten más­honnan érkezett játékosok nél­kül nem lehet eredményesen szerepeltetni. Azt már most lát­ni, hogy pillanatnyilag ez a leg­profibban működtetett egyesü­let a városban, ami inkább von­zóerő kellene, hogy legyen.- Sikeres ágai, tradicionáli­san eredményes sportjai és büszkélkedésre okot adó szak­osztályai azért vannak a me­gyeszékhelynek. Rólunk ho­gyan vélekedik?- A korábbi húzóerő, a röp­labda „megcsinált” sportága volt a városnak. Az utóbbi évek­ben aztán megsokszorozódtak a költségei, amit már nem tudott felvállalni a klub. Az Agria RC Eger néven alakult új egyletnél nagyra becsülhető Gáspárdy György és Kovács Béla vezetők munkája, akiknek köszönhető­en az NB I-ben jutnak játéklehe­tőséghez a saját nevelésű játé­kosok. A birkózás hagyomá­nyos sportja Egernek, azonban félő, hogy a két klub, az Egri Va­sas és az Egri Birkózók Baráti Köre megosztja ez erőket. Az vi­szont jó lépésnek bizonyult, hogy a birkózás és az ökölvívás sportiskolái keretek közé került. Örülhetünk a nemzetközi po­rondra kijutott Hesi-Tranzit Tüzép-Áfész SC Eger női asztali­teniszezőinek is, akik azt mu­tatták meg, miként lehet szpon­zorokat maguk mellé állítani, és szintén a dicséret hangján szól­hatunk az Imola-ÉTK Szuperli­gába feljutott férfi teniszezőiről. Róluk annyit, hogy az EVTK és az ÉTC egyesülése után rende­ződtek a viszonyok, azt pedig ígérhetem, hogy az ott megter­melt pénzt visszaforgatjuk a sportágba. A tekéseknél az Egri Nyomda arra jó példa, hogy egy gazdálkodóegység miként vál­lalhat fel egy szakosztályt, de itt említhetném azt a 86 kispályás focicsapatot is, melyeket szin­tén kisebb-nagyobb cégek, vál­lalkozások támogatnak. A tájfu­tók elsősorban az utánpótlás te­rén jeleskednek, de jó látni a floorballosok előrelépését is. Az autóversenyzők, például Él Ist­ván, az akrobatikus rock and rollosok, vagy éppen a kerékpá­rosok - és itt elnézést a kima­radt sportágak képviselőitől - sikerei is azt mutatják, hogy vannak értékei a városnak. A ki­emeltként kezelt Flaskay Mi­hály úszó, a vízilabdázó Jászbe­rényi Gábor és a birkózó Virág Lajos persze felsőbb kategória, őket külön városi alapítvány is segíti. Igaz, szponzorokra is számítanánk, mert olimpikonok nevelésétől aligha létezik neme­sebb cél.- Az aggályt keltő tények el­lenére ön tehát inkább jónak tekinti a jelenlegi helyzetet.- Az látszik, hogy sokan és sokfélét sportolnak, és ez már önmagában kedvező. Felértéke­lődött annak a szerepe, hogy az egyén inkább mozogjon, mint nézőként legyen jelen valame­lyik sporteseményen. Mi az utánpótlás-nevelésre helyeztük a fő hangsúlyt, míg a felnőttek­nél megvannak azok a kitörési pontok, ahol az imázst is lehet építeni. Feltétlenül említést ér­demel a szülők áldozatvállalá­sa, és azt sem lehet vitatni, hogy az élsport erősen pénz­kérdés. Mivel az egri cégekje- lentősen elkötelezettek a kultú­ra iránt, a sporttámogatás vo­natkozásában nagy teher hárul az önkormányzatra, és sajnos ez a város nem bír el többet. Ar­ra kell törekedni, hogy a rendel­kezésre álló eszközeinket mi­nél hatékonyabban tudjuk fel­használni a sport érdekében. Remélhetőleg sokak megelége­désére. BÓDI CSABA

Next

/
Oldalképek
Tartalom