Heves Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-01 / 229. szám

2003. Október 1., szerda 13. OLDAL P F 2 3 ■ A sofőr is ember Nem volt szándékos... Október 1-je az idősek világnapja Kénytelen vagyok nyilvánosan szóvá tenni a minap történteket. Panaszomat elküldtem az illetéke­seknek, a Volán vállalathoz is. A tanulság levonása miatt úgy ér­zem, nyilvánosságot érdemel az eset. A hét végén, szept. 20-án meglátogatott Egerben egy barát­nőm Gyöngyösről. Minden na­gyon tetszett neki, örült a sok szép élménynek. Délután a 15.45-kor induló járattal, amelyik Gyöngyö­sön át megy Budapestre, indult vissza. Felszállva a buszra már le­ült, amikor a busz vezetője utá­naszólt: mutassa meg az igazolvá­nyát. A 83 éves hölgyről láthatta, hogy nem hajléktalan, kora is lát­ható volt. Szegény megszégyenül­ve botorkált vissza az igazolvány­nyal a felszálló utasok együttérző tekintete mellett. A magyarázó szöveg a vezetőtől: be kell tartam a szabályokat. Az már semmit nem szépített a dolgon, hogy Gyön­gyösre beérkezve elköszönt a le­szállóktól és további jó utat kívánt az utasoknak. Az idős hölgytől nem kért elnézést. A hasonló meg­szégyenítő esetek elkerülésére kí­vántam közreadni a történteket. K. Kálmánné (cím a szerkőben) * „Tisztelt K. Kálmánné! Engedje meg, hogy az olvasói rovatban le­írtakra néhány gondolatban vála­szoljak, mint a járatot végző autó­busz-gépkocsivezető. Azon a szombati napon közel öt óra vezetés állt mögöttem, az autóbusszal már több mint 250 km-t tettem meg. Több száz utas utazási igazolványát kezeltem, va­lamint ugyanennyi menetjegyet adtam ki. Munkám végzése során mindenkivel próbáltam úgy meg­találni a megfelelő hangnemet, hogy az ne legyen sértő, valamint az autóbuszon eltöltött időt kelle­mesen töltsék el az utasaim. Tisz­tában vagyok azzal, hogy szolgál­tató lévén, úgy kell kezelnem az utasaimat, hogy az az elvárások­nak megfeleljen, ezt szem előtt tartva próbáltam munkámat vé­gezni a múltban is és az elkövetke­zendő időkben is. Az idősebb em­berek szállítása mindig nagyobb odafigyelést és törődést igényel a munkám során, ezt tapasztalatból is tudom. Én személy szerint na­gyon sajnálom, hogy a délutáni já­ratomon az idős barátnőjét meg­sértettem a szolgáltatásunk igény- bevétele során. Amennyiben úgy érzi Ő is, hogy az utazási igazolvá­nyok felmutatására szóló monda­tom sértő volt, most itt a nyilvá­nosság előtt kérek tőle elnézést, nem volt szándékos. Remélem, hogy a jövőben újra utasaim között találkozom isme­rősével, és nem érzi úgy - az élet­korából adódóan sem -, hogy ne­gatív megkülönböztetésben van része. További utazásaihoz jó egész­séget kíván: Varga Imre autóbusz-gépkocsivezető” U.i.: Itt szeretném nyilvános­ságra hozni azt a köszönő levelet is, amelyet ugyancsak nemrégiben kaptam: „Tisztelt Agria Volán! Gyakran utazom busszal az Önök társasá­gával is, de olyan kellemes megle­petésben, mint 2003. szept. 20-án a 16.45-ös Gyöngyös-Budapest já­ratukon, még nem volt részem az elmúlt időben. Az autóbusz felsze­reltsége, tisztasága és nem utolsó­sorban Varga Imre gépkocsivezető udvarias magatartása tette kelle­messé utazásunkat. Remélem, hogy a későbbiekben is hasonló élményekben lehet részünk, és kí­vánok munkájukhoz további sike­reket. Tisztelettel: Oláh Béla és családja” Nem szúrja a szemét? Szept. 28-án a TV2 Tények c. mű­sorában egy téma szerepelt: a sze­mét. Bizonytalan voltam, hogy megnézzem-e, lehet még erről újat mondani? De odaragadtam a tv elé. Megdöbbentő, felháborító, szívet szorongató, elkeserítő, vér- lázító volt az, amit láttam. Ennyire „szemetek” az emberek? Ennyire nem törődnek azzal, hogy hol, ho­gyan élnek? A lakásban kell a tisz­taság, csak a környezetben nem? Szüleim arra tanítottak, hogy ami hasznosítható, az nem szemét. Összegyűjtöttük a hulladékot, és vittük a MÉH-be. Jelenleg társas­házban lakom Egerben. A város- gondozás hozzánk is kihelyezett ingyen ún. szelektívhulladék-táro- ló kukákat. Azért, hogy szelektál­va gyűjtjük a hulladékot, még az éves szemétszállítás díjából 10% kedvezményt is ad. Pedig ez nem­csak a zsebünkre, hanem a kör­nyezetünk megóvására is irányul. Miért vannak olyan felelőtlen em­berek, akik a szemetet mindegy, hogy hol, de eldobják, lerakják? Ha már az erdőbe elmegy a kocsi­val, akkor miért nem kanyarodik el, és ugyanannyi idő alatt elérve, a hivatalosan erre a célra kialakí­tott szemétlerakónál rakja le in­gyen!? Irigykedve nézzük a szom­széd országokat, pl. Ausztriát, ahol ez már természetes dolog. Nem lenne jobb érzés ilyen kör­nyezetben élni? A gyerekeket már kicsi korban a tisztaságra, a kör­nyezet védelmére kellene tanítani. Az EU-hoz való csatlakozás már közel. De sok dolog mily távol! (név és cím a szerk.-ben) •k Fenti levelünket vitaindítónak szántuk. Kérjük, tiszteljék meg ro­vatunkat a témával kapcsolatos észrevételeikkel. ■ Már két évtizede annak, hogy az ENSZ októ­ber 1-jét az idősek világnapjává nyilvánította — ami tulajdonképpen az elmúlt évek gyakor­latában azt jelentette, hogy október hónap­ban, egész hónapon keresztül korosztályom különböző rendezvényeken emlékezett meg az ünnepről. A mostani mondandómnak az a célja, hogy az egész társadalom figyelmét ráirányítsam az idős emberekre való odafigyelésre. Ebből az alkalom­ból az ENSZ is felhívja a világ figyelmét az idősek nemzedékre, tiszteletére és megbecsülésére. Egy­ben utal a nemzetköziségre is, üzenetet küldve minden korosztálynak és a társadalom minden tagjának. Tehát az idősek vüágnapja nem azt kell • jelentse, hogy az idős nemzedék önmagát ünne­pelje. Az idősek felé kötelessége van a kormány­nak, a megyei közgyűlésnek, valamint a helyi ön- kormányzatoknak, a családoknak és mindazok­nak, akik az idősekért tehetnek. Az ENSZ felhívá­sában és a különböző programokban megfogal­mazott ígéretek mellé cselekvésre is szükség van. Ezt azért is hangsúlyozom, mert úgy vélem, hogy az ENSZ felhívását nem minden illetékes értette meg, s az állam, a kormány részéről is várat magá­ra néhány intézkedés. Utalnék arra, hogy már két évtizede várjuk az idősek kartájának, majd az idős­ügyi törvénynek a megalkotását és elfogadását. Kortársaim nevében üdvözöljük azokat az intézke­déseket, melyek a nyugdíjak értékállóságát bizto­sítják. A költségvetés jóváhagyása után megláthat­juk, hogy a nyugdíjunk értékállósága megmarad-e, s bízunk abban, hogy jövedelmünk szerényen nö­vekszik. Azok a szociális intézkedések, melyekről hallunk, örömmel töltenek el bennünket, hiszen egyre több az egyedülálló idős ember, akik rászo­rulnak erre a gondoskodásra (szociális otthonok felújítása, újak építése). Itt szeretnék emlékeztetni arra, hogy megyénk összlakosságának egyharma- da nyugdíjas, a 65 évesnél idősebbek száma pedig a megye lakosságának csaknem egynegyede, 24%- a. A nyugdíjasok, kortársaim is részt vesznek a kü­lönböző társadalmi tevékenységekben, a kisebb és nagyobb közösségek munkájában, a közéletben. Szinte minden településen megtalálhatók az idős emberek közösségei: a nyugdíjasklubok, hagyo­mányőrző csoportok, népdal- és népzenei, vala­mint különböző művészeti csoportok. Ezeket a sokszínű nyugdíjasközösségeket segíteni kell. Kö­zösségeiknek működési feltételeket kell teremteni minden településen, hiszen igénylik ezeket, ahol összejöhetnek, vitatkozhatnak, ahol segítik egy­mást. Az országos nyugdíjasszervezetek vezetői szerint is elismerésre méltó az a tevékenység, me­lyet a Heves Megyei Idősügyi Tanács végez. Egyéb­ként az ország csupán néhány megyéjében van ilyen testület. Napjainkban a megyei önkormány­zatban és a megye településein 176 nyugdíjas korú önkormányzati képviselő, illetve külső bizottsági tag tevékenykedik. A legidősebb önkormányzati képviselők Tánczos Istvánné Horton és Guti Zoltán Füzesabonyban. Mindketten 76 évesek. Kérem az önkormányzatok nyugdíjaskorú képviselőit, le­gyünk kezdeményezői és szorgalmazói, szószólói kortársaink érdekvédelmének. Úgy gondolom, hogy a megyei közgyűlésünk nevében is mondha­tom, hogy elismerésünket és köszönetünket fejez­zük ki azoknak az idős embereknek, akik ezt a megbízatást, ezt a felelősségteljes munkát felvállal­ják, mindegy, hogy milyen párt jelöltjeként kerül­tek be az önkormányzatokba, mindegy, hogy mi­lyen párt színeiben képviselnek bennünket, nyug­díjasokat. Kortársaim, az idős emberek nem kémek mást, csak annyit, hogy megkapják az államtól, a társa­dalomtól azt a tiszteletet és megbecsülést, ami egész életük munkája alapján megilleti őket, sőt kijár nekik. Jó volna, ha ezt a gondolatot az illeté­kesek egész évben figyelembe vennék, és ezek szerint cselekednének. Az idős ember minden fe­léje áradó figyelmességért hálás. Sok az egyedülál­ló, akik segítségre szorulnak. Sokszor annak is örülnek, ha felkeresik és meghallgatják őket. Mi­lyen szép is lenne, ha mától megbecsülésük és tiszteletük jeléül a tömegközlekedésnél - a bu­szon - átadnák ülőhelyüket a diákok, a fiatalok a mellettük álló idős embernek. Az idős ember an­nak örül legjobban, ha nem szorul támogatásra, nem szorul senkire, ha meg tud élni. Örül annak, ha időközönként unokáinak is tud ajándékot ven­ni. Legnagyobb örömünk, ha gyermekeinket és annak családját boldogulni látjuk. Minden meg­maradt erőnkkel azon leszünk, hogy részt ve­gyünk a társadalom életében, hogy együtt dolgoz­zunk, tevékenykedjünk, hogy megvalósíthassuk a Heves Megyei Nyugdíjasok Választási Egyesülete célkitűzését, ami egyben hitvallása is. Felhívok er­re mindenkit, cselekedjünk együtt: a nyugodt öregkorért, az idősek biztonságáért. A családok, gyermekeink és unokáink boldogulásáért. Sebestyén János Heves Megyei Nyugdíjasok Választási Egyesülete elnöke Néhány közérdekű gondolat Először a TV ügyvédje c. műsor­hoz volna észrevételem. Megjegy­zem, hogy a felvetett témák tetsze­nek, és egyet is értek velük. Külö­nösen érdekelt a kertlocsolással foglalkozó rész. Engedéllyel (meg a nélkül is) meg lehet a vezetéket csapolni (én is megtehetném), oda mérőt felszerelni. Ha már nem kel­lene csatornadíjat fizetni, akkor miért ne látnám el legalábbis rész­ben arról a csapról a lakás szükség­letét is? Az én esetemben 126 Ft/m3 volna a nyereség. A mi terü­letünkön az ÉRV-nek 267 Ft/m3 vízdíjat és egy kht.-nak 126 Ft/m3 csatornadíját, összesen 393 Ft/m3- t fizetünk. A fenti észrevétel mellett a szeptember 17-i számukban meg­jelent „Én is kíváncsi vagyok...” cí­mű olvasói levéLre szeretnék ref­lektálni. Mintha ez az írás egy kis­sé lekezelő, kioktató hangsúlyú lett volna. Tisztelt levélíró! Boros R és Horn Gy. „félreállása” azt je­lentette, hogy nem kérdőjelezték meg az akkori választási eredmé­nyeket. Orbán V. „ugrálása” pedig azt, hogy már-már a lázítás határát súroló beszédeket tartott ország­szerte. A bányaügy — a kapitaliz­mus térhódítása idejében - baga- tell, jelentéktelen. Az viszont nem semmi, hogy a Dunaferr felbont egy szerződést, és ha jól tudom, a gánti bányával köti meg azt dolo­mit szállítására. Véleményem sze­rint autópálya közelébe nem ke­rülhetne dolomit, hiszen erősen nedvszívó, ezért igencsak fagyér­zékeny. A szőlőterület-vásárlásról is hasonló a véleményem. Lehet, hogy jogszerű, de nem etikus. A művelésről felesleges szót ejteni, hiszen nyüvánvaló, hogy az a tu­lajdonos gondja. Tisztelt uram! Csak az mondhat (nyüváníthat) véleményt a határainkon túl élő magyarokról, aki járt már Csíksomlyón? Természetesen tő­lünk telhetőén támogatni kell őket. A támogatás mikéntje itt a probléma. A jelenlegi kormány azt szeretné elérni, hogy a támogatás felhasználása átlátható, vüágos le­gyen, ellentétben az előző éra gya­korlatával. Biztosan nem fog olyan anomália előfordulni, mint ami most a „székház” vásárlásánál (2,5 szobás lakás, mint székház). Végezetül még valami: bárhogy is alakult a világtörténelem, a tria­noni gyalázatos diktátumra nincs elfogadható magyarázat. (név és cím a szerkőben) Hálás köszönet Szept. 17-én Fallóskúton, túrázás közben összeestem a hegyen. Egy kedves hölgy és egy derék fi­atalember segítettek, mentőt hív­tak. Nekik és a gyöngyösi mentő­csapat tagjainak - Meggyes Zsolt mentőtisztnek, Szabó Zoltán ápolónak, Juhász László gépko­csivezetőnek - szeretnék köszö­netét mondani. Már azért is, hogy a meredek úton feljöttek értem, s ezen túl a gyors és szakszerű se­gítségért, emberségükért és ked­vességükért. Ami abban is meg­nyilvánult, hogy kérésemre a ne­kik körzeten belüli, de nekem tá­voli gyöngyösi kórház helyett az üdülőmhöz, rokonaimhoz köze­lebb eső kórházba, Pásztóra szál­lítottak. Azóta már hazajöhettem Szegedre. Nagyon szeretném, ha tolmácsolnák megmentőimnek a hálás köszönetemet. Simái Mihály Szeged, Nemes T. u. 2. Mindent a vendégért? A magyar idegenforgalom és ven­déglátás válságban van. Kiszárad a Balaton, ég a természet, komoly szakemberek keresik a megol­dást. A csikós és a gulyás már nem vonzza a turistákat. Vonzza viszont a hőforrás Egerszalókon, bár a napjai már meg vannak számlálva, az alapkő el lett he­lyezve. Szeptemberi hétköznap, bágyadt napsütés, nyugdíjas kor­osztály, megtehetjük. Kantin, széles választékkal, tisztességes árréssel. Kérek 3 deci sört 2 deci üdítővel keverve, úgy nem olyan keserű. Ezt németesen Radlemek hívják. Amíg a dolgozó elbíbelő­dik vele, én kiszámolom sebtiben: 3 deci sör 150, 2 deci üdítő 100, cuzammen 250. - Mennyi? - kérdezem. — Három­száz - érkezik a válasz. — Miért? 150+100=?? - Mert ez Radler - kapom a választ. Ezen egy dara­big elvitázunk. Ő győz, persze, mindez számla nélkül. És ha már egyből két pohárral kértem, így duplán, 100 forinttal lettem be­csapva. Az én bajom, miért let­tem szomjas? Éljenek a vendéglá­tósok! De tisztességesen. (név és cím a szerkőben] Levelezőink figyelmébe Ezúton kérjük levelezőinket, hogy véleményüket lehetőleg max. 1-2 gépelt oldalnyi terjede­lemben fogalmazzák meg. A szer­kesztőségünkbe érkezett írásokat szükség esetén rövidítve és szer­kesztett formában tesszük közzé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel ellátott írásokat jelentet­jük meg. Továbbra is várjuk írása­ikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy út 7. szám. A borí- tékra írják rá: Pf. 23. _________■ Egyszerű és kényelmesJ Ha folyószámláról fizeti elő a Heves Megyei Hírlapot vagy a Heves Megyei Hírlap Vasárnap Reggelt, akkor • nyugodtan pihenhet, elutazhat, nem kell várnia a kézbesítőt, • előfizetése automatikusan hónapról, hónapra megújul, • részt vesz minden előfizetőknek szóló akcióban, nyeremény-sorsoláson, • előfizetésével kapcsolatos változtatásait ingyenesen hívható telefonszámunkon (06/80/513-646) módosíthatja. t Válasszon lapot! Most niimlen folyószámlás fizetési módra áttérő előfizetőnket megajándékozunk tetszés szerint egyhavi Hölgyvilág Q Autó-Motor □ vagy Lakásknltúríi □ előfizetéssel! Felhatalmazás csoportos beszedési megbízás teljesítésére Bankszámla-tulajdonos neve: ............................;-------------------—...............-----------------------------------­B ankszámla száma: Bank neve és címe: ..................................................................................................................................................... Jo gosult neve: Axel Springer Magyarország Kft. Heves Megyei Iroda 3300 Eger, Barkóczy u. 7. Giro kód: A10462933 T 032 Előfizető neve: ...............................................:............................................................................................................ E lőfizető címe: —-----------ír.szám ............................ A v áros, község ........................................út, utca, hsz. A z előfizető azonosítója (Az előfizetői számlán lévő ötjegyű kódszám): Érvényesség kelte: év ............................................. hó nap Visszavonásig érvényes : (kérem jelölje x-szel) A jelen nyomtatvány kitöltésével és aláírásával felhatalmazom a fent megnevezett bankot, hogy n megjelölt, jogosultat az általam benyújtott felhatalmazásról (megbízásit')!) értesítse, és bankszámlámat a jogosult állal benyújtott beszedési megbízás alapján — megbízásom keretei között - megterhelje. Tudomásul veszem, hogy a felhatalmazási megbízás elfogadásáról, a beszedés megkezdésének tényleges időpontjáról, illetve elutasításáxól — annak okáról —a beszedésre jogosult! ól csak előfizető kaphat értesítést. Kelt: A számlatulajdonos aláírása Kérjük a megbízást jutassa el bankjához, küldje vissza a kiadóba. (3300 Eger, Barkóczy u. 7.) Vagy adja át a Heves Megyei Hírlap kézbesítőjének. ,1 helyi érték

Next

/
Oldalképek
Tartalom