Heves Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-29 / 227. szám
6. OLDAL TARNASZENTMÁRIA 2003. Szeptember 29., hétfő TARNASZENTMÁRIA Polgármester: Majoros Gyula Alpolgármester: Simon Ferencné Körjegyző: Zrónik István A képviselőtestület tagjai: Gál József, Kocsis Lászlóné, Gyetvai Andrásné, Veres István Községháza címe: 3331 Tamaszentmária, Egri út 2. Telefon és fax: 36/359-333 Ügyfélfogadás: Minden szerdán 8-tól 16 óráig. Igény szerint bármikor. Lakosság száma: 304 fő 0-14 éves: 26 fő 14-18 éves: 16 fő 19-60 éves: 35 fő 60 év felett: 227 fő Intézményeik nincsenek. Vállalkozások száma: 5 Helyi adó: • Iparűzési adó: 0,8 % • Kommunális adó: nincs • A szemétdijat az önkormányzat fizeti minden ingatlan után. Jeles napok: • Március 15. • Május 1. • Július 2. Sarlós Boldogasszony-búcsú Közérdekű telefonszámok: Körzeti orvos: 359-333 A település története: A Tama-völgy északi, leszűkülő részénél már a honfoglalás előtt is lakott volt a település helye. Erre utalnak a régészeti leletek. Éltek a III. században itt vandálok, majd a IV. században szarmaták. A honfoglaló magyarok is hamar benépesítették a vidéket. A középkorban Tamaszentmária sorsa hasonlóan alakult a környékbeli településekéhez. Az Árpád-kortól kezdődően az Aba nemzetség birtokában voltak. A faluról 1417-ból származik az első okleveles forrás, amely szerint a Zenthmariya család birtokában volt. Innen ered a falu neve. A település Eger ostromakor elnéptelenedett, de 1590 körül ismét lakott lett. 1717 és 1719 között a települést újra benépesítették. 1721- ben Eger város, 1722- töl a Tarródy-, majd a Gellén- és a Csuma-család birtoka. 1746-ban a falu lakóinak többsége szlovákul beszélt. A falut nagy erdőterület veszi körül, hagyományos foglalkozásnak számít a faszénégetés. Hisznek a becsületben Érdemes vállalkozni A különlegesen szép templomról az interneten is találnak kedvcsináló leírást a turisták fotói perl marton A megye egyik legkisebb települése a Mátra és a Bükk találkozásánál fekszik. Régebben a mező- gazdaságból, majd az iparból éltek, de ma már lakóinak többsége nyugdíjas. Majoros Gyula polgármester mégsem kongatja a vészharangot, nem tart attól, hogy lélek nélkül marad a falu. Mert az öreg házak nem maradnak gazdátlanul. Az új tulajdonosok elfogadják, hogy rossz a buszközlekedés, autóba kell ülniük, ha dolgozni mennek, de kárpótolja őket a nyugalom és a szépség, amikor hazatérnek. Ma már nemcsak a nyugdíjasok választják Tamaszent-máriát új lakhelyüknek, hanem a fiatalabb vállalkozók is, akik ügyeik intézése miatt városi lakosként is autót használnának. Az ingatlanok után különösen azóta nőtt meg itt is a kereslet, amióta híre ment az egerszalóki hőforrás fejlesztésének. S aki ide költözik vagy itt vásárol üdülőt, Bükkszékhez, a másik, gyógyvizéről neves fürdőhelyhez is közel kerül. Tarnaszentmárián minden infrastruktúra adott, egyedül a szennyvízcsatornázás várat magára, de az is már csak egy évig. A tervek elkészültek, a kivitelezés jövőre indul, és be is fejeződik. Az idén elkészült a templom díszvilágítása, egymillió forintért. Az umatemetőt novemberben, mindenszentek ünnepén adják át. A ravatalozó teljes átépítését 2004-re tervezik. A polgármester elmondta, hogy a faluban 6 óvodás és 19 általános iskolás él. Okét a két önkormányzat tulajdonában lévő autóbusz szállítja a szomszédos Verpelét gyermekintézményeibe. A falu kicsi, de nem maradhatnak el a társadalmi rendezvények. Műidig megtartják a farsangi mulatságot, a majálist, amikor nagyon finomat főznek a sportpályánál kondérban, és októberben az idősek világnapját a társadalmi klubban, ahol műsorral és ajándékkal kedveskednek a 70 év felettieknek. Az önkormányzat nagyon szűkös költségvetésből gazdálkodik. Fejlesztésekre csak igen komoly takarékoskodás árán jut. Távlatokban szeretnék majd felújítani a községházát, és tovább csinosítani a faluközpontot. Már eddig is sokat költöttek a virágokra, amelyek kora tavasztól késő őszig pompáznak a templomdomb körül. A közmunkásoknak nemcsak a virágültetés, hanem a növények ápolása is a feladata, ők tartják rendben és tisztán a falu közterületeit. Tarnaszentmárián elterjedt, hogy a kertek gyümölcseit és a friss tojást a kapuk elé állított asztalkán kínálják a vásárlóknak. Az itt élők tisztességesek, s ugyanezt a becsületességet tételezik fel azokról is, akik vándorként látogatnak el szépséges falujukba. ____________________________■ C soda-e, hogy ide költöztem? Kívánatos lett sokak számára a falu. Budapestről, Debrecenből, Miskolcról többen is vásároltak itt házat. Eredetileg nyaralónak, de amikor meglátták, müyen szép itt mind a négy évszak, végleg itt ragadtak. Az első fecskék közé tartozik Lorberer Sándor, aki még 1992- ben vette meg a házát. Építési vállalkozó, s Hatvantól Salgótarjánig több helyütt volt már munkája. Eleinte csak akkor aludt Tarnaszentmárián, ha erre volt dolga, most már el se menne innen. Pedig a faluval korábban semmi kapcsolata sem volt. A környéket csak onnan ismerte, hogy édesanyja Verpeléten született.- Magáért beszél ez a táj - indokolja döntését a férfi. - A templomunk olyan, mint egy kis ékszerdoboz. A környezet és a levegő kristály- tiszta, az emberek közvetlenek. Az útjaink, járdáink aszfal- tozottak. Már csak a szennyvízcsatornázás hiányzik, de hamarosan az is elkészül. A vállalkozó eredetileg egy her- cig parasztházat szeretett volna vásárolni. De akkor nem kínáltak ilyent - pedig a faluban sétálva több szépet is látni -, ezért beérte egy fiatalabb épülettel, amit ízlése szerint átalakított. A felesége a munkahelye miatt nem hagyhatja el a fővárost, csak a nyarakat töltheti itt, s úgy érzi, hogy ez a világ leg- békességesebb helye. A férfi két hobbijának is élhet immár. Tarthat két hatalmas kutyát, fajtáját tekintve kaukázusi juhászt, Dinárt és Anit. Róluk Budapesten, az emeletes házban szó sem lehetett. A másik kedvtelése a borászat. Ezen a környéken kiváló szőlő terem, következésképp a bor is kitűnő belőle. De amiért sosem hagyná el Tarnaszentmáriát, az a látvány, amit a kertjéből élvezhet. A Mátra lankái oly mesések, hogy lehetetlenség velük betelni. _____■ A sztalos kisiparosként keresi a kenyerét Bujáki János. A fiatalember 1995-ben költözött a településre, s háza mellett nyitotta meg műhelyét. Nyílászárókat, lambériát gyárt. Azt mondja, hogy egy vállalkozó számára ideális itt a lét. Az alacsony mértékű iparűzési adó sokak számára lehetne csábító. Az már kevésbé, hogy Tamaszentmária egy eldugott kis falu, de az asztalos nem bánkódik emiatt. Jól tudja, hogy a minőségi munkáért hajlandók a megrendelők nagyobb távolságot is megtenni. Őhozzá is rendre visszatérnek régi, elégedett kuncsaftjai. így már arra is nyílt módja, hogy ne csak önmaga dolgozzon, hanem egy alkalmazottnak is munkát kínáljon. Az sem elhanyagolható szempont, hogy ebben a faluban jó a közbiztonság. Nem kell attól tartani, hogy meglopják az embert. Itt nyitva maradhat a műhely ajtaja, ha valami miatt átszólítják a mestert a szomszédok. Az ifjú asztalosnak még korai lenne a nyugdíjaséveire gondolni. De ő máris úgy érzi, hogy itt öregszik majd meg, egy cseppet sem vágyódik el innen. Csendes, kedves ez a falu, jó itt élni. Több fiatal család is megtalálhatná itt a számítását, ha a buszjárat sűrűbb volna. A legszebb templom Verebélyi János már 79 éves, mégse kéreti magát, ha valaki kíváncsi a dombtetőn sok-sok lépcsővel megközelíthető templomra, s annak az ugyancsak lépcsőzve megközelíthető rendkívüli altemplomára. Csaknem ötven éve gondnoka a páratlan szépségű műemléknek. János bácsi az érdeklődőknek, akik nemcsak bámészkodni szeretnek, hanem kíváncsiak is az építmény keletkezésére, írásos ismertetőt ad. Ebből megtudhatják, hogy az egykor Szent István tiszteletére szentelt - ma Sarlós Boldogasszony nevét viselő - templom hazánk legrégibb és legkisebb, ma is használatban lévő temploma. Feltehetően Géza fejedelem öccse, Mihály herceg, az Aba-nemzetség megalapítója építtette a X. század végén. Az évszázadok során romossá vált templomot a XVIII. század első felében felújították és újraszentelték. Az épület közel a párkány- magasságokig eredeti, és csak a XIX. század végén toldották meg. Utolsó nagy helyreállítása 1980 és 1986 között történt meg. Az idős gondnok jól emlékszik az Országos Műemléki Felügyelőségtől M. Anda Juditra, aki a helyreállítás terveit készítette, továbbá a régészre, Kozák Károlyra, és a kivitelezést végző egri építésvezetőség dolgozóira, akiknek köszönhetően eredeti pompájában áll most is a gyönyörű templom. Külsejében a korai, X. századi épület látványát hangsúlyozza. A tető- szerkezet zsindellyel fedett, a torony kőből faragott. Az utólagos épületrészt a kő színéhez igazodó színű vakolatréteg fedi, jelezve annak későbbi építési idejét. A templombelső sokat visszaad az eredeti tér hatásából. Az emelt szentélyű, altemplomos építmény egyedülálló egyházi építészetünkben. Verebélyi János bácsi nemcsak gondnokként tevékenykedik, hanem szívesen segít fiának is a kertben vagy kinn a földeken. Ezért célszerű előzetesen bejelentkezni a 36/359-980-as telefonszámon, ha valaki szeretné megnézni a templomot. A faluba érve a Parádi út 11. szám alatti házában kereshető fel János bácsi. FOTÓ: PERL MÁRTON Ilyen templomot sehol másutt nem látni az országban MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Veresné Pető Katalin VÁLLALKOZÓ- Azt szeretném, hogy sokkal több fiatal települjön ide. Kedves, szép hely a falunk, biztos ők is jól éreznék magukat köztünk. Aki ellátogat hozzánk, gyönyörűnek találja a templomunkat, a környéket, az utcákat. Sajnos a közlekedés, a nagyon ritka buszjárat elriasztja azokat, akiket a munkahelyük Egerhez köt. Az sem jó, hogy a társadalmi klub üres, pedig jó lenne a gyerekeknek ott videó és számítógép, amivel szeretnek játszani. Az igazán kicsiknek a játszótér hiányzik, szép fajátékokkal, hintával, homokozóval. Mert most csak az utcán szaladgálhatnak. Igaz, nincs nagy forgalom, de azért balesetveszélyes. Majdajk Tibor NYUGDÍJAS- A központban jó lenne kialakítani a körforgalmat akkor, amikor a Szólát felé vezető utat kijavítják. Már előre tartok attól, hogy megszüntetik nálunk a postát, mert abból nekünk, nyugdíjasoknak sok bajunk lesz. Az itt élő idős emberek nem levelezhetnek az Interneten. Jó volna, ha munkahelyek létesülnének, hogy a közlekedés ne vegye el a dolgozók idejét. Olyan üzemre gondolok, amelyben tíz-húsz embernek, nőknek, férfiaknak egyaránt kínálhatnának munkát. Szakmunkások is élnek a faluban, de a betanított munkát is szívesen vállalnák sokan. A legfontosabb, hogy javuljon a buszközlekedés, mert körülményes az Egerbe jutás. Bárdi Judit vállalkozó- Verpelétről járok át ide dolgozni, nagyon szívesen. Mert ez egy csodálatos, nyugodt kis falu, és szépen fejlődik. Talán legjobban a munkahely hiányzik az itt élő fiataloknak. A másik nagy baj a ritka buszközlekedés. Innen csak kocsival lehet dolgozni járni, ezen feltétlenül változtatni kellene. Mert ez visszatartja azokat, akik gyerekekkel ide költöznének. Pedig a családok számára ideális ez a környezet. Nyugalmas, biztonságos és gyönyörű. Az emberek is végtelenül kedvesek, barátságosak. Segítenek egymásnak, ha valaki bajba jut. A vendégeket is szívesen látják. A vendégek pedig nagyon jól érzik itt magukat. Majdajk Tiborné BOLTI ELADÓ- Szeretnénk, ha mielőbb megépülne a szennyvízcsatorna, mert már csak ez hiányzik, különben minden megvan. Ami még jó volna, ha a társadalmi klubot sikerülne úgy berendezni, hogy a fiatalok oda járhassanak szórakozni. A boltban az ellátás jó, friss árut kapunk, időben érkeznek a szállítók. Csak több vásárló kellene. Ehhez persze az kell, hogy a faluba fiatalok is költözzenek. Ha a buszközlekedés jobb volna, akkor szívesen választanák Tarnaszentmáriát a gyerekes családok lakóhelyüknek. Mert az óvodások és az iskolások utaztatása az önkormányzati busszal megoldott, de a felnőttek csak autóval mehetnek dolgozni. Pásztor Imre KŐMŰVES VÁLLALKOZÓ- Szerintem jó és fejlődőképes a településünk, jövőre már szennyvízcsatornánk is lesz. Ha megcsinálják végre Egerszólát felé az utat, nem lehet panaszunk az autós közlekedésre sem. Már csak a buszjáratot kellene sűríteni. Nekem semmi se hiányzik, nagyon elégedett vagyok a polgármesterünkkel és az ellenzékkel is. Tarnaszentmárián rendes emberek laknak, nem hagyják, hogy romos legyen a házuk. Ezért mindig van munkám is, nem panaszkodhatom. Most az önkormányzattól kaptam felkérést, hogy csináljam meg az umatemetőt, a kolumbáriumot. Tartom a határidőt, novemberben, a halottak napjára átadásra kerül.
