Heves Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-03 / 205. szám

2003. Szeptember 3., szerda MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Nem ügyelnek tovább, felmondtak FESZTBAUM BÉLA Hol a morál? Ha már eddig nem tettem, a továbbiakban még inkább nem szándékozom beleütni az orrom a napi politika ütök-kapok harcába, noha annak hatásait nem tudom elkerülni, ha társadalmi problémák ecsetelésére szánom magam. Tollat is­mételten azért ragadtam, mert az elmúlt napokban meglepő vé­leményeket hallottam szinte csokorba kötve közismert szemé­lyektől, az MTV reggeli műsoraiban. A magyar egészségügy, szerinte több mint tragikus helyzetéről úja legújabb könyvét Moldova György. Az első, már megjelent fejezetét elemezték vele hosszasan. Az író a politikai rendszer- váltás utáni kormányokat teszi kivétel nélkül felelőssé, olyan jel­zőket használva, melyektől még a műsorvezető is megrettent. Hiába igyekezett azonban Verebes István riporteri szerepében tovább terelni a szót, mérsékeltebb álláspontra bírni a szerzőt, Moldova többször is nyomatékosította, hogy az eddigi kormá­nyok emberei kivétel nélkül csaltak, loptak és hazudtak, csak­úgy, mint a mostaniak. Szerinte ezért zuhan színvonala mélysé­geibe például az egészségügy is. A vállalkozók és a profi futball vezére, Demján Sándor várat­lan kérdéseket kapott, elmondása szerint is másra készült. Még­sem habozott. A szurkolói viselkedések esetleges rendszabályo­zása kapcsán oda jutott végül Demján, hogy így fogalmazott: Magyarországon nincs morálja a politikának. Ezt mondta több­ször szemrebbenés nélkül. Ezért nem lenne ő politikus, mint váltott az üzleti pályáról politikaira az ellenzéki oldalról sűrűn kritizált Gyurcsány Ferenc sportminiszter. Kádár Béla, az MDF- kormány külgazdasági minisztere egy évtizednél is több tapasz­talata alapján egy másik műsorban ekképp vélekedett: a politi­kusok önös érdekeiket helyezik előtérbe, így például nem be­szélnek a magyar gazdaság kétségbeejtő állapotáról sem. Szá­mukra csak a hatalom fontos - mondta a szakember. Ezek után miként lehet indulatok nélkül tovább nézni a tv-t? Teljesen fölösleges firtatni a morált, mert az egyéni érvényesü­lés, pontosabban a pénz számít itt kérem, és semmi más. Az ígé­retekkel elkábított kisember pedig csak kutasson otthon a kopott ládafiában, hátha a fillérei között rátalál a hajdani erkölcs marad­ványaira is. Aztán dobja el azt a rongyos régit, azzal ugyanis már semmire sem jut. Valóban ide jutottunk? Támogatások a megyének (Folytatás az 1. oldalról) Mint arról korábban beszámol­tunk, az elmaradt tavalyi béreme­lés miatt több szerződéses jogvi­szonyú „dolgozó” pert kezdemé­nyezett, amelynek egyelőre nincs vége, szeptember közepén a mun­kaügyi bíróságon folytatódik a megyei bíróságot is többször meg­járt történet. Oláh doktornő sze­rint nem kétséges a végkifejlet, hi­szen ha igaz, hogy Magyarorszá­gon az „egyenlő munkáért egyen­lő bért” elve érvényesül, akkor nem lehet különbséget tenni köz- alkalmazott és szerződéses „mun­kavállaló” között. Márpedig az ügyeletnél — állítja - ez történt, amikor kizárólag a két közalkal­mazott bérét emelték meg tavaly. — Az is tény, hogy a szerződése­ink tartalmukat tekintve munka­viszonyt takarnak, s mivel immár ezt is vizsgálja a munkaügyi bíró­ság, aligha állapíthat meg mást, mint hogy esetünkben színlelt szerződésekről van szó. Minden­nek tükrében még egyértelműbb, hogy jogos járandóságunkat köve­teljük — szögezi le a doktornő, mutatva egy levelet is, amelyben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár arról tájékoztatja, hogy a nem közalkalmazott dolgozókat is megillette volna a béremelés, ám ennek fedezetét az