Heves Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-10 / 211. szám

12. OLDAL P F 2 3 ■ 2003. Szeptember 10., szerda Vidám kertfoglalás Történt július 23-án délután Karácsondon, a Helytörténeti Mú­zeum kis udvarán. Juhász István és családja tulajdonát képezi ez a helyet adó árnyas kis liget, ahol már két bográcsban is főtt a finom illatokat árasztó ünnepi ebéd, „Laci bácsi módra”. A Vadvirág Nyugdíjasklub és Énekkar ünnepelt, nyári névna­posokat és kerek számú születés­naposokat köszöntöttek a tagok. Ekkor ünnepelték a klub 5 éves születésnapját is. Barátokkal vol­tak körülvéve a tarnazsadányi asszonyok, a mátrafüredi Bene Egyletből a jókívánságok mellé humort és új dalokat hoztunk. Nagyfügedről is eljöttek a bará­tok, hogy együtt örüljenek a házi­gazdákkal. A köszöntők után megtekintet­tük a kis múzeumot, melyet a szor­gos házigazda, Juhász István gye­rekkorától gyűjtött, sőt néhány anyagot saját kezűleg ásott ki a föld mélyéből. Felmerült a kérdés: mit rejt Karácsond alatt a föld gyomra, milyen titkok vannak még, amiket jó lenne feltárni? Aztán gyors élménybeszámoló következett Párizsról, mivel a klub­vezető és az egyik klubtag az éjjel érkeztek haza, és frissiben osztot­ták meg élményeiket. Majd vidám nótázás vette kezdetét, ekkor jött a „Honfoglalás” című film betétdala, ami mára már sláger lett. Bármerre megyünk, Törökszentmiklóstól Martonvásárig, Mátrafüredtől Karácsondig. így lett a „Honfogla­lásból” kertfoglalás, mert a közös dalolás betöltötte a kertet és mind­annyiunk szívét. Ezúton is köszön­jük a vendéglátók szívélyességét. Sánta Ferencné Lapjuk szeptember 2-i számában megjelent Suha Péter jegyzetére kívánunk reagálni. Mi tiszteletben tartjuk az új­ságírói szabadságot, de legalább annyira tiszteljük a tényszerűsé­get — ezért szeretnénk az olvasó­kat tájékoztatni a valóságról. A szerző fiatal kora miatt talán nem is tudja - hála a jó sorsának -, hogy mi az a 3T (tiltani, tűrni, támogatni). Ha tudná ennek való­di jelentését, írásában nem hozná összefüggésbe a Gyöngyösön tör­ténteket a néhai 3T-vel. Ő tiltásnak titulál egy olyan eseményt, ahol ezt - írás bizo­nyítja — nem történt tiltás! Csak javaslat időpont-módosításra! Gondolom, az sem meglepő, ha egy pártrendezvényt — még ha az kulturális is — nem pénzel egy önkormányzat. Gyöngyös Fő tere a gyöngyösi­ek és az idelátogatók legnagyobb örömére megszépült, rendez­vénytérré vált. Ennek azonban vannak vadhajtásai. Egyre több vállalkozó, vendéglátós, borász szeretne egész idényre kitelepül­ni. A nyár elején ez a folyamat fel­erősödött, több olyan „pavilon” kapott ideiglenes működési enge­délyt, amely nem illik a környe­zetbe. A város polgármestere azért vonta magához a Fő tér üzemelte­tésével kapcsolatos döntést, hogy ezt a folyamatot megállítsa. A kö­vetkező évtől a gyöngyösiek ta­pasztalni fogják a kedvező válto­zásokat. A jegyzet másik durva csúszta­tása a Szent István-nap estéjén történtek leírása. A városnak er­délyi és osztrák testvérvárosok­ból érkezett vendégei voltak. A nagyszínpad előtti első két sort fenntartottuk a rendezőkkel. A vendégek és a város vezetői a zsúfolt programjuk miatt valóban késve érkeztek, de miattuk nem kellett senkinek felállni a nézőtér­ről. Sőt! A második sort igénybe sem vették, oda újabb nézők ül­tek le. A fenti összes tényt, az ominó­zus levelezést is - Suha Úr ismeri. Ezért tartottuk szokatlannak, hozzá nem méltó stílusúnak a szeptember 2-i írását. Tisztelettel: Juhász Péter sajtóreferens Emberi közömbösség Falugyűlésre vár a lakosság Érdekes eset történt Hatvanban 2003. aug. 31-én, vasárnap reggel. Mivel éjszaka esett az eső, elég hűvös volt, mégis 1/2 8 körül egy idős bácsi ballagott pizsamában a Balassi utcában. Egészen a piacig jutott, ott szerencsére a szolgálat­ban lévő tűzoltók hívták a mentő­ket, akik gyorsan jöttek is, és el­szállították a bácsit, akinek már vizes volt a hátán a pizsama, le­het, hogy tüdőgyulladás lett a „sé­ta” következménye, nem tudom. Mint később kiderült, a helyi kór­házból „szökött meg” a bácsika. Azt tudjuk, hogy az egészségügy siralmas helyzete miatt éjszakára egy nővér van beosztva, ezért nem csoda, ha az osztályról eltű­nik egy beteg. De a portán, a ka­punál sem vették észre a bizton­sági őrök? És ami a legmegdöb­bentőbb: a piacig számtalan em­berrel találkozott ez a bácsi, és ál­talában mindenkinél van már mobiltelefon, de senki nem tele­fonált se a rendőrségre, se a men­tőknek! Mindenki természetes­nek vette, hogy egy idős, látható­an beteg ember pizsamában jár­kál a város közepén! Ha már eny- nyire közömbösek vagyunk egy­más iránt, emberi mivoltunk ke­rül veszélybe! Tisztelettel: név és rím a szerkesztőségben Dr. Futó Józsefre emlékezünk Dr. Futó József 1955. szeptember 1-től haláláig, 1977. március 1-ig tanított Egerben, a tanárképző fő­iskolán. 1918. augusztus 22-én született Csökmőn, Bihar megyé­ben. Elemi iskoláit részben szülő­falujában és Mezőtúron végezte, 1928-ban iratkozott be a szeghal­mi Péter András Gimnáziumba, ahol érettségizett. Egyetemi tanul­mányait Debrecenben, a Tisza Ist­ván Tudományegyetem föld­rajz-természetrajz szakán végez­te. Az egyetem elvégzése után a gyönki algimnázium segélydíjas tanára lett, majd 1941 szeptembe­rében a szatmárnémeti református gimnáziumhoz került helyettes ta­nárnak. Itt az oktatás mellett sza­kított időt arra, hogy disszertáció­ját befejezze, és doktori szigorlatra előkészüljön. A doktori címet 1942 májusában szerezte meg a kolozsvári egyetemen. 1942. októ­ber 6-án vonult be tényleges kato­nai szolgálatra, 1944-ben kivitték a frontra, és 1945. január 21-én, Igló mellett szovjet hadifogságba esett. A fogságból 1948. július végén jött haza. Szeptemberben már Buda­pesten, a Lónyai utcai általános is­kolában tanított. 1950 nyarán a fő­város által a pedagógusok számára rendezett továbbképző tanfolyam földrajz-biológia csoportjának volt a hallgatója, később tanfolyamve­zetője és előadója. 1950 augusztu­sától a XII. kér. Városmajor utcai általános iskola igazgatója. 1951 szeptemberétől 1955 szeptembe­réig a Budapesti Pedagógiai Főis­kola földrajz tanszékén volt ad­junktus. Ekkor Egerbe került. 1970. április 1-től a Művelődésügyi Minisztérium megbízta a földrajz tanszék vezetésével. Ebben az év­ben főiskolai tanári kinevezést ka­pott. 1977. március 1-jén bekövet­kezett hirtelen halála nagy veszte­sége a magyar felsőoktatásnak, az általános iskolai földrajztanár-kép­zésnek. Dr. Bodnár László főiskolai tanár Tisztelt törvényesen megválasztott sportköri elnök úr! Besenyőtelek községben többen olvastuk a vála­szát a „Balkáni állapotok” című cikkre. A reagálását sokan nem ért­jük, mert azokat a kérdéseket, ami­re ön válaszolt az előző cikkben, mi nem olvastuk. Válaszából nem de­rül ki, hogy amit ön a sportpálya szétverésével kárt okozott a bese­nyőtelki, sportot és labdarúgást kedvelő közönségnek, mikor kinek, illetve kiknek a költségére akarja helyrehozni? Szeretnénk tudni, hogy ezt a döntést egyedül, vagy az önkormányzat képviselő-testülete beleegyezésével hozta meg? Szeret­nénk tudni, hogy Besenyőtelken lesz-e még sport? Köszönet azok­nak a vállalkozóknak, akik felkarol­ták falunkban a labdarúgást, és anyagiakat nem kímélve szórakoz­tatják még azt a közönséget, akik megengedhetik maguknak, hogy Egerben megnézhessék kedvencei­ket. Sajnáljuk azokat a nyugdíjaso­kat, akik ezt a csapatot már nem lát­hatják hazai pályán játszani. Tisztelt Uram! Most úgy fordu­lunk önhöz, mint törvényesen megválasztott polgármesterhez. Már nem emlékszünk arra, hogy Besenyőtelken mikor volt falugyű­lés, ezért a sajtón keresztül va­gyunk kénytelenek feltenni kérdé­seinket. Tervezik-e falugyűlés cím­szó alatt összehívni a lakosságot, a Szabadság út felületét közlekedésre alkalmassá tenni, ami egyben a 33. sz. főútvonal elkerülő szakasza len­ne, tájékoztatni a lakosságot az ígért gázrészvényekkel kapcsolatban? Az emberek csak pletykaszinten ismerik a polgármesteri hivatal és az Egút Rt. között zajló pert. A fel­világosítás talán megszüntetné a la­kosok találgatásait az üggyel kap­csolatban. Miért kellett a korábbi képviselő-testületi ülésen résztvevő vállalkozóktól érdemleges válasz­adás nélkül megszabadulni? Nem értjük, hogy Úri József tanár úrnak miért mutattak ajtót? Talán ilyen és ehhez hasonló kérdésekre várnánk a választ. Nem tisztem Úri József és felesé­ge védelmére kelni, de szó nélkül sem mehetünk el a polgármester úr válasza mellett. A tanár úr és felesé­ge elég időt töltött a településen ah­hoz, hogy sokan megismerjük eré­nyeit és hibáit. Polgármester úr hi­vatkozott arra, hogy nem találják helyüket a választások óta. Vála­szunk erre csak annyi, hogy egy testnevelő tanár, mint sportember, nem szeret veszíteni. Szülői szem­mel, mivel az én gyermekeimet is tanították, csak elismeréssel tarto­zom nekik. Az Úri házaspár igen sok társa­dalmi és szervezőmunkából kivet­te már a részét többünk elismerésé­re, amelyet hivatalból a polgármes­ter úr is ismerhet. Maradok tisztelettel a válaszadá­sában nem egyetértők nevében: Vadnai József besenyőtelki lakos Bosszantó szolgáltatás Szeptember 4-én többórás áram­szünet volt Egerben, a Csiky S. u. 7. számú 48 lakásos társasházban, ahol én is lakom. Mivel órákkal az áramszünet kezdete után is ta­nácstalanul tébláboltak az ÉMÁSZ szakemberei a ház körül, gondoltam, felhívom az ügyfél- szolgálatot. Csakhogy a telefon­könyvben az ÉMÁSZ címszó alatt nincs (!) ilyen telefonszám. Hosz- szabb nyomozás után mégis sike­rült a titkos telefonszámra buk­kanni. Ott egy automata szöveg­előgép először közölte velem, hogy a beszélgetést rögzítik(?), majd hosszan sorolta a számomra érdektelen mondókáját, szaporít­va ezzel a telefonszámlámat. Azt azonban hálistennek csak meg­tudtam belőle, hogy a készüléke­men hányas gombot nyomjam meg, aszerint, hogy mi bajom van. Ott egy újabb automata hang fogadott, „amely” többek között azt közölte, hogy várjak. Némi vá­rakozás után egy (élő) hölgy arra kért, hogy várjak. Éreztem, a pumpa megy fölfelé bennem. Egy idő elteltével a hölgy közölte ve­lem a nagy igazságot, mely sze­rint üzemzavar van. Érdekes - gondoltam, mintha én is ezt ta­pasztaltam volna, és az ügyfél- szolgálatot pont ezért hívtam. A „Mikor lesz áram?” elnevezésű kérdésemre pedig a hölgy onnan Miskolcról, vagy a fene se tudja, hol van az ügyfélszolgálat, hon­nan tudta volna a választ? Hát ennyit a magyarországi „szolgáltatásról”, ami nemcsak az ÉMÁSZ-ra jellemző, hanem álta­lában a magukat szolgáltatóknak nevező, monopolhelyzetben lé­vő, kvázi hatóságként viselkedő, minket, „alattvalóit” ráadásul ar­cátlanul megsarcolókra. De nem ők a hibásak. Hanem az igazi ha­tóság, amelynek szintén minket, Magyarország lakosságát kéne szolgálnia, például az álszolgálta­tók megregulázásával, legalábbis versenyhelyzet, valódi verseny­helyzet megteremtésével. Mert a pumpa bennem (bennünk?) egy­re emelkedik. De az sajnos senkit nem érdekel. (név és rím a szerkesztőségben) Köszönetnyilvánítás Budapestről indult az Agria Vo­lán járata Gyöngyösön keresztül Egerbe, amit Nagy József busz­vezető úr hozott fel, 13.20 körül indult. Meglepően tiszta, légkondici­onált berendezés, a halk zene kellemessé tette az amúgy is rek- kenő meleg okozta fáradtságot. A színvonalat emelte az Úr ked­ves, tisztelettudó mentalitása. Elég évet megérve, ezt nem tapasztaltam járművön. Jó ér­zés, hogy a szolgáltatásuk fejlő­dik az utasok érdekében! Ne csak a negatívumot vegye észre az ember. Aki megérdemli, kap­ja meg a köszönetét is. Salamon Mária, Gyöngyös A Rozália temetőről Gyakran kijárok a szeretteim sír­jához, és megdöbbentem tapasz­talom a temető elhanyagoltságát. A szemét annyira felhalmozó­dott, hogy a nem ápolt sírokat beborítja. Ezzel az észrevételem­mel többször megkerestem a Makiári úti Jézus Szíve Plébánia plébánosát telefonon és szemé­lyesen, aki közölte velem, hogy utána fog nézni az állapotoknak. De sajnos azóta sem történt sem­mi változás. Hiányoljuk, hogy ebben a te­metőben sincs temetői rend. Pél­dául szemtanúi voltunk annak a ténynek, hogy egy kocsiból a háztartási szemetet kirakták. So­rompó hiányában az autók úgy közlekednek a temetőben, mint­ha az úton lennének. A kerítés ál­lapota is tűrhetetlen, ezért bárki bármikor bejuthat. (Név és rím a szerkőben) A nyári zajokról A Heves Megyei Hírlap 2003. szeptember 4-i számában V. J. aláírással megjelent olvasói levél­re szeretnék válaszolni. Iskolánk engedéllyel, jogsze­rűen szervez vendéglátóipari és idegenforgalmi rendezvényeket a Pozsonyi úton. A programok döntő része tanításon kívüli na­pokra esik. Fontosnak tartjuk, hogy a nálunk tanulók ne csak elméletben, hanem gyakorlatban is elsajátíthassák a szakmai fogá­sokat, ezek a rendezvények töb­bek között ezt a célt is szolgálják. Nem vitatjuk, hogy olykor - főleg a lakodalmak és diszkók esetében - a zaj nagyobb, ami za­varhatja a környéken lakók pihe­nését. Ez azonban a rendezvény jellegéből adódik, amit nem min­dig sikerül kiküszöbölni. így történhetett az olvasó által említett rendezvény alkalmával is, amely a nyári iskolai szünetre esett. Egy felsőfokú intézmény diákjai töltötték nálunk szünide­jüket, és mint ez lenni szokott, diszkóztak, bizonyára hangosab­bak is voltak. A nevükben is el­nézést kérünk. Barócsi Tibor az iskola vállalkozásvezetője Köszönet az orvosoknak Ezúton szeretném megköszönni az egri kórház II. pszichiátriai osz­tály dolgozóinak mindazt a türel­met, szakértelmet, kedvességet, amivel a betegeket körülveszik. A kívülálló aligha tudja felfogni, hogy mit kell nap mint nap ezek­kel az ápoltakkal lelkileg és fizika­ilag átélni. Nagyon szépen köszö­nöm a kezelőorvosnak azt, hogy a férjemet befektette az osztályra, mivel azóta az állapota is sokat ja­vult. A párom immár két éve egy­általán nem beszélt, de kb. másfél hete kezdett már szavakat is mon­dani. A nővérek és az orvosok vé­gig nyugodtan és higgadtan be­széltek a beteghez, amivel meg­nyugtatták. További munkájuk­hoz - amit se szóban, se fizetség­ben megköszönni nem tudok - jó egészséget kívánok. Hálával tarto­zom az áldozatos munkáért. K. J.-néFelsőtárkány (dm a szerkőben) Helyreáll-e végre a törvényes rend? Elkeseredésemben és a hivatalokban való csalódottságomban olvasói levélben fordu­lok Önökhöz. Levelemnek az alábbi címet adhatnám: A hivatalok engedélyezik a kör­nyezetszennyezést és a birtokháborítást? Az ügy, amelyről írok, több évre nyúlik vis­sza. Arról van szó, hogy a közvetlen szom­szédomban évek óta működik egy ipari mé­reteket öltött fafeldolgozó üzem, nevezete­sen a Fapack Fa- és Fémipari Bt. Felsőtárkány, Fő út 93. sz. alatti telephellyel. A telep a 80/1999. (VI. 11.) Korm. rende­let előírásaival ellentétesen sajnos enge­déllyel működik. Az engedély azonban az általam benyújtott jogorvoslati kérelem mi­att nem jogerős. Ennek ellenére a nagy zaj és fűrészpor kibocsátásával járó tevékeny­ség a mai napig is folytatódik, nyitott ajtók­nál, ill. legtöbbször az udvaron, alig több mint 10 méterre a lakóházamtól, akadá­lyozva ezzel az ingatlanom rendeltetéssze­rű használatát, veszélyeztetve a saját és a családom egészségét. Több alkalommal éltem panasszal a fel- sőtárkányi önkormányzat jegyzőjénél, de a hivatal semmit nem tesz a jogerős telepen­gedély nélkül folyó tevékenység felfüggesz­tésére. Cinikus válaszokat kapok, pl. „nem lehetek ott Bakondi Simon (a bt. tulajdono­sa) mellett, nem foghatom a kezét, hogy megakadályozzam a tevékenységét” stb. Az ilyen kijelentések mindennek nevezhetők, csak hivatalos intézkedéseknek nem. A felsőtárkányi önkormányzat jegyzőjé­nek 342-5/2003. sz. határozata ellen felleb­bezéssel éltem a Heves Megyei Közigazga­tási Hivatalnál, bízva, hogy ott talán érvé­nyesül a törvényesség. Sajnálatos módon nagyot kellett csalódnom. A Heves Megyei Közigazgatási Hivatal ahelyett, hogy szigorította volna a feltétele­ket, jelentősen enyhített azokon. Míg a fel­sőtárkányi önkormányzat szigorúan zárt ajtók és ablakok mellett engedélyezte a fa­ipari tevékenység végzését, most a köz- igazgatási hivatal megengedte a nyitott aj­tók melletti munkavégzést is. A hivatal tel­jes mértékben semmibe vette a 26/2000. (IX. 30.) EüM. rendeletet. A rendelet 2. íj­ának a-d/ pontja értelmében a bükkfa-, tölgyfa-, egyéb keményfaporok, illetőleg keményfaporokat tartalmazó faporok rák­keltő hatásúak. Úgy látszik, hogy az EU fe­lé töretlenül masírozó hivatalok részére fontosabb egy ember tisztességtelen anyagi érdeke, mint a környezet védelme és más emberek egészsége. A telepengedély kiadásakor nem került alkalmazásra a környezetvédelmi törvény sem, mely szerint a veszélyforrás jellegéhez igazodó védőterületet, illetőleg védősávot kellett volna kijelölni, ez a távolság a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 2. sz. mel­lékletének B/pontja értelmében legalább 300 m sugarú kellene hogy legyen, mivel a faipari tevékenység közepes mértékben le­vegőterhelést okozó tevékenység. Tekintettel arra, hogy itt lakott, családi házas területről van szó, ilyen sugarú védel­mi övezetet nem lehet kijelölni, ezért ezen tevékenység csak ipari területen végezhető. Felsőtárkány község pedig rendelkezik ipa­ri területtel. Mások is ott gyakorolják az ilyen jellegű tevékenységet. Bakondi Si­mont miért nem utasítják, hogy az ipari te rületet használja? Ezek szerint a törvény előtt még mindig vannak egyenlők és egyenlőbbek? Meddig élveznek elsőbbsé­get a rokoni és baráti, valamint egyéb kap­csolatok a törvényekkel szemben is? Az ügy nemsokára a Heves Megyei Bíró­ság elé kerül, ugyanis a közigazgatási hiva­tal határozata ellen bírósági felülvizsgálatot kértem. Kíváncsian várom, hogy helyreáll-e végre a törvényes rend, avagy Isten ne adja, törvényessé válik a törvénytelenség? Tisztelettel: Sike Mária Felsőtárkány (rím a szerkőben) •k A fenti levélben szereplő kérdésekre várt válaszokat készséggel tesszük közzé rova­tunkban. (A SZERK.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom