Heves Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-08 / 209. szám
0 I 2003. Szeptember 8., hétfő SZOCIÁLIS HÁLÓ 7. OLDAL A roma társadalomra a fiatalodás jellemző A Magyarországon élő kisebbségek jogállását az 1993. évi kisebbségi törvény szabályozza. A törvény tizenhárom nemzeti kisebbséget ismer el, melyek egyike a cigányság. A roma társadalom annyiban különbözik azonban a többitől, hogy etnikai alapon szerveződött, és - egyedüliként - mögötte nem áll anyaország. Erről és a cigányság helyzetéről kérdeztük a roma származású szociálpolitikust, szociálpedagógust, Galyasné Dósa Katalint.- Milyen arányban van jelen a roma kisebbség a mai magyar társadalomban?- A romák száma ma Magyarországon különböző adatok alapján határozható meg. „Hivatalosan” olyan ötszázezerre tehető a roma kisebbséghez tartozók száma. Rákérdezni, nyilvántartani nem lehet ugyan, de népszámláláson felvethető a származás kérdése is, és aki romának vallja magát, az természetesen regisztrálva van. A legutóbbi népszámlálásnál például többen vallották magukat romáknak, mint a korábbiakban. Ez tekinthető pozitívnak és negatívnak egyaránt.- Reálisnak tekinthető ez a félmiUiós adat?- Az ötszázezer főről én úgy gondolom, hogy ez nem valós szám. A szociológiai kutatásokat általában 16 éves kortól végzik, s az adatsorból pont a 16 éves kor alatti gyermekek maradnak ki, akik jelentős számban vannak a roma népességen belül. Tudjuk, hogy a roma családokban a gyerekszám nő. Demográfiailag az egész roma társadalomra nézve jellemző a fiatalodás, szemben az egész társadalomban tapasztalható elöregedéssel. Ebből fakadóan azok esnek ki a kutatásokból, akik jelentősen megváltoztathatnák a statisztikai adatokat. Vannak olyan becslések, amelyek egymillió kétszázezres roma lélekszámról szólnak, s ez, megítélésem szerint, jobban megközelíti a valós adatokat.- A roma kisebbséget érintő problémák sorában vélhetően nem a lélekszám jelenti a legsúlyosabb gondot.- Célszerű számba venni, hogy mik a valós problémák. Egyrészt az, hogy nincs anyaország, amelytől bármüyen támogatást, eszközformát kaphatnának. A magyarországi cigányok csak a saját kormányukra, a magyar államra számíthatnak. Az országban jelenleg 13 elfogadott kisebbség van, amelyet az 1993. LXXVII. évi kisebbségi törvény rögzít. A gondot az jelenti, hogy a kisebbségi törvény úgy deklarálja a cigányokat, mint az összes többi kisebbséget, vagyis ugyanazokat a jogosítványokat adja számukra, és ez nem szerencsés. A többi kisebbség a kulturális hagyományok őrzését célozza meg elsősorban. Nagyon fontos ugyanez a magyarországi cigányoknál is, de esetükben összetettebb a probléma. Itt szociális, egészségügyi, foglalkoztatási gondok vannak, amelyek szétfeszítik a kisebbségi törvény kereteit. A mai törvényi lehetőségek ezeknek a bajoknak az orvoslására nem megfelelőek.- Mi jelentheti a kiutat?- Nagyon fontos, hogy a szegénység ne legyen egyenlő a cigánysággal. A roma kisebbség ügyét nem szabad szegényproblémakánt kezelni. Egy olyan szegénypolitika megvalósításán kellene gondolkodni, ami együttesen kezeli a hátrányos helyzetű embereket. Ferge Zsuzsa Tausz Katalin, valamint Darvas Ágnes végzett egy kutatást, amelyben a társadalom legszegényebb harmadát vizsgálta, azokat a családokat, ahol az egy főre jutó jövedelem húszezer forint alatt maradt. Az derült ki, hogy a szegénység nem romakérdés. A legmélyebb szegénységben élők többsége nem roma. Tehát egy olyan „szegénypolitika” bevezetésén kellene gondolkodni, ami a többszörösen hátrányos helyzetű embereken segít. Visszatérve a cigányságra: ők többféle szempontból is hátrányosak. Tudjuk, hogy a rendszerváltás előtt a romák 80-90 sáza- léka dolgozott. Persze a rendszerváltást megelőzően nem elsősorban a minőségi, hanem a mennyiségi munka volt a fontos, amit el lehetett látni nyolc általános végzettséggel, vagy anélkül is. A piacgazdaságra áttérve a minőségi követelmény lett úrrá, amihez a korábbi végzettségek és felkészültségek nem voltak megfelelőek. Össze is omlott a korábbi foglalkoztatáspolitika, s kilencvenháromban már több mint hatszázezer munkanélküli volt az országban.- A rendszerváltás egyik nagy vesztese kétségkívül a cigányság volt.- A romák a rendszerváltás után - természetesen alacsony iskolázottságuk és más problémák miatt - elvesztették munkalehetőségüket. Nehezíti a helyzetet, hogy vannak ma Magyarországon olyan „zárvány” települések, ahol százszázalékos a munkanélküliség. Ha nézzük sorban a dolgokat: a roma társadalomban az alacsony iskolázottság a jellemző, ráadásul kis térségekben laknak. A cigányság többségében olyan kis településen él, ahol teljesen el van zárva a külvilágtól, a külvilággal való kommunikációtól, a munkahely és az iskola lehetőségétől. Castell fogalmazza meg a kiilleszkedés fogalmát. A jelenlegi folyamatok beleillenek ebbe a fogalomkörbe. Erre a kérdésre a társadalomnak választ kell adnia.- Azért mind gyakrabban találkozunk olyan romákkal, akik küörtek ebből az élethelyzetből.- Ez a másik oldala az éremnek. Van már a roma társadalomnak egy olyan rétege, amely próbálja azt az utat járni, ami példát tud mutatni, hogy - függeüenül a származástól - érvényesülni lehet. Tény, hogy azok az emberek jutnak el erre a szintre, akiknek a környezeti körülményekben ez megadatik. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a többi roma ember számára „A cigányság többségében olyan kis településen él, külvilágtól” is meg kell teremteni ezeket a lehetőségeket, elsősorban az oktatási rendszerben. Az oktatási rendszernek döntő jelentősége lehet abban, hogy a roma ember a magyar társadalom szerves része legyen, hogy építő eleme legyen a társadalomnak. Az oktatási rendszernek központi szerepe van ebben a folyamatban. Sok múlik azon, hogy az oktatási rendszerben dolgozó szakemberek megfelelőek legyenek. Számos kutatás mutatja azt, hogy az óvodapedagógusok, pedagógusok egy része előítéletes, esetenként cigányellenes. Ezt le kell küzdeni, mert így nehéz integrálni a romákat a társadalomba.- Vannak-e ma szervezett válaszok a jelzett ■ problémák legalább részleges kezelésére?- A vázoltak tükrében is nagyon fontosak a szervezett válaszok, s már vannak is változások, például a roma referensek alkalmazása. Törekedni kell arra, hogy régiós és városi szinten kisebbségi központok jöjjenek létre, amelyek a környezetükben élő kisebbségek helyzetét különböző szempontok szerint tudják segíteni. Egy jó példa az Egerben működő Konszenzus Alapítvány programja, a KID-program, amelynek a legfontosabb célja a 16-25 éves, halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok integrálódásának elősegítése, s ezzel szoros összefüggésben a képzés elősegítése. Azért említem meg ezt a példát, mert a program klienseit nézve, jó nyolcvan százalékuk roma származású. Ami tulajdonképpen nem meglepő. (SIKE) Pályázaton nyert pénzből megtartotta első foglalkozásait a Heves Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők Klubja. A napirenden szereplő témákról szerkesztett összegzés készül. Kerecsend A Közösségi Házban a nyitó klubösszejövetel első vendége Szucsik István, a Heves Megyei Területfejlesztési Iroda vezetője volt. Az előadó elöljáróban mindazokról a támogatási formákról szólt, amelyeket a területfejlesztési tanács 1996-os megalakítása óta biztosított a cigányság életkörülményeinek javítása érdekében. A teljesség igénye nélkül: a ro- " mák részesültek infrastruktúra-fejlesztésben, felkészítést kaptak Phare-pályázatokon való indulásra, a munkahelyteremtés érdekében is élveztek kedvezményeket, bár ezt kevesen vették igénybe. A közmunkaprogramok szervezésekor és a közhasznú foglalkoztatásnál is gondoltak rájuk. , __ - A kezdeményezést hasznosnak tartom, mert lehetőséget nyújt a társadalom csoportjai közötti párbeszédre. A klubvezetőnek, Pusoma Jenőnek azonban megjegyeztem - hallhattuk Szucsik Istvántól -, hogy a megyd jelleghez több kisebbségi önkormányzat képviselőinek jelenlétére volna szükség. A hallgatóság a kérdéseire is választ kapott fotó: pilisy elemér A bevezető klubnapon a helyiek gokat a hallgatóság soraiba. Érdemellett csupán Demjén, kességként megjegyzendő, hogy a Bükkszentmárton és Eger kisebb- rendezvény nyitott volta miatt ségi önkormányzatai delegáltak ta- azon nemcsak romák vettek részt. Ők is érdeklődéssel hallgatták az előadótól, hogy kidolgozás alatt áll az a - kutatómunkára alapozott - stratégiai program, amelynek végrehajtásától a roma lakosság életfeltételeinek jobbítását várják. A megyei közgyűlés valószínűleg még ősszel megtárgyalja a tervezetet. Pusoma Jenő a meghirdetett for-. gatókönyv szerint egy szerkesztő- bizottság élén írásban összegezte a hallottakat, így azók lényege postázva eljut a megye cigány kisebbségi önkormányzataihoz. Legközelebb szeptember 10-én 17 órakor lesz klubnap a kerecsendi Közösségi Házban. Ezúttal dr. Horváth Ágnessel, a Századvég politikai iskola egri tagozatvezetőjével találkozhatnak az érdeklődők. B. S. Bázisiskolában tanulnak a diákok Mátraderecske Kora nyáron kapták meg az értesítést a mátraderecskei általános iskolában, hogy az Oktatási Minisztériumhoz benyújtott pályázatuk sikeresnek bizonyult a bázisiskolai dm elnyerésére. Heves megyében Tenken és Hatvanban működhet ezenkívül hasonló integrációs központ. Erre a címre azon intézmények pályázhattak, ahol az integrált oktatásnak már hagyományai vannak, s a jövőben az eddiginél is eredményesebben szeretnék folytatni ezt a modellt. Mátraderecskén Barcziné Horváth Márta iskolaigazgató úgy fogalmaz, hogy a bázisiskolák pedagógusainak szervezett nyári tréningek némi csalódást okoztak a résztvevőknek. Itt derült ki ugyanis, hogy a cím elnyerése csupán lehetőség arra, hogy továbMátraderecskén nem új fogalom az integrált oktatás. Idén szeptemberben 226 gyermek, köztük 96 roma tanuló folytatja tanulmá- bi pályázatokkal korszerű eszkö- nyait közös tanulócsoportokban. Felvételünk a hatodik osztályban készült az első tanítási napon zökhöz jussanak az iskolák.- A helyzet az, hogy az integrált oktatás nálunk nem új fogalom. Hosszú évek óta együtt tanulnak a magyar és az etnikumhoz tartozó diákok, s szép eredményeket értünk eddig is el a felzárkóztatásban. A nálunk tanító kollégák közül sokan komoly szakmai sikereket értek el ezen a területen. Épp ezért egy kissé elkeseredtünk, hogy a kilátásba helyezett ötmillió forintnyi pályázati pénzhez csak további pályázatok útján juthatunk hozzá. Az iskolába egyébként szeptember 1-től 226 gyermek jár, s közülük 96-an a kisebbséghez tartoznak. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy hozzájussunk a pénzhez, a bökkenő csupán az, hogy a pályázatokra szánt időt és energiát nem honorálják az így is túlterhelt tanároknak - összegezte véleményét az igazgató. (B. K.) Esélyteremtők Az elmúlt héten tartottak tanácskozást az OFA-KID 2002 pályázati program megvalósításának helyzetéről a Konszenzus Alapítvány Heves Megyei Szervezetének szervezésében. A Kereskedelmi, Mező- gazdasági és Vendéglátóipart Szakközép-, Szakmunkásképző Iskola és Kollégiumban összegyűlt szakembereket a program szakmai irányító testületének elnöke, Jékli Sándor köszöntötte. Előadásában az elnök szólt a pályázati program főbb célkitűzéseiről, eddigi legfontosabb tapasztalatairól. Mint fogalmazott a projekt célja a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok elhelyezkedésének segítése, s alapfilozófiájuk szerint az érintett fiatalok csak akkor tudnak eséllyel integrálódni, ha a munkahelyi elvárások és a munkavállalói képességek összhangban vannak. A második éve tartó program célcsoportja a 16-25 év közötti, halmozottan hátrányos helyzetű, szakképzetlen korosztály. Az elmúlt esztendőben 483 fiatallal kerültek kapcsolatba, s közülük a jelzett célcsoporthoz 183 fő tartozott. A kliensek közül 2002- ben munkába állt 34 fő, képzésbe került 52 érintett. Az idei esztendőben 130 célcsoporti fiatallal alakítottak ki kapcsolatot, akik közül negyvennek sikerült elhelyezkednie, huszonnégyen pedig bekapcsolódtak valamilyen képzésbe. Jékli Sándor szerint a pályázati program végrehajtásában a továbbiakban sem a mennyiségi növekedést kell előtérbe állítani, hanem az alaposabb munkát kell megcélozni. Ennek érdekében a már meglévő jó szervezeti kapcsolataikat szélesíteni kell, például a kistérségek irányába történő nyitással. ______ ■