ügyeletet működtető Humán Alapellátások Intézete (HA1) nem igényelte meg, holott erre tavaly október 18-ig lehetősége nyílt volna. Sőt, a doktornő szerint még tavaly de­cemberben is kérhették volna a pénzt a méltányossági keretből. Kérdésünkre azt is elmondta: ki­zárólag akkor térnének vissza dol­gozni, ha egyrészt megkapnák a törvény szerint járó illetményü­ket, másrészt az ügyelet a HAJ fel­ügyelete alól kikerülne. Dr. Hammer István, a HAI igaz­gatója elsőként azt szögezi le, hogy az elmaradt béremelésekkel kapcsolatos keresetet a munka­ügyi bíróság kétszer elutasította, mondván: nincs munkajogi kap­csolat a felperesek és a HAI között. Igaz, a következő tárgyaláson is­mét a munkaügyi bíróság lesz hi­vatott eldönteni, hogy akad-e olyan érintett, aki munkaviszony­nak megfelelő feltételek között dolgozott az ügyeletén.- Oláh doktornő vállalkozó or­vos, egy egyszemélyes betéti társa­ság képviselőjeként kötöttünk vele szerződést, így szóba sem jöhet munkaviszony — jegyzi meg dr. Hammer István, azt is nyomatéko- sítva, hogy a betegek ellátása a leg­fontosabb, így a tudomásul vett fel­mondások nyomán keresik a to­vábbi működtetés lehetőségeit. Mint mondta, azt most hallotta elő­ször, hogy a HAI-ról történő levá­lást követelnék az orvosok. Ennek kapcsán megjegyezte: az ügyelet működtetésének kérdéseiben a képviselő-testület hivatott dönteni. Hogy miként dolgozik tehát az elkövetkező három hónapban, il­letve januártól az ügyelet, azt egy­előre nem lehet tudni. Oláh dok­tornő elmondása szerint a házior­vosok (akik tizenöten dolgoznak Gyöngyösön) kötelezhetők ügyelet ellátásám, viszont az ő alkalma­zásukban álló ápolók nem. A gép­kocsivezetők és a szakszemélyzet nélkül viszont nehéz lenne bizto­sítani az ellátást, amire - ezt a működés tízéves tapasztalata bi­zonyítja - kétségkívül nagy szük- ség van. _________________isuhai G uszti túlélte Csopak, Eger A múlt hét végén rendezték meg az Országos Mentőszolgálat által szervezett szakmai versenyt: a Ba- laton-parti településen rendezett döntőben 8 egység állt rajthoz. A többfordulós megmérettetés so­rán - mint azt dr. Gyulay Katalin, a mentőszervezet megyei igazga­tó-főorvosa elmondta - szinte megismétlődött a korábbi sor­rend. A különbség csak annyi volt, hogy ezúttal az első két helyen csere történt, így most a miskolci­ak maguk mögé utasították a ko­rábbi győztes győrieket, míg a he­vesi megyeszékhely csapata az idén is harmadik helyezést én el A Csathó Mónika mentőtiszt­ből, Fónagy Miklós mentőápoló­ból és Bajzát Ferenc gépkocsive­zetőből álló csapat nyereménye: családtagjaikkal együtt eltölthet­nek egy hosszú hétvégét a ma­gyar tenger partján.- Eredményesebben szerepelhet­tünk volna - tette hozzá -, ha az előttünk végzett két mentőcsapat­hoz hasonlóan a mieink is gyako­rolhattak volna a számítógépes új­raélesztő bábuval. Ilyen „készülék” azonban nincs az állomásunkon, ugyanis mintegy kétmülió forint az ám. Alapítványi pénzből tervez­zük a beszerzését, ám lassan gyű­lik a pénz. A szakmában csak Gusztiként becézett bábu fő rendel­tetése, hogy a mentők mindenna- pos felkészülését szolgálja esi Heves megye Kiegyensúlyozott a politikai hely­zet a megyében, igyekszünk szak­mai alapon közelíteni a kérdések­hez - jelentette ki az elmúlt fél évet értékelő sajtótájékoztatóján Sós Tamás, a Heves Megyei Köz­gyűlés és az MSZP megyei elnöke. Mint újfent elmondta, Heves­nek összességében 3,2 milliárd forint címzett támogatást szava­zott meg a Parlament az idén: eb­ből jut a Markhot kórház rekonst­rukciójára, a Mlinkó általános is­kola és a hevesi szociális otthon Finiséhez ér Mátraderecske Finiséhez érkeztek a községben a gyógykomplexum kivitelezési munkálatai. Mint ismeretes, a szerződésben megállapított határidő szeptember 10. A munkálatok lázas ütemben foly­nak, és a legutóbbi testületi ülésen a kivitelező úgy nyilatko­zott, hogy sikerül tartani a határidőt. A bonyolító Keviterv felújítására. A jövő évben szennyvíz- és ivóvíz-beruházá- sökhóz, illetőleg művelődési in­tézmények fejlesztéséhez szeret­nének állami pénzt szerezni. Sós szerint a megyében 13 önkor­mányzat kapott bérkiegészítő, úgyneyezett „bérhiki” támoga­tást 276 millió forint értékben: Önhibáján kívül hátrányos hely­zetűnek („önhiki”) 28 önkor­mányzat minősült, számukra 291 millió forint állami forrás érke­zett. A vis maior alapból eddig 36 település kapott 76 milliót, s to- vábbi 110 millió várható. ______■ a beruházás Kft. képviselője azonban a látot­tak alapján nincs arról meg­győződve, hogy sikerül a létesít­ményt átadni. Épp ezért a testület úgy döntött, hogy szeptember lO- én rendkívüli testületi ülésen tájékozódnak a fejleményekről. Ezen a napon helyszíni bejáráson győződnek meg a munkálatok alakulásáról, s ekkor döntenek arról is, hogy mikor kerülhet sor az ünnepélyes átadásra.______■ K ötélhúzás az ikonosztáz fölött Eger A beázás három éve jelentkezett a mennyezeten - tájékoztatott Kutnyákné Patocskai Margit, a Rác-templom gondnoka. A tulajdonos Budai Szerb Ortodox Egyházmegye pénz híján azonnal semmit se tehetett. Tavaly decemberben, a felújí­tási terv birtokában leszedték a használhatatlan fazsindelyt, s - hitük szerint - átmeneti időszak­ra fóliával takarták a tetőszerkezetet. A nejlonbo­rítás meglepően jól szolgált, egészen az elmúlt napokig. Csakhogy a szélvihar nemcsak azt ci- bálta szét, hanem az egyik gerendát is elmozdí­totta a helyéből. Ebben az állapotban várni a te­let több mint veszedelmes. Márpedig a végleges, megnyugtató tetőfedés még mindig várat magára Tegnap Gálizs Vojiszlav püspöki helynök, a templom parochusa is eljött Szentendréről, hogy jelen legyen, amikor a hogyan továbbról dönte­nek. Vele tartott Göttinger Pál, egyházmegyei fő­építész, s több szakember, hogy megtörténhes­sék a továbbra is csak átmeneti épületvédelem. Gálizs Vojiszlav kérdésünkre elmondta, hogy a szerb egyház anyagi gondokkal küszködik. Ezért gondoltak arra, hogy cseréppel fednék az eredetileg zsindelyezett templomot. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal mint hatóság azonban ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is fazsindely fedést kapjon a kétszáz éves műemlék épület. Csakhogy ez kétszer olyan drága, s feleannyira tartós, mint amit a tulajdonos szorult helyzeté­ben használna. A zsindelyezés költsége eléri a 12 millió forintot. Ráadásul a tetőszerkezet jelen ál­lapota azt mutatja, hogy nem elegendő a fedés, a gerendákat is cserélni kell, ami tovább növeli a kiadásokat. A püspöki helynök arra is kitért, hogy lévén kis létszámú az egyházuk, a kapott állami finan­szírozásból rendkívül takarékosan lehet csak gaz­dálkodni. Az országban 43 templom állagára kell vigyázniuk, s csaknem mindegyiknek riasz­tó az állapota. Ha az egyikre sokat költenek, úgy további öt épület is megszenvedheti azt. Köny- nyen lehet, hogy az idén nem kezdhetik meg az egri tetőfelújítást sem, ismét csak fóliázhatják az építményt. Hiába nyertek pályázat útján a Széchenyi-terv- ből pénzt, az kevés a műemléki felügyelőség ál­tal elvártak teljesítéséhez.- Belátóbb is lehetne ilyen problémák megol­dásánál a hatóság - mondja Gálizs Vojiszlav. - Mi szívesen elfogadjuk az érveiket, hogy eredeti állapotába állítsuk helyre a templomot, csak az anyagi helyzetünk ezt nem teszi lehetővé. A mű­emléki felügyelőség is állami támogatásból él, tudhatják, hogy vannak helyzetek, amikorát kell csoportosítani a pénzt, vagy le kell mondani va­Vakolni és festeni is kellene A püspöki helynök attól tart, ha végül mégiscsak a zsindelyezésre kényszerülnek, akkor a további felújításra évtizedekig nem lesz pénz. Márpedig az egri Rác-templomot már vakolni és festeni is kellene.- Az egyházi épületek közös értékek - jelenti ki Gálizs Vojiszlav. - Fenntartásukban, megőrzésük­ben nemcsak nekünk, az egyháznak kellene fele­lősséget vállalnunk, hanem az államnak és a mű­emléki felügyelőségnek egyaránt. lamiről. Egy éve húzódik ez az ügy. Megpróbáltuk a pozitív döntést kicsikarni. Először formai hiá­nyosságra hivatkozva dobták vissza a tervet, de valójában érdemi vizsgálat nélkül utasították el a kérelmünket. Fellebbeznünk is csak hozzájuk le­het. NÉGYESSY ZITA AMC: támogatott programok Az idén csaknem 30 millió fo­rinttal támogatja Heves, Nóg- rád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében az ag­rártermelők mar­ketingtevékenysé­gét az Agrár Mar­keting Centrum (AMC) Kht. Észak­magyarországi Regionális Ki- rendeltsége - tudtuk meg Var­ga Ferenc gazdasági agrár­mérnök vezetőtől. Északi régió Az AMC a térség termelőivel, szakmai szervezeteivel, gazda­sági kamaráival, hegyközségei­vel, a regionális fejlesztési taná­csokkal és a terméktanácsokkal is szoros partneri kapcsolatot tart. A régióban — mutatott rá Varga Ferenc — meghatározó a mezőgazdaság, különösen az erdő- és a vadgazdálkodás, a szőlő- és bor-, a gyümölcs- és zöldségtermelés, valamint a szántóföldi tevé­kenység. A kiren­deltség ezért fontos feladatának tartja, hogy támogassa a termelőknek a kü­lönböző rendezvényeken, kiállí­tásokon, vásárokon való megje­lenését, a bemutatkozó kiad­ványok megjelentetését. Augusztus végén zárult a jövő évi marketingpályázatok befo­gadása. Varga elmondása sze­rint az igények nagyok. Ezért igyekeznek sajátos eszközeik­kel támogatni a megyék adott­ságait, figyelembe véve főleg a szőlő- és bor-, a zöldség- és gyümölcs-, a gyógynövényter­melést, a méhészetet, a hús- és a tejtermelést segítő szakmai­piaci munkát. <m. k.i Rákóczi a népzenében Eger Kétnapos népzenei gálát rende­zett a hét végén a Megyei Műve­lődési Központ, a Magyar Kóru­sok és Zenekarok Szövetsége, valamint a Bartók rádió főszer­kesztősége, amelynek központi témája a Rákóczi-szabadság- harc kitörésének 300. évfordu­lójához is kapcsolódott. A kórusok és szólisták szo­kásos nyár végi találkozóját dr. Törőcsik Miklós, Eger alpolgár­mestere köszöntötte. Amíg a Dobó téri színpadon több hazai és határon túli együttes is fellé­pett, addig az MMK-ban szak­mai konferencia kezdődött. Bo­dor Anikó a vajdasági népdal- gyűjtésekről szólt. Kiemelte: ennek a vidéknek különösen gazdag anyaga maradt fenn, hozzáférésük ma mégis nehéz­kes. Dr. Barsi Emő előadásában a kuruc kor népzenei hagyomá­nyainak továbbéléséről beszélt, rámutatva arra, hogy a népzene sok kuruc kori hősnek, hadve­zérnek örökítette meg a nevét. Szólt arról, hogy a sárospataki gyűjtemény több neves ese­ményt őrzött meg, elsősorban a diákok verseinek, dallamainak köszönhetően. A nap egyik „fő­szereplője” a kor jellegzetes hangszere, a tárogató volt, de érdekességképpen elhangzott a Rákóczi-nóta többféle átiratban is, és rámutattak arra: a török és magyar zene még ebben az időben is érdekes keve­redést mutat. Szombaton este pedig erdélyi, felvidéki és vaj­dasági együttesek tartottak esti muzsikát. A fellépők közreműködésé­vel megrendezett vasárnapi gálát a Magyar Rádió is rögzí­tette. (SZUROMI) A meghívottak, köztük a felvételünkön látható zentai Szélrózsa leánykórus nem minő­sítésért, hanem a gála öröméért utazott Egerbe fotó: gál gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom