Heves Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-01 / 203. szám

2003. Szeptember 1., hétfő MEGYEI KÖR KÉP 5. OLDAL Gondoskodó részvénytársaság Gyöngyös- A Mátrai Erőmű Rt. jövője 2020-ig biztosí­tott, a további sorsát pedig az elkövetkező öt év fejlesztései határozzák majd meg. Meg­ígérhetem, hogy a társaság továbbra is gon­hető bér- és szociálpolitika jellemzi majd, természetesen élve a takarékosság kínálta lehetőségekkel is - mondta az immár hagyo­mányos bányásznapi ünnepségen Valaska József, a Mátrai Erőmű Rt. igazgatótanácsá­nak elnöke. Mint fogalmazott, az idei és a jövő év nagy kérdése, hogy lignitre épü­lő, vagy a gázüzemet megcélzó fejleszté­sek indulnak-e el a következő időszak- báh. A széntüzelésű üzemre vonatko­zóan - a mostani 100 megawattos blok­kokat kiváltva - egy 400 megawattos új blokk építésének lehetőségét vázolta. Ez a beruházás 135 milliárd forintba ke­rülne, és több ezer embernek, valamint sok száz környező vállalkozásnak, be­dolgozónak adna munkát 2005-2008 között. Hogy ez, vagy a gázüzemre történő átállás valósul-e meg, az elsősorban a hazai gazdaságpolitika alakulásától függ, vélekedett az elnök, hozzátéve, hogy a gázüzem hosszú távon kevésbé kiszámítható, importfüggő és bizonyo­san drágább, mint a széntüzelés. A bányásznapon idén is több elisme­rést adtak át, miniszteri dicséretben ré­szesült Krisztián Tibor vezető elek- trikus és Oláh András szakvezető, aki a napokban a fővárosban veheti majd át az elismerést. A társaság legmagasabb kitüntetését, az aranyból készült Mátrai Erőmű Részvénytársaságért Emlékérmet „Telt ház” a Fő téren. Sokakkal együtt Kovács Kati is fellépett ezúttal Bolla Dezső és Csipe Imre osz­tályvezetők vehették át. Elnöki dicsére- doskodni fog az alkalmazottairól, azokról, tét tizenhatan, céggyűrűt hatan kaptak, s akik elkötelezettek iránta. Az elkövetkező több elismerést is kiosztottak a szakszerve- időszakot lojális, európai mértékkel is mér- zeti munkában jeleskedőknek. A Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szak- szervezetének alelnöke, Hámori István Péter köszöntőjében egyebek között azt hangsú­lyozta, éppen száz esztendeje tartották meg Főhajtás A bányásznapi rendezvénysorozat nyitánya­ként megkoszorúzták a Bányászat Hősei­nek emléktábláját. Az erőműben megrende­zett ünnepségen Hamza Jenő főosztályveze­tő beszédében kiemelte, hogy ez az ember­próbáló szakma kivívta magának a társada­lom megbecsülését. Megemlékezett arról a több mint száz bányászról, akik a mátraaljai bányászkodás majd egy évszázada alatt munkavégzés során vesztették életüket. Hangsúlyozta: napjainkban a termelés már sokkal biztonságosabban zajlik, azonban a hősi halált halt bányászokról mindenképp meg kell emlékezni, hiszen a veszély mindig is része volt ennek a szakmának. (I. z.) a bányamunkások első országos konferenci­áját. Rá tíz évre nyomtatták ki a Bányamun­kás című, ma is megjelenő lap első számát, ami akkoriban a szakszervezet szerepét vál­lalta, így a kezdetet ekkortól datálják, bár hivatalosan csak öt év múlva, 1918-ban ala­kult meg az országos szakszervezet. A Fő téren megrendezett egész napos programon neves művészek szórakoztatták a - nem csak bányász - közönséget, igye­kezve minden korosztály igényeinek meg­felelni. A zenés-táncos produkciókat utca­bál követte, melynek fénypontja a tűzijáték VOlt. (S. P.) Éjjel repül és támad Heves megye ösztöndíjasai Eger Megkezdődött az amerikai fehér szövőlepke második nemzedéké­nek elszaporodása - figyelmez­tetnek a szakemberek. A száraz, meleg levegő igen kedvező a lár­váknak, amelyek elsősorban a díszfákat, a csonthéjas és az al­matermésű gyümölcsfákat ve­szélyeztetik. Ezért a polgármesteri hivatal illetékesei felhívják a lakosság fi­gyelmét, hogy a tulajdonukban levő fákat vizsgálják meg és szükség esetén gondoskodjanak a védelmükről. Az elérhető fertő­zött ágrészeket távolítsák el és semmisítsék meg. Vegyszeres védekezésre az engedélyezett szabadforgalmú készítmények használhatók, a munka-, az élel­mezés-egészségügyi várakozási idők maradéktalan betartása mellett. A szakemberek szerint téve­sen nevezik amerikai szövőlep­kének e rovart, mert a medve­lepkék családjába tartozik. A hím csápja fésűs, pödörnyelve fejlett. A lepke szőrös hernyói társasán élnek, nappal szöve­dékben pihennek. Nálunk 1940 óta terjedt el és márciustól szep­temberig repül, méghozzá az éj- jeli órákban. _______________■ A mostani tanévben huszonnyolcán kapnak segítséget Heves megye, Eger A Heves Megyei Közgyűlés Mű­velődési, illetve Ifjúsági és Sportbizottsága által az idén, immár harmadik alkalommal, meghirdetett „Heves Megye Ösz­töndíjasa 2003” pályázatra be­érkezett 101 jelentkezésből 87 volt érvényes, közülük nyerték el 28-an az egy tanévre, azaz 10 hónapra szóló ösztöndíjat — je­lentette ki Sós Tamás közgyűlé­si elnök a Megyehá­zán tartott ünnepé­lyes szerződésköté­sen. Hozzátette: a legjobb befektetés­nek a tanulás számít, amihez természete­sen kell a diák ambí­ciója is. Azonban - emlékeztetett - nem mindenki teheti meg, hogy ta­nuljon. Ebben az esztendőben Tajti Mária (Istenmezeje, ELTE, szo­ciológia), Almádi Tamás (Tarnaörs, Debreceni Egyetem, orvos), Vass Ágnes (Heves, Pé­csi Egyetem, hegedűtanár), Detkovics Anikó (Eger, Pécsi Egyetem, szobrász), Prokaj Franciska (Eger, Miskolci Egye­tem, zeneművészet), Jambrik Zsuzsanna (Zagyvaszántó, Szent István Egyetem, Jászbe­rény, tanító), Telekes Nikolett (Füzesabony, Szent István Egyetem, Jászberény, tanító), Roma Tamás (Szilvásvárad, Szegedi Tudományegyetem, zongora), Petrovics Petra (Hat­van, Miskolci Egyetem, jogász), Csáki Eszter (Petőfibánya, Mis­kolci Egyetem, zeneművészet), Mennyit kapnak a nyertesek? A nyertesek a mindenkori öregségi nyugdíjminimum egyharmadát kapják meg havonta a tanév folyamán, ami jelenleg 7300 forint. Az erről szóló szerződést - Sós Tamás mellett - Sebestyén János, a művelődési és Tuza Gábor, a sport- és ifjúsági bizottság elnökének jelenlétében írták alá a hallgatók. Bakos Mónika (Abasár, BGF, ke­reskedelem), Lovász Anikó (Bélapátfalva, Debreceni Egye­tem, politológia), Acsay Judit (Hatvan, Szent István Egyetem, Jászberény, tanító), Meggyesi Melinda (Eger, Debreceni Egye­tem, jogász), Szerencsi Judit (Szihalom, Budapesti Műszaki Egyetem, építészmérnök), Dombóvári János (Eger, Buda­pesti Műszaki Egyetem, építész- mérnök), Varga Krisztina (Pétervására, EKT, szo- ciálpedagógia), Knoll Anita (Kerecsend, Szent István Egye­tem, gazdálkodás), Czéh Csilla (Gyöngyöspata, Szent István Egyetem, gazdálkodás), Lukovszki Viktor (Domoszló, ELTE, programozó matemati­kus), Szajlai Adrien (Füzes­abony, KF Református Tanító­képző Főiskola, taní­tó), Varga Katalin (Egerbakta, Debrece­ni Egyetem, néprajz), Verebély Linda (Ver- pelét, Miskolci Egye­tem, gazdaságtudo­mány), Fekete Andrea (Lőrinci, Szolnoki Fő­iskola, kereskede­lem), Pető Anna (Ecséd, Szent István Egyetem, Jászberény, szociálpedagógia), Szalmási Ni­kolett (Novaj, Szent István Egyetem, gazdasági agrármér­nök), Kovács Krisztina (Füzes­abony, Szent István Egyetem, munkavállalási szak), Utassy Mária (Tarnalelesz, Szent Ist- ván Egyetem, agrármérnök). ■ PÉCSI ISTVÁN Hivatástudat Ilyenkor, tanévkezdés idején az időseb­bek önkéntelenül is felidézik azt a felejthe­tetlen első csengetést. Az évtizedekkel előt­tit. Felvillan a tanítónők emberséget, szere­tet sugárzó tekintete, s újra átélik a pillanatokat, amikor oldódott a félsz, a gátlás, ahogyan kialakult az újfajta kötődés, az, amit hatvan év után sem lehet elfeledni. Különösképp, ha folyvást emlegetjük, átéljük azokat a mind emlékezetesebbé váló törté­neteket. S mennyi érzelemteli nap, hét, hónap! Magunkba plántáltuk biztató szavaikat, figyelmeztünk intelmeikre, s igazodtunk is azokhoz. Nem kellettek reformok, szuperhatásúnak hirdetett, de folyvást becsődölő módszerek. Elég volt a kréta, a tábla, ne­künk pedig a palavessző, mégis gyorsan elsajátítottuk az írás-ol­vasás fortélyait. Könnyedén, szinte élvezettel, mert felnéztünk a Magvetőkre. Kimondatlanul is éreztük: értünk álltak katedrára, miattunk figyelmeztek ránk. Csak később tudatosult — már felnőtté érett fiatalként —, hogy ez a hivatástudat, a jövő nemzedékek iránti elkötelezett­ség. Tisztában voltak azzal: lényük jobbik része bennünk él to­vább. Akárcsak a hála, a köszönet mindezért, hogy útnak indí­tottak. A kitartás, a szorgalom, a lelkiismeretesség irányába. Egy részünk annyira példaképnek tekintette őket, hogy nyomdo­kukba lépett, tanítóként, általános vagy középiskolai tanárként. Az utóbbiakhoz tartozom jómagam is. Az első szeptemberi rajtkor önkéntelenül is felidéztem azt a még régebbit, s ez az impresszió erősítette később is azt a meggyőződésemet, hogy érdemes, megéri, mivel az elvetett mag szárba szökken. Akkor 'is látszatreformerek — mennyien voltak, s vannak ma is — gyö­törtek minket bugyuta, valóságidegen elképzeléseikkel. Látszó­lag bólogattunk. Megadtuk azt, ami a pillanatnyilag éppen ille­tékes „császárnak” jár. Ám a ránk bízottakkal érzékeltettük, hogy nem ez a lényeges, hanem az az ösztönösen fakadó tett­# vágy, amely majd mindnyájunkat vezérel. Új gárdák jöttek, stafétaváltók. Őket is kínozzák a nem egy­szer öncélú változásokat sürgetők. Mindez ne zavarjon senkit. Hallgasson lelke biztatására. Adja nap mint nap a tőle telhető legtöbbet. A rájuk felnézők, az ébredő tudatúak ugyanis erre szomjúhoznak, s értékelik a tiszta segítő szándékot. Az annyi­szor deklarált, de igen sokszor semmibe vett oktatási-nevelési szabadság jegyében munkálkodjanak hitük szerint, mert az idő folyvást őket igazolja. Egyfajta halhatatlanságot garantálva a múlandóságban... Vállalkozók a templomért Gyöngyöspata A település európai hírű templo­ma idegenforgalmi látványosság­ként sok látogatót vonz a térség­be. A tavaly ősszel alakult Gyöngyöspatai Vállalkozók Egye­sülete azzal a szándékkal fogott össze, hogy a templom eddigi - meglehetősen kellemetlen szög­ből való, közlekedést is zavaró - esti megvilágítását korszerűsít­sék. Az egyesület elnöke, Simó István lapunk kérdésére elmond­ta: februárban jótékonysági báli rendeztek ennek érdekében, ahol ki-ki erejéhez mért felajánlást te­hetett az új világítás megvalósítá­sához. Az akkor beérkezett és az­óta tett 10-100 ezer forintos ado­mányok a tagdíjakkal kiegészül­ve fedezték a 465 ezerforintos be­ruházás költségeit, s így augusz­tus 20-a óta megújult fényben tündököl esténként a patai temp­lom. Hét energiatakarékos, fém- halogén lámpa világítja meg az egyes pontokat, így külön a tor­nyot is, amelyek automatikusan, a közvilágítással együtt kapcsol­nak be sötétedéskor. Az egyik adományozó, Magda Sándor or­szággyűlési képviselő hangsú­lyozta: magánemberként vett részt az akcióban, mert fontos­nak tartja, hogy akinek módjá­ban áll, ezen az úton is támogas­sa szükebb hazája értékeinek méltó megjelenítését.- Műemléki területről lévén szó - tudtuk meg Simó Istvántól - ter­mészetesen az illetékes hivatallal is egyeztetni kellett. A hivatal munkatársai gyorsan és önzetle­nül álltak mellénk, és köszönet il­leti őket azért is, hogy a szüksé­ges terveket költségmentesen bo­csátották rendelkezésünkre. A hivatallal kialakult kapcsolat a jövőre nézve is gyümölcsöző le­het, hiszen már a templom több mint nyolc éve tervezett kerítésé­nek építése és a sekrestyeajtó res­taurálása hamarosan elkezdőd­het, méghozzá helyi vállalkozók bevonásával. j.á. ben és útvona­lon jut el a kijelölt településekre és munkatársak tevékenységét, leg- a munkatársai a házaknál veszik alább annyira, mint a mostani fel a küldeményeket, illetve kéz- postai alkalmazottak munkáját. besítést is folytatnak. Az autók A program elsősorban a takaré- kürthanggal jelzik érkezésüket a kosságot szolgálja, miközben tel- lakóknak, akiket postai informá- jes körű szolgáltatásokat is bizto- ciós jelekkel, például táblákkal, sít a partnereiknek. imentuszj Nagy sikere volt a látogatók körében a színpompás egerszalóki szüreti felvonulásnak FOTÓ: ÖTVÖS IMRE Falunap és fesztivál Egerszalók Borversennyel kezdődött, tűzi­játékkal és színes szüreti bállal zárult az elmúlt hét végén a programokban gazdag falunap. A rendezvény keretében Guides és Almágy községekkel testvértelepülési szerződést kö­tött az önkormányzat. A gulácsiakkal akkor kerültek kapcsolatba az Eger melletti falu lakói, amikor az árvíz sújtotta község gyerekeit látták vendé­gül a szalókiak. Azóta szoros barátság fejlődött a két település lakói között. A szlovákiai Almággyal pedig az iskola révén ismerkedtek össze a szalóki gye­rekek, akik télen Almágyra jár­nak síelni és az ottani diákok pe­dig a nyár néhány napját töltik a hírneves szalóki hőforrás mel­lett. A szüreti műsort egyébként parádés felvonulás vezette be. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom